Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-01 / 179. szám
SZOMBAT, IMS, AUGUSZTUS 1.1 Használják fel jobban az augusztus 20-i munkaverseny fellendítésére az írásos szemléltető és a kultúragitációt a Szegedi Falemezgyárban Fakerítés mögött húzódik meg a Szegedi Falemezgyár. A nagy széles kaputól jobbra a gellérthegyi szabadságszobor kicsinyített mása hirdeti a békét, a boldog jelent. Fehérkeretű üvegvitrinből tekint szék Csúcsán büszke fényben vörös csillag ragyog. A bejárattól balra, igen ügyesen elkészített, grafikon. Sugáralakban gumiszálak ágradnak szét, amelyeken le-fel húzható, sárga és piros golyócskák díszlenek. A golyókat a legutóbbi eredményt mutató százalékszámra tolják, így például megtudjuk, hogy a kocsizók 165 százalékra, a vastag és ragasztók 135 százalékra teljesítették n.nájukat ez augusztus 20-i munkaverseny elindításához híven. Mindez nagyon szép és érdekes Ezen mindent meg lehet állapítani, csak egyet nem. Azt, hogy az élragasztó és a többi üzemrészek mikor érjék el ezeket ez eredményeket? Úgy látni, régen nem nyúlt hozzá emberi kéz. Ugyanis az egész tábla előtt vígan szövögeti egy kör vér, jól táplált pók a hálóját. Zavartalanul vadászgat legyekre. Merészségében annyira haladt, hogy kiterjesztette birodalmát a faliújságra is. — Nem kár érte! — Vélekedhetett magában, bűnét kisebbítve. — Kit érdekelnek a régi papincédulok, szabályok, felhívások? — Friss cikkeket régen láthatott már. Erről tanúskodik az is, hogy amikor az ember közelebb hajol a táblához, pókháló akad az orrára. Pedig volna miről írni a tanulságon Eredményeikről, hibákról, időszerű politikai kérdésekről stb. De menjünk tovább. A kultúrteremben nagy, piros-sárgarojtos függöny előtt sürögtek az emberek. Előadásra készülnek? Nem. A fekete zongora csodálkozva bámul a szobát ellepő emberekre, lemezekre. Mintha raktár, vagy munkaterem lenne itt. Az is, mert úgy mondják, hogy nincs más terem és a lemezeknek tiszta helyre van szükségük, így nem csoda, ha kétségbeesetten kiáltják a színpad feletti piros betűk. ..Kultúráival a szocializmusért Augusztus 20-ra készülünk — mondja Körmendi elvtársnő, az üb.-elnök. — Igaz a kultúrcsoport tagjainak zöme szabadságon, van. De azért készülünk. — Széll Ferenc iteeankkatao, — aki már két éve táncol és a tánccsoport egyik kiváló tagja — nem tud erről Talán titok? ,,v agy csak az überök tudhatja? — Tudunk két új táncot, mondja Széll elvtárs. — azzal felléphetnénk, de azt csak úgy tanultuk. Augusztus SO.ra még nem tudom mit táncolunk, bár jó lenne, mert nagyobb lelkesedéssel tanulnánk, készülnénk. Az a legnagyobb baj, hogy nincs zenészünk! — Panaszkodik tovább Széll elvtárs. _ Az ÚJiszegedi Ladagyárból jár át hozzánk egy elvtárs harmonikázni. Ez nem megy könnyen. Ha két óráig dolgozunk, ők pedig négyig. Mire ideér, körülbelül ötöt mutat az óra. A munkásoknak elmegy a kedvük a lánctól a hosszú várakozás után. Sok problémát okoz az is, hogy zenészünk kénytelen prób anélkül iátszard, mert munkahelyén is benn van a zenekarban. Ez komoly nehézséget jelent ám! Kellene ezen segíteni. Jó lenne, ha a keret megengedné és felvehetnénk egy zenészt. Kovács Éva elvtársnő azon szomorkodik, hogy kevés a tánccsoportom a fiú. — A fiúk kevesen vannak és még . f . ■, nem is járnak el a próbákra rendszeresen, így tehát sántít a kultúrmunka. — Pedig a kultúrszomj itt sem kisebb, mint más üzemben. Csak lehet, hogy máshol több segítséget, anyagi támogatást adnnk a