Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-28 / 254. szám
Megszépül a „Sárga" a rendelés után A napokban adtuk hírül, hogy a szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a Sárga hullámtéri üdülőtelep műszaki rendezési tervét. Korábbról már ismeretes, hogy a magyar munkásmozgalom e szegedi nyári illegális összejövetelének helyén a felszabadulás után, különösen az elmúlt két-három esztendőben több mint száz üdülőt építettek a város üzemeinek, intézményeinek dolgozói. A vállalatok a nyár elején Tömörkény István Üdültető Társulat« név alatt egyesültek azért, hogy közösen, árvízvédelmi, települési, közlekedési, tűzrendészeti, egészségvédelmi stb. szempontok figyelembevételével a Sárgát a követelményeknek megfelelően építsék tovább. Ennek érdekében a városi tanács építési és közlekedési osztályának megbízásából a Szegedi Tervező Iroda elkészítette az üdülőtelep részletes műszaki rendezési tervét. Az üdültetési egyesület tagjai vállalták a terv előírásainak végrehajtását, éppen ezért ismertetjük a Sárga rendezésének főbb követelményeit. Poriflont«s út Az üdülőtelep állandóan szakadó partja közelében csak olyan ideiglenes épületek helyezhetők el, amelyek könnyen eltávolíthatók. A városi tanács végrehajtó bizottsága felterjesztést intézett az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz, amelyben kérik a Maros torkolatának mielőbbi szabályozását, ezzel a Sárga partját is nagymértékben megmentenék. Fenntartanak, helyet a később épülő halászcsárdák számára, ezt megkívánja a szabadtéri játékok idején megnövekvő idegenforgalom. A vendéglátóiparnak is külön helyeket biztosítanak, épp úgy az autóparkoknak és játszóterületeknek. Az üdülőtelep hosszában, az árvízvédelmi töltés lábánál pormentes, négy méter széles salakozott, szegélykővel ellátott közlekedési főút építése szükséges, az üdülőket mellékutak kötik majd össze. T«r»pr*ndelés A magán- és üzemi üdülőket külön csoportosítják. A terv előírja, hogy az épületek jellege legyen könnyed, korszerű, ízléses. Az üdülőket — az árterületre való tekintettel — lehet lábakra is építeni. A telekválasztó kerítéseket a vállalatok elsősorban élősövényből, vagy összeállított faágakból készítsék. Az üdülők társadalmi munkával el tudják végezni a terület terepegyengetését földgyalú segítségével, s rendszeres munkával két-három év alatt megszüntethetők a régi kubikgödrök. A Sárgán építeni ezentúl csak a II. kerületi tanács építési csoportja által kiadott engedéllyel lehetséges, a rendezési tervben meghatározott követelményeknek megfelelően. Az eddig készült korszerűtlen, a mai építési követelményeknek nem megfelelő, zsúfolt épületeket is — pótlólagos engedélyek alapján — helyre kell hozni. Gondoskodni kell az elfogadott terv alapján a megfelelő fedett szemétgyűjtőkről és időnként a szemét intézményes elszállításáról. Az üdülőtelepen szabadban tüzelni csak szélmentes időben lehet, tűzveszélyes anyagok (benzin stb.) tárolását nem engedélyezik. Vízellátás A rendezési terv előírja a vízellátás biztosítását. Nyaranta körülbelül kétezer üdülőre számítanak — a teljes kiépülés után — csúcsforgalmi napokon. Éppen ezért egy 250 méter mély kút fúrása, ötven méterenként 19 közkifolyó felszerelése válik szükségessé a Sárgán. Ennek költsége közel 500 ezer forint. A szennyvízlevezetés gyűjtőcsatornán keresztül történik majd a Tiszába, építése 128 ezer forintba kerül. Az üdülőtelep áramellátását a petőfitelepi lejárónál meglévő légvezetékről lehet biztosítani. A DÁV szakvéleménye szerint a telep két útvonalán a betonoszlopok kiépítésének, a légvezetékek és a közvilágítási lámpatestek felszerelésének költsége 180 ezer forint. Még számos más irányú előírásokat tartalmaz a Sárga sok Irányú rendezési terve, amelynek megvalósítása elsősorban a Tömörkény István Üdültető Társulatba tömörült vállalatokon, intézményeken múlik. Szükséges, hogy végrehajtásának előkészületeihez már a tél folyamán hozzákezdjenek. Több