Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

Javul a társadalmi tulajdon védelme a kereskedelemben Ankétot rendezett Szegeden a Csongrád Megyei N­épi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt Szegeden, a tanácsháza tanácstermében nagyszabású ankétot rende­zett a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és erre meghívta a megye kereske­delmi tevékenységének irá­nyításával, valamint ellen­őrzésével foglalkozó szerve­ket, a kereskedelmi vállala­tok dolgozóit. Az ankéton megjelent Fehér Lajos elv­társ, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Korda Lajos, a Belkereskedelmi Miniszté­rium titkárságának helyet­tes vezetője. Az ankétot Börcsök Ferenc, az MSZMP szegedi bizottságá­nak osztályvezetője nyitotta meg, majd Szabó József, a Csongrád Megyei NEB ke­­r­eskedelmi szakcsoportjának tagja, a kereskedelmi fel­ügyelőség vezetője számolt be a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzetéről a ke­reskedelemben. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóinak a társadalmi tulajdon védel­mében rendkívül fontos fel­adatuk van. Milliós értéke­ket kezelnek és tőlük függ, hogyan, milyen veszteséggel vagy hiánnyal számol el egy­­egy esetben a bolt, vagy a raktár. A megye kereskedelmi há­lózatában javulás tapasz­talható a társadalmi tulaj­don védelmében. E javulás pozitív bizonyíté­ka az, hogy a bűnszövetke­zeti lopások, illetve csalások száma csökkent. Ehhez ked­vezően járult az erkölcsi bi­zonyítványok bevezetése a kereskedelmi dolgozóknál. Másrészt a kereskedelmi dol­gozók bére a rendezés foly­tán emelkedett, tehát tökéletesedett az anyagi érdekeltség. Hasznára vált a társadalmi tulajdon védelmének az is, hogy a földművesszövetkezeti árudáknál átszervezték a leltározást és bevezették, hogy nagyobb szaküzletek­nél szakemberek leltároz­zanak. Ennek ellenére 1960-ban a megye területén mégis an­­­nyi kár keletkezett az ál­lami kereskedelemben bűn­cselekményekből, hogy en­nek összegéből hozzávetőle­gesen is 7 darab kétszobás lakást lehetne építeni. Külö­nösen sok volt a társadalmi tu­lajdon kárára történő bűn­cselekmény a földműves­­szövetkezeti árudákban, de emelkedett a hiány a Csongrád Megyei MESZÖV- nél, valamint a vendéglátó­ipari vállalatoknál is. A beszámoló foglalkozott az árdrágítások és szűk mé­rések alakulásával is. Meg­állapította, hogy például a Csongrád Megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál a közelmúltban társadalmi ellenőrök bevonásával vég­zett próbavásárlások alkal­mával a hódmezővásárhelyi élelmiszerárudáknál az ese­tek 80 százalékában tapasz­talták a fogyasztók megká­rosítását és 20 esetben a bolt kárára történő tévedést. A Népi Ellenőrzési Bizottságok észrevételei is azt bizonyít­ják, hogy az ártúllépés, az árdrágí­tás még jelenleg is fennáll a kereskedelemben. Éppen emiatt emelkedett a megyei kereskedelmi fel­ügyelőség által kiszabott bír­ságok száma is. 1959-ben és 1960-ban mintegy 70—80 írásbeli fi­gyelmeztetést küldött a ke­reskedelmi dolgozóknak és bírságolta meg őket. A pénzbírságokon kívül bí­rósági feljelentés is történt az árdrágítások miatt. A vállalatok is felelősség­re vonják dolgozóikat súly­­csonkításért és árdrágításért, sajnos nem minden esetben eléggé szigorúan Így pedig nem mindig érik el a kívánt célt. A Szegedi Élelmiszer­­kiskereskedelmi Vállalat pél­dául már ez év során az első negyedévben 40 sze­mélyt figyelmeztetett súly­­csonkításért. A megyei ügyészségnek az az álláspontja a társadalmi tulajdon védelméről a ke­reskedelemben, hogy nagyon sok bűncselek­ményt meg lehetne előzni, ha a felettes szervek és a vállalati központok szigo­rúbb és következetesebb ellenőrzést alkalmaznának, így például a Szegedi Ruhá­zati Bolt egyik árudázában azért tudtak 100 ezer forin­tos kárt okozni az ügyvi­teli és adminisztrációs elő­írások megszegésével, mert nem ellenőrizték őket kel­lőképpen. Nem­ történik meg mindenütt a dolgozók sze­mélyi ellenőrzése sem. A Délmagyarországi RÖVIKÖT Vállalatnál így fordulhatott elő, hogy az egyik áruátvevő folyamatosan több ezer fo­rintot tudott eltulajdonítani. Az önkiszolgáló boltokról szólva a tapasztalatok alap­ján megállapította a beszá­moló azt is, hogy még min­dig magas a vásárlók által okozott kár összege. A beszámoló végezetül fel­hívta a figyelmet arra, hogy a vállalatok vezetőinek különös figyelmet kell for­­dítaniuk a jövőben az olyan cikkek értékesítésé­re, amelyek nem kaphatók korlátlan mennyiségben az üzletekben. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a boltvezetők egy ré­sze igyekszik a konjunkturá­lis lehetőségeket a maga ja­vára kihasználni. A beszámoló után a hoz­zászólók javasolták a kollektív fele­lősség megállapítását az üzletekben. Legyen a bolt minden dol­gozója felelős az árukész­letért, s akkor személyesen is érdekeltek lesznek a nép­­vagyon megőrzésében. Az ankéton elmondott ta­pasztalatok azt bizonyították, hasznos és időszerű volt a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság kezdeményezése, az, hogy napirendre tűzte a tár­sadalmi tulajdon helyzetét a kereskedelemben. Több millió értékű gép A Csepel Vas- és Fémművekben, az egyedi gépgyártás üzemrészében új lemezhen­gerítő gépet állítottak munkába. A több millió értékű konstrukció segítségével vas­tag lemezekből csöveket, kazánokat, tartályokat és egyéb vegyipari berendezéseket készíthetnek kevés fizikai munkával és az eddigi módszernél lényegesen magasabb termelékenységgel Körülbelül négyezer ipari tanulót vesznek fel a kisiparosok A tanulók szerződtetésére július 15 és augusztus 20 között kerül sor A­­ rövidesen megkezdődő iparitanuló-felvételekről a KISOSZ—KIOSZ központ­ban a következő tájékozta­tást adták: A kisipari műhelyekbe mintegy 70 szakmába vesz­nek fel tanulókat. A legis­mertebbeken: az asztalos, a lakatos, a női szabó, a férfi­szabó, a kőműves, a szoba­festő, a villanyszerelő. a mű­szerész szakmákon kívül a fiatalok érdeklődési körét gyakran elkerülő szűcs, ci­pész, kalapos, fűző- és­­ fehér­­neműkészítő, könyvkötő, hangszerkészítő, tetőfedő, bá­dogos, vízvezetékszer­elő, órás, rádiószerelő, cserép­­kályhás szakmákra szeret­nénk felhívni a pályaválasz­tók figyelmét — mondották. — Vidéki lakosokat a fővá­rosban nem vehetnek fel tanulónak. A kisiparosok országszer­te 3500—4000 ipari tanuló felvételére számítanak, illet­ve a mesterek ennyi tanuló szerződtetésére jelentették be igényüket. A szerződéseket vidéken a kisiparosok orszá­gos szervezetének járási szer­veinél kell megkötni. Az előzetes jelentkezések már meg is kezdődtek a KI­OSZ járási szervezeteinél, ahol részletes felvilágosítást adnak a tanulóidőről, a ta­nulók bérezéséről, s arról, hogy milyen előképzettséget követelnek a különböző szakmákban. A kisipari ta­nulók szerződtetése egyéb­ként július 15-én kezdődik és augusztus 20-ig fejeződik be — hangzott a tájékozta­tás. (MTI) Négymillióval nőtt tavaly a Szovjetunió lakossága A Szovjet Orvostudományi Akadémia közgyűlésének keddi ülésén Szergej Kara­sov, szovjet közegészségügyi miniszter közölte, hogy 1960 ban 3 828 000-rel növekedett a Szovjetunió lakosságának száma. Ez a legmagasabb szaporulat a szovjet hatalom fennállása óta, egyszersmind legmagasabb­­ szaporulat a gazdaságilag fejlett államok között is. (MTI) Csütörtök, 1961. június 1. A Tanácsadó és bemutató mezőgazdasági nagyüzemek z év elején jelent meg a földművelésügyi mi­niszter rendelete a korszerű mezőgazdasági pro­pagandaszervezetek kifej­lesztéséről. A földművelés­­ügyi miniszteri utasítás ér­telmében a mezőgazdasági szakpropaganda-tevékenység a példamutató termelőszö­vetkezetekre, állami gazda­ságokra és tangazdaságokra, azok jó termelési eredmé­nyeire támaszkodik. A szak­tanácsadó és bemutató me­zőgazdasági nagyüzemek gyakorlati feladata lesz a korszerű termeléstechnikai eljárások terjesztése, a jó gazdálkodási módszerek nép­szerűsítése. E nagy felada­tok végrehajtása érdekében országszerte megkezdődött a szaktanácsadó és bemutató üzemek hálózatának kiépíté­se. A szegedi városi tanács és a szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályai is hozzáláttak már e munka előkészítéséhez, végrehajtá­sához. A járásban sokféle el­gondolás alapján öt nagyobb termelőszövetkezetet jelöltek ki, melyeknek kellő politi­kai, anyagi segítséget nyúj­tanak ahhoz, hogy mihama­rabb minden vonatkozásban a járás mintagazdaságaivá, az azonos jellegű területen folyó gazdálkodás centru­maivá váljanak. Ilyen szaktanácsadó bemu­tató szövetkezet lesz a ró­zsai körzetben a Napsugár Tsz. Szatymaz környékén a Szabadság Termelőszövetke­zet, Sándorfalván a Rózsa Ferenc Tsz. A réti agyag és öntéstalajokon gazdálkodó szövetkezetek közül a tápéi Tiszatáj és a gyálaréti Kom­szomol Tsz-ekre esett a vá­lasztás. A rúzsai Napsugár Tsz körzetébe 13, a szatyma­­zi körzetbe 22, a sándorfalvi­­ba 17, a gyálaiba 10, a tápéi Tiszatáj körzetébe pedig 11 szövetkezeti gazdaság tarto­zik. A szegedi termelőszö­vetkezetek egyik szaktanács­­adó és bemutató üzeme az Öthalmi Állami Gazdaság lesz. A szaktanácsadó és be­mutató üzemek fel­adata az lesz, hogy gyakorlati gazdálkodásukkal mutassák be az alapvető és korszerű növénytermesztési, állattenyésztési, üzemszerve­zési, gépesítési eljárásokat, építkezési és egyéb módsze­reket. Lássák el konstruktív tanácsokkal a körzetükbe tartozó tsz-ek gazdáit, fára­dozzanak állandóan a terme­lési módszerek szakadatlan tökéletesítésén, mutassák be, hogyan lehet a nagyüzem adta lehetőségeket mind job­ban kihasználni. Emeljék évről évre az árutermelés színvonalát és tervszerűen csökkentsék a termelési ki­adásokat. Tapasztalatcseréiket a múlt években is gyakran szervez­tek a szegedi és a járásbeli tsz-ekben. Ez a munka azon­ban csaknem teljesen az öt­letszerűségen alapult. Nem vehették figyelembe a szak­mai segítségre szoruló kör­nyékbeli tsz-ek gazdasági, termelési, politikai adottsá­gait, gyakorlati lehetőségei­ket, így az adott tanácsok eleve nem hozhattak figye­lemre méltó eredményeket. A szaktanácsadó és bemu­tató üzemeknek tehát a fej­lődésben, a szervezettségben a munkafegyelemben, a ter­melékenységben, a jövedel­mezőségben szükséges rövid idő alatt messze megelőzni­­ök az átlagos szövetkezeti gazdaságokat; gondosan, a táj termelési adottságainak megfelelően kijelölniük a termelés fő irányát, még­hozzá oly módon, hogy eh­hez a körzet többi gazdasá­gai is igazodhassanak. A rú­zsai körzetben például cél­szerű a jelenlegi tervek alapján nagy területeken meghonosítani a csemegesző­­lő-félék nagyüzemi termesz­tését. Olyan csemegeszőlő te­lepekre van szükség a Nap­sugár Tsz-ben, melyek gépe­síthetők, s mintaként szol­gálhatnak a környék 13 kö­zös gazdasága számára. T­ápén a takarmányter­mesztés, állattenyész­tés lesz a központi feladat. A jövő gazdasági évben a tápéi Tiszatáj Tsz-ben már 1200 kataszteri hol­don foglalkoznak lucernater­mesztéssel. A környékbeli tsz-ek gazdái itt ismerked­hetnek majd többek között a lucernatermesztés, széna­készítés, gépi szárítás legfej­lettebb módszereivel, csupa olyan eljárásokkal, melyek­ről az egyéni gazdálkodás viszonyai között csak nagyon keveset hallhattak. Ehhez megfelelő anyagi segítséget is biztosít államunk. A szaty­mazi körzetben a baromfite­nyésztésben, a gyümölcster­mesztésben kell az iskola­üzem szerepét betölteni a Felszabadulás Tsz-nek. Rösz­­ke környékén a paprika, s általában a száraz kertészeti termel­és lesz az egyik ural­kodó üzemág. A jövőben a kijelölt szak­­tanácsadó és bemutató üze­mekben első lépésként, min­denütt ajánlatos megszervez­ni az ezüstkalászos gazda­tanfolyamokat. Ezeken a tanfolyamokon készítik elő a leendő mezőgazdasági szak­munkás törzsgárdákat. Rend­szeressé, szervezetté válik így a szakmunkásképzés. A vezetők pedig technikumok­ban, később egyetemeken, fő­iskolákon sajátítják el a leg­magasabb szinten agrárszak­ismereteket. Csak az így ki­épített szaktanácsadó bemu­tató üzemi hálózat válhat a mezőgazdasági igazgatási szervek jó segítő társaivá. A termelés tervszerű befolyá­solásának olyan hatékony eszközei lesznek, melyek se­gítik összehangolni a nép­­gazdasági érdekeket a helyi termelési viszonyokkal. Olyan fejlett üzemekre gondolunk, amelyek szinte tálcán kínál­­gatják a legjobb módszere­ket a szomszédoknak. E­ddigi szervező mun­kánk egyik fogyaté­kosságaként említjük meg, hogy a bemutató és szaktanácsadó üzemek kije­lölésében semmilyen jelentő­sebb szerepet nem kapott eddig a Délalföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet. Pe­dig a Délalföldi Mezőgazda­­sági Kísérleti Intézetnek, mint az ország egyik legna­gyobb agrártudományos köz­pontjának jelenleg is számos olyan támaszüzeme, kísérleti telepe van, mely máris sok­sok ellenőrzött, jó termelési módszerrel szolgálhat. Véle­ményünk szerint a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet tudományos kollektívá­ját vezető szerep illeti meg a Csongrád megyei szakta­nácsadó és bemutató üzemek hálózatának kiépítésében. Csak helyteleníteni lehet azt a rossz szellemet, is, amely évek óta fennél a sze­gedi megyei jogú városi ta­nács és a járási tanács, ál­talában a járási és városi szervezetek viszonyában. A szegedi tsz-ekben eddig már számos olyan nagyüzemi gazdálkodási kérdés megol­dódott, amely a járás legtöbb közös gazdaságában még ko­moly problémát jelent. Ilyen kérdés például a nagyüzemi konyhakertészeti termelés. E tekintetben a járás sok szövetkezetében még csak ta­pogatóznak a gazdák , mennyivel eredményesebb le­hetne munkájuk, ha segítsé­gért, szaktanácsért a baktól F­elszabadulás Tsz-hez for­dulnának! Tehát a városi és járási szervek a szaktanács­­adó és bemutató üzemi há­lózat szervezését semmieset­re sem csinálhatják külön­­külön, ki-ki alapon. Közösen dolgozzák ki a szervezett szaktanácsadás, tapasztalat­­cserék, üzemi látogatások tervét s rendjét. Csak így tudhatnak arról, hogy hol, milyen problémák okozzák a legnagyobb gondot. A szaktanácsadás ellátá­sa, a mindennapi te­endők végzése mellett sok többletmunkát jelent majd a kijelölt tsz-ek, veze­tői­ részére. Nem lesz elég csak a saját házuk táján rendet tartaniuk. Megtisztelő felelősség terheli őket a hoz­zájuk tartozó gazdaságok szakadatlan fejlődéséért is. Fo­radalmi megbízatás ez a párt és a kormány részéről, melynek végcélja a szovj­e­­­iz­mus teljes felépítése a fal­vakban az eddig lefektetett alapokon. Csépi József Két hét múlva aratják a rozsot a szegedi járásban Az Alföld legdélibb vidékén, a szegedi járásban szokták minden évben elsőnek megkezdeni a nagy nyári mezőgazdasági munkát, az aratást. A gabona fejlődé­séből ítélve az idén a tavalyinál is korábban, már két hét múlva megkezdhetik a rozs vá­gását. A homokvidék kenyérgabonája igen szép, átlagos magassága százhetven cen­timéter, de helyenként eléri a két métert. A kalászok is fejlettek, egészségesek, jó termést ígérnek. Járási viszonylatban a több mint negy­venezer holdnyi vetésterületen öt és fél mázsát terveztek, de •— most már meg­bízható becslések szerint — túlhaladják a hat mázsás hozamot. Különösen szép a rozs a kiskundorozsmai József Attila, a szatymazi Szabadság és Lenin, vala­mint a röszkei Arany Kalász és Petőfi Tsz-ben. Vártnak ezekben a közös gazdasá­gokban olyan táblák is, amelyekről kilenc-tíz mázsás termést takaríta­nak majd be. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiskundorozsma-zsombói telepén pedig az átlageredmény biztosan eléri a 14 mázsát. Itt már nyolc éve folytatnak kísérleteket és fejlett agrotechnikai mód­szereket alkalmaznak. Főként a zöld­trágyázásnak köszönhetik, hogy sikerült bőven termővé változtatni a sivár futóhomokot. A szegedi tudományos kutatók termesz­tési módszereit jövőre az öttömösi Ma­gyar László Termelőszövetkezetben nagy­üzemiig is bevezetik. Az Ásotthalmi Állami Gazdaságban eredetileg rekordtermést vártak a 400 holdat kitevő táblákon. A napokban azonban negyedórás, jégesővel­ járó zivatar vonult el ezen a vidéken, amely kisebb károkat okozott a vetésben. A kárt most állapítják meg a biztosító intézettel együtt. Remélik, hogy­ az elemi csapás ellenére a tervezett terméshoza­mot el tudják érni. T. B,

Next