Délmagyarország, 1946. november (3. évfolyam, 246-270. szám)
1946-11-01 / 246. szám
PÉNTEK, 1946 NOVEMBER I. DÉLMAGYARORSZÁG Közömbösségben az erő? irta: Gárdos Sándor Halasy-Nagy Józsefről, a szegedi egyetemm filozófia professzoráról az MKP akadémiáján tartott előadása után általában az a vélemény alakult ki, hogy g az az értelmiségi vezető férfiú, aki múltbeli hibáit és politikai tévelygései megbánva, revízió alá vette eddigi nézeteit és minden felkészültségével az igazi, népi demokrácia oldalára állt, mert mint becsületes magyar ember, a népuralom megerősödésében látja ő is a magyar nép emelkedésének s boldogulásának útját. Nos, a közvélemény, sőt mi is csalódtunk Halasy-Nagy Józsefben, aki a Kisgazdapárt helyi lapjában megjelent több cikkével arról tett tanúbizonyságot, hogy Gömbös barátjából soha sem lesz jó demokrata. Nagy József nemrég arról cikkezett, hogy a párisi békefeltételek után a nemzet részére nincs más út, mint a passzív várakozás valami csodára és az Ölhetett kéz politikáját hirdette. Ausztria esetében láttuk, hová vezet ez a politika és a tanár úr ezt a sorsot szánta annak a Magyarországnak, amelyet hálistennek nálánál bölcsebb, energikusabb és építő szellemű politikusok vezetnek. A lap szerdai számában újabb vezércikke jelent meg, amelyben a demokráciával szemben, különösen az ifjúság körében megnyilvánuló közömbösséget glordfikálja, mint dicséretes magyar erényt és ki meri mondani, hogy „nem akarunk többé szegedi gondolatot, de nem rajongunk a „budapesti" gondolatokért sem". Nagy József tanár úr tehát színtváltott, illetve visszavedlette régi színét, amelyet az igazoltatás és a B-listázás miatti félelmében változtatott meg rövid időre. Mert 1935-ben Halasat tanár úr már hitet tett a „Korunk szelleme“ címen, megjelent tanulmányában, ahol kifejtette, hogy (nyilván "a fasizmussal ellentétben) „a demokrácia negatív mozgalom, amelynek nincs belső tartalma, amiért élne“. Ugyancsak ilyen éles kritikával illeti a demokráciát az 1944-ben megjelent „Politikai gondolatok“ című könyvében. Ezekkel az írásokkal ő is hozzájárult ahhoz a propagandához, amelyről szerdai vezércikkében ezt írja: „oly záporként hullott ránk, hogy már _ szinte a gyors áztunk benne“. Ettől a záportól annak idején nem féltette az ifjúságot, a borrbazáportól gém óvta akkor a magyar népet, sőt tevékenyen közreműködött abban, hogy a fasiszta propaganda zápora pocsékká áztassa az ifjúság lelkét és a bombazápor romhalmazzá változtassa Magyarországot. De a professzor úr nemcsak irt, hanem cselekedett is a fasizmus érdekében. Pécsi egyetemi tanár korában, ugyanitt Halasy-Nagy József indítványára és az ő filozófiai professzorsága alatt avatták a bölcsészet díszdoktorává Gömbös Gyula akkori miniszterelnököt és erről a szégyenletes eseményről lelkendezve számolt be a fasiszta sajtó kiemelve a professzor úr e téren szerzett érdemeit és buzgó tevékenységét. Gömböst, ezt, a félhülye kártékony svábot azért avattatta Halasy-Nagy József díszdoktorrá, mert mint az erről írt indokolás mondja: „A világnézeti gondolkodás egyenlő a bölcseleti gondolkodással , márpedig Gömbös világnézeti elgondolásai olyan nagyszerűek voltak, hogy megérdemli érte a díszdoktorrá való avatást." És ez az ember, aki ilyen