Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

SZSERDA, 1952. JUNTOS 18. Az idén is túlteljesítjük begyűjtési kötelezettségünket• Csongrád megye élenjáró dolgozó parasztjai tanácskoztak a párt Megye bizottságával Vasárnap Csongrád megye leg­jobb egyénileg dolgozó parasztjai gyűltek össze a Megyei Pártoktatás Házában, hogy tanácskozzanak az aratás és cséplés legsürgősebb ten­nivalóiról. Arról folyt a vita, ho­ Jegyinák elvtárs azzal kezdte be­szédét, hogy napról-napra közelebb jutunk ahhoz a naphoz, amelyen egész dolgozó népünk és ezen belül dolgozó parasztságunk évi munkájá­nak gyümölcsét takarítjuk be. Szük­séges tehát, hogy megtárgyaljuk az aratás, cséplés, terménybegyűjtés, tarlóhántás, másodvetés kérdését. Mielőtt rátért az aratási­­ munkák ismertetésére röviden értékelte a tavaszi munkáik elvégzésénél elért eredményeinket. __ Megyénk — mondotta — ezek­­ben a munkálatokban az elsők kö­zött van. Ezt elsősorban köszönhet­jük annak, hogy a mezőgazdaság dolgozói vala­mennyien megértették pártunk és kormányunk szavát. Dolgozó parasztságunk példamuta­tóan hajtotta végre a vetési tervet. Ennek a munkának a végrehajtásá­nál bebizonyosodott az , amit már a felszabadulás óta sok eset­ben ta­pasztaltunk —, hogy dolgozó pa­rasztságunk egy emberként követi pártunkat, követi kormányunkat; bebizonyosodott ennél a munkánál ismét az, hogy azok jártak szeren­csésen, akik hallgattak pártunk és kormányzatunk szavára, vagyis idő­ben végezték el a vetést, utána pe­dig a növényápolást. Akik a növényápolási munká­kat bevégezték, nyugodtan néz­­nek­­ aratás, cséplés, behor­dja, tarlóhántás, másodvetés munkái elé; azok akik nem hallgatták meg ps­ lünk szavát, hanem a kulák szavára hallgat­tak, el vannak maradva a nö­vényápolási munkákkal. Én a múlt héten jártam Na­gymá­­gocs, Derekegyháza, Hódmezővásár­hely környékén és különösen Nagy­­mágocs terület­én nem egy helyen láttam olyan területet, amely inkább gazzal van tele, mint növénnyel. Kérdésemre megtudtam, hogy ez olyan dolgozó parasztok földje, akik a demokrácia jóvoltából kap­tak földet. Könnyen el lehet kép­zelni, hogy ahol így gondozzák a nö­vényt, milyen termés várható. Azoknak, akik így dolgoznak, most azon fő a fejük, különösen a homo­kos területeken, ahol a szőlők van­nak elhanyagolva, hogy vájjon me­lyik munkának az elvégzéséhez fog­janak hozzá. Szerencse, hogy me­gyénkre általánosan nem ez a jellem­ző. Megyénkre általánosan jellemző az, hogy a dolgozó parasztok leg­nagyobb része becsületesen­­ kivette részét a munkából. Támaszkodjunk bátran a dolgozó tömegekre A hét folyamán megkezdtük az őszi árpa aratását. Sőt­: a szegedi Dózsa-tszcs már az elmúlt hét szombatján kezdte el az aratást. A termésbecslés azt mutatja, hogy jó, közepes termés várható a megye te­rületén. Az aratási munkák megkí­vánják azt, hogy idejében és gyor­san végezzünk az aratással. A mi­nisztertanácsi határozat mindenki­nek megszabja munkáját. Azonban ez a határozat csak papíron marad, ha a végrehajtását nem tesszük magunkévá. Bennünket, elvtársiak, a párt arra nevel, hogy minden munkánál, amit végre akarunk hajtani, támaszkod­junk bátran a széles dolgozó töme­gekre. Éppen e tanítás nyomán hív­tuk össze a mai