Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-01 / 204. szám
Új ösztöndíj- és tandíjrendszer az egyetemeken és a főiskolákon A Magyar Közlöny vasárnapi számában megjelenik a kormány határozata az újj ösztöndíj- és tandíjrendszer bevezetéséről az egyetemek, főiskolák és akadémiák nappali tagozatain. A határozat bevezetőben megállapítja, hogy az eddigi egyetemi ösztön- és tandíjrendszer nem szolgálja kielégítően felsőoktatási célkitűzéseink megvalósítását. A kormány ezért szükségesnek látja olyan új rendszer bevezetését, amely az eddigi hiányosságokat kiküszöböli és biztosítja elsősorban az osztályszempontból arra legérdemesebb fiatalok továbbtanulását. A határozat szerint az egyetemi hallgatók a következő állami juttatásban részesülhetnek: A tanulmányi ösztöndíj: rendszeres szociális támogatás; rendkívüli segély; népköztársasági, egyetemi és főiskolai ösztöndíj, egyéb ösztöndíj. A tanulmányi ösztöndíj havi 100 forinttól 250 forintig terjed. Az a hallgató kaphatja, akinek tanulmányi átlageredménye legalább „jó”. Nem részesülhet benne az a hallgató, akinek eltartói havi 3000 forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek. A rendszeres szociális támogatás pénzből, illetve természetbeni juttatásból áll. A pénzbeli juttatás 80—150 forintig terjed. Ebben — a tanulmányi eredménytől függően — elsősorban a munkások, mezőgazdasági munkások, falusi félproletárok és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok gyermekei részesíthetők, ha eltartóik jövedelme nem haladta meg az 1600 forintot. Természetbeni juttatásban — kedvezményes szállás és ingyenes étkezés — a szociális körülményeik folytán arra ráutalt hallgatók részesülhetnek. Nem részesülhet ingyenes étkezésben az, akinek eltartói havi 2500 forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek. A tanulmányi ösztöndíj és a rendszeres szociális támogatás pályázat útján nyerhető el. A rendkívüli segélyt —pénz, tankönyv, tanszer stb. — a hallgatók a szociális helyzetüktől függően kaphatják. A népköztársasági, egyetemi és főiskolai ösztöndíj összege havi 700 forint. Az első évfolyamú hallgató ilyen ösztöndíjat nem kaphat. Az ösztöndíj — ha az új rendszer már valamennyi évfolyamra kiterjed — tanévenként 160 hallgató részére adományozható. A termelési gyakorlatos ösztöndíj, a tanulmányi úttal kapcsolatos költségtérítés, a nyári és a demonstrátori ösztöndíj jelenlegi mértéke változatlan marad. Az 1957—58-as tanévtől kezdve az első és a második évfolyamú hallgatók, az Új ösztöndíj-rendszernek valamennyi évfolyamra való kiterjesztése után pedig minden hallgató — ha ingyenes étkezési utalványban nem részesül — a teljes étkezési költséget fizeti. A tandíj összege félévenként 1000 forint. A tandíjfizetés szabályait, a tandíjmentességben részesíthetők körét — beleértve a teljes vagy részleges tandíjmentesség feltételeinek meghatározását — a művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg. Az ösztön- és tandíjrendszert 1957. szeptember 1 -én az egyetemek, főiskolák és akadémiák első és második évfolyamain kell bevezetni. A magas évfolyamú hallgatók az eddig szabályok szerint továbbra is részesíthetők a jelenlegi juttatásokban, számukra a tandíjrendszer is változatlan marad. Az 1958—59. tanévtől a negyedik, vagy ennél magasabb évfolyamú hallgatók a jelen határozattal bevezetett rendszer szerint kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat azzal az eltéréssel, hogy ezeknek az évfolyamoknak a hallgatói pályázat alapján a jelenleginél magasabb összegű pénzbeli szociális támogatásban részesülhetnek. A népköztársasági egyetemi és főiskolai ösztöndíj összege ezeken az évfolyamokon változatlan. Az a hallgató, aki saját hibájából évfolyamot ismétel, rendszeres szociális támogatásban nem részesülhet. A kormány felhatalmazta a művelődésügyi minisztert, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az e határozatban megállapított jövedelemhatárokat a szükséghez mérten módosítsa, illetve az eltartott