indokolással szentté avattatta Gömbös Gyulát, a végzetes „szegedi gondolat“ atyját, ez merészel most a demokratikus Magyarországon vezércikkezni és azt írni, hogy akarunk többé szegedi gondolatot". Ki hiszi ezt el neki? És Halasy- Nagy József, ilyen súlyos bűnökkel terhelten mégis megúszta a népbíróságot, igazoló bizottságot, B-listázást és közoktatási kormányzatunk gyengesége következtében most is hirdetheti régi elveit az egyetemi katedráról s tovább ,,áztathatja“ az ifjúság lelkét szó és betűzáporával. Ezzel igazolva is látja 1935-beli véleményét a demokráciáról, amely „lényegében negatív mozgalom“. Úgy látszik azonban, a professzor úr itt is tévedett, mert fenti megállapítása talán jellemzi a polgári demokráciát, de vegye tudomásul, hogy a népi demokrácia, amely felé mi törünk, nagyon is pozitív mozgalom ám és egy percig sem tűri majd meg Gömbös barátját az egyetem és a közélet szószékén! Nem tűri, hogy a nemzet hősi erőfeszítéseinek idején, amikor munkás, paraszt és értelmiség nyomorogva, koplalva, Jon Lynson építi újból az országot olyan lendülettel és élniakarással, amivel az egész világ csodálatát s elismerését kivívta, akkor azok, akik segítettek ezt az országot lerombolni, a demokrácia szószékein mint a tunya passzivitás és a rosszindulatú közömbösség prófétái jelenjenek meg. Ezek a hamis és kártékony próféták azt prédikálják, hogy a magyar paraszt és a magyar ifjúság kiábrándultan s tétlenül figyelje a demokrácia országépítő munkáját és ne rajongjon a „budapesti gondolatokért“, hanem várjon valami új vidéki gondolatra (talán kunmadarasi vagy esztergomi gondolatra vár a professzor úr?) arra a „magyar“ gondolatra, amely azt tanítja, hogyan lehet „magyar földön, magyar hagyományok szerint, magyarul élni“. Ez a sok magyarázkodás magyarra lefordítva annyit jelent, hogy Nagy József tanár úr szerint a magyar paraszt vágják vissza a nagybirtokosok, csendőrök, nagypapok és szolgafciák uralma alá, a munkás visszasóvárogja a nagytőkések korlátlan hatalmát, a m. kir. csendőruralmat, a haladó értelmiségi pedig simán siratja a cenzúrába hivatalfőnökök gőgjét, a tőkés munkaadók zsarnoki omnipotenciáját. Eddig ez volt a „magyar hagyományok“ szerinti élet és arra az életre vágyik, ahol ismét: József főherceg legyen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nem professzor úr, a magyar paraszt, aki a demokráciától végre megkapta ősi jussát, a földet, a magyar ipari munkás, aki, az üzemi bizottságokon keresztül beleszólási jogot kapott, sorsának intézésébe és akinek érdekei saját szakszervezetei vigyáznak, az értelmiségi, aki tehetsége szerinti korlátlan érvényesülési lehetőséget kapott a demokráciától, az nem vágyik vissza az elnyomatást s kizsákmányolást jelentő „hagyományos“ magyar életformák közé. Nagy meglepetés lesz a tanár úr számára, ha a szavazó urnák előtt ahová olyan hetykén invitálja a népet, a magyar paraszt- és munkástömegek nem a bankárok, ügyvédek, malmosok és kupecek oldalán áll majd, hanem az igazi, építő népi demokrácia mellett szögezi le a maga szilárd véleményét. A nép új magyar életformát épít ki magának, szebbeit, szabadabbat s boldogabbat, mint a régi volt, de ebben az új magyar életben nem lesz helyük a Halasy-Nagy féle úri apostoloknak, a vidéki