tizenkét találatos totószelvény — egy helyen Képek a szegedi totóirodából Rendszeresen játszom fotón, hetenként megveszem szelvényeimet s hosszas töprengés után elkészítem tippjeimet, mindig abban a reményben, hogy hátha sikerül tizenkét, vagy legalábbis tíz találatot összehoznom. Mikor azután vasárnap este a rádió közli a totóeredményeket, kiderül, hogy optimista voltam, pontosabban: rosszul tippeltem s hét-nyolc találatommal rendszeresen elmaradok a követelmények mögött. No de, ami késik... Mivel még sohasem láttam tizenkét találatos totószelvényt, elhatároztam, hogy felkeresem a szegedi totólottó kirendeltséget — vasárnap este, amikor a kiértékelés megkezdődik. Mint ismeretes, szeptember 3 óta Szegeden értékelik a Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye fogadóinak szelvényeit Október 26-án, amikor 8 órakor beléptem a kiértékelő terembe, már »telt ház« volt: a brigádok — szám szerint öt — már elfoglalták helyüket s a brigádtagok — egy-egy brigádban 17—20 kiértékelő dolgozik — megkapták a 12 találatos eredmény stencilezett levonatát néhány 200 darabos, szám szerint összerakott és gondosan előkészített totó—fogadási — szelvényköteggel együtt s gyorsan munkához láttak. A kiértékelés úgy történik, hogy felülről lefelé haladva öt, vagy ennél — szaknyelven mondva — több hibás, el nem talált mérkőzést keresnek. Az ilyen szelvényt már nem kell figyelembe venni, a kevesebbhibás szelvényeket pedig csoportonként kigyűjtik közülük a négyhibás szelvényeket addig, amíg 12 találatos szelvény nem akad. Ekkor már a négyhibás szelvényeket is a csomagban hagyják. Vasárnap este aránylag korán, már fél kilenckor megtalálták az első 12 találatos szelvényt. Szegedi totózó szelvénye volt, név nélkül. Azután még 7 darab ilyen szelvény akadt a kiértékelés befejeztéig. Amikor azután megtörtént a kiértékelés első része, következett az ellenőrzés. Ez abból állt, hogy az először grafitceruzával átnézett szelvényeket pirosceruzás jelzéssel ellenőrizte egy másik kiértékelő, aki alulról felfelé haladva keresett négy hibát. Amikor ezzel is elkészültek, akkor a kilenc, a tíz, a tizenegy és a tizenkét találatos szelvényeket ellenőrizték át. Az egész kiértékelés hajnali két óráig tartott. Ekkor a nyertes szelvényeket a nyereményfeldolgozók vették át, akik azután a végőcsoportosítással, az összefogó értékelés elkészítésével és a szükséges adatok összegyűjtésével hétfő reggel fél nyolcig dolgoztak és továbbították eredményeiket Budapest felé. Ez alkalommal azt jelentették, hogy a szegedi kiértékelőben 8 domb 12, 126 darab 11 és 1744 darab 10 találatos totószelvényt leltek. Hajnali két óra után a néptelen utcákon hazamenet elgondolkoztam azon, hogy mennyi tényező játszik közre, amíg egy tippszelvényből 12, 11, 10 — vagy mint nálam szokott : 5—6 — találat lesz. S amíg a kiértékelők legtöbbje káprázatos gyorsasággal és — tegyük hozzá — nagyon fáradságos munkával »halássza elő« a nyerőszelvényeket, addig a nyertes szelvények tulajdonosai — talán álmukban is — arra gondolnak, hogy mennyi pénzt kapnak szelvényeikért. Akik pedig nem nyertek, azok az elkövetkező hétben bíznak — jómagam is. —i 5 Kedd, 1068. októberti Ha lesz elegendő zöldség- és gyümölcsféleség, jövőre megduplázódik a Szegedi Konzervgyár termelése 120 000 mázsa zöldség- és gyümölcsféleség. Még kimondani is sok, hát még feldolgozni. Pedig inkább többet, mint kevesebbet dolgoztak fel már az idén a Szegedi Konzervgyárban. A gyár közel 70 raktárában hordókban, üvegekben, dobozokban fogyasztásra készen áll a rengeteg befőtt és sok más konzervféleség. Tíz éve még alig 35 ezer mázsa nyersárut dolgoztak fel egy esztendő alatt. Ez évben 2500 holdon termeltek szerződéssel a konzervgyár részére a Szeged környéki falvakban. 