Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

SZOMBAT, 1951. SZEPTEMBER T.3 Az Újszegedi Kenderszövőben is követik Gazda elvtárs útmutatását r Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat üzemében is megérlelte a fejlődés a Gazda-mozgalom alap­jait. A dolgozók már az Alkotmány tiszteletére megindult nagy verseny hajrájában hozzáláttak a mozgalom célkitűzéseinknek tanulmányozásá­hoz s alaposan szétnéztek üzemük­ben, hogyan lehetne minél eredmé­nyesebben megindítani a mozgal­mat. A „szétnézésnek“ , meg is lett az eredménye s olyasformán jár­tak, mint a Rákosi Művek dolgo­zói: csodálkozni kezdtek, hogy mindaz, amit Gazda elvtárs meglá­tott, nekik eddig nem jutott eszük­be. „Hiszen olyan egyszerű az egész!“ — mondotta nem egy dol­gozó, így kezdődött Elsőnek a Minőség Ellenőrző Osz­tály (MEO) dolgozói csatlakoztak a mozgalomhoz s amikor átgondolták a tennivalókat, felhívással fordul­tak az üzemi háromszöghöz. „Kérjük — mondja a felhívás többek között — ennek a kér­désnek a széleskörű megvitatá­sai, hogy minden dolgozó — fizikai, vagy műszaki — teljes tudásával, jó meglátásával ki­­vehesse részét a „minden gramm anyag felhasználásáért“ folyta­­tott nemes harcból.“ Hogyan kezdtek hozzá az Újsze­gedi Kenderszövőben a MEO dolgo­zói a Gazda-mozgalom gyakorlati síkra tereléséhez? Többek között: a „csikolásnál" nem egyszer mutat­kozik hulladék s ilyen módon je­lentős károk származtak. Most a MEO.sok összefogva a csikolást végző művezetőkkel állandóan raj­­tatartják a szemüket ezen a mű­veleten és megelőzik a hibát, ki­küszöbölik, mielőtt hulladék lenne. A MEO dolgozói az eddiginél foko­­zottabb mértékben kiléptek a „pusz­tán ellenőrzés“ szűk köréből s el­határozták, hogy személy szerint végeznek felvilágosító munkát a hulladék kiküszöbölése érdekében­ Legelőször célul tűzték ki az ola­jozódások, piszkolódások teljes ki­küszöbölését. A gyárban eddig igen komoly károkat okoztak az olajo­­zódások, egyes végekből emiatt 50 —60 centiméteres darabokat kellett levágni. Sorompóba léptek az újítók A Gazda-mozgalom persze ebben az üzemben sem csak egy osztály dolgozóinak ügye. Az újítók is fo­kozottam sorompóba léptek a moz­galom sikere érdekében. A felvető üzemrészben például javaslatod dol­­goznak ki a lánchengerek teljes ledolgozására, ami által jelentős mennyiségű — eddig hulladékba került — anyagot takarítanak meg. Ezzel kapcsolatban került felszínre a „folyamatos felvetés“ ötlete is, mely jelentős anyag- és munkaidő megtakarítást eredményez majd. Ennek a módszernek technikai ki­dolgozása most van folyamatban. A felvetőben bizonyosodott be, hogy egy javaslat egész sor kezde­ményezést képes elindítani. A lánc­hengerek teljes ledolgozásával egy­ időben valósítják meg a henger­tárcsák egységesítését, mely azt eredményezi, hogy ugyanazt a hen­gert több gépre is leh­et majd hasz­nálni. Ilymódon is jelentős anyag­­megtakarítást tudnak elérni. Előre az újabb sikerek felé! Csak még egy ötlet: a cérnázóban a gépek zsinórját olajba mártják. Ilyen módon egyrészt a zsinór élet­tartamát növelik meg, másrészt pe­dig csökkentik a „csúszóst“. Már az eddigi példákból is lát­ható, hogy a Gazda-mozgalom az Újszegedi Kenderszövőben is meg­mozgatta a dolgozókat, itt is ter­­mékeny talajra hullt a Gazda elv­társ által elvetett mag. Ezer ötlet, ezer kezdeményezés bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a kez­deményezés jelentőségét, komolyan hozzáláttak a mozgalom gyakorlati célkitűzéseinek megvalósításához s hamarosan jelentős sikereket vall­hatnak magukénak. KÚSZÓ ERZSIKE - BERLIN UTÁN Nehezen engedte el az édesanyja Koszó Erzsikét a nagy útra. A gyálaréti Komszomol-tszcs tagjai­nak sűrűn panaszkodott . Én az ötven éves fejemmel még Pesten sem voltam. Szeged­nél messzebbre soha nem mentem el, ez a lány meg 17 éves fejjel már Berlinbe, vagy hová akar menni. Mi minden nem jut ezek­nek a fiataloknak az eszébe. Kószó Erzsikével nem választot­tak rossz küldöttet. Az édesany­jának is megválaszolt. — Más a mi életünk, mint a maguké volt, édesanyám. Maga is másképpen él, tszcs-tag Máskép­pen élünk, a kenyérszűkét már nem is ismerjük. De sokan vannak, akik a mi megszépült életünkre törnek, akik a mi fszcsnkre, a mi kis falunkra, Gyálarétre, meg az egész világra háborút akarnak hozni. Az új háború megszállottai ellen indulunk mi harcba a német fővárosban. Új hadsereg Berlin utcáin Sok hadsereget láttak már a ber­­lini kövek. Látták Frigyes, Moltke rabhadát, Vilmos ,,Wermachtját’‘, Hitler SS hordáit és látták, amikor e rabló csordát örökre szétverték a szovjet seregek. Látták a berlini kövek a fasizmust szétzúzó győze­delmes szovjet seregeket s most a hadsereg győzelme nyomán új „hadsereg” léptei alatt dongott a berlini utca. Százegy ország fiai és leányai gyűltek össze, hogy az amerikai háborús uszítók­kal szem­­beszállva új harcba induljanak a békéért — a háború ellen. „Gegen die Gefahr eines nauen Kriges” — hirdette a Szabad Né­met Ifjúság jelmondata, melyet az egész világ ifjúsága ismételt le­küzdhetetlen erővel. A magyar küldöttség tagjai, a magyar fiatalok ott meneteltek a nemzetközi békeharc ifjú katonái­nak sorai között és a sokszázezer ifjú között ott volt Kószó Erzsé­bet is, a gyálaréti Komszomol­­iszcs tagja. „Soha többé háborút a Szovjetunió ellen!“ „Soha többé háborút a Szovjet­unió ellen“. — Ez a jelző zúgott végig a treptowi (Berlin külvárosa) utcá­kon, amikor a világ ifjúsága meg­koszorúzta a berlini szovjet hősök emlékművét. Soha nem fogom el­felejteni, amikor felcsendült oro­szul, magyarul, angolul, százegy nép százegy nyelvén: ,,Egy a jel­szónk a béke, harcba boldog jövő­ért megyünk...” — emlékezik a treptowi „fogadaloméra, a trep­towi esküre Kószó Erzsiké, ötszáz méterre a gyilkosoktól — Tőlünk ötszáz méterre a nyu­gati zóna kezdődött, ahol Adenaue­­rék az új háború új ágyútöltelékét toboroznák a német if­jakból. Az amerikaiak majd megbomlottak dü­hükben. Mindenképpen meg akar­ták zavarni a mi világraszóló bé­ketüntetésünket. A megnyitón re­pülőgépek zúgtak el a fejünk fö­lött, amerikaiak voltak és röpcé­dulákat dobáltak le. Iszonyatos fel­háborodás fogta el az ifjakat, ös z­­szemarkoltuk a röpcédulákat és fe­jünk fölé tartva meggyújtottuk a háborús uszítók röplapjait. A né­met ifjak pedig ütemesen kiabál­ták: — Senki menj haza! — öröm volt látni, hogy a száz­féle nemzetiségű ifjak közül egy sem akadt, aki hitt volna az ame­rikai röpcéduláknak — fejezi be emlékezéseit Kószó elvtársnő. Négyszázhuszonöt sebesült Reiner, Nyugat-Berlin adenaue­­rista polgármestere, augusztus 15- én ,,szívélyes szeretettel” meg­hívta a szabad német ifjakat Nyu­­gat-Berlinbe „közös megbeszélés­re“. Ezerötszáz német ifjú „Freie Deutsche Jugendbund” (Szabad Né­met Ifjúság) tagjai zárt sorokban a Marx-térről indultak Nyugat. Berlinbe. Ilyen volt a „szívélyes fogadta­tás“. Jeepek gázoltak át fiatal német lányok testén, gumibotokkal, pisz­tolyokkal, puskatussal támadták meg a vendégségbe hívott német ifjakat. A rendőrök még akkor is verték az ifjú békeharcosokat, amikor már ájultan feküdtek a „Weiding” kerület kövein. Másnap tiltakozó tüntetésre vo­nult a világ ifjúsága a „zóna“ ha­tárhoz.