értekezletet is. Az előbb említettem, hogy a miniszter­tanács határozata az aratásról, a cséplésről megjelölte számunkra a feladatokat. Azonban mi úgy gon­doljuk, hogy a határozat jó végre­hajtásához szükséges az is, hogy meghallgassuk a dolgozó parasztok véleményét, tanácsait. Az eddig kialakult gyakorlat az volt, hogy a nagy munkák elvégzése után rend­szeresen összehívtuk a párt és az állam vezető funkcionáriusait. Most megpróbálunk változatni ezen. Elő­ször összehívjuk a dolgozó parasz­tokat és velük tanácskozunk, majd csak azután a párt és a tanács ve­zetőivel. Az aratás elvégzésénél a minisz­­tertanács azt jelöli meg számunkra, hogy a szemveszteség megszüntetésé­nek érdekében a búzát viasz­érésben, a rozsot teljes érés előtt, az őszi és tavaszi árpát sárga érésben, a többit pedig az érésnek abban az időszaká­ban kell learatni, amikor szem­­­veszteség még nincs. U­gyan lehetne megyénknek a tavaszi mezőgazdasági munkák során elért elsőségét az aratás, cséplés és a gon­­bonabegyűjtés során is megtartani. Az értekezlet előadója Jegyinák János elvtárs, az MDP Csongrád­­megyei Bizottságának titkára volt. Továbbiakban azt mondja a minisz­tertanács határozata, hogy a búza és a rozs aratását a megkezdésétől számított 8 napon belül, az árpa és a zab aratását a megkezdésétől szá­mított öt napon belül be kell fe­jezni. Ha jól akarjuk végrehajtani a minisztertanács határozatát, ahhoz az szükséges, hogy a határozat min­denki részére ismeretes legyen. Ismerjék a tanyán is a minisztertanács határozatát Különösen fontos, hogy a tanyai dolgozó parasztok is megismerjék a minisztertanács határozatát. Ne­künk sokszor a szemünkre vetik a Ebben a­z évben is az aratás mun­kája az osztályharc középpontjába került a falvakon. Az ellenség, aki közöttünk él, minden eszközt fel­használ arra, hogy a munka elvég­zését akadályozza. Már most is ta­lálkozunk olyan hangokkal, hogy a hűvös idő bekövetkeztével a mun­kák kitolódnak egy hónappal is. A dolgozó parasztok viszont látják, hogy az aratás maholnap itt a sar­kunkban. A gabonák olyan érésben vannak, hogy a jövő hét végén meg­kezdhetjük az aratást. Mi az ellenség célja ezzel a hí­reszteléssel? Könnyen át lehet látni a szitán: célja a kutaknak az, hogy a munkák összetorlódjanak és nagy legyen a szemveszteség. Számolnunk kell azzal is, hogy az élesedő osztályharc közepette a kulak egyes helyeken megpróbál gyújtogatni. Ennek megakadályozá­sa érdekében azt javasoljuk, hogy valamennyi községben szervezzék meg dűlőnként a gabonák őrzését. Ez vonatkozik különösen Szeged járás területére. Azért húzom ezt különösen alá, mert ez a járás ha­táros Tito Jugoszláviájával. A ga­bonák megőrzése úgy lesz eredmé­nyes, ha azt minden dolgozó pa­raszt szívügyének tekinti. A tavalyi tapasztalatok azt mu­tatták, hogy az aratási munkák na­gyon elhúzódtak, különösen Szentes járás területén, ahol a járási ta­­nácsnak, a községi tanácsoknak , ennek következtében az egyénileg dolgozó parasztoknak is az volt az egyöntetű véleménye, hogy nem kell biztatni a parasztokat az aratás el­végzésére. Ez az elmélet eredményezte azt, hogy amikor Csongrád, Szeged, Makó járásban a gabonák nagy­részt le voltak aratva, Szentes járás jó