családtagok számához arányosítsa. ------ Sok bányász kapott kitüntetést Szombaton délelőtt az Országházban ünnepséget tartottak, amelyen a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és márványbányászat legjobb dolgozóit, műszaki vezetőit tüntették ki. Az ünnepségen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Blaha Béla, a Bányászszakszervezet elnöke, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország házihkba érkezett bányászküldöttsége. Dobi István beszédében üdvözölte a VII. bányásznap alkalmából a vas-, szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászokat, és a bányásznapra hazánkba érkezett külföldi bányászküldöttségeket. Rövid beszéd után Dobi István átadta 100 bányásznak és műszaki vezetőnek a »Szocialista munkáért*« érdemérem és 53 bányászati dolgozónak a »Munkaérdemérem*« kitüntetést A kitüntetettek nevében Lévfndy Peren«, a Dorogi Szénbányászati Tröszt igazgatója mondott köszönetet. --------------———— Ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Szombaton a parlament épületében ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Az ülésen többek között megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, A külpolitika -------hírei-------röviden Dobi István, Kádár János és Horváth Imre Vietnam nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött No Si Minh elnöknek és Sam Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének és külügyminiszterének. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Boldoczki Jánost rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársaság Ulanbatori nagykövetségének vezetésével. * Moszkvából jelenti a TASZSZt A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége V. M. Molotovot, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki a Mongol Népköztársaságba. V. I. Piszarevet, az eddigi nagykövetet a követség tanácsosává nevezték ki, követi rangban. • Washingtonból jelenti a Reuter: Az amerikai képviselő ídée végleges döntést hozott a külföldi segélyprogram összegéről, amely 3 milliárd 435 millió 810 ezer dollár. Egymilliárddal kevesebb, mint amennyit Eisenhower elnök eredetileg kért. • Erich Olsenhower, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Wiesbadenben mondott beszédében a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról szólva megállapította, hogy a nyugatnémet kormány nem követett szerencsés politikát. Ollenhauer szerint a Német Szociáldemokrata Párt minden lehetőséget felhasznál majd »a keleti tömbbel való kapcsolatok normalizálására«, Nagyösszegű nyeremények az e heti lottón Beérkezett 2 millió 60 ezer 420 darab lottószelvény. A nyertes szelvények között 3 millió 90 ezer 630 forint kerül elosztásra. Öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot öt fogadó ért el, nyereményösszeg egyenként 309 062,50 forint. A háromtalálatos szelvények száma 748 darab, nyereményösszege egyenként 1032 forint ötven fillér. Két találatot 33 992 szelvényen értek el és azokra egyenként 22,50 forint nyeremény jut. Vasárnap, 1957, szeptember I, Malájföldi Szövetség — a Brit Hemzetközösség új tagja Augusztus 31-én a Malájföldi Szövetség a Brit Nemzetközösség tagjává vált Az új államszövetség kilenc maláj államból: Perak, Selanger, Negri Sembilan, Pahang, Perlis, Kedah, Kelantun, Trengganu, Johore szultanátusokból, valamint Malakka és Penang (két volt brit) területből AU. Az államszövetséget a szultánok által megválasztott főszultán, első alkalomból Negri Sembilan uralkodója vezeti. A Maláj Szövetség a Nálsóindiai-félsziget és egyúttal az ázsiai - kontinens legdélibb részét foglalja el. Tel ütele 130 000 négyzetkilométer, lakóinak száma, közel 6 millió fő. A lakosság fele maláj, de kínaiak is igen nagy számban élnek itt (38 százalék.) Mindennel ellenére az új állam hivatalos nyelveként a maláj és egyelőre tíz évre az angolt fogadták el, s ezenkívül a mohamedán vallást államvallássá nyilvánították. A terület fontos stratégiai jelentőségű hiszen innen az ázsiai