­­ Elől a sebesült német béke­harcosok meneteltek énekszóval. Nem felejtem el soha: az egyik német ifjú, akinek karja fel volt kötve, azt mondotta: „Hiába ver­nek bennünket gumibotokkal, mi mégis átjárunk a nyugatiakhoz, mi mégis harcolunk a békéért, s a né­met egységért”. Kitörölhetetlen nyomot hagyott Kószó elvtársnő lelkében az ifjú békeharcosok hősi elszántsága. _ Láttam és hallottam beszélni Reimond Dye-t, aki a fegyver­szállító vonat elé vetette magát Láttam és beszéltem német fiata­lokkal, akik gyászkarszalagot visel­tek, mert mikor a határon átjöt­tek, bajtársaikat agyonverték az amerikai katonák. Egy fiatal né­met asszonyt elfogtak a határon. Amerikai katonák rugdalták mindaddig, míg kifolytak a belei, meghalt a határon. A férje itt volt velünk a VIT-ben. Tanulni­­ tanulni ! A múlt hét szerdáján érkezett haza Kószó Erzsébet. Pénteken már a propagandista képző iskola hallgatójaként folytatta a harcot a békéért. — Amikor hazajöttem, már na­gyon vártak a fiatalok Gyálaréten. A beszámolót akarták hallani tő­lem, de most tanulnom kell, ta­nulnom csak egy kicsit neké... csak egy kicsit jobban kell tanul­nom, mint eddig — helyesbíti a félig kimondott szót. Nehéz!? Csak félig mondta ki a szót, árnyék suhant át arcán, talán a fiatalokra gondolt, akiknek testében amerikai jeepek törik össze a csontot, akik ütések alatt is elszántan harcolnak a békéért. Ezért nem merte ki­mondani a szót, hogy nehéz a ta­nulás. Igaza volt! Nekünk nincs jogunkban azt mondani bármilyen munkára, hogy nehéz. Nincs jo­gukban, ha azokra gondolunk, akik kapitalista rabságban sínylődve harcolnak a békéért és­ a szabad­ságért. Jó propagandista lesz Kószó Er­zsébet, ha soha egy pillanatra se felejti el az elnyomott nyugati ifjak sorsát, ha életében mindig, mielőtt kimondaná azt a szót, hogy „nehéz“, előbb azokra gondol, akiknek keserves életét ott ismerte meg Berlinben. Jól tanul majd Kószó Erzsébet és a sok-sok ezer DISZ-tag, ha arra a jelszóra gon­dolnak, ami a nyugati­ országokban még csak követelés az ifjúság szá­mára: „Mi tanulni akarunk”. Szeptember 8-án tartják a tanévnyitó ünnepélyeket az egyetemeken és főiskolákon Az egyetemeken és­ főiskolá­kon a tanévnyitó ünnepélyeket szeptember 8-án tartják. Az el­sőéveseket már szeptember 7-re összehívják, hogy megismer­tessék velük az egyetemi mun­kájukkal kapcsolatos felada­­tokat. Az egyetemi és főiskolai első félév szeptember 8-tól kezdő­dik, az előadások szeptember 10-től, december 22-ig tartanak. December 23-tól, január 2-ig szünetel a tanítás. Január 2-től, január 30-ig tartana­k az első félévet bezáró vizsgák. A má­sodik félév február 1-én kez­dődik. A vizsgával elmaradt hallgatók utóvizsga ideje szep­tember 1—14-ig tart. MEGJELENT A kiadvány a népnevelők jó ta­pasztalatait, módszereit gyűjti egy­­be. A brosúrában lévő képek, fali, újságok, szatirikus rajzok a szem­léltető agitáció legjobb eszközeit