másfél-kéthetes elma­radással kullogott a többi járás mögött, habár az adottságok megvoltak ott is. Természetesen ebből a hanyagságból nagy szemveszteség lett és éppen e hanyagság miatt Szentes járás el­maradt a másodvetéssel. Pénzjutalom a jól teljesí­tőknek Az aratás jó megszervezésének kérdése után Jegyinák elvtárs a Jegyinák elvtárs beszéde után megkezdődtek a hozzászólások. El­sőnek Balázs János kiszombori dol­gozó paraszt kért szót. Majd Langó Mátyás csanádi dol­gozó paraszt a következőket mon­dotta: — Tudatában vagyok annak a komoly feladatnak, amit az ártás jelent, tudjuk azt is, hogy az ellen­ség közel van hozzánk. Nagyobb felügyeletet kérek a belső ellenség­re. Itt van Tito Jugoszláviája tő­lünk pár kilométerre. Már a tava­szi mezőgazdasági munkák során ta­pasztaltuk, hogy „ a kulákság nem takarította le időre a földjét. Szabotált. Na­gyon kell vigyáznunk, hogy az aratás, cséplés, begyűjtés idején ez meg ne ismétlődhessék. Langó Mátyás hozzászólásának további részében arról beszélt, hogy a másodnövények sütésével, a több­i dolgozó parasztok, akik a tanyán él­nek, hogy mi elég ritkán jutunk ki hozzájuk, nem ismertetjük velük kormányzatunk és pártunk egyes határozatait. Sokszor ebből kifolyó­lag ezek a dolgozó parasztok össze­ütközésbe kerülnek az államhata­lommal. Ez elsősorban a pártnak, a tömegszervezeteknek és a tanácsok­nak a hibája. A tanácsok az egyes kormányren­deleteket nem ismertetik elég széles körben a dolgozó parasztokkal. Ad­­minisztratív úton akarják végrehaj­­tani a rendeleteket. A határozatok ilyen végrehajtá­sa azt eredményezi, hogy na­gyon sok dolgozó paraszt nem is tudja, hogy mit miért kell vég­rehajtani. Ha mi az egyes rendeleteket meg­magyarázzuk a dolgozó parasztok­nak — meg vagyok győződve arról, hogy akkor a határozat nem papír­forma lesz, ha­nem azt a gyakorlat­ban hajtják végre a parasztok száz­ezrei. Az aratásnak egész menetéből egy-két dologra szeretném az ittlé­­vők figyelmét felhívni. cséplés és begyűjtés kérdéseiről be­szélt­— Ha az aratás és cséplés mun­káit jól szervezzük meg — mon­dotta —, akkor biztosítjuk azt, hogy a cséplési munkát a legrövidebb időn belül be tudjuk fejezni me­gyénk területén. Külön ki szeretnék térni a begyűjtés kérdéseire. A mi­nisztertanács határozatát a mai na­pon ismertették az újságok a be­­gyűjésre vonatkozóan. Tavaly a dol­gozó parasztság zöme nagymérték­ben eleget tett beadási kötelezettsé­gének, azonban voltak olyanok is, akik kötelezettségüket nem teljesí­tették. Ha a cséplőgéptől a gabonát egye­­nesen beviszik a begyűjtőhelyre a cséplés befejezése után nem kel­l többle­tmunkát végezniük. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: azok a községek járnak jól, akik idejében teljesítik beadási kö­telezettségüket, mert az államunk azokat a dolgozó parasztokat és községeket külön pénzjutalomban részesíti. Viszont a­zok a dolgozó parasztok, akik nem teljesítik időben és becsü­letesen beadási kötelezettségüket, nemcsak saját államunkat, de dol­gozó paraszt­társaikat is megkérő­­sítjük, azokat a becsületesen dolgozó parasztokat, akik már beadták a gabonájukat, de éppen a hanyagok, késlekedők miatt nem részesülhet­nek a szabadpiac előnyeiben. Mert a