Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-04 / 76. szám
ÖELMAtÍV AH ORSZÁGzonyos mennyiséget a szegedi ke-TASAAXAF, IMS április 4.reskedelmi és iparkamara rendelkezésére bocsájt az Anyaggazdálkodási Hivatal az építőiparosok halasztást nem tűró munkálataira. Javaslatot tettek most az Anyaggazdálkodási Hivatalban, hogy bizonyos téglakontingest kapjanak maguk a gyárak a kisebb igénylések kielégítésének gyors lehetővé tétele végett. A javaslatról most folynak a tárgyalások. A téglagyárak üzemének biztosításánál nagyon fontos a zavartalan szenellátás és nem kevésbé fontos a munkások élelmezésének megoldása is, mondotta a téglagyáros nyilatkozatában. Tukats főispán, mint közellátási kormánybiztos eddig is szívén viselte a szegedi gyárak munkástömegeinek élelmezését a nehezebb munkát végzők számára biztosította az élelmezési anyagokhoz való hozzájárulást. A szegedi gyárvállalatok vezeti bíznak abban, hogy a főispán a jövőben is megtesz a munkások élelmezése dolgában minden lehetőt és ezzel biztosítja, hogy a szegedi gyárak a termelésben minél nagyobb kapacitással vehessenek részt Táskarádiók nagy választékban anód és föld felszereléssel, ezek pótlékját is garantáljuk. Törpesuper rádiók nagy rak-MAMKOVICS TISZA LAJOS KÖRÚT 44 SZÁM den ét sajnálatosam, Szeged városa vezet a nedvet és egészségtelen lakások tekintetében. Erre nemrégiben éppen a Délmagyarország ma látott rá igen helyesen. — A téglakiutalások tekintetében is változás állott be és ezentúl az igényléseket az Anyaggazdálkodási Hivataltól kell majd kérni — mondotta nyilatkozatában a téglagyáros. Tervbe van véve, hogy a ahálózati tára. Az ő idejében a kormányhatóságok még meglehetősen elhanyagolták a délvidéki magyar tömbök és szórványok intézményes ápolását, maga az anyaváros, Szeged is többet törődött az asszimilációval, mint kiszakadt véreinek szellemi, erkölcsi és gazdasági istápolásával. Ez is magyarázza, hogy a magárahagyott, népi sorsban élő délvidéki magyarság aránylag későn ébredt nemzeti öntudatra. Úgy érezzük hogy éppen ebben van Kálmány Lajos munkásságának különös időszerűsége: föl kell ismernünk benne azokat a kötelességeket, amelyek a délvidéki magyar nép érdekében az egyetemes magyarságra, de főleg Szeged városára hárulnak, hiszen a szülőföldhöz való hűség, a genius loci tisztelete, továbbá a népi magyarság megértése értékeinek felkarolása és egyetemes magyar élménnyé, kötelességgé avatása legszelebben talán éppen Szegeden valósult meg. Ez voltaképpen a szegedi gondolat lényege, leglelke is, amelynek alig van önfeláldozóbb katonája, hivatottabb papja, mint Kálmány Lajos. legújabb tavaszi réimodell kalapok megérkeztek a DAM E"-kalapszalonba tulajdonos: Juhász Margit Kárász utca 14. — Telefon 48—16. Bálint Sándor: abzegedi műveit magyar köztudatian szorosan összeforrt Dugonics András nevével. Dugonics András Szegednek első tudatos szószólója a magyar szellemi életben, ő talán az első magyar író, akinél a szülőföld nemcsak hangulati ellem, hanem tudatos művészi feladat is. Ő talán az első magyar ember, aki teljes tudatossággal rádöbben a tájnak, a szőkébb hazának, a szülőföldnek titkára. Ismeretes, hogy a szegedi szülőföld kultusza, Dugonics legszebb öröksége, a város gazdag irodalmi életében: Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula és annyi más érdemes szegedi író alkotásaiban, az irodalmi regionalizmus legszebb magyar példájában bontakozott ki és vált egyetemes magyar értékké. Dugonics András neve azonban nemcsak a szépirodalomban, hanem Szeged szülőföld-ihlette tudományos életében is hagyományt és