gondolat rajongóinak. Megkezdik az alsóvárosi iskola felépítését és a tűzoltólaktanya lebontását a városi szükségmentdk keretében A hídroncsok kiemelési munkálatait kibővítik — kijavítják a vegyipari és a felső ipariskola sérült helyiségeit (Szeged, Október 31.) .Amint ismeretes, Szeged költségvetésébe az idén nagyobb összeget állítottak be a munkanélküliség enyhítését célzó szükségmunkák végzésére- A városi szükségmunkák megkezdése ügyében csütörtökön délelőtt értekezlet volt Béla elvtárs pénzügyi tanácsnoknál. Az értekezleten a szakszervezetek nevében Gyöíai István és ifj. Komócsin Mihály elvtársak vettek részt, ott volt kívülük a városi mérnöki hivatal képviseletében csányi Ferenc műszaki tanácsos, továbbá Csikós» Jenő számvevőségi tanácsos, a számvevőség főnöke és dr. Bakos Géza közmunkaügyi előnyö. Az értekezlet elhatározta, hogy hétfőn megindítják a városi közmunkákat, amelyekből a költségek egy részét az állam viseli. A városi közmunkák keretében felépítik a bombázás által rombadöntött alsóvárosi iskolát, az ugyancsak oombasérült alsóvárosi tűzoltólaktanyát pedig mint kijavíthatatlan épületet, amire már úgy se lesz többet szükség, hiszen az alsóvárosi tüzérség megszűnt — lebontják. A szükségmunka keretében kibővítik a hídroncsok kiemelési munkálatait is. Az épségben maradt Művészeket olyan állapotba hozzák, hogy az új híd megépítése esetén használhatók legyenek. A városi szükségmunkák megindítása körülbelül 200 szakmunkásnak és napszámosnak ad kenyeret. Itt említjük meg, hogy amint Fi>trea Miklós elvtárs újjáépítési miniszteri biztostól értesülünk, az építési minisztérium kiutalt 250.000 forintot a szegedi vegyipari és tetőipariskola rendbehozására. Mindkét iskola hosszú időn keresztül katonai laktanya céljául Szolgált est több helyisége megrongálódott. A helyiségek kijavítását rövidesen megkezdik Az orosházi Kommunista Párt tömegmozgalommal fékezte meg az ottani kisgazdalap garázda szerkesztőit A Kisgazdapárt vezetőségi tagjai beszédet intéztek a tüntető kommunista tömeghez és kijelentették, hogy nem azonosítják magukat a saját lapjukban megjelent támadó cikkekkel így állítják helyre Orosházán a párthoz a békét (Orosháza, október 31.) Országos jelenség, hogy a Kisgazdapárt vidéki sajtóorgánumai az erőviszonyok teljes félreismerésén alapuló ferdítő, gúnyolódó, lekicsinylő és provokáló hangon megírt cikkekkel támadják a munkásságot és annak vezetőit. A Magyar Kommunista párt erejének, szervezettségének és fegyelmezettségének bizonyítéka az a mód, ahogyan az orosházi elvtársak eljártak az »Orosháza és vidéke« című kisgazdapárti napilap a koalíciós egységet veszélyeztető szerkesztőivel. Az orosházi demokratikus lap, az »orosházi Hírek« vasárnapi számában megjelent a baloldali pártok tiltakozása, amely élesen visszautasította azokat a rosszindulatú, s a munkáspártokat támadó cikkeket, amelyek az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentek meg a kisgazdapárti lap hasábjain. Ezzel azonban a dolgozók jogos felháborodása nem csitult le. Vasárnap a helyi kommunista párt tagjai spontán tüntetést rendeztek és fegyelmezett sorokban vonultak a Kisgazdapárt székháza felé. A tömeg háromtagú küldöttséget vezetett a Kisgazdapárt helyi vezetőségéhez és