szabadpiac jogát csak akkor kapja meg a község, ha a falu teljes egészében teljesítette be­adási tervét. Éppen ezért elsősorban maguknak, akik itt ülnek, mint élenjáró dolgozó parasztoknak érdekük legelsősor­ban, hogy mindenki kivétel nélkül időben teljesítse beadási kötelezett­ségét. Ennél a munkánál éppen úgy, mint az aratás, valamint a ter­ménybegyűjtés végzésénél elenged­hetetlenül szükséges, hogy a község dolgozó parasztjai ezt a m­unkát is versenyben végezzék. A begyűj­tési verseny jutalmazására ebben az év­ben négymillió forint pénzjutalmat irányozott elő a kormány. A következőkben Jegyinák elvtárs a másodvetés, az aratást követő me­­zőgazdasági munkák fontosságáról szólott. szőri kapálással a fagykár­ okozta károk kiküszöbölhetők. Majd ígé­retet tett, hogy beadását, mint ta­valy, úgy az idén is az elsők kö­zött teljesíti. — Vannak azonban még olyanok, akik nem teljesítették beadási köte­lezettségüket. Mi ezek miatt nem szenvedhetünk és nem tűrjük, hogy miattuk kár érjen bennünket 13, mert tudjuk, hogy a szabadpiac jo­gát csak akkor kapjuk meg, ha az egész község teljesíti begyűjtési kö­telezettségét. Laingó Mátyás Csanádi paraszt után Bánfi József mindszenti dol­gozó paraszt szólt, aki kijelentette: — Az itt hallottakat magunkévá tesszük és otthon a soronkövetkező munkánkban alkalmazzuk. Egyben határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé. Még számos hozzászólás után Je­gyinák elv­ére válaszolt a hozzászó­lások­, 1 jj Megyénkre jellemző: a dolgozó parasztok legnagyobb része becsületesen vette ki részét a munkából Az aratás munkája az osztályharc középpontjába került Aki nem teljesíti beadási kötelezettségét, megkárosítja dolgozó paraszt társait Csongrád megye élenjáró egyénileg dolgozó parasztjainak felhívása a megye dolgozó parasztságához Mi, Csongrád megye élenjáró dol­gozó parasztjai, megtárgyaltuk az előttünk álló békearatásban, béke­­cséplésben és békebegyű­jtésben reánk háruló feladatokat. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy a béke megvédésének jelenlegi szakaszá­­ban munkásosztályunk hősi példája nyomán, nekünk egyénileg dolgozó parasztoknak hazafias kötelessé­günk, becsületbeli ügyünk a ter­melés fokozása és az állami fegye­lem betartása. Hazánk függet­es­ségét, dolgozó népünk alkotó mun­káját, családunk boldog jövőjét és drága békénket a felszabadító Szovjetuniónak köszönhetjük. Ezt akarnák tőlünk elrabolni az ame­rikai háborús provokátorok és csat­lósaik­ A fasizmus rémét szednék újra a világ népeire zúdítani, amit bizonyít a nyugatnémetországi kü­lönszerződés aláírása, Jacques Duclos és André Stil jogtalan letar­tóztatása is Mi, csongrád megyei dolgozó pa­­rasztok, nem nézzük tétlenül azt a harcot, amelyet a párt irányít, ha­nem most az aratás, cséplés és be­gyűjtés idején bebizonyítjuk, hogy készek vagyunk bármikor megvé­deni az ötéves terv vívmányait: a gyárakat, az iskolákat, kulturháza­­kat, a falvakban bevezetett villanyt, bekötőutakat, a rohamosan szapo­rodó mezőgazdasági gépeket. Erőnk a kommunizmust építő Szovjetunió győzelméből és a párt, személy sze­rint Rákosi elvtárs gondoskodásá­ból fakad és tudatában vagyunk, hogy csak a béketábor szervezett ereje tarthatja vissza