Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-01 / 246. szám

PÉNTEK, 1946 NOVEMBER I. DÉLMAGYARORSZÁG Közömbösségben az erő? irta: Gárdos Sándor Halasy-Nagy Józsefről, a szegedi egyetemm filozófia professzoráról az MKP akadémiáján tartott előadása után ál­talában az a vélemény alakult ki, hogy g az az értelmiségi vezető férfiú, aki múltbeli hibáit és politikai tévelygé­sei megbánva, revízió alá vette eddigi nézeteit és minden felkészültségével az igazi, népi demokrácia oldalára állt, mert mint becsületes magyar ember, a népuralom megerősödésében látja ő is a magyar nép emelkedésének s boldo­gulásának útját. Nos, a közvélemény, sőt mi is csalódtunk Halasy-Nagy Jó­zsefben, aki­ a Kisgazdapárt helyi lapjá­ban megjelent több cikkével arról tett tanúbizonyságot, hogy Gömbös barát­jából soha sem lesz jó demokrata. Nagy József nemrég­­ arról cikkezett, hogy a párisi békefeltételek után a nemzet részére nincs más út, mint a passzív várakozás valami csodára és az Ölhetett kéz politikáját hirdette. Ausz­tria esetében láttuk, hová vezet ez a politika és a tanár úr ezt a sorsot szánta annak a Magyarországnak, ame­lyet hálistennek nálánál­ bölcsebb, ener­­gikusabb és építő szellemű politikusok vezetnek. A lap szerdai számában újabb vezércikke jelent meg, amelyben a demokráciával szemben, különösen az ifjúság körében megnyilvánuló kö­zömbösséget glordfikálja, mint dicsére­tes magyar erényt és ki meri mondani, hogy „nem akarunk többé szegedi gon­dolatot, de nem rajongunk a „buda­pesti" gondolatokért sem". Nagy József tanár úr tehát színtvál­­tott, illetve visszavedlette régi színét, amelyet az igazoltatás és a B-listázás miatti félelmében változtatott meg rövid időre. Mert 1935-ben Ha­lasat tanár úr már hitet tett a „Ko­runk­­ szelleme“ címen, megjelent tanul­mányában, ahol kifejtette, hogy (nyil­ván "a fasizmussal ellentétben) „a de­mokrácia negatív mozgalom, amelynek nincs belső tartalma, amiért élne“. Ugyancsak ilyen éles kritikával illeti a demokráciát az 1944-ben megjelent „Po­litikai gondolatok“ című könyvében. Ezekkel az írásokkal ő is hozzájárult ahhoz a propagandához, amelyről szer­dai vezércikkében ezt írja: „oly zápor­ként hullott ránk, hogy már­ _ szinte a gyors áztunk benne“. Ettől a záportól annak idején nem féltette az ifjúságot, a borr­bazáportól gém óvta akkor a ma­gyar népet, sőt tevékenyen közreműkö­dött abban, hogy a fasiszta propaganda zápora pocsékká áztassa az ifjúság lel­két és a­­ bombazápor romhalmazzá vál­toztassa Magyarországot. De a professzor úr nemcsak irt, ha­nem cselekedett is a fasizmus érdeké­ben. Pécsi egyetemi tanár korában, ugyanitt Halasy-Nagy József indítvá­nyára és az ő filozófiai professzorsága alatt avatták a bölcsészet díszdoktorá­­vá Gömbös Gyula akkori miniszterel­nököt és erről a szégyenletes esemény­ről lelkendezve számolt be a fasiszta sajtó kiemelve a professzor úr e téren szerzett érdemeit és buzgó­ tevékenysé­gét. Gömböst, ezt, a félhülye kártékony svábot azért avattatta Halasy-Nagy Jó­zsef díszdoktorrá, mert mint az erről írt indokolás mondja: „A világnézeti gondolkodás egyenlő a bölcseleti gon­dolkodással , márpedig Gömbös világné­zeti elgondolásai olyan nagyszerűek vol­tak, hogy megérdemli érte a díszdok­torrá való avatást." És ez az ember, aki ilyen indokolás­sal szentté