programot jelent egyszerre. Hatása alól Vedres István, korának kitűnő szegedi mérnöke, annyi időszerű alföldi probléma (futóhomok, fáaitás, Duna—Tissza-csatorna) úttörő szakembere sem tudta magát kivonni. Őstörténeti szenvedélye tovább lobog Jerney Jánosban, a híres keleti utazóban, aki Dugonicsot még személyesen ismerte. Helytörténeti kezdeményezéseit szintén Jerney, Vedres és a franciskánus Ordinansz Konstantin folytatja tovább, aki megírja az alsóvárosi kegyhely történetét. Dugonics nyelvi programja: a népnyelvben megnyilatkozó hagyománytisztelet sem marad hatástalanul. Ná 11y József: Némely vélekedések i% magyar nyelv kevében című munkájában nemes konzervativizmussal védelmezi a magyar nyelv ügyét. Készségesen elismeri a nyelvújítás elvi jogosultságát, de az újjászületés fő forrása szerinte csak a nép nyelve lehet Sajnos ezt a tanácsot Kazinczyék alig szívlelték meg. Műve végéhez szegedi tájszó-jegyzéket ragaszt. A fiatal költőknek szógyártás helyett népnyelv, népköltés tanulmányozását ajánlja. Dugonics művei tele vannak szegedi történelmi és néprajzi adalékokkal. Valósággal keresi az alkalmat, hogy valami helyi mondát, népszokást példabeszédet szőjjön beléjük. Szeged szellemi fejlődésének itt is irányt szab A folklorista Dugonics ihleti meg Szeged egyik legnagyobb fiát: Kálmány Lajost (1852—1919). Kálmány a Csanád-egyházmegye papja volt, aki páratlan önképzéssel küzdötte föl magát a magyar néprajzi tudomány legnagyobb mesterei közé. Munkássága a Szegednek tett legnagyobb szolgálatok egyike. A hetvenes években, még idejében fog hozzá a szegedvidéki ősi magyar népkultúra megörökítéséhez: a Koszorúk az Alföld vadvirágaiból két, a Szeged népe három kötetében és számos más munkájában. Ezt a felbecsülhetetlen értékű néprajzi anyagot Szeged népe és a Délvidék, főleg a Temesköz, magyarsága körében gyűjtötte. Kálmány mentette meg a délvidéki magyarság gazdag népköltését, ő ismerte föl először ebben a magyarságban Szeged kivándorolt népét, ő mondotta ki egész határozottsággal azt a történelmi és néprajzi igazságot, hogy a Délvidék magyarsága túlnyomó részében Szeged népéből rajzott ki, hogy a Délvidék magyarságának szülőföldje származásban és szellembenf Szeged városa. Szeged volt a forrás, amelynek népéből erejét megújította, Szeged volt menedékhelye, ha veszedelem távozásra kényszerítette. Szeged bölcsője, fenntartója e magyar áradatnak. Kálmány Lajos sokfelé hányadotvetődő t egész életében hiába küzdött a nyugodt munkához szükséges külső feltételekért: egyházi kitüntetésben, hivatalos elismerésben nem részesül Makacs jellem, aki tudományos és emberi meggyőződéséből nem tud engedni, még ha a maga egyéni érvényesülését akadályozza is meg vele. Nem csoda tehát, ha összeférhetetlen, meghasonló öt ember hirébe került, pedig csak következetes volt önmagához és eszményeihez, főleg a magyar népiség odaadó, mindenek fölött való szolgáláiéhoz. A népi magyarságnak ez az önfeláldozó misszionitmusa mégsem élt Iiába, a műveit magyar köztudat már régen odahelyezte az Ipolyi Arnodók és Kriza Jánosok mellé Ride példája, tudományos eredményei ma Trianon és a felszabadulás köe1<»»ő élményei után valósággal nemzetpolitikai programmá kell, hogy váljanak SZEGEDI NÉP, SZEGEDI IRODALOM Ártatlanságukat hangoztatták a vádlottak a terménydrágitási bűnpör lőtárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton délben fél kettő felé járt már az idő, amikor dr. Újvári István egyesbíró az apróbb árdrágítási ügyek letárgyalása után megkezdte az Alföldi-malom terményüzérkedéssel és közszükségleti cikk elrejtéssel vádolt