az imperia­­listákat a háborús kalandorok gaz­ságaitól. Olvastuk a Viharsarokból: a me­gye szocialista szektorainak élen­járó dolgozói alaposan felkészültek a békebetakarítás nagy feladatának elvégzésére. Ebben a harcban mi egyénileg dolgozó parasztok sem akarunk hátul maradni és az elmúlt évnél jobban végezzük el a növény­ápolást, jobban vigyázunk minden szem megtermelt gabonára és ha­táridő előtt teljesítjük, túlteljesítjük begyűjtési tervünket. A koreai dol­gozó parasztok hősi példája lelke­­sít bennünket ebben az elhatározá­­sunkban, akik az amerikai bombá­zógépek miatt félelmet és fáradsá­got nem ismerve, éjjel végzik el gondosan a mezőgazdasági munká­kat. Biztosítjuk a koreai békeharcoso­­kat, hogy mi. Itt Csongrád megyé­ben, soha nem leszünk méltatlanok az ő harcukhoz és munkával, több­­termeléssel erősítjük a béke ránk eső szakaszát. Csongrád megye egyénileg dol­gozó parasztjail Felhívással fordulunk hozzátok a I Boveoyapon­a, vanw. cvgma, a hántás, másodvetés és a begyűjtés­­ gyors befejezése érdekében. Lé­te 1 ! párosversenyre egyén,egyimmel,­­ dűlő-dűlővel, község-községgel, hogy­­ megyénkben is, itt közvetlenül a­­ Tito határ mel­ett, a miniszterta­­­nács határozatában megszabott ha­táridő előtt, augusztus 15-ig elv­é­­gezzük a cséplést és ezzel egyid­ő­ben teljesítsük, sőt túlteljesíts k gabonabegyűjtési kötelezési síin­ket. Június 30-án lejár a szabadpiaci kedvezmény A gabonahegy ajtós gyors teljesítésével kell kiérdemel­nünk azt a jövő gazdasági évre. Jól tudjuk valamennyien, hogy az államnak beadott termény nagy ré­szében visszatérői a mezőgazdaság­ba, közszükségleti cikkek, ártézi k­u­­tak, napközi otthonok és sok más formában. Tudjuk, hogy a dec­em­­ber 1.én a jegyrendszer megszünte­­téséhez és az azóta tapasztalható­­ árubőséghez, a múlt évi jó termény­­begyűjtésünk nagyban hozzájárult. Ezeket a kapitalista országokban el nem érhető eredményeket tovább kell fokoznunk, hogy tovább emel­jük életszínvonalunkat, még szebbé tegyük életünket. Indítsunk széles tömegmozgalmat az idei begyűjtési rendelet maradéktalan betartására, hogy a cséplőgéptől egyenest a be­­gyűjtőhelyre szállítsa minden beeső, letes dolgozó paraszt az államnak járó gabonamennyiséget. A versenyben állandóan ellenőriz­­zük és figyelmeztessük egymást, hogy az egész község minél hama­rabb megkaphassa újra szabad, piaci jogát. Világosítsuk fel dol­gozó társainkat a gyors beadás je­­­­lentőségéről, de ne tűrjük, hogy egyesek csak a szabadpiacot messék és beadásukat nem teljesítik. Külö­nösen figyeljük a kulákokat, ne szabotálhassák el a begyűjtést. Legyünk tudatában annak, hogy ezt a békebetakarítási csatát csak­­ a­z osztályellenség, a kulákság és a klerikális reakció elleni kemény harcban nyerhetjük meg, mert ezek igyekeznek hátráltatni a begyűjtést is Ezért legyünk fokozottabban ébe­­rek és akadályozzuk meg az ellen­ség kártevő munkáját. Munkánk végzése során lebegjen állandó­an szemünk előtt a megyei béketalál­­kozó határozata: „­..az egyénileg dolgozó parasztok a mezőgazdaság termelékenységének emelésével,­­ a békebegyűjtés gyors befejezésével harcoljanak a békéért. A fidu béke­harcosai felelősek az aratás és feszü­­lés gyors, szemveszteség