avattatta Gömbös Gyulát, a végzetes „szegedi gondolat“ atyját, ez merészel most a demokratikus Magyar­­országon vezércikkezni és azt írni, hogy akarunk többé szegedi gondola­tot". Ki hiszi ezt el neki? És Halasy- Nagy József, ilyen súlyos bűnökkel ter­helten mégis megúszta a népbíróságot, igazoló bizottságot, B-listázást és köz­oktatási kormányzatunk gyengesége kö­vetkeztében most is hirdetheti régi el­veit az egyetemi katedráról s tovább ,,áztathatja“ az ifjúság lelkét szó és betűzáporával. Ezzel igazolva is látja 1935-beli vé­leményét a demokráciáról, amely „lé­nyegében negatív mozgalom“. Úgy lát­szik azonban, a professzor úr itt is té­vedett, mert fenti megállapítása talán jellemzi a polgári­ demokráciát, de ve­­gye tudomásul, hogy a népi demokrá­cia, amely felé mi törünk­, nagyon­ is pozitív mozgalom ám és egy percig sem tűri majd meg Gömbös barátját az egyetem és a közélet szószékén! Nem tűri, hogy a nemzet hősi erőfeszítései­­nek idején, amikor munkás, paraszt és értelmiség nyomorogva, koplalva­, Jon­ Lynson építi újból az országot olyan lendülettel és élniakarással, amivel az egész világ csodálatát s elismerését ki­vívta, akkor azok, akik segítettek ezt az országot lerombolni, a demokrácia szószékein mint a tunya passzivitás és a rosszindulatú közömbösség prófétái jelenjenek meg. Ezek a hamis és kárté­kony próféták azt prédikálják, hogy a magyar paraszt és a magyar ifjúság ki­ábrándultan s tétlenül figyelje a de­mokrácia országépítő munkáját és ne rajongjon a „budapesti gondolatokért“, hanem várjon valami új vidéki gondo­latra (talán kunmadarasi vagy eszter­gomi gondolatra vár a professzor úr?) arra a „magyar“ gondolatra, amely azt tanítja, hogyan lehet „magyar földön, magyar hagyományok szerint, magyarul élni“. Ez a sok magyarázkodás magyar­ra lefordítva annyit jelent, hogy Nagy József tanár úr szerint a magyar pa­raszt vágják vissza a nagybirtokosok, csendőrök, nagypapok és szolgafci­ák uralma alá, a munkás visszasóvárogja a nagytőkések korlátlan hatalmát, a m­. kir. csendőruralmat, a haladó értel­miségi pedig sim­án siratja a cenzúrába hivatalfőnökök gőgjét, a tőkés munka­adók zsarnoki omnipotenciáját. Eddig ez volt a „magyar hagyományok“ sze­rinti élet és arra az életre vágyik, ahol ismét: József főherceg legyen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nem professzor úr, a magyar paraszt, aki a demokráciától végre megkapta ősi jus­sát, a földet, a magyar ipa­ri munkás, aki, az üzemi bizottságokon keresztül beleszólási jogot kapott, sorsának inté­zésébe és akinek érdekei saját szak­­szervezetei vigyáznak, az értelmiségi, aki tehetsége szerinti korlátlan érvé­nyesülési lehetőséget kapott a demo­kráciától, az nem vágyik vissza az el­nyomatást s kizsákmányolást jelentő „hagyományos“ magyar életformák közé. Nagy meglepetés lesz a tanár úr számára, ha a szavazó urnák előtt aho­vá olyan hetykén invitálja a­ népet, a magyar paraszt-­­ és munkástömegek nem a bankárok, ügyvédek, malmosok és kupecek oldalán áll majd, hanem az igazi, építő népi­ demokrácia mellett szögezi le a maga szilárd­ véleményét. A nép új magyar életformát épít ki magának, szebbeit, szabadabbat s bol­dogabbat, mint a régi volt, de ebben az új magyar életben nem lesz helyük a Halasy-Nagy féle úri apostoloknak, a vidéki gondolat rajongóinak. Megkezdik az alsóvárosi iskola felépítését és a tűzoltólaktanya lebontását a városi szükségmentdk keretében A hídroncsok kiemelési munkálatait kibővítik — kijavítják a vegyipari és a felső ipariskola sérült helyiségeit (Szeged, Október 31.)