Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
Kedd, 1939. május 2. DECMAGYARORSZAG Befejeződtek Gageneu római megbeszélései Körútjának utolsó Róma, május L Gafeneu román külügyminiszter vasárnap délután Párisból az olasz fővárosba érkezett. A pályaudvaron Ciano gróf olasz külügyminiszter fogadta Gafeneut, első útja a Koirinálba vezetett, ahol feliratkozott a királyi ház látogatóinak jegyzékére. Délután megkezdődött az első tanácskozás Gafencu és Ciano gróf között. A 6 órakor kezdődő tanácskozás másfél óráig tartott. Este Ciano gróf a Villa Madamban vacsorát adott a román külügyminiszter és felesége tiszteletére. Gafencu hétfőn Viktor Emánuel király és Császárnál jelent meg kihallgatáson, utána a Venezia-palotába ment, ahol Mussolini Ciano gróf külügyminiszter jelenlétében fogadta. állomása: Belgrád A megbeszélések végén a következő hivatalos jelentést adták ki — A Duce délben 12 órakor Ciano gróf külügyminiszter jelenlétében fogadta Gafencc román külügyminisztert, akivel hosszas szívélyes megbeszélést folytatott. Kedden reggel a román külügyminiszter és felesége XII. Pius pápánál jelennek meg kihallgatáson és előreláthatólag szerdán hagyják el az olasz fővárost. Hir szerint Gafencu nem megy egyenesen Bukarestre, hanem útját Belgrádban is megszakítja. Az olasz lapok részletesen beszámolnak a román külügyminiszter látogatásának külsőségeiről, de a látogatáshoz nem fűznek kommentárokat. erdélyinek szentelte. Óriási átütő siker SZERELMESEK a leggyönyörűbb színes operett JEANETTE Me. DONALD és EDDY NELSON , a csodálatos énekművészek ragyogó filmje. MHOUtOld fölolvasó ülését a VelÁtecuáty (A Démagyarország munkatársától). A történelmi események sodrában ma minden magyar szívvel-lélekkel s talán még fokozottabb érdeklődéssel, szeretettel és aggodalomteli várakozással fordul Erdély felé, mint az elmúlt húsz esztendő bármelyik időszakában. Ezt a fokozott figyelmet és szeretetet akarta kifejezésre juttatni a szegedi Dugonics-Társaság, amikor vasárnapi ülését Erdélynek szentelte. Vasárnap délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében Sík Sándor egyetemi tanár, a Dugonics-Társaság alelnöke nyitotta meg az ünnepi ülést. Az elnöki megnyitó hangsúlyozta azt a fölfokozott érdeklődést és szeretetet, amellyel ma minden magyar Erdély felé tekint. — Ebben a hangulatban — mondotta — a mai ünnepi gyűlés előtt fölvetődik bennem az a gondolat, mit jelent Erdély ma? Ezután kifejtette, hogy csupán a máról beszél s nem akarja Erdély múltját idézni, sem történelmi, sem irodalmi szempontból, mert akkor nemhogy rövid elnöki megnyitóban, de egész délutánt betöltő előadásban sem férne el mindaz, amit mondani kellene. — Erdély ma bennünket elsősorban írói szempontból érdekel — folytatta az alelnök — s néhány elejtett utjelző szóval, cira-szóval akarjuk csak meghatározni, hogy mire gondolunk, amikor kiejtjük ma ezt a kedves szót: Erdély. Sík Sándor ezután évszázados tanút idézett: ffisfaludy Sándort s fölolvasott néhány oldalt a nagy költő önéletrajzából, amelynek minden mondata szinte megrázóan, megdöbbentően Belvárosi-mozi Kedden is! 5, W8 és MO mai, időszerű, fájdalmas valóság. A borúlátó erdélyi helyzetkép után megkapóan csendült ki az évszázados tanúságtétel szimbolikus eskümintája: Kisfaludy Sándor Kolozsvárott elhatározta, hogy ő, a szegény nemesifju akár mint katona, akár mint egyszerű polgár a magyar nyelv fejlesztéséért, életbentartásáért harcol: „Magyarul fogok írni és csak szivekhez szólni!!' ... Ez a feladat várt az utolsó húsz esztendőben az erdélyi magyar írókra, költőkre s hogy ők milyen megszállott követei voltak Kisfaludy Sándornak a trianoni Erdly földjén, arról akart tanúbizonyságot tenni a Dugonics-Társaság előadóülése keretében. Az elnöki megnyitó zárószavai kidomborították az élénk és folytonos kapcsolatot Erdély és az anyaorság irodalmi terein s különösen Szeged város kapcsolatait emelték ki, amelyek fönnállottak már a trianoni összeomlás előtt is. Kifejtete, hogy Szeged nagy fiai nem egyszer találtak ihletet Erdélyben és utalt arra, hogy Dugonics Andrásban is Erdély ébresztette föl a hivatottság vágyát. Megemlítette viszont az erdélyi Szent- Györgyi Albertet, aki Szegednek hozott világraszóló dicsőséget, végül méltatta a vasárnap Szegeden tartózkodott, erdélyi származású nagy írót, Szabó Dezsőt, aki Szegeden írta meg egyik legnagyszerűbb regényének legszebb fejezetét. Az első előadás keretében György Dénes budapesti vendég előadó Áprily Lajos és Reményik Sándor, a