nélküli végrehajtásáért." Csongrád megye élenjáró dol­gozó parasztjai tanácskozásá­nak résztvevői. A dolgozó parasztok véleménye: a fagykár ellenére is túlteljesíthetjük begyűjtési kötelezettségünket — Megmondom őszintén, hogy válaszomat bírálattal kell kezdenem — mondotta Jegyinák elvtárs első szavaiban. — Azt hittem, sokkal több problémát tesznek szóvá az elv­­társak, hiszen nem minden nap van alkalom arra, hogy a megyei párt­­bizottsággal a problémákat megbe­szélhessék, viszont nekünk sincs minden nap alkalmunk, hogy köz­vetlenül értekezzünk az élenjáró dolgozó parasztokkal. Ha a felszó­lalásokat nézzük, úgy néz ki a do­log, mintha Csongrád megyében minden a legnagyobb rendben menne. Nincs baj, rendben folyik minden, nem kell a pártbizottságok­nak és a tanácsoknak semmi segít­séget nyújtani­uk. De mit mutat a gyakorlat? Ha beszélgetünk az em­berekkel­, akkor esőstől jönnek a problémák, a panaszok tömege, a megyei, járási és községi tanácsok munkájára.­­ Mindenekelőtt két kérdés vető­dött fel a gépállomással kapcsolat­­ban Nagylakról és Kiszomborról. Mint tudják az elvt­ársak, a gépál­lomások tavaly nagyobb területet vállaltak el, mint amit el tudtak volna végezni. Mi figyelmezettük a gépállomást, a jövőben csak az ere­jükhöz mérten vállaljanak terüle­­tet. Amint látják az elvtársak, mi figyelemmel kisérjük Csongrád me­gyében a problémákat és igyekszünk is azokon segíteni. A gépállomások­nál bevezettük a kétműszakos ren­det. Nappal csépelnek, éjjel szánta­nak, sőt ezenkívül is lesznek erő­gépek beállítva, melyek csak a tar­­lóhántást végzik. A gépállomások azonban egyedül ne­m tudják elvé­gezni a munkát. Ezért a rendelke­zésre álló igaerőt is be kell állí­tani. A tarlóhántás kötelező m­inden­­­ fel szántára S a dolgozó parasz­tok saját igaerejüket is használ­ják fel. Jegyinák elvtárs elmondotta, hogy tavaly ősszel Kiskirályságon talál­kozott egy dolgozó paraszttal, aki­nek földje még nem volt felszántva. Utánajárt, miért nem szántja fel földjét. Kiderült, hogy ez a dolgozó paraszt igaerejével fuvarozott napi 200 forintért és várta, hogy a gépál­lomás holdanként 36 forintért fel­szántsa a földjét. Ne üljünk fel az ellenséges híreknek Jegyinák elvtárs záróbeszédének befejező részében kitért arra, hogy sokan a fagykárra való hivatkozás­sal a begyűjtés mérséklését ké­rik. — A mi utunk biz­tos út, a mi utunk győzedelmes út, e a béke útja. B lrdos út, győzedelmes út, mert Sztálin vezetésével, Rákosi elvtárs zászlaja alatt menetelünk, — ezekkel a szavakkal fejezte be Jegyinák elvtárs válaszát: A tanácskozás után a dolgozó pa­rasztok visszaindultak községeikbe. Az élenjáró dolgozó parasztok tanácskozásának legfontosabb ered­ménye az, hogy jó növényápolás­sal, többszöri kapálással, a kuko­ricának pótbeporzásával a legna­gyobb mértékben kiküszöbölhető­­ a fagy okozta kár; az aratás gyors befejezésével kiküszöbölhető a szemveszteség, s ez újabb nyeresé­get jelent a dolgozó pauszt­oknak. Mindezt összevetve az idei nyá­ron is minden előfeltétel biztosít­­va van arra, hogy begyűjtési ter­­vünket túlteljesíthessük, hogy szemveszteség nélküli ar­atással, gyors csépléssel és jó beadással, erősítsük békénket és drága ha­­zani is!k

Next