­ .Amint ismere­tes, Szeged költségvetésébe az idén nagyobb összeget­ állítottak be a mun­kanélküliség enyhítését célzó szük­­­ségmunkák végzésére- A városi szük­ség­munkák megkezdése ügyében csü­törtökön délelőtt értekezlet volt Béla elvtárs pénzügyi tanácsnoknál. Az értekezleten a szakszervezetek ne­vében Gyöíai István és ifj. Komócsin Mihály elvtársak vettek részt, ott volt kívülük a városi mérnöki hivatal képviseletében csányi Ferenc műszaki tanácsos, továbbá Csikós» Jenő szám­vevőségi tanácsos, a számvevőség fő­nöke és dr. Bakos Géza közmunka­­ügyi előnyö. Az értekezlet elhatá­rozta, hogy hétfőn megindítják­ a vá­rosi közmunkákat, amelyekből a költ­ségek egy részét az állam viseli. A vá­rosi közmunkák keretében felépítik a bombázás által rombadöntött alsó­városi iskolát, az ugyancsak oomba­sérült alsóvárosi tűzoltólaktanyát pe­dig mint ki­javíthatatlan épületet, amire már úgy se lesz többet szükség, hiszen az alsóvárosi tüzérség meg­­szűnt — lebontják. A szükségm­unka keretében kibővítik a hídroncsok ki­­emelési munkálatait is. Az épségben maradt Művészeket olyan­ állapotba hozzák, hogy az új híd megépítése esetén használhatók legyenek. A vá­rosi szükségmunkák megindítása kö­rülbelül 200 szakmunkásnak és nap­számosnak ad kenyeret. Itt­­ említjük meg, hogy amint Fi>­­­trea Miklós elvtárs újjáépítési minisz­teri biztostól értesülünk, az építési minisztérium kiutalt­­ 250.000 forintot a szegedi vegyipari és tet­őipariskola rendb­ehozására. Mindkét iskola hos­­­szú időn keresztül katonai laktanya céljául Szolgált est több helyisége megrongálódott. A helyiségek kijaví­tását rövidesen megkezdik Az orosházi Kommunista Párt tömegmozgalommal fékezte meg az ottani kisgazdalap garázda szerkesztőit A Kisgazdapárt vezetőségi tagjai beszédet intéztek a tün­tető kommunista tömeghez és kijelentették, hogy nem azonosítják magukat a saját lapjukban megjelent támadó cikkekkel így állítják helyre Orosházán a párthoz a békét (Orosháza, október 31.) Országos je­lenség, hogy a Kisgazdapárt vidéki sajtóorgánuma­i az erőviszonyok teljes félreismerésén alapuló ferdítő, gúnyo­lódó, lekicsinylő és provokáló han­gon megírt cikkekkel támadják a munkásságot és annak vezetőit. A Magyar Kommunista párt erejének, szervezettségének és fegyelmezettsé­gének bizonyítéka az a mód, ahogyan az orosházi elvtársak eljártak az »Orosháza és vidéke« című kisgaz­dapárti napilap a koalíciós egységet veszélyezte­tő szerkesztőivel. Az oros­­házi demokratikus lap, az »orosházi Hírek« vasárnapi számában megjelent a baloldali pártok tiltakozása, amely élesen visszautasította azokat a rosszindulatú, s a munkáspártokat tá­madó cikkeket, amelyek az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentek meg a kisgazdapárti lap hasábjain. Ezzel azonban a dolgozók jogos felhá­borodása nem csitult le. Vasárnap a helyi kommunista párt tagjai spontán tüntetést rendeztek és fegyelmezett sorokban vonultak a­ Kisg­azdapárt székháza felé. A tömeg háromtagú küldöttséget vezetett a Kisgazdapárt helyi vezetőségéhez és Birkás Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő me­morandumot nyújtott át, amelyben a Kommunista Párt tiltakozik a rossz­­indulat sugallta önérzetüket, elvi ál­­latspontjukat sértő támadások ellen és arra kéri a Kisg­zd­apárt vezetőségét, nyilatkozzék, azonosítja-e magát az Orosháza és vidékében megjelent cikkekkel? i Ha nem, akkor arra kérik a párt vezetőit, hogy a lent várakozó tömegnek élőszóval is mond­ják «I álláspontjukat. A Kommunista Párt kívánatosnak látja a­­ helyzet tisztázását, mert csak ez­­ esetben tudja a nyugalmat fenntartani és a rosszindulat kizárásával megteremteni a kívánatos jólétet. Negyedórás tárgyalás után a Kis­gazdapárt vezetősége élén R­avasz An­tal és György Lajos nemeze^gyűlési képviselőkkel lejött a várakozó tö­meghez és Ravasz Antal beszédet fl Janik-vendéal5 magyar szobája Jftftfff! Minden nap kitűnő ebéd és vacsora. Pénteken halpaprüsés, viróscsosza és ai­l­halak. Sombaton a híres maros, vásár­helyi módra készült Flekken és Varga­bélés F­ Ilénkint Károlyi Árpád muzsikál. Szombaton és vasárnap záró­a 2 órakor. s Hozza el régi arany­alftvarát (töredéket nem gHraGics fogadok el) becserélem, vagy káraitok 30 gr. ral­ly modern ékszerekat. F­I­C r II C­D ékszerész Szeged,­­ Jah­a Klauzál-tér 3. Óra­, ékszer Ja­vítás,­­E. 8—3 lg. intézett a kommunista párttagsághoz. Elismerte, hogy egyes cikkek, ame­lyek a kisgazdapárti lapban megjelen­tek, hangjukban és tartalmukban nem szolgálták az együttműködést. A tömeg követette, hogy a lap szer­kesztője hagyja el Orosházát. A fel­kiáltásokra Ravasz képviselő azt vá­laszolta, hogy a párt szerkesztőbizott­sága meg fogja vizssgálni az ügyet, ő a maga részéről oda fog hatni, hogy ez a kívánság teljesüljön. Azután Györgyi Lajos képviselő szólalt fel és elmondotta, hogy igen szerencsétlen módszereknek tartja az ilyen támadá­sokat és a kisgazdapárti lap kifogá­solt cikkeivel nem azonosítja magát Végül Birkás Imre elvtárs szólt a tömeghez. Kijelentette, hogy a két kisgazdapárti képviselő válaszát kielé­gítőnek tarthatja a kommunista párt és megköszönte a két képviselő nyi­latkozatait, amely orosházi viszonylat­ban garanciát jelent a pártok közötti békés együttműködésre. A beszédek elhangzása után az egy­begy­űlt tömeg hosszasan éljenezte a két kisgazda­­párti képviselőt és éppen olyan fe­gyelmezett sorokban, mint ahogy a felvonulás történt, elvonult. Marisnyák, Pullowerek, Szvetterek LU­KIC­S NÉ Tisza Lajjos­ körút 36. sz. Csillag üzlet. Áss MKP e heti gyűlései november 3-án, vasár ott , Felsőközpont, 11 óra, Kult«­ ház, előadó Tombácz Imre Algyő, 11 óra, Népház, alőadó Kunsági Viktor és Mester Miklós Beszk, délután fél 3, Frún­yó-ven­­déglő, Kunsági Viktor ■­­» Kovács István Sándorfalva, 11 óra, Mozi helyiség, előadó Komócsin Zoltán Csengele, 11 óra, vendéglő, előadó Bevár Demeter Újszentiván, 11 óra, Mozi helyiség, előadó Bedő Kálmán Ószentiván, délután 2 óra, Bagi­­vendéglő, előadó Bedő Kálmán Kecskéstelep, délután 3, Kultur­­ház, előadó Barna Mihály. Figyelem! üzletáthelyezés uriszabóságomat Kölcsey­­utca 4. szám alá he­lyeztem át. (Volt Zsulán cipőüzlet.) Fekete Jenő szabómester. Igazolványkép (&SsigZá­­solás) Diapositiv (mozihírdetők részére) Fényképezőgépvétel. Ko«6-Fotó Mikszáth Kálmán­ utca 11. BANKSZÜNNAP November 2-án A HELYBELI PÉNZINTÉZETEK PÉNTÁRAIKAT ZÁRVA TARTJÁK

Next