kultúrcsoportnak. Segítenek itt is a vezetők, de többet is nyújthatnának a csoportnak, az viszont jobb munkával nagyobb segítséget adna a termeléshez. A Szegedi Falemezgyárat bevonja a napfény. Zakatolnak a gépek. Nyugalom, béke, terjeng az udvaron és a szívekben. A hibákat megszüntetjük! — csillog az akarat a szemekben. A hibák elmúlnak, az eredmények megmaradnak, szebbek lesznek, magasabbra szárnyalnak augusztus 20-ra. Balogh Klári Munka után tanulnak, szórakoznak a szegedi dolgozók Szeged dolgozói a napi munka után tízezrével keresik fel a különböző szórakozóhelyeket fürdőket, könyvtárakat, hogy testileg, szellemileg felfrissülve láthassák el másnap feladatukat. Ezekben a napokban legtöbben a Tisza hűs hullámaiban keresnek menedéket a nagy nyári hőség elő. A városi partfürdőt közel 200 ezer forintos költséggel korszerűsítették, mintegy ezerötszáz férőhellyel bővítették az öltözőket. Ebben az évben ötezer dolgozó váltott partfürdőre bérletet. Vasárnaponkint mintegy tízezren keresik fel a Tisza strandját, úszóházait. Egy hónap alatt egy millió pohár sört fogyasztottak . Az esti órákban sokan látogatják a mozikat, hangversenyeket, az éttermeket és más szórakozóhelyeket. A vendéglátóipari vállalatnak közel félszáz italboltja, étterme, cukrászdája van a városban. A Tiszaparti halászcsárdákban — ahol ízletes halpaprikás, különböző ételek, italok várják a dolgozókat — naponta sok százan szórakoznak. A város vendéglőiben egy hónap alatt mintegy egymillió pohár sört fogyasztottak el, tizenöt százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezrek és ezrek a hangversenyeken Az életszínvonal emelkedésével növekszenek a dolgozók kulturális igényei is. Az újszegedi Liget árnyas platánjai alatt felépített szabadtéri színpadon esténkint Beethoven, Kodály és más világhírű zeneszerzők műveinek hangjai csendülnek fel az Országos Filharmónia szegedi zenekarának előadásában. Ezrek és ezrek gyönyörködnek az itt rendezett hangversenyeken »Vidám esték—en. Csak az elmúlt két hét alatt mintegy hatezren látogatták az Országos Filharmónia előadásait. Nagy érdeklődéssel várják a szegedi dolgozók a szombati operett estet, amelyen fellép az Állami Operaház több tagja és a debreceni MÁV szifónikus zenekar is. Élénk érdeklődés nyilvánul meg a három szegedi mozin kívül néhány héttel ezelőtt felállított Kertmozi előadásai iránt is. A »Gőgös hercegnő« című filmet több mint hétezren, legutóbb a »Twist Olivérét hat nap alatt közel ötezren nézték meg a Kertmoziban. Tizenkétezer könyvkölcsönző júniusban Sok szegedi dolgozó tölti szabadidejét a szépirodalmi és szakmai könyvek olvasásával. Erre minden lehetőségük meg van, mert egyedül a Somogyi könyvtárban közel 170.000 kötet közül válogathatnak. A könyvtár is közelebb igyekszik vinni a kultúrát a dolgozókhoz, hogy a város különböző kerületeiben többszáz kötetes fiókokat állított fel. Legutóbb egy hónap alatt közel 12 ezer dolgozó kölcsönzött a Somogyi könyvtárból. Egyedül a Petőfi-telepi fiókkönyvtárból ezer kötetet vettek ki egy hónap alatt. Az újszegedi partfürdőben felállított könyvtár iránt is nagy az érdeklődés, naponta kétszáz könyvet kölcsönöznek a strandolók. A Somogyi könyvtár ebben az évben még hét fiókot létesít, elsősorban a munkásnegyedekben és termelőcsoportokban. Rövidesen megnyílik egy új fiókkönyvtár Alsóvároson, ahonnan vasárnap is lehet kölcsönözni, hogy a dolgozó parasztok is könnyen hozzájussanak a jó könyvekhez. A IV. VIT SZÍNHELYE: BUKAREST A román főváros tegnap, ma és holnap! A régi Bukarest a kiáltó ellentétek városa volt, mint általában a kapitalista országok fővárosai. A központi, úgynevezett üzleti negyedet ultramodern stílusban épült sokemeletes, formátlan házskatulyák éktelenítették el. A villanegyedeikben pompás kertekben és parkokban terpeszkedtek az olajmágnások, a bankárok, a gyártulajdonosok fényűző villái és palotái. A román főváros legnagyobb részében, a hihetetlenül zsúfolt, elhanyagolt munkásnegyedekben és lakótelepeken borzalmas szegénység és egészségtelen viszonyok közepette éltek a főváros dolgozói. Itt hiányzott a vízvezeték, a csatornázás és a villanyvilágítás. Bukarest dolgozói már a népi hatalom első éveiben hozzáfogtak a főváros arculatának magváltoztatásához. Számos fővárosi ipari üzemet újjáépítettek, 1948 közepéig több mint 12.000 épületet helyreállítottak, 2578 házat pedig teljesen átépítettek A Román Munkáspárt és a kormány szüntelen gondoskodása folytán évről-évre szebb lett Bukarest, a Román Népköztársaság legnagyobb városa. A külső városnegyedekben új lakóházak sorai nőttek ki a földből A villanyvilágítást és a vízvezetéket eljuttatták a külső városnegyedeikbe és a városszéli telepekre is. Több tucat kilométer hosszú trolibusz-, villamos- és autóbuszvonalat létesítettek. A múltban bozóttal benőtt, beépítetlen területeken gyönyörű kerteket és parkokat telepítettek. Számos virágoskert és park díszíti az „Augusztus 23", a Vörös Grivita és a Ferentáli kerületeket, továbbá a Grozavesti Rahova Steaua, Vatra Luminoasa telepeket, aho korszerű lakóházakat építettek. Felépült az „Emil Irsa" gyermekklinika, a „Köztársaság" stadion, a „Floreasca" sportváros és még sok más hatalmas épület. A főváros régi üzemeit újjáépítették és kibővítették, számos új gyár és üzem létesült, mint például a Dinamó“ gyár, a „Tudor Vladimirescu“ mezőgazdasági gépgyár, a „Gh. Gheorghiu-Dej" konfekciógyár stb. Bukarest a román fém- és gépipar legnagyobb központjává fejlődött Még idén befejezik a ,J. V. Sztálin" Scanteia Háza Poligráfiai Kombinátot, gyors ütemben épül a bufteai fémlközpont és a rádió háza. A román főváros lakóinak kedvenc pihenőhelye a Snagov-tó és környéke. A felszabadulás előtt itt azelőtt csak a burzsoá ingyenélők szórakozhattak. Ma az üdülők, a villák és a csónakházak a dolgozók rendelkezésére állnak. Vasárnaponkint a bukaresti dolgozók tízezrei keresik fel ezt a festői helyet. Tavaly, november 13-án a Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a minisztertanács határozatot hozott, amelynek alapján hozzáfogtak egy általános városépítési terv kidolgozásához. Ez a terv 15—20 évre szól és biztosítja Bukarest szocialista fejlesztését. A tervben számításba veszik, hogy a főváros lakossága ezalatt az idő alatt 1,500.000—1,700.000-re növekszik. Románia fővárosát a szocializmus építésének nagyszerű korszakához méltó fővárossá fejlesztik. A főútvonalak és a terek mentén a román építészet haladó hagyományainak és a szovjet építészet értékes tapasztalatainak felhasználásával monumentális épületeket emelnek. Már folynak a próbafúrások és rövidesen megindul a bukaresti metró építése is. A Bukarestet átszelő Dambovita folyót hajózhatóvá bővítik és Bukarestnek tengeri hajók befogadására alkalmas kikötője lesz. A terv szerint a főváros körül erdőövezetet létesítenek, jelentősen kiszélesítik a bukaresti dolgozók ellátását biztosító zöldövezetet. Újabb szanatóriumok és nyaralótelepek is épülnek majd a dolgozók pihenésének még jobb biztosítására. Bukarest építése hatalmas lendületet öltött ebben az évben. A román főváros a IV. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó keretében vendégül látja az egész világ békeszerető ifjúságának küldötteit. Az utolsó simításokat végzik az »Augusztus 23« Sport- és Kulturpark építkezésein, ahol már elkészült a 80.000 néző befogadására alkalmas stadion és a 4000 férőhelyes szabadtéri színpad. Ugyancsak a napokban fejezték be a Vörös Grivita kerület 1000 férőhelyes új filmszínházát és a főváros Dalszínházát. 116.456 négyzetméter területű parkot létesítettek és több mint 100.000 négyzetméter útburkolatot készítettek. A VIT építkezéseit az ország minden dolgozója a maga ügyének tekintette. A 4000 ifjú brigádtag mellett, akik a különböző VIT- építkezéseknél dolgoztak, egymásután alakultak az ifjúsági és a felnőtt-brigádok nemcsak Bukarest kerületeiben, hanem szerte az ország minden városában és számos falujában is. Egyedül a bukaresti »Augusztus 23« kerületben több, mint 100 brigád alakult, mintegy 19.000 taggal. Vasárnaponként az ország különböző részeiből tucatszámra érkeztek a brigádok, amelyek tagjai szabadidejüket a VIT- építkezéseknél töltötték. Ezek az önkéntes brigádok több mint 200 ezer munkaórát végeztek ezeknél a nagy építkezéseknél. J A Szegedi Orvostudományi Egyetem újítási mozgalmáról AZ EGYETEMEKNEK s így az orvostudományi egyetemnek is tulajdonképpen hivatásszerű kötelessége az újítás: új és biztos módszerek kidolgozása a betegségek felismerésére és megelőzésére, új gyógyszerek és gyógyító eljárások felfedezése és az eddigieknél jobb, eredményesebb oktatási módszerek kidolgozása teljes felkésrirtségű orvosok kiképzésére. Felszabadulás előtti egyetemünknek azok a tudományos dolgozók, akik szívesé okkel s az akkori mostoha viszonyok ellenére is kiváló eredménnyel feleltek meg hivatásuknak, ma egyetemünk megbecsült vezetői: professzorok, akadémikusok Kossuth-díjasok, oktatói és nevelői ifjúságunknak. Ezek a kiváló tudósok valóban újítók voltak, sőt ,,sztahanovisták", mert gyakran saját maguk által felfedezett és kidolgozóit kutató módszerekkel érték el eredményeiket. Az egyetem dolgozóinak többsége előtt azonban ismeretlen volt az újítás lehetősége, mert nem látták értelmét és célját annak, hogy kisebb jelentőségű, például anyatakarékosságra vonatkozó elgondolásukat megvalósítsák. Az anyagtakarékosság ismeretlen volt az egyetem területén. A Horthy-kormányzat takarékoskodott ugyan, de csak a dolgozók rovására: állás- és fizetéscsökkentések, elbocsátások keserves jellemzői voltak ennek a rezsimnek. Az anyaggal nem takarékoskodott a rendszer, hiszen az anyagot az uralkodó osztály szállította, a nagykereskedők, a gyárosok, s minden megtakarítás az ő hasznukat csökkentette volna, ösztönösen érezte ezt még a politikailag kevéssé fejlett dolgozói is, s így érthető, hogy csak a szalmája volt az állami vagyon. PÁRTUNK POLITIKAI nevelő munkájának köszönhetjük, hogy dolgozóink túlnyomó többsége világosan látja, hogy az állami vagyon már nem a kizsákmányolók állama, nők, hanem a nép államának vagyona. Minden méter ügyes technikával megtakarított sebkötöző anyag, minden lapátnyi, új fűtési módszerrel megtakarított szén hozzájárul életszínvonalunk emeléséhez, új csecsemőotthonok, üdülőtelepek stb. létesítéséhez. Ennek tudatában érdeklődéssel és szeretettel foglalkoznak munkájukkal. Példák mutatják, hogy