1959-ben viszont 4500 holdra növelik a szerződéses területet. Ez természetesen azt is jelenti, hogy jóval több konzervféleséget kell gyártania az üzemnek a bel- és külföldi piacra. Teheti is, hiszen sokat fejlődött az üzem az elmúlt két év során. Most az a gond csupán, hogy biztosítsák szerződéssel a szükséges zöldség- és gyümölcsféleség termelését. Természetesen közvetlen Szeged környékén, vagy Csongrád megyében újabb kétezer holddal már nem lehet növelni a zöldségtermelésre fogott területet. Ezért ki kell bővíteni a termelési körzetet. Jövőre már egész Csongrád megye és Bács-Kiskun és Békés megyéből 7—7 község tartozik a Szegedi Konzervgyár termelési körzetébe. Szívesen kötnek szerződést a szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok is a Konzervgyárral. Ma már a filléres áruként ismert paradicsomtermelés is jó jövedelmet biztosít. Ugyanis azzal, hogy nyers állapotban exportál paradicsomot a Konzervgyár, a korai termést magas áron tudja átvenni. Ezért a paradicsomtermelés az egyik legjövedelmezőbb ágazattá vált. Az elmúlt években jó termés esetén is csak 5—6 ezer forintot hozott a paradicsom holdanként a termelőknek. Az idén például Vass Géza forráskútgazda egy holdról 15 mázsát szállított be exportra és 220 mázsát konzerválására. A gyár 16 800 forintot fizetett ki részére. 1959-ben már mintegy 200 vagon nyersparadicsomot szállít majd exportra az üzem Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába és Svédországba. Azok a paradicsomtermelők, akik melegágyban nevelik a palántákat, és korán kiültetik, az idei aszályos esztendőt alapul véve is, 15—25 ezer forintot árulhatnak egy hold föld paradicsomterméséből. A zöldborsó is jól fizet, sőt biztosan fizet, ha szerződéssel termelik. Rendelet biztosítja, hogy két forintnál kevesebbet nem fizethet a gyár, csak többet A korai exportborsóért viszont az idén is 5,50 forintot fizettek. A jó ár mellett egyéb haszna is származik a termelőnek a borsótermelésből. Tudott dolog, hogy a borsó növeli a talaj nitrogéntartalmát. A száron maradt apró hüvelyekből a szárral együtt ledarálva igen kiváló, fehérjedús takarmány készíthető. Balogh János csanyteleki lakos például 800 négyszögöl földről 12 mázsa zöldborsót adott be, 3350 forintot kapott érte. Ez csak olyan elővetemény volt. A korai borsó után még nyugodtan termelhet a gazda más takarmányféleséget. Az uborkatermelés is szép jövedelmet biztosít a szerződéssel termelő gazdáknak. A csemegeuborka igen keresett cikk külföldön. Nem tud annyit gyártani a Szegedi Konzervgyár, amennyit meg nem vásárolnának külföldi kereskedők. Az idén általában az uborka 14—18 ezer forintot jövedelmezett. Régi szerződéssel termelő gazda Kiszomboron Laczi János, aki ez évben 2400 négyszögöl földről 1005 mázsa uborkát adott át A gyártól 104 forint híján 26 ezer forintot kapott. Ács Szilveszter Röszkén 400 négyszögöl földön termelt 19 mázsa uborkáért 7268 forintot kapott Mindszenten egy külön pritamin-paprikát termelő szakcsoport működik. Olyan szép termésük volt, hogy általában három paprika nyomott egy kilót A szakcsoport tagjai értik »mesterségüket«. Az idén sikerült első ízben csipmentes pritamin, úgynevezett paradicsompaprikát termelniök. Ez a szakcsoport látja el paradicsompaprika-vetőmaggal az országot. Tőlük vásárolja magát eladásra a Kertimagtermelő Vállalat Példájuk nyomán Mindszenten most alakul egy újabb paprikatermelő szakcsoport A szerződéskötések már megkezdődtek minden községben a termelési körzetben. Dolgozó parasztjaink élnek a szerződés adta lehetőségekkel, mert a Konzervgyár kamatmentes természetbeni és pénzbeli előleget is ad, egyes szolgáltatásokat pedig ellenérték nélkül teljesít Jelentkeznek szerződéskötésre nemcsak a törzstermelők, hanem újabbak is. A régi termelők igen sokan növelik a szerződéses területet Szükség is van a több zöldség- és gyümölcsféleségre, mert a gyár termelése előreláthatóan megduplázódik 1959-ben. Többet termelhetnek a dolgozó parasztok, több keresethez jutnak, így érződik a konzervgyári nagyberuházások, a gáztavezeték építésének, az új uborkafeldolgozó és a modern paradicsom- ürítő gépsor