is­­mertetik. — Ára: 1­80 forint. Kap-­ hal: Pártszervezeteknél. Nagy érdeklődés Újszegeden a tszcs iránt Néhány nap alatt 18 új belépő Újszegeden — amint már beszá­moltunk róla — éppen ma egy hete alakult meg a tszcs-előkészítő bi­zottság és nyomban meg is kezdte munkáját, hogy minél előbb­­ meg­alakulhasson maga a termelőszövet­kezeti csoport is. Az előkészítő bi­zottsághoz azóta igen nagy szám­ban fordulnak az új szegedi dolgozó parasztok, érdeklődnek a belépés le­hetőségei iránt és az utóbbi napok­ban igen sokan töltötték is ki a be­lépési nyilatkozatot. Az elmúlt napokban 18 dolgozó paraszt jelentette be belépését a tszcsbe Újszegeden. Ezek szerint a következők választották a még bol­dogabb élet, a biztos felemelkedés útját: özv. Bors Józsefné egyholdas (Marostő 3.), Kovács Ferencné négyholdas (Fürj­ utca 53.), Bangó Imre kétholdas (Fürj­ utca 53.), Domonkos Jenő 3.768 négyszögöles (Fürj­ utca 53.), Landler Józsefné kétholdas (Fürj-utca 53.), Hav­­rincsák Józsefné 3 holdas (N­ár­­kert), Orincsák László 5 holdas (Főfasor), Szanka László 4 holdas (Tárogató-utca 6.), id. Nacsa Jó­zsef 4 és félholdas (Fürj-utca 38), Bába István 4 és félholdas (Fürj­­utca 38.), özv. Domonkos Józsefné 4 holdas (Fürj-utca 38.), Godó La­jos 4 holdas (Bérkert­ utca 78.), Papp Mihályné 1 holdas (Gyergyói­­utca 1.), Berta József 2 és félhol­das (Kállay-fasor 78.), Simon Já­nos 2800 négyszögöles (Fürj-utca 10.), Harasztovics József (Lövölde­utca 296.), Bálint Antal (Janko,­vits­ utca 10), és Daróczi Mihályné 4 holdas (Fürj­ utca 84 ) Újfajta, ízléses, tartós szövetek, a kész ruhák és kabátok nagy választéka biztosítja a dolgozók őszi és téli ruhaszükségletének jó kielégítését A Gyapjúipari Mintatervező Köz­pont többféle ízléses szövetet ter­­vezett a dolgozók őszi és téli ruha­igényeinek kielégítésére. A minták megtervezése előtt tanácsot kértek az üzemek dolgozóitól és a keres­kedelmi szervek képviselőitől. Az intézet nemcsak szemre szép szöveteket tervezett, hanem labora­tóriumában komoly kísérleteket folytatott a legjobb és legtartósabb szövetek előállítására is. A Ruha­ipari Tervező Vállalat ezekből vál­­tozatos, ízléses ruha- és kabátfa­zonokat tervezett. Szövetruhából 30 mintafazont ké­­szítenek. Ezenkívül készítettek még húsz­féle flanel ruhamodellt. A flanel­­ruhák könnyen moshatók, vasalha­tók. Ugyancsak húszféle kasza és szövetszoknya modellt terveztek. Sok bluzfazon is készül, mert a­­ bluz-szoknya viselet a dolgozó nők­­ legkedveltebb ruházata. Ünnepélyesen nyílik meg Szegeden az ország első műszaki és közlekedési egyeteme Szeptember­ 8-án különvonat érkezik az ünnepségekre Szeged üzemi dolgozói széleskörű mozgalmat indítottak annak érde­kében, hogy esti tagozatú Műszaki Egyetemet k­ap­jon a város, ahol az élenjáró dolgozók mérnöki képesí­tést nyerhetnek anélkül, hogy ki­esnének a termelő munkából. A ter­vezett Műszaki Egyetem, amelynek négy mérnöki fakultása lett volna, egyelőre nem nyílhatott meg. Léte­sítése komoly nehézségekbe ütközött és így a kormányzat úgy határo­zott, hogy Szegedre helyezi a most létesített Műszaki Egyetem közle­kedési és műszaki tagozatát. Az új egyetem megszervezésével kapcsolatos teendőket a közlekedési és postaügyi minizztérium végzi, amelynek küldöttei: Kovács Vilmos műszaki főtanácsos és Rostási Ist­ván dékán többízben Szegeden jár­tak, hogy a