tengerek legjelentősebb víziútja, a Makikka szoros könnyen ellenőrizhető. Malájtól katonai jelentősége mellett fontos gazdasági terület is. Különösen a nyugati partvidéken számos, nagykiterjedésű kaucsukültetvény található, ezenkívül jelentékenyen ón-, mantgán-, wolfram-, bauxit-, aranya bányái is. A malájföldi dzsun»gelekben jelenleg is harcot folytatnak Malájföld igazi szabadságáért küzdő partizánok a brit katonaság ©ban. A Malájföldi Szövetség a brit nemzetközösség tizennegyedik tagja. Az ünnepséget Kuala Lumpurban, az új állam fővárosában tartották. A függetlenségi kiáltványt Abdul Rahmon herceg, miniszterelnök olvasta fel, aki néhány perccel azelőtt vette át a hatalom átadásának okmányait a gloucesteri hercegtől, az angol korona képviselőjétől. A függetlenségi nyilatkozat felolvasása először maláj, majd angol nyelven történt meg. Uraim a tömeg hétszer egymásután kiáltotta: »meriloka« (szabadság) és a nemzeti himnusz hangjai mellett felvonták az árbocra a maláj lobogót. Az ünnepség a Korán egy versének felolvasásával, 101 ágyúlövéssel, 10 perces imával, valamint színes léggömbök felélesztésével ért véget, ▼TVYTVVYYVVTVfVYYVVVYWYVffVYWWVfVfVVYVVVWVWVVVVVVVVVVWVVVVVVYVVVVVVVVVVVVVVVVVYVVVVVVYY YYYYYYYYYYfYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYfVYYYYZYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY AZ ENSZ NEM VÁLHAT A NYUGATI HATALMAK ESZKÖZÉVÉ. Aligha szükséges részletesen indokolni azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szeptember 17-én kezdődő tizenkettedik ülésszakára milyen nagyfontosságú feladatok megoldása hárul. Elég itt megemlíteni a leszerelés kérdését, vagy a hosszabb idő óta igen feszült közép-keleti helyzetet ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljék: az ENSZ-nek sokat kell tennie a béke megőrzése és a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. E feladat teljesítésének lehetőségeit csaknem a minimumra csökkenti az az amerikai nyomásra született határozat, amelynek értelmében szeptember 10-re rendkívüli ülésre ül össze az ENSZ-közgyűlés —• még a régi, XI. ülésszak befejezéséül —«, hogy »megtárgyalja*« az úgynevezett »magyar kérdést«. Az elmúlt napok során külpolitikai rovatunkban néhány jelentős külföldi sajtóorgánum állásfoglalásán keresztül rámutattunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény mennyire elítéli a magyar kérdésnapirendre tűzését, miután az belügyünkbe való durva beavatkozást jelent és alapvetően ellentétes az ENSZ-alapokmány szellemével. Népköztársaságunk ENSZ-küldöttsége az elmúlt napokban megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy illetékesek és a haladó államok közvéleménye részletesen is megismerje álláspontunkat az ENSZ ötös bizottság úgynevezett »jelentéséről«. Mód Péter állandó ENSZ-küldöttünk Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt kereste fel, Szarka Károly külügyminiszterhelyettesnek pedig India, Ceylon és más dél-ázsiai országok kormányköreivel való tanácskozás után Nasszer egyiptomi köztársasági elnökkel volt alkalma megbeszéléseket folytatni. ELHANGZOTT A NYUGATI HATALMAK ELSŐ ÁTFOGÓ LESZERELÉSI JAVASLATA. Az ENSZ leszerelési albizottságának Londonban március második felében megkezdett tanácskozásai során az elmúlt hét csütörtökjéig lényegében csak a Szovjetunió terjesztett elő leszerelési javaslatokat: április 30-án és június 14-én. Az elmúlt csütörtökön azután a nyugati delegációk is előálltak részleges megegyezést indítványozó leszerelési javaslatokkal. A 11 pontból álló javaslatok lényegében az Egyesült Államoktól származnak, kidolgozásuknál azonban meghallgatták az angol, a francia és a kanadai kormány, valamint az Északatlanti Szövetség többi tagállamának véleményét is. Az emlékirat formájában előterjesztett nyugati javaslatokról Stassen, az Egyesült Államok leszerelési megbízottja, a javaslatok előterjesztője csütörtökön azt mondotta, hogy e javaslatok »messzemenőek, gyakorlatiasak és megvalósíthatók«. A nyugati