munkába állításának haszna a dolgozó parasztok javára. Most rajtuk a sor, hogy a tervek teljesítésének alapját, a nyersanyagot biztosítsák. Nagyszerű zenei élményt nyújtott az első filharmóniai hangverseny Jeanne-Marie Darról a vasfüggöny e lé tapsolták A ZSÚFOLT UAZ lelkes, muzsikára áhítozó, zenerajongó közönsége a vasárnapi filharmóniai matinén fényesen igazolta, hogy mekkora zeneigénye van Szegednek. A műsor, az Országos Filharmónia programja megváltozott és íme itt az eredmény: nagyszerű zenekari produkció, óriási siker, a színház szinte megirigyelhette a testvérintézmény kiugrását. Örülünk ennek az irányváltozásnak, amely azt jelenti számunkra, hogy Budapesten, a hangversenyrendező központban végre helyesen mérlegelték a legfontosabb vidéki gócpontok egyikét, s fővárosi színvonalú hangversenyműsorokat állítottak be. Az is beigazolódott, hogy a jó muzsikáért jönnek az emberek: a 700 bérlet önmagáért beszél. A Bartók Béla filharmóniai zenekart nem kell felfedeznünk, de büszkén regisztráljuk állandó előmenetelét, stílusának csiszolódását, a hangszercsoportok fejlődését és az együttes egyre emelkedő virtuozitását. Vitathatatlan tény, hogy a művészi légkör és színvonal annak a percre sem lankadó munkának köszönhető, amelynek motorja Vaszy Viktor, aki vasárnap látható keddvel, nagyszerű lendülettel, a művek mélyébe hatoló dirigálással valósággal felvillanyozta zenekarát, magával ragadva a zenei élményt váró hallgatóságot. A Tannhäuser nyitány romantikus poézisét régen hallottuk ilyen nemes hangvétellel, a tempónak méltóságával, a muzsika diktálta belső tűzzel. A zenekar összehangoltságát ezúttal a vonósok és fúvósok remek szólamkapcsolata, a színek kiegészítődése jellemezte. Kitűnt az 1. klarinét puha dallamvezetése s az I. hegedűk és gonrdonkák fényekben tündöklő hangzása. A számnak kirobbanó sikere volt. A SZEGEDIEK régi ked- Jeanne-Marie Darrévence, elhozta erre a hangversenyre a francia zongorakultúra I nagyságát és honfitársának, Camille Saint-Saëns-nak g-moll versenyművében megcsillogtatta a francia hangszeres művészet múltbatekintő, klasszicizáló formatörekvéseit, előkelő tónusát és nyelvi sajátosságát. Mintha a bachi orgonaművészetre emlékezve rögtönözné a XIX. századi nagy francia mester művének I. tételét. De a sziporkázóan szellemes, rugalmas ritmusaiban, a hang könnyedségében Mendelssohnt idéző Scherzo ennek a versenyműnek igazi ékessége s itt valóban elkápráztatott a kiváló vendégművésznő utolérhetetlen, szinte lepkeszárnyakon tovasuhanó virtuózitásával. A III. tétel kissé banális tematikája már nem képes a zenei hatás fokozására. A szűnni nem akaró tapsorkánt, amely a vasfüggöny elé szólításig forrósodott, két szép ráadással hálálta meg a művésznő: Saint-Saens Etude en forme d’ un Valsejával és Liszt Campanellájával, amelyet a közönség kívánságára játszott el brilliáns technikával. Itt említjük meg, hogy a szegedi hangversenyélet régen rászolgált egy komoly hangversenyzongorára, ami a vasárnap hallottak szerint ma nem tűr halasztást. SZÜNET UTÁN a műsor másik felét Brahms IV. emoll szimfóniája töltötte ki. A Beethoven utáni korszaknak ezt a legszámottevőbb szimfonikus alkotását sokat halljuk magyar zenekarainktól, de ritkán úgy, hogy a mű elégikus alaphangja, északnémet tömörsége a kidolgozás acélos logikájával és borongós színeivel kapcsolódna egybe. Vaszy Viktor maradéktalanul kibányászta a partitúra nemes ércét és szuggesztív pálcája nyomán, a szimfónia széles arányaiban valósította meg a brahmsi opus igazi jellegét és hangzáspoézisét. Az előadás hatalmas sikeréből részt kér a zenekar is, amely teljes odaadással muzsikált és valóban összeforrt a karmesteri intenciókkal. Végül még annyit, hogy a kibővített filharmóniai felállításban szerepelt 32 főnyi vonóskar megmutatta, mire van szüksége a szegedi operának! Szathmári Géza Jeanne-Marie Darré a zongoránál, Saint-Saëns g moll zongoraversenyének közben P*ln frlv. előadása