két legmarkánsabb erdélyi költő verseiből szavalt el néhányat. Bevezetőben elmondotta, hogy Áprily Lajos személyes megjelenését tervezték, de akadályoztatása folytán a költő helyett ő adja elő Aprily legszebb verseit. Majd röviden méltatta Aprily (Jékely). Lajos irodalmi munkásságát és értékét abban jelölte meg, hogy a költői műgondosságban neki sikerült legjobban megközelítenie Arany Jánost, valamint abban, hogy minden verse ma is, amikor már gimnáziumi tanár Budapesten, Erdélyről szól, erdélyi gondolatot, erdélyi fájdalmat szólaltat meg. A megjelent nagyszámú közönség lelkes tapsvihara kísérte Áprily Lajos költeményeinek előadását. Az erdélyi gondolat születéséről szóló ..Tetőn1* című megkapóan szép költeményt, majd az ..Irisparai Szarvas“ gyönyörű allegóriája, a szülőföldjére való vágyódás megható hangulatai: „A láthatatlan írás** és a „Rönk a Tiszán"* egyformán nagy hatást keltettek. Az előadó ezután Reményik Sándor méltatására tért át s azzal a megrázó „tanúvallomással“ mutatta be a legerdélyibb erdélyi költő megnyilatkozását, amely talán ■ az egyetemes magyar költészet egyik legkimagaslóbb alkotása: .Petrovics ítélj!“ György Dénes kifejtette, hogy abba a céltudatos elrománositó háborúba, ami a Székely-Elsőrendű kárpitos munkák 137 Sedresinél Szent Mihály u. 1. Fodor-u. sarok. Telefon 15-56. földön Jorga Miklós buzdítására folyik, Reményik Sándor költői zsenijének közvetítésével beleszólt egy nagy itélőbiró, Petőfi Sándor, akinek példája bebizonyította, hogy nem a név, nem a faj, nem a származás, nem a vércsoport egyformasága, hanem a lélek mutatja meg, melyik nemzethez tartozik valaki, a szellem ítél afölött, hogy ki a magyar, hiszen: „A vér az semmi, a lélek minden!”” — mondja a nagy erdélyi költő. A vers hatásos előadását a megjelentek lelkesen megtapsolták. Reményik Sándor „Ahogy lehet!“ című versével fejezte be György Dénes előadását Az ünnepi gyűlés másik előadója Kováts József „Erdélyország — Magyarország“ címen igen értékes és nagyvonalú előadást tartott. Bevezetőben elmondotta, hogy az utóbbi időben sokat találkoztunk a transszilvánizmus gondolatával. — A mai transszilvánizmust — mondotta —■ politikai összeomlás előzte meg. Gyökere azonban nem a húszéves politikai jelenben, hanem az ezeréves múltban van. Utalt ezután az erdélyi medence földrajzi és természeti adottságaira, amelyek úgyszólván már a geológiai ősidőkben elkülönítették Erdélyt. Megemlítette Roska Márton erdélyi tudós érdekes és nagyjelentőségű megállapíttásait a kétféle befolyásról, amely Erdélyben már kezdettől fogva érvényre jutott: a tiszai kultúra és a balkáni eredetű hatás birkózásáról. Ennek a kétféle befolyának eredményei "Erdélyben a két kereszténység: a nyugatrómai és a bizánci eredetű, keleti térhódítása. — Erdély mindig összekötő terület volt Nyugat és Délkelet között — mondotta és kifejtette, hogy kulturális és antropológiai okok játszanak közre abban, hogy Erdéy ma is gordiusi csomót jelent s az erdélyi kérdés úgynevezett „nehéz dió“. Az előadó beszélt még a történelemhamisításokról, a hirhedt „dákó-román“ eredet és a székelyek román eredetének áltudományos elméleteiről, majd nagyszerű történelmi képet vázolt Erdély önnállóságának különböző korszakairól és kidomborította azt, hogy Erdély a német befolyás elől menekült minden időben a kierőszakolt önállósághoz. Végül Bocskai fejedelem „végrendeletével“ fejezte be előadását, amely arra buzdítja az erdélyieket, hogy ha Magyarország mentesül a német befolyás alól, akkor gondolkodás nélkül csatlakozzanak hozzá. Sík Sándor mgköszönte a nagyszabású és értékes előadást, majd György Dénes elszavatt még néhány gyönyörű, erdélyi költeményt, Szombati-Szabó István legszebb költeményét, a „Lavinák éneké“-t és Bartalis János elragadóan szép szabadverselésű költeményét: „De különben csend van‘‘. Az ülés Sík Sándor zárószavaival ért véget. KORZÓ MOZI Ma utoljára 5, 7, 9 Hét tenger kikötője Marcel Pagnol drámája. A főszerepben: WALLACE BERRY, FRANK MORGAN ____ és Margarett O'NVLIVAX. 3 25 százalékkal emelkedik a magyarlengyel áruforgalom Varsó, május 1. Mint a lapok jelentik, szombaton véget értek a lengyel—magyar kereskedelmi tárgyalások, amelyek az árucsereforgalom 75%-os emelkedését fogják előidézni. SZÉCHÉNYI MOZI MA PREMIER! Keddtől 5, 7, 9 SACHA GUITRY új francia komédiája a szemlém gyöngyei A főszerepekben a francia vígjáték legkiválóbb művészei: Sacha GUITRY, Cecil SOREL, Ermato ZACCONI,Taqucline DELUBAC. 8 millió frankos francia mesterfilra