propaganda egyidejűleg arra összpontosította erejét, hogy elhitesse a közvéleménnyel, miszerint ezek a javaslatok jelentékenyen megközelítik a Szovjetunió álláspontját, s ezért úgy tekinthetők, hogy a nyugati hatalmak erősen elősegítik a leszerelés megoldását. Aki azonban figyelmesen elolvasta a nyugati javaslatokat, az hamar rájött arra, hogy az említett nyugati kommentárok távolról sem fedik a tényeket. Mint Valerian Zorin, a Szovjetunió leszerelési küldöttségének vezetője röviddel a nyugati javaslatok előterjesztése után tett néhány megjegyzésében rámutatott, a nyugati javaslatok nem tartalmaznak semmi olyant, ami arról tanúskodnék, hogy szerzőik valóban a leszerelés halaszthatatlan megoldására törekszenek. E javaslatokban nincs semmi új a korábban előterjesztett nyugati javaslatokhoz képest, sőt sok kérdésben még azt is visszavonják, amit eddig javasoltak — állapítja meg Zorin. A szovjet küldöttség természetesen részletesen tanulmányozza a nyugati javaslatokat, s a jövő héten, amikor a pillanatnyilag Washingtonban tartózkodó Stassen amerikai leszerelési megbízott, aki tanácskozásokat folytat Dulles külügyminiszterrel a leszerelés kérdésében, visszatér, a leszerelési tanácskozások a nyugati javaslatok vitájával ismét folytatódnak. A SZOVJETUNIÓ MÁR RENDELKEZIK INTERKONTINENTÁLIS RAKÉTÁVAL. Az elmúlt hét nap legnagyobb visszhangot keltő világeseménye kétségtelenül az a bejelentés volt, amelyben a Szovjetunió a világ tudomására hozta, hogy sikeres kísérleteket végzett az interkontinentális, egyik földrészről a másikra átlőhető rakétával. A szovjet tudósok eredményes kísérleteikkel megelőzték a nyugati, hasonló célú próbálkozásokat, aminek mindenekelőtt tudományos, de természetesen katonai vonatkozásban is, egyelőre fel sem mérhető jelentősége van. Érthető, hogy a kérdéses szovjet jelentést Nyugaton elképedve, sőt megdöbbenéssel fogadták, hiszen lényegében arról van szó, hogy megdőlt az a vélt katonai fölény, amelynek létezését a nyugati hatalmak arra alapozták, hogy végső esetben atom- és hidrogénbombáikat gyorsabban tudnák szovjet célpontok fölé juttatni, mint ahogyan erre a szovjet haderő nyugati célpontokkal kapcsolatban képes volna. — »A Moszkvából érkezett hír jelentőségét — írja e bejelentéssel kapcsolatban Baerwolf, egy ismert nevű nyugatnémet katonai szakíró — hadtörténelmi szempontból csak az első atombombának az amerikaiak által történő előállításával lehet összehasonlítani... A sikeres szovjet kísérlet az eddigi legkedvezőtlenebb mértékben Amerika ellen billentette a mérleget a fegyverkezési versenyben. A SZÍRIAI HELYZETRŐL. Azok a nyilatkozatok, amelyek Szíriai államférfiak részéről az elmúlt héten elhangzottak, nem hagytak kétséget az iránt, hogy ha Szíriát nyugati ország, vagy országok részéről katonai támadás érné, úgy a szíriai nép nem habozna mindent megtenni annak érdekében, hogy a nyugati számítások ne teljesülhessenek. A legutóbbi, Szíriával kapcsolatos fejlemények abban összegezhetők, hogy az amerikai külügyminisztérium rendkívüli küldöttje, Henderson révén megkísérli egy Szíria elleni katonai szövetség létrehozását. E szövetség lényegében Törökországból, Irakból, Jordániából és Libanonból állna, kiegészítésül pedig az Egyesült Államok is csatlakozna a már meglévő bagdadi szövetséghez. Az így kialakult helyzet — amerikai vélemény szerint — arra késztetné Szíriát, hogy elfogadja az Egyesült Államok követeléseit és csatlakozzék egy Egyiptom-ellenes katonai blokkhoz. Ha ennek szükségességét Szíria szépszerével nem értené meg — hangzik az amerikai elgondolás további része —, úgy gazdasági blokáddal kell őt erre kényszeríteni. Ezek a tervek azonban nem számolnak a tényekkel, azzal, hogy Szíria élvezi a legtöbb arab állam támogatását, Egyiptommal való baráti kapcsolatai szorosabbak, mint valaha és végül, hogy a megkötött szovjet—’Szír gazdasági egyezmény teljes függetlenséget és gazdasági biztonságot nyújt Szíria számára. Perényi István EGY HÉT NEMZETKÖZI ESEMÉNYEI