Jóssa Pál malombérlő és Thermesz Géza főmoldár, valamint a velük együtt vád alá helyezett Benák János Hombár-bizományos bűnügyének főtárgyalását. A három vádlottat szuronyos fogházőrök vezették bincsbe verve Újvári bíró elé, akinek kérdéseire egyértelműleg azzal kezdték vallomásukat, hogy nem érzik magukat bűnösöknek. Józsa Pál a bíró kérdésre előadta, hogy 1940 óta bérli a malmot és befektetett tőkéje, felszerelése és anyagkészlete mintegy 18.000 pengős értéket képvisel, ezenkívül mintegy 6000 pengőt érő 12 katasztrális hold tehermentes ingatlana is van Pest megyében. Az Engi Imre sütőmesternek és Nyári Ferenc nagyvágónak eladott tengerivel kapcsolatban azt állítota, hogy árdrágítást nem követett el, mert azt maximális áron adta el és a vevők még ki sem fizették az árut. Igaz — vallotta Józsa —, hogy Engi Imrétől kapott tíz mázsa szemestengeri leszállításakor 1000 pengőt, de az „a bontó“ volt a részére kiutalt nagyobb lisztmennyiségre, amit utóbb le is szállítottak Enginek. Tévesnek minősítette azt a vádat, hogy ő 815 kiló pesót adott volna el Benák Jánosnak, a szállított termény 99 százalékban tavaszi borsó volt, amelyet rozzsal együtt szoktak vetni takarmánynak, ő ezt maximális áron számolta el. Így ebben az esetben sem követett el semmi szabálytalanságot. Az utolsó vádponttal kapcsolatban azt állította, hogy a lisztet nem ő, hanem e munkásai rejtették el. Thermesz Géza főrofflár vallomása szerint nem tud arról, hogy gazdája intézkedésre rejtették volna el a lisztet A Bénáknak eladott falut ő is tavaszi borsónak mondotta és legfeljebb egy százalékot tehetett ki szerinte is a közé keveredett törött búza. Ezzel szemben Benák János, a harmadrendű vádlott határozottan állította, hogy a szállított 815 kiló terményeben legalább 60 százalék volt a bem Állítását az »’«ő két vádlott tagadás» miatt eredmény a beiratkozások március 30-án megkezdődnek. Iánk er. kir. főigazgató éntelenül végződött üzembesités után ged. szám 3188-1942—tó.m is finotai tóttá. Bénák egyébként beismerte, hogy vásároll pesut éz ouzakevtrékre neki az üzleti elszámolásba előállott többmázsás hiány pótlására volt szüksége. A hiányzó mennyiséget részben jóhiszeműen elmérte, részben pedig sertéseivel etette fel abban a reményben, hogy később majd pótolja. Elismeri, hogy ő kérte Józsát az pcsti eladására, azt azonban a leghatározottabban tagadja, hogy ő ajánlotta volna fel a mázsánkénti ötven pengőt, ezt Józsa követelte tőle azzal, hogy egy fillérrel sem hajlandó olcsóbban adni. Ő szorult helyzetben volt a hiány miatt és minden árat hajlandó lett volna megfizetni. A bíró ismételten kérdést intézett Józsa Pálhoz a tizenhét mázsa tengeri származására vonatkozólag, a vádlott azonban a vallomást errenézve a leghatározottabban megtagadja. — Tudom, hogy ez súlyosbító körülmény lesz a terhemre — mondotta —, de mégsem mondhatom meg, honnan és kitől kaptam a tengerit, mert köt a szavam, hogy erről hallgatok. Engi Imre sütőmester kihallgatása után Bogdon ügyész indítványozta Nyári Ferenc nagyvágónak, továbbá Palotás Ferenc és Scheibel Gyula közellátási nyomozóknak tanúkénti kihallgatását. Józsa Pál védője pedig kérte Józsa Pálné tanúkihallgatását. Dr. Újvári István bíró az ügyészi indítványnak helyt adva, a főtárgyalig április 7-re elnapolta és a védőn előterjesztésére addig a vádlottakat ideiglenesen szabadlábra helyezte. színházházban Elsejétől kezdve a jövőre a kedvenceit Bodor Marika és Gerral CsVpi művésznők szórakoztatják t. vendégeinket legújabb énekszámaikkal. Almás Arthur kivés. Szegedi gyorsíró- és gépíró iskolába Honvéd tár 4. a. a.