Birkás Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő memorandumot nyújtott át, amelyben a Kommunista Párt tiltakozik a rosszindulat sugallta önérzetüket, elvi állatspontjukat sértő támadások ellen és arra kéri a Kisgzdapárt vezetőségét, nyilatkozzék, azonosítja-e magát az Orosháza és vidékében megjelent cikkekkel? i Ha nem, akkor arra kérik a párt vezetőit, hogy a lent várakozó tömegnek élőszóval is mondják «I álláspontjukat. A Kommunista Párt kívánatosnak látja a helyzet tisztázását, mert csak ez esetben tudja a nyugalmat fenntartani és a rosszindulat kizárásával megteremteni a kívánatos jólétet. Negyedórás tárgyalás után a Kisgazdapárt vezetősége élén Ravasz Antal és György Lajos nemeze^gyűlési képviselőkkel lejött a várakozó tömeghez és Ravasz Antal beszédet fl Janik-vendéal5 magyar szobája Jftftfff! Minden nap kitűnő ebéd és vacsora. Pénteken halpaprüsés, viróscsosza és ailhalak. Sombaton a híres maros, vásárhelyi módra készült Flekken és Vargabélés F Ilénkint Károlyi Árpád muzsikál. Szombaton és vasárnap záróa 2 órakor. s Hozza el régi aranyalftvarát (töredéket nem gHraGics fogadok el) becserélem, vagy káraitok 30 gr. rally modern ékszerekat. FIC r II CD ékszerész Szeged, Jaha Klauzál-tér 3. Óra, ékszer Javítás,E. 8—3 lg. intézett a kommunista párttagsághoz. Elismerte, hogy egyes cikkek, amelyek a kisgazdapárti lapban megjelentek, hangjukban és tartalmukban nem szolgálták az együttműködést. A tömeg követette, hogy a lap szerkesztője hagyja el Orosházát. A felkiáltásokra Ravasz képviselő azt válaszolta, hogy a párt szerkesztőbizottsága meg fogja vizssgálni az ügyet, ő a maga részéről oda fog hatni, hogy ez a kívánság teljesüljön. Azután Györgyi Lajos képviselő szólalt fel és elmondotta, hogy igen szerencsétlen módszereknek tartja az ilyen támadásokat és a kisgazdapárti lap kifogásolt cikkeivel nem azonosítja magát Végül Birkás Imre elvtárs szólt a tömeghez. Kijelentette, hogy a két kisgazdapárti képviselő válaszát kielégítőnek tarthatja a kommunista párt és megköszönte a két képviselő nyilatkozatait, amely orosházi viszonylatban garanciát jelent a pártok közötti békés együttműködésre. A beszédek elhangzása után az egybegyűlt tömeg hosszasan éljenezte a két kisgazdapárti képviselőt és éppen olyan fegyelmezett sorokban, mint ahogy a felvonulás történt, elvonult. Marisnyák, Pullowerek, Szvetterek LUKICS NÉ Tisza Lajjos körút 36. sz. Csillag üzlet. Áss MKP e heti gyűlései november 3-án, vasár ott , Felsőközpont, 11 óra, Kult« ház, előadó Tombácz Imre Algyő, 11 óra, Népház, alőadó Kunsági Viktor és Mester Miklós Beszk, délután fél 3, Frúnyó-vendéglő, Kunsági Viktor ■» Kovács István Sándorfalva, 11 óra, Mozi helyiség, előadó Komócsin Zoltán Csengele, 11 óra, vendéglő, előadó Bevár Demeter Újszentiván, 11 óra, Mozi helyiség, előadó Bedő Kálmán Ószentiván, délután 2 óra, Bagivendéglő, előadó Bedő Kálmán Kecskéstelep, délután 3, Kulturház, előadó Barna Mihály. Figyelem! üzletáthelyezés uriszabóságomat Kölcseyutca 4. szám alá helyeztem át. (Volt Zsulán cipőüzlet.) Fekete Jenő szabómester. Igazolványkép (&SsigZásolás) Diapositiv (mozihírdetők részére) Fényképezőgépvétel. Ko«6-Fotó Mikszáth Kálmán utca 11. BANKSZÜNNAP November 2-án A HELYBELI PÉNZINTÉZETEK PÉNTÁRAIKAT ZÁRVA TARTJÁK