Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
Javul a társadalmi tulajdon védelme a kereskedelemben Ankétot rendezett Szegeden a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt Szegeden, a tanácsháza tanácstermében nagyszabású ankétot rendezett a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és erre meghívta a megye kereskedelmi tevékenységének irányításával, valamint ellenőrzésével foglalkozó szerveket, a kereskedelmi vállalatok dolgozóit. Az ankéton megjelent Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Korda Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium titkárságának helyettes vezetője. Az ankétot Börcsök Ferenc, az MSZMP szegedi bizottságának osztályvezetője nyitotta meg, majd Szabó József, a Csongrád Megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagja, a kereskedelmi felügyelőség vezetője számolt be a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről a kereskedelemben. A beszámoló megállapította, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóinak a társadalmi tulajdon védelmében rendkívül fontos feladatuk van. Milliós értékeket kezelnek és tőlük függ, hogyan, milyen veszteséggel vagy hiánnyal számol el egyegy esetben a bolt, vagy a raktár. A megye kereskedelmi hálózatában javulás tapasztalható a társadalmi tulajdon védelmében. E javulás pozitív bizonyítéka az, hogy a bűnszövetkezeti lopások, illetve csalások száma csökkent. Ehhez kedvezően járult az erkölcsi bizonyítványok bevezetése a kereskedelmi dolgozóknál. Másrészt a kereskedelmi dolgozók bére a rendezés folytán emelkedett, tehát tökéletesedett az anyagi érdekeltség. Hasznára vált a társadalmi tulajdon védelmének az is, hogy a földművesszövetkezeti árudáknál átszervezték a leltározást és bevezették, hogy nagyobb szaküzleteknél szakemberek leltározzanak. Ennek ellenére 1960-ban a megye területén mégis annyi kár keletkezett az állami kereskedelemben bűncselekményekből, hogy ennek összegéből hozzávetőlegesen is 7 darab kétszobás lakást lehetne építeni. Különösen sok volt a társadalmi tulajdon kárára történő bűncselekmény a földművesszövetkezeti árudákban, de emelkedett a hiány a Csongrád Megyei MESZÖV- nél, valamint a vendéglátóipari vállalatoknál is. A beszámoló foglalkozott az árdrágítások és szűk mérések alakulásával is. Megállapította, hogy például a Csongrád Megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál a közelmúltban társadalmi ellenőrök bevonásával végzett próbavásárlások alkalmával a hódmezővásárhelyi élelmiszerárudáknál az esetek 80 százalékában tapasztalták a fogyasztók megkárosítását és 20 esetben a bolt kárára történő tévedést. A Népi Ellenőrzési Bizottságok észrevételei is azt bizonyítják, hogy az ártúllépés, az árdrágítás még jelenleg is fennáll a kereskedelemben. Éppen emiatt emelkedett a megyei kereskedelmi felügyelőség által kiszabott bírságok száma is. 1959-ben és 1960-ban mintegy 70—80 írásbeli figyelmeztetést küldött a kereskedelmi dolgozóknak és bírságolta meg őket. A pénzbírságokon kívül bírósági feljelentés is történt az árdrágítások miatt. A vállalatok is felelősségre vonják dolgozóikat súlycsonkításért és árdrágításért, sajnos nem minden esetben eléggé szigorúan Így pedig nem mindig érik el a kívánt célt. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat például már ez év során az első negyedévben 40 személyt figyelmeztetett súlycsonkításért. A megyei ügyészségnek az az álláspontja a társadalmi tulajdon védelméről a kereskedelemben, hogy nagyon sok bűncselekményt meg lehetne előzni, ha a felettes szervek és a vállalati központok szigorúbb és következetesebb ellenőrzést alkalmaznának, így például a Szegedi Ruházati Bolt egyik árudázában azért tudtak 100 ezer forintos kárt okozni az ügyviteli és adminisztrációs előírások megszegésével, mert nem ellenőrizték őket kellőképpen. Nem történik meg mindenütt a dolgozók személyi ellenőrzése sem. A Délmagyarországi RÖVIKÖT Vállalatnál így fordulhatott elő, hogy az egyik áruátvevő folyamatosan több ezer forintot tudott eltulajdonítani. Az önkiszolgáló boltokról szólva a tapasztalatok alapján megállapította a beszámoló azt is, hogy még mindig magas a vásárlók által okozott kár összege. A beszámoló végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatok vezetőinek különös figyelmet kell fordítaniuk a jövőben az olyan cikkek értékesítésére, amelyek nem kaphatók korlátlan mennyiségben az üzletekben. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a boltvezetők egy része igyekszik a konjunkturális lehetőségeket a maga javára kihasználni. A beszámoló után a hozzászólók javasolták a kollektív felelősség megállapítását az üzletekben. Legyen a bolt minden dolgozója felelős az árukészletért, s akkor személyesen is érdekeltek lesznek a népvagyon megőrzésében. Az ankéton elmondott tapasztalatok azt bizonyították, hasznos és időszerű volt a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezése, az, hogy napirendre tűzte a társadalmi tulajdon helyzetét a kereskedelemben. Több millió értékű gép A Csepel Vas- és Fémművekben, az egyedi gépgyártás üzemrészében új lemezhengerítő gépet állítottak munkába. A több millió értékű konstrukció segítségével vastag lemezekből csöveket, kazánokat, tartályokat és egyéb vegyipari berendezéseket készíthetnek kevés fizikai munkával és az eddigi módszernél lényegesen magasabb termelékenységgel Körülbelül négyezer ipari tanulót vesznek fel a kisiparosok A tanulók szerződtetésére július 15 és augusztus 20 között kerül sor A rövidesen megkezdődő iparitanuló-felvételekről a KISOSZ—KIOSZ központban a következő tájékoztatást adták: A kisipari műhelyekbe mintegy 70 szakmába vesznek fel tanulókat. A legismertebbeken: az asztalos, a lakatos, a női szabó, a férfiszabó, a kőműves, a szobafestő, a villanyszerelő. a műszerész szakmákon kívül a fiatalok érdeklődési körét gyakran elkerülő szűcs, cipész, kalapos, fűző- és fehérneműkészítő, könyvkötő, hangszerkészítő, tetőfedő, bádogos, vízvezetékszerelő, órás, rádiószerelő, cserépkályhás szakmákra szeretnénk felhívni a pályaválasztók figyelmét — mondották. — Vidéki lakosokat a fővárosban nem vehetnek fel tanulónak. A kisiparosok országszerte 3500—4000 ipari tanuló felvételére számítanak, illetve a mesterek ennyi tanuló szerződtetésére jelentették be igényüket. A szerződéseket vidéken a kisiparosok országos szervezetének járási szerveinél kell megkötni. Az előzetes jelentkezések már meg is kezdődtek a KIOSZ járási szervezeteinél, ahol részletes felvilágosítást adnak a tanulóidőről, a tanulók bérezéséről, s arról, hogy milyen előképzettséget követelnek a különböző szakmákban. A kisipari tanulók szerződtetése egyébként július 15-én kezdődik és augusztus 20-ig fejeződik be — hangzott a tájékoztatás. (MTI) Négymillióval nőtt tavaly a Szovjetunió lakossága A Szovjet Orvostudományi Akadémia közgyűlésének keddi ülésén Szergej Karasov, szovjet közegészségügyi miniszter közölte, hogy 1960 ban 3 828 000-rel növekedett a Szovjetunió lakosságának száma. Ez a legmagasabb szaporulat a szovjet hatalom fennállása óta, egyszersmind legmagasabb szaporulat a gazdaságilag fejlett államok között is. (MTI) Csütörtök, 1961. június 1. A Tanácsadó és bemutató mezőgazdasági nagyüzemek z év elején jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete a korszerű mezőgazdasági propagandaszervezetek kifejlesztéséről. A földművelésügyi miniszteri utasítás értelmében a mezőgazdasági szakpropaganda-tevékenység a példamutató termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra és tangazdaságokra, azok jó termelési eredményeire támaszkodik. A szaktanácsadó és bemutató mezőgazdasági nagyüzemek gyakorlati feladata lesz a korszerű termeléstechnikai eljárások terjesztése, a jó gazdálkodási módszerek népszerűsítése. E nagy feladatok végrehajtása érdekében országszerte megkezdődött a szaktanácsadó és bemutató üzemek hálózatának kiépítése. A szegedi városi tanács és a szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályai is hozzáláttak már e munka előkészítéséhez, végrehajtásához. A járásban sokféle elgondolás alapján öt nagyobb termelőszövetkezetet jelöltek ki, melyeknek kellő politikai, anyagi segítséget nyújtanak ahhoz, hogy mihamarabb minden vonatkozásban a járás mintagazdaságaivá, az azonos jellegű területen folyó gazdálkodás centrumaivá váljanak. Ilyen szaktanácsadó bemutató szövetkezet lesz a rózsai körzetben a Napsugár Tsz. Szatymaz környékén a Szabadság Termelőszövetkezet, Sándorfalván a Rózsa Ferenc Tsz. A réti agyag és öntéstalajokon gazdálkodó szövetkezetek közül a tápéi Tiszatáj és a gyálaréti Komszomol Tsz-ekre esett a választás. A rúzsai Napsugár Tsz körzetébe 13, a szatymazi körzetbe 22, a sándorfalviba 17, a gyálaiba 10, a tápéi Tiszatáj körzetébe pedig 11 szövetkezeti gazdaság tartozik. A szegedi termelőszövetkezetek egyik szaktanácsadó és bemutató üzeme az Öthalmi Állami Gazdaság lesz. A szaktanácsadó és bemutató üzemek feladata az lesz, hogy gyakorlati gazdálkodásukkal mutassák be az alapvető és korszerű növénytermesztési, állattenyésztési, üzemszervezési, gépesítési eljárásokat, építkezési és egyéb módszereket. Lássák el konstruktív tanácsokkal a körzetükbe tartozó tsz-ek gazdáit, fáradozzanak állandóan a termelési módszerek szakadatlan tökéletesítésén, mutassák be, hogyan lehet a nagyüzem adta lehetőségeket mind jobban kihasználni. Emeljék évről évre az árutermelés színvonalát és tervszerűen csökkentsék a termelési kiadásokat. Tapasztalatcseréiket a múlt években is gyakran szerveztek a szegedi és a járásbeli tsz-ekben. Ez a munka azonban csaknem teljesen az ötletszerűségen alapult. Nem vehették figyelembe a szakmai segítségre szoruló környékbeli tsz-ek gazdasági, termelési, politikai adottságait, gyakorlati lehetőségeiket, így az adott tanácsok eleve nem hozhattak figyelemre méltó eredményeket. A szaktanácsadó és bemutató üzemeknek tehát a fejlődésben, a szervezettségben a munkafegyelemben, a termelékenységben, a jövedelmezőségben szükséges rövid idő alatt messze megelőzniök az átlagos szövetkezeti gazdaságokat; gondosan, a táj termelési adottságainak megfelelően kijelölniük a termelés fő irányát, méghozzá oly módon, hogy ehhez a körzet többi gazdaságai is igazodhassanak. A rúzsai körzetben például célszerű a jelenlegi tervek alapján nagy területeken meghonosítani a csemegeszőlő-félék nagyüzemi termesztését. Olyan csemegeszőlő telepekre van szükség a Napsugár Tsz-ben, melyek gépesíthetők, s mintaként szolgálhatnak a környék 13 közös gazdasága számára. Tápén a takarmánytermesztés, állattenyésztés lesz a központi feladat. A jövő gazdasági évben a tápéi Tiszatáj Tsz-ben már 1200 kataszteri holdon foglalkoznak lucernatermesztéssel. A környékbeli tsz-ek gazdái itt ismerkedhetnek majd többek között a lucernatermesztés, szénakészítés, gépi szárítás legfejlettebb módszereivel, csupa olyan eljárásokkal, melyekről az egyéni gazdálkodás viszonyai között csak nagyon keveset hallhattak. Ehhez megfelelő anyagi segítséget is biztosít államunk. A szatymazi körzetben a baromfitenyésztésben, a gyümölcstermesztésben kell az iskolaüzem szerepét betölteni a Felszabadulás Tsz-nek. Röszke környékén a paprika, s általában a száraz kertészeti termelés lesz az egyik uralkodó üzemág. A jövőben a kijelölt szaktanácsadó és bemutató üzemekben első lépésként, mindenütt ajánlatos megszervezni az ezüstkalászos gazdatanfolyamokat. Ezeken a tanfolyamokon készítik elő a leendő mezőgazdasági szakmunkás törzsgárdákat. Rendszeressé, szervezetté válik így a szakmunkásképzés. A vezetők pedig technikumokban, később egyetemeken, főiskolákon sajátítják el a legmagasabb szinten agrárszakismereteket. Csak az így kiépített szaktanácsadó bemutató üzemi hálózat válhat a mezőgazdasági igazgatási szervek jó segítő társaivá. A termelés tervszerű befolyásolásának olyan hatékony eszközei lesznek, melyek segítik összehangolni a népgazdasági érdekeket a helyi termelési viszonyokkal. Olyan fejlett üzemekre gondolunk, amelyek szinte tálcán kínálgatják a legjobb módszereket a szomszédoknak. Eddigi szervező munkánk egyik fogyatékosságaként említjük meg, hogy a bemutató és szaktanácsadó üzemek kijelölésében semmilyen jelentősebb szerepet nem kapott eddig a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Pedig a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek, mint az ország egyik legnagyobb agrártudományos központjának jelenleg is számos olyan támaszüzeme, kísérleti telepe van, mely máris soksok ellenőrzött, jó termelési módszerrel szolgálhat. Véleményünk szerint a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kollektíváját vezető szerep illeti meg a Csongrád megyei szaktanácsadó és bemutató üzemek hálózatának kiépítésében. Csak helyteleníteni lehet azt a rossz szellemet, is, amely évek óta fennél a szegedi megyei jogú városi tanács és a járási tanács, általában a járási és városi szervezetek viszonyában. A szegedi tsz-ekben eddig már számos olyan nagyüzemi gazdálkodási kérdés megoldódott, amely a járás legtöbb közös gazdaságában még komoly problémát jelent. Ilyen kérdés például a nagyüzemi konyhakertészeti termelés. E tekintetben a járás sok szövetkezetében még csak tapogatóznak a gazdák , mennyivel eredményesebb lehetne munkájuk, ha segítségért, szaktanácsért a baktól Felszabadulás Tsz-hez fordulnának! Tehát a városi és járási szervek a szaktanácsadó és bemutató üzemi hálózat szervezését semmiesetre sem csinálhatják különkülön, ki-ki alapon. Közösen dolgozzák ki a szervezett szaktanácsadás, tapasztalatcserék, üzemi látogatások tervét s rendjét. Csak így tudhatnak arról, hogy hol, milyen problémák okozzák a legnagyobb gondot. A szaktanácsadás ellátása, a mindennapi teendők végzése mellett sok többletmunkát jelent majd a kijelölt tsz-ek, vezetői részére. Nem lesz elég csak a saját házuk táján rendet tartaniuk. Megtisztelő felelősség terheli őket a hozzájuk tartozó gazdaságok szakadatlan fejlődéséért is. Foradalmi megbízatás ez a párt és a kormány részéről, melynek végcélja a szovjeizmus teljes felépítése a falvakban az eddig lefektetett alapokon. Csépi József Két hét múlva aratják a rozsot a szegedi járásban Az Alföld legdélibb vidékén, a szegedi járásban szokták minden évben elsőnek megkezdeni a nagy nyári mezőgazdasági munkát, az aratást. A gabona fejlődéséből ítélve az idén a tavalyinál is korábban, már két hét múlva megkezdhetik a rozs vágását. A homokvidék kenyérgabonája igen szép, átlagos magassága százhetven centiméter, de helyenként eléri a két métert. A kalászok is fejlettek, egészségesek, jó termést ígérnek. Járási viszonylatban a több mint negyvenezer holdnyi vetésterületen öt és fél mázsát terveztek, de •— most már megbízható becslések szerint — túlhaladják a hat mázsás hozamot. Különösen szép a rozs a kiskundorozsmai József Attila, a szatymazi Szabadság és Lenin, valamint a röszkei Arany Kalász és Petőfi Tsz-ben. Vártnak ezekben a közös gazdaságokban olyan táblák is, amelyekről kilenc-tíz mázsás termést takarítanak majd be. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiskundorozsma-zsombói telepén pedig az átlageredmény biztosan eléri a 14 mázsát. Itt már nyolc éve folytatnak kísérleteket és fejlett agrotechnikai módszereket alkalmaznak. Főként a zöldtrágyázásnak köszönhetik, hogy sikerült bőven termővé változtatni a sivár futóhomokot. A szegedi tudományos kutatók termesztési módszereit jövőre az öttömösi Magyar László Termelőszövetkezetben nagyüzemiig is bevezetik. Az Ásotthalmi Állami Gazdaságban eredetileg rekordtermést vártak a 400 holdat kitevő táblákon. A napokban azonban negyedórás, jégesővel járó zivatar vonult el ezen a vidéken, amely kisebb károkat okozott a vetésben. A kárt most állapítják meg a biztosító intézettel együtt. Remélik, hogy az elemi csapás ellenére a tervezett terméshozamot el tudják érni. T. B,