tanács és a MÁV igaz­gatóságának segítségével megold­ják a megnyitással kapcsolatos pro­­blémákat. Munkájukt sikerrel járt és Csongrád megye büszke lehet, hogy Szeged kapja az ország első műszaki és közlekedési egyete­­mét, amelyet a szovjet tapasztalatok alapján hívnak életre. A kétszáz­harminc hallgatóval induló egyetem négy és fél esztendőn át kizárólag közlekedési mérnökképzéssel foglal­kozik, míg a Budapesti Műszaki Egyetemen csak az utolsó évben kerülhetett sor a szakmérnöki ok­tatásra, ami nem biztosíthatta en­­­nyire a hallgatók magasabb szak­képzettségét. Szeptember 8-án, különvonaton mintegy százötven meghívott vendég érkezik Szegedre, hogy rész­t vegyen a megnyitó ün­nepélyen, amely újabb bizonyítéka a magyar nép békevágyának itt is, ahonnan alig néhány ezer méterrel az imperialisták lakájai, Tilóék ál­lanak ugrásra készen. Szegednek kettős ünnepe lesz az idei tanév első napja, mert nem­csak meglévő tudományos intézetei, az egyetemek és az iskolák nyitják meg kapuikat a nép gyermekei előtt, hanem az ország első közleke­dési egyeteme is akkor bocsátja át küszöbön a magasabb közlekedési tudomány leendő mérnökeit, akiknek szaktudás­a jelentős lé­pés a Szovjetunió élenjáró tu­dományos színvonala felé. Az új típusú egyetem 230 hallgatója között 20 nő is lesz, akik el akarják sajátítani a vasúti közlekedés ki­emelkedő ismereteit. A tananyag az első évben a műszaki alaptárgy­a­kat, ezt követően pedig három és fél éven át kizárólag a vasúti közle­­kedési tantárgyakat öleli fel. A végzett hallgatókat előre megállapí­tott terv szerint — a közlekedési tárca területén — a vasútnál, a vasútépítésnél, tervező intézeteknél és a földalatti vasútnál helyezik el. A jelentkezők közül a középisko­lai, illetve szakérettségivel rendel­kezőket veszik fel és számukra bant­­lakást is biztosítanak. Az egyetem átmenetileg a várostól mintegy hat kilométerre, a nemzetközi út men­tén lévő új épületben nyílik meg, de innen október folyamán a Vá­­­­sárhelyi-sugárút végén épülő vég­­­­leges helyiségeibe kerül. Új bérek és normák az erdőgazdaságban Az ipari bér- és normaren­dezéshez hasonlóan az erdőgaz­daságokban is rendezték a bé­reket és normákat. Az OMB határozatával jóvá­hagyott új bérezési rendszer megszünteti az eddigi hibákat és teljesítménybérben jóval ma­gasabb alapbért biztosít, így például a csemetekerti kapálás alapórabére időbérben 1.60 fo­rint, teljesítménybérben pedig 1.80. Az új bérrendszer foko­zatosan érvényesíti a szocia­lista bérezés elvét, a nagyobb szakképzettséget és nagyobb fizikai megerőltetést igénylő munkát jobban díjazzák. A munkavállalók minden köb­méter szerfa (bányafa, vasúti talpfa, fűrészrönk stb) után pótlékban részesülnek. A pótlék fenyőtermelés esetén 3 Ft, lomblevelű fák termelésénél, ahol a tervben előírt szerfaki­hozatali arány 20 százalék fe­lett van 3.50, ahol pedig 20 szá­zalék alatt van, ott köbméte­renként 6 forint. Az új bérezési rendszer ok­tóber 1-ével , az új fakiter­melési időszak kezdetével lép életbe. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság néphadseregének főpa­rancsnoksága augusztus 30-án közölte, hogy a koreai néphad­sereg egységei, szoros együtt­működésiben a kínai önkéntesek­kel, visszaverték az ellenség­nek az arcvonal különböző szakaszain indított támadásait, miközben egyes helyeken ellen­­támadásba mentek át

Next