még a legegyszerűbb munkaterületen, mint például a takarítás, is lehet új munkamódszereket és a munkaeszközökön célszerű módosításokat kigondolni, a kapitalizmus gépiesen dolgozó robotemberéből ésszel dolgozó szocialista típusú emberek fejlődnek. Ez a fejlődés nemcsak a fizikai dolgozókra vonatkozik: fiatal kutatóink is követik a párt üzenetét. Bátran kezdeményeznek, nem félnek az új utaktól és új kísértetektől. Felszabadultak a kozmopolitizmus, a külföldi ,,nagy nevek" tekintélyének lenyűgöző hatása elől és mernek új módszerekkel, új eredményekkel kiállani a tudományos világ ítélőszéke elé. EGYETEMÜNKÖN az újítási mozgalom akkor vett komoly lendületet és kezdett lassanként tömegmozgalommá válni, amikor 1951-ben minisztertanácsi rendelet országosan megszervezte és részletesen szabályozta az újítási mozgalmat. Ennek a rendeletnek szelleme és intézkedései teljes mértékben megfelelnek a demokrácia követelményeinek: az újítási javaslat sorsa és az újító díjazása felől nem egyetlen személy dönt, — aki tévedhet jóhiszeműen is — hanem újítási bizottság, s ennek határozata ellen az Újító, ha sérelmesnek találja, a végzést felsőbb szervekhez mindig fellebbezhet. Egyetemünkön az újítási mozgalom fejlődését a következő számadatok is visszatükrözik: Míg 1951- ben 70 elfogadott újítás még csak 27 ezer forint megtakarítást eredményezett, 1952-ben 89 újítás már ennek több mint négyszeresét,a folyó év első féléve pedig 100 ezer forint megtakarítással járt. Ezek a számok eltörpülnek ipari vállalataink újítási mozgalmának anyagi eredményei mellett. Az egyetem azonban nem szorosan vett termelő intézmény: a legtöbb újítás a kutató, gyógyító- és oktatómunka megkönnyítését és eredményesebbé tételét szolgálja és ezeken emlmények pénzértékben nem fejezhetők ki. Mivel egyetemünknek országosan alkalmazható újításait az Egészségügyi Minisztérium Ét. üdítőjében rendszeresen közzéteszi, nagy részük a többi egyetemen és egészségügyi intézménynél is bevezetést nyer s így az egyetemünkre vonatkozóan kiszámított megtakarítások összege országos viszonylatban megtöbbszöröződik. KÜLÖNÖSEN nagy eredménye újítási mozgalmunknak egyetemünkön, hogy szorosabbra fűzte a kapcsolatot vezető és alsóbb kádereink között. Számos olyan újításunk van, melyeknek közös szerzői egyetemi tanár és laboráns, vagy adjunktus és technikai asszisztens. Jellemző még újítási mozgalmunkra, hogy csaknem pontosan ugyan,olyan számban vesznek részt benne kutatóink, orvosaink mint az alsó és középkáderek. A mozgalom terén jó példával járnak elő professzoraink. Az újítók sorában 6 professzort is találunk, köztük Kossuth-díjas akadémikust is. Néhány országosan nagyjelentőségű újítása egyetemünknek: Horváth István dr. illusztráló eljárása, Lichtneckert István dr. fotokimografiona. Forró László dr. és Ábrándi Endre mikroinjekciós készüléke. Agócsi János májfunkciós tűje és oktatási vonalon Czoniczer Gábor dr. professzor újítása szívhomgoknak hanglemezről történő közvetítésére. Vannak még hibák újítási mozgalmunkban, de egy bizonyos, dolgozóink és egyetemünk vezetősége magukénak érzik a mozgalmat, átérzik célját és jelentőségét, a munkához való viszony megváltoztatását, népgazdaságunk erősítésén keresztül a szocializmus építésének meggyorsítását és mindannyiunk közös célját a béke megvédését. Dimer Zoltán dr. a szegedi Orvostudományi Egyetem újítási megbízottja •**/@ Meurdzsi PARTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában