Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
KEDD. 1955 FEBRUÄR 1. A tervjelentés A Központi Statisztikai Hivatal kiadott jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről — amelyet lapunk január 39-i, vasárnapi számában közöltünk — cáfolhatatlan adatokkal mutatja meg népgazdaságunk fejlődését, a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását. A tervjelentés arról az időről szól, amikor új és változott feladatokat kellett végrehajtani. Azok a tennivalók kerültek előtérbe, amelyeket az MDP Központi Vezetőségének júniusi határozata, majd a III. pártkongresszus határozatai jelöltek meg. Népgazdaságunkban az elmúlt év a helyes arány kialakítását, az átcsoportosítást eredményezte. A tervjelentés számai mutatják, hogy jelentősen előbbre vittük az átcsoportosítást, a lakosság szükségleteinek kielégítését az életszínvonal növelését. A könnyűipar termelése 9,5 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 12.2 százalékkal több volt az elmúlt évben, mint 1953-ban. Iparunk 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt 1954-ben, mint 1953-ban. Egy esztendő alatt a nehézipar 35.1 százalékkal növelte a közszükségleti cikkek gyártását. A lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálta, hogy a magánkisipar termelése tavaly a megelőző évhez viszonyítva megkétszereződött. Az 1954-es évben megszülettek a népjólét növelésének első eredményei. A tervjelentés megállapítja, hogy a nemzeti jövedelemből 1954-ben 70 százalék jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére, az 1953. évi 60 százalék helyett. A nemzeti jövedelem megoszlása főként a reálbérek és a kereskedelmi forgalom alakulásában mutatkozik. Az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés mezőgazdasággal foglalkozó része megmutatja, hogy jelentős sikereket értünk el a mezőgazdaság-fejlesztési program valóra váltásában. A számok jelzik, hogy az elmúlt évben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A sertések száma 1954 őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Megnövekedett a ló, a juh és különösen a baromfi állomány. Örömmel beszélhetünk arról, hogy tavaly nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. Gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona. S egy TSZ-tagra átlagosan 24 százalékkal több jövedelem jutott, mint 1953-ban. Ebben nem szerepel a háztáji gazdaságból a származó szintén növekvő haszon. A tervjelentés hűen mutatja, hogy a párt, a kormány, a nép munkája és erőfeszítése nem volt hiábavaló, s komoly sikereket értünk el. De feladatunk, hogy arányosan tovább fejlesszük népgazdaságunkat, növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget és javítsuk a minőséget. Sajnos, 1851-ben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. Nem kielégítő a termelékenység sem. Az egy munkásra jutó termelés 1,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Ezen 1955-ben változtatnunk kell, mert csakis a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével valósítható meg az életszínvonal növelése. Mindannyiunk munkáján múlik, hogy ez így legyen. A népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentésben benne vannak Szeged ipari üzemei, s a város és a szegedi járás mezőgazdasága. Nem egy szegedi üzem dolgozói kiváló munkát végeztek azért, hogy a könnyűipar jól teljesítse feladatát. Például a Textilművek, a Szegedi Kenderfonógyár és az Újszegedi Kender-Lenszövőgyár is határidő előtt fejezte be az elmúlt évi tervét. A Ruhavár, a Bútorgyár és több más üzem az elmúlt évben kezdett teljes erővel a lakosság szükségleteinek kielégítéséért is dolgozni. A város kisipari szövetkezetei egyre jobban segítenek abban, hogy javuljon a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása. Nem kielégítő azonban Szegeden a termelékenység alakulása és az önköltség csökkentése. Lépést kell tennünk, hogy az ilyen vonatkozású bajokat megszüntessük. Beszélnünk kell arról is, hogy volt több olyan üzem Szegeden, amelyik múlt évi feladatát nem teljesítette. A Szegedi Konzervgyár, a Vasöntöde, a Délmagyarországi Rostkikészítő is több millió forinttal maradt adós népgazdaságunknak. Az elmúlt évben erősödtek, fejlődtek a város és a szegedi járás termelőszövetkezetei. Nőtt a tagok jövedelme, például az újszegedi Haladás TSZ-ben is, ahol szép üvegházat is építettek. Óriási mértékben kialakult Szegeden a szabad piac. Nincs megmunkálatlan föld és az egyéni gazdák fejlesztik jószágállományokat, gyümölcsfákat telepítenek. Itt kell megmondani, hogy a város és a szegedi járás dolgozó parasztjaira is vonatkozik a tervjelentésnek az a része, amelyik megállapítja, hogy a mezőgazdasági termények beadása nem haladt megfelelően, s lazaságok vannak a beadási fegyelemben. Pedig a beadás fontos, s elősegíti a dolgozó parasztok anyagi és kulturális fejlődését. Most, a felszabadulási verseny során tegyünk azért, hogy tovább fejlesszük a tervjelentés eredményeit, s megszüntessük a hibákat. Szeged ipara jelentős és nem kicsi a szerepe a város, de az ország lakossága szükségleteinek kielégítésében. A város és a szegedi járás mezőgazdasága a lehetőségeket jól kihasználva, többet ad majd az idén a tavalyinál. Nem téveszthetjük szem elől, munkánktól függ, hogy kevesebb legyen a gond, javuljon az élet. Mert igazság az, ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap. Holnap megbeszélést tartanak Szeged ipari üzemeinek vezetői Szeged ipari üzemeinek vezetői a Szegedi Fürt-Végrehajtóbizottság kezdeményezésére holnap délután 3 órakor megbeszélést tartanak a Pártoktatás Házában. Megvizsgálják azt is, hogy mi a teendő a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért és a minőség javításáért. Beszédet mond Gulyás Ferenc, a S ekszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Nagy Sándor, a Szegedi Textilművek főmérnöke. 3 DELMAGYARORSZBG Pártélet • Levelek az év első taggyűléséről Az elmúlt héten ebben az esztendőben először jöttek össze taggyűlésre az üzemek, hivatalok és más szervek, intézmények kommunistái. Az év első taggyűlésén pártszervezeteinknek az elmúlt esztendőben végzett munkáját és a jelen, valamint a közeli idők feladatait beszélték meg. Több helyen a meglévő hibák bírálata alkalmával helyes javaslatokat is tettek a felszólalók a pártszervezet és a kommunisták munkájának további javítására, fokozására. Több helyen igen helyesen az oktatás, a termelés, az agitáció problémáin kívül olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint az egyes dolgozók egyéni problémáinak megoldása, társadalmi jellegű kérdések, stb. Szegedi Erőmű A munka befejezését jelző gyári síp hosszan elnyúló hangja jelzi, hogy vége a délelőtti műszaknak. A félórával ezelőtt szerszámok zajától hangos lakatosműhelyben most az üzem kommunistái gyülekeznek az év első taggyűlésének megtartására. Amikor Komócsin Balázs párttitkár elvtárs megkezdi a vezetőség beszámolóját, a délutáni műszakban dolgozó párttagok kivételével már mindenki jelen van. A beszámoló foglalkozott a pártszervezet elmúlt évi munkájával, beszélt a pártoktatás, a népnevelő munka jelenlegi helyzetéről, a politikai munkában levő hibákról, valamint a termelés és a felszabadulási verseny kérdéseiről. A beszámoló meghallgatása után a pártszervezet kommunistái bírálták a vezetőség eddigi munkáját, s elmondották, mit várnak az elkövetkező időkben. Az első hozzászóló Filák Ignác elvtárs, ÜB-elnök volt. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a pártszervezet jelenlegi munkája nem kielégítő, a vezetőség munkájában lanyhaság mutatkozik. A pártaktivistákkal nem foglalkoznak megfelelően, így azok munkája sem vezet kellő eredményre a dolgozók között. Kutasi Mihály főmérnök elvtárs hozzászólásában a vezetőség beszámolóját bírálta, mert hiányos volt. A beszámoló nem volt eléggé önkritikus, nem fedte fel kellő mértékben a pártszervezet irányításában meglévő hibákat. Elmondotta azt is, helyes lett volna, ha a pártszervezet vezetősége ezen a taggyűlésen ismerteti munkatervét, azt, hogy a következő hónapokban milyen kérdésekkel és hogyan kíván foglalkozni. Boros Gergely elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja elismerte, valóban gyenge a vezetőség munkája. Ez elsősorban azért van — mondotta — mert nincs meg a közös egyetértés, a kollektív vezetés a munkában. Ennek hiánya a mostani beszámolóban is erősen meglátszik. Jogosan bírálják ezt az elvtársak. A tömegszervezetek munkájával foglalkozva elmondotta Boros elvtárs, hogy a Szabadságharcos Szövetség üzemi szervezete élére minél előbb egy titkárt kell állítani az üzemünkben dolgozó tartalékos tisztek közül. A vezetőség segítse a Szabadságharcos Szövetség és más tömegszervezetek munkáját úgy, hogy azok tevékenysége előbbre vigye üzemünkben a politikai, s a termelőmunkát. Több felszólaló után Komócsin elvtárs válaszolt a feltett kérdésekre, s a hozzászólók javaslataira. A januári taggyűlés azt bizonyítja, hogy az Erőmű kommunistái élnek a bírálat jogával, s figyelemmel kísérik a pártvezetőség munkáját. Nem csak bírálnak, hanem javaslatokat is tesznek az eredményesebb munka érdekében. A pártvezetőségnek a feladata most már, hogy ezeket a javaslatokat hasznosítsa a mindennapi pártmunkában. A felszólalások nyomán vonja be fokozottabban munkába a pártszervezet tagjait, s közös erőfeszítéssel javítsák ki a meglévő hibákat. Milán György Szegedi Ruhagyár A Ruhagyár 4-es alapszervezetének tagjai is a tanácsteremben megtartották szokásos havi taggyűlésüket, ebben az évben az elsőt. A taggyűlésen megjelentek száma azt bizonyította, hogy az elmúlt hónapokban eredményes volt a munka, melyet a párttagok nevelése érdekében végeztünk. A taggyűlés első napirendi pontja Remzső György tagfelvételének megtárgyalása és Frank Ferenc pártból való kizárási javaslatának megvitatása volt. A taggyűlés mindkét kérdésben igenlő döntést hozott. Frank Ferenc teljesen közömbösen viselkedett a párt ügyei iránt és semmi pártmunkát nem végzett. Magatartásával és kijelentésével rontotta a párt tekintélyét. A nevelő szót, a jóindulatú figyelmeztetést elutasítóan fogadta. Frank Ferenc kizárási javaslatát több felszólaló véleményének meghallgatása után a taggyűlés két ellenszavazattal elfogadta. A második napirendi pontban Berta elvtárs, az alapszervezet titkára ismertette a pártvezetőség beszámolóját. Foglalkozott az üzemi pártélet kérdéseivel és alapszervezetünknek e téren végzett munkájával, majd megjelölte azokat a feladatokat, melyek a politikai munka fokozása, a párttagság aktivizálása és a felszabadulási ruurikaverseny eredményessége érdekében üzemünk kommunistái előtt állanak. A végig figyelemmel kísért beszámolóhoz igen sokan hozászóltak. Az első felszólaló Kocsmár János elvtárs a békeharc feladataival foglalkozott, továbbá mint alapszervezetünk egyik új tagja kérte, hogy a pártvezetőség adjon számára pártmunkát és ossza be szemináriumra is. Kocsmár elvtárs és mások felszólalása után Németh István elvtárs, a pártoktatás fontosságáról beszélt. Péter János elvtárs, az Oxonű pártbizottság titkára igen fontos dologban kérte a kommunisták segítségét. — Kovács Pálné üzemünk egyik dolgozója, akinek hét gjrermeke van, nehéz viszonyok között él. Péter elvtárs elmondotta, hogy az üzem saját költségéből kiffsteti Kovácsné lakását, ágyhoz és szalmazsákhoz való anyagot is juttat részére, s hogy Kovácsnén segíteni tudjunk, felkérte az alapszervezet kommunista szakmunkásait, kőműveseket, asztalosokat, festőket, hogy társadalmi munkával segítsenek Kovácsné lakásának rendbehozásában. Heidt Henrik kétgyermekes sztahánovista asztalos és mások készségesen ajánlották fel segítségüket. Péter elvtárs azt is bejelentette, hogy az üzem külön pénzbeli segítséget is ad Kovácsnénak. Német István Az alsóvárosi és mihályteleki dolgozó parasztok szabadságunk születésnapjának tiszteletére versenyre hívták az I. és II. kerületi tanács körzeteiben lakó gazdákat Vasárnap délelőtt a III. kerületi tanács körzetében lakó dolgozó parasztok Alsóvároson és Mihályteleken gazda-nagygyűléseket tartottak. Nagy számmal gyűltek össze a körzetek, utcák dolgozó parasztjai, hogy közösen megbeszéljék a tavaszi munkákra való készülődések problémáit, s emellett követve az üzemi dolgozók és termelőszövetkezetiek példáját megtegyék verseny vállalásaikat felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére. Mihályteleken a gazda nagygyűlés résztvevői saját soraikból a gazdakör és a termelési bizottság mellé még egy külön versenybizottságot is választottak. Ennek a bizottságnak lesz a feladata, hogy időről időre ellenőrizze, hogy a versenyben vállalt kötelezettségeket teljesíti-e minden gazda és a versenytársak munkáját is értékelje. Az új versenybizottság és a gazd kör vezetősége a helyszínen kidolgozta a versenyfeltételeket, s a nagygyűlés elé terjesztette megvitatás és elfogadás végett. A gyűlések résztvevői a következő versenyvállalások végrehajtására egyhangú lelkesedéssel versenyre hívták az I. és a II. kerületi tanács körzeteiben lakó gazdatársaikat. A vállalás pontjai: L Földjeink talajerő viszonyainak a további javítása érdekében »trágyamentes udvar« mozgalmat indítunk be. A termelési bizottságok, s a gazdakörök vezetőségei népnevelő munkával biztosítják, hogy minden dolgozó paraszt az udvarában összegyűlt trágyakészleteit március 30-ig hordja ki. 2. A több és jobb paprikatermelés biztosítása érdekében több szakelőadást hallgatunk meg, tapasztalataink kölcsönös kicserélésével biztosítjuk paprikaföldjeink kifogástalan minőségű előkészítését. 3. Az idén a múlt évieknél sokkal több kifogástalan minőségű export-gyümölcsöt akarunk termelni. Ennek érdekében a téli faápolási munkákat és a kaliforniai pajzstetű elleni permetezést február 20-ig befejezzük. 4. A tavaszi munkák időben történő sikeres megkezdése érdekében mezőgazdasági kisgépeinket, szerszámainkat február 10-ig kijavítjuk. 5. Március 5-ig az összes őszi vetéseinket feltrágyázzuk, azonkívül a tavaszi vetések alá történő talajelőkészítő munkákat (simítózás, fogasolás) március 20-ig befejezzük. 6. A fűszerpaprikamag szárazon való elvetését március 30-ára befejezzük, a csíráztatott paprikamag vetését pedig április 10-ig teljesítjük. 7. A tavaszi árpa, zab és olajlen vetésterveinket március 15-ig teljesítjük, s április 20-ra a kukorica, cirok, nyári burgonya ültetését is elvégezzük. 8. A tavaszi kalászosok fejtrágyázását április 15-ére befejezzük. 9. A fűszerpaprika első kapálását június 10-ig, a második kapálását pedig június 30-ig elvégezzük. 10. A cukorrépa első kapálását és csokrosítását április 25-ig, az egyelését és a második kapálását pedig május 20-ig elvégezzük. 11. A burgonya, kukorica és napraforgó első kapálását május 10-ig, a második kapálását május 30-ig és a harmadik kapálását pedig június 25-ig befejezzük. 12. A város környékén több helyen műtrágya kísérleti parcellákat létesítünk. Ezzel az a célunk, hogy több gazdatársunknak, aki még nincsen tisztában a műtrágya használatának jelentőségével, a növény fejlődésén és a magasabb terméseredményeken keresztül gyakorlatban bebizonyítjuk a műtrágya alkalmazásának fontosságát. A nagyszerű versenyfeltételek teljesítése mellett a mihálytelekiek ígéretet tettek még a gazdagyűlésen ,arra is, hogy a hét folyamán a dűlők között is megszervezik a páros versenyt. A közeli napokban termelési értekezleteket tartanak, s ezeken meghatározzák, hogy szabadságunk tízéves évfordulójának tiszteletére melyik dűlő melyik másik dűlővel lesz versenyben. A mihályteleki és alsóvárosi dolgozó parasztok is üzemi munkásainkhoz hasonlóképpen akarják kivonni részüket az országossá vált lelkes versenymozgalomból. Mint a nagygyűléseken többen mondották is, versenyüknek az a célja, hogy a több és jobb minőségű ipari áruért még több élelmiszert, s ipari termelésünkhöz szükséges mezőgazdasági nyersanyagot biztosítsanak. Magyar párttörténeti előadássorozat kezdődik ma a Pártoktatók Házában Nemcsak pártunk tagjai, hanem a pártonkívüliek körében is élénk érdeklődés van a magyar párttörténet megismerése iránt. Teljes mű könyvalakban még nem jelent meg erről. Pártunk vezetői azonban több előadást tartottak már a magyar párttörténet egyes kérdéseiről. Ennek alapján a Központi Vezetőség határozata értelmében a Szeged Városi Pártbizottság rendezésében hét előadásból álló előadássorozatot tartanak Szegeden is. Az előadásokat általában három hetenként a Pártoktatók Házában (Berzsenyi utca 2.) tartják. Az előadássorozat első előadását ma délután 5 órakor Karácsonyi Béla elvtárs egyetemi docens, országgyűlési képviselő tartja „A tudományos szocializmus létrejöttének körülményei, a nemzetközi munkásmozgalom kialakulása“ címmel. Az előadássorozat előadásai nem kötöttek. Elsősorban azon párttargok és pártomkíváUok részére lesznek, akik valamilyen ok miatt nem vesznek részt szervezeti pártoktatásban. Az előadások anyagából külön konferenciák nem lesznek. Az előadásokon párt-, tömegszervezeti funkcióm iusok... gazdasági vezetők,munkások, s rajtuk kívül természetesen mások is részt vehetnek. Egy-egy előadáson a propagandisták is részt vehetnek, mivel ez külön feladatot nem jelent az ő számukra sem, ugyanakkor bővül a marxista ismeretk, ezen a fontos területein Az előadásokat a Szegedi Egyetem Történeti Intézetének munkatársai, egyetemi tanárok, proesszorok tartják. Az eladás : ’rád érdeklődők sokasága hieleg adaok alapján megtartó , színvonalas előadásokon kereszül ismeri meg párunk több évtizedes harcán,k főbb eseményeit, a párt görénetének és harcának jelentősebb szakaszait, Csokonai emlékestet tartottak szombaton este a Tiszti Klubban. Megemlékeztek Csokonai munkásságáról, majd Katona András, a szegedi Nemzeti Színház művésze megzenésített Csokonai verseket énekelt. A «Karnyóné és a két szeleburdiak» című Csokonai vígjátékból jelenetet adott elő nagy sikerrel Bányász Ilona színésznő és Káló Flórián, a szegedi Nemzeti Színház művésze. Ugyancsak Bányász Ilona és Káló Flórián Csokonai több versével szerepelt. Új sertésanya törzsállománnyal gyarapodott a Dózsa TSZ disznóállománya. Az egyik vidéki sertéstenyésztő állami gazdaságból a napokban érkezett meg húsz szép törzskönyvezett berkshire koca és egy apaállat. Ez az új törzsállomány biztosítja majd a szövetkezet részére szükséges híznivaló süldőket, mert mint ahogy ezt üzemtervükbe is felvették, a jövőben az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben foglalkoznak majd jól kifizetődő sertéshízlalással. Az írószövetség szokásos keddi vitaestjét az Ismeretterjesztő Társulat klubjában ma 7 órai kezdettel a múlt heti Bonus vita során felmerült problémákról tartja. Vitavezető Kiss Lajos, az Egyetemi Újság szerkesztője