Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

Varsói évforduló 1944. augusztus 1-én négy órakor Varsóban eldördültek a fegy­verek. A felkelés meg­kezdődött. Huszonhá­rom év múltával a történészek még min­dig nem tárták fel a varsói felkelés minden mozzanatát. Egy azon­ban bizonyos: a töme­gek kvarcának hazafias jellegét nem vitatja már senki. Varsó a hitlerizmus elleni há­borúban 700 000­­ hősi halottal írta be nevét a történelembe. A fő­város utcáin, terein több mint 300 emlék­tábla jelzi a hitleris­ták nyilvános tömegki­­végzésének színhelyét. Virágerdő borítja őket­, mécsesek égnek, úttö­rők, katonák és a fel­kelés, ellenállás vete­ránjai állnak mellettük díszőrséget. Varsó né­pe emlékezik .., Bolgár és francia pártmegbeszélések • Szófia (MTI) Todor Zeivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Waldeck Rochet, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára Szófiában megbeszé­lést tartott amelyről köz­leményt adtak ki. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy a jelenlegi világ­­helyzet parancsolóan meg­követeli a kommunista és a nemzetközi munkáspártok újabb tanácskozásának ös­­­szehívását, s ennek gyakor­lati előkészítését már most el kell kezdeni. Kozmosz—170 • Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban földkö­­rüli pályára bocsátották a t­udományos célokat szolgá­ló Kozmosz—170 mestersé­ges holdat. Görögország — börtön + Prága (TASZSZ) Görögországban 40 850 demokratát tartanak bör­tönben — írja Georgiosz Pacisz görög újságíró a Rudé Právóban. Pacisznak sikerült Ciprusra menekül­nie. Sok politikai foglyot megkínoznak. Manolisz Glezcszt, Leon­id­asz Kir­­koszt letartóztatásakor ■ esz­méletlenségig verték. And­­reasz Papandreut, a Cent­rum Unió parlamenti kép­viselőjét több ízben verték meg gumibottal és fél na­pokon át vallatják. Ma este 7 órai kezdettel a Postakocsi csárdában íáocdalparádét rendezünk. Fellépnek: ASADSZKY LÁSZLÓ, MIKES ÉVA, UODOLI’0. Kísér: MELODY-együttes Konferál: RÓNAY EGON Belépődíj: 12,— Ft. Mindenkit szeretettel várunk! Maratoni minisztertanács De Gaulle kanadai útjáról , Párizs (MTI).­­ A francia kormány De Gaulle elnökletével hétfőn délután minisztertanácsot tartott és négy és fél órás ülés után nyilatkozatot adott ki De Gaulle félbeszkadt kanadai látogatásáról. De Gaulle hatalomra jutása óta ez volt a francia kormány leghosszabb ülése­ és a Reu­ter olyan híresztelésekről számol be, hogy egy vagy több miniszter felajánlotta lemondását. A minisztertanács üléséről kiadottt közlemény megálla­pítja, hogy a kanadai fran­ciák leírhatatlan megindu­lással és elhatározottsággal’’ fogadták a francia elnököt, majd megállapítja, hogy De Gaulle félreérni éljenül je­lezte a kanadai franciáknak és kormányuknak, hogy ,.Franciaország szándékában áll támogatást nyújtani ne­kik az önmaguk által kitű­zött felszabadító célok eléré­séhez”. A köztársasá­ti elnök — folytatódik a közlemény — úgy tért vissza Párizsba, hogy nem látogatott el Otta­wába. A kanadai szövetségi kormány által­ közzétett nyi­­lakozat ugyanis, am­­ely elfo­gadhatatlannak minősítette azt az óhajt, hogy Quebec legyen szabad, — ezt a "láto­gatást nyilvánvalóan lehe­tetlenné tette. „Franciaország nem­­ lehet közömbös egy olyan lakos­ság sorsa iránt, amely saját népéből ered és csodálatra méltóan hűséges a hazához, ammelyből származott” — hangoztatja a miniszterta­nács üléséről kiadott nyilat­­­kozat. A közvélemény végül leszögezi, hogy Franciaor­­­szág ,.természetesen semmi­féle igényt nem táplál” Ka­nada egy részének vagy egé­szének irányítására. fi Szíriai kommunisták üdvözlete a szocialista országoknak A Damaszkusz (TASZSZ) Damaszkuszban kibővített ülést tartott a Szíriai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. A plénum résztvevői a Szovjetunió Kommunista Pártjához intézett üzenetük­ben hangoztatták, hogy a Szíriai KP Központi Bizott­sága forrón üdvözletét küldi és szívélyes háláját fejezi ki az SZKP Központi Bizottsá­gának és a szovjet kormány­nak azért a politikai, gazda­sági és katonai segítségért, amelyet a Szovjetunió,­az arab országoknak, főképp a Szíriai Arab Köztársaságnak és az Egyesült Arab Köztár­saságnak nyújtott mind az izraeli agresszió idején, mind pedig annak megszün­tetése után. Az üzenet a plénum há­láját tolmácsolja az NDK, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Jugoszlávia, Mongólia, Vietnam és Korea kommu­nista és munkáspártjainak, valamint a francia, az olasz kommunista pártnak és más testvérpártoknak. Johnson nem ért egyet az ENSZ főtitkárával 40 Washington (MTI) Johnson amerikai elnök hétfőn rögtönzött sajtóérte­kezletet tartott. Az elnök behívta irodájába az elő­szobában mindig készenlét­ben álló újságírókat és éles hangon elutasította U Thant ENSZ-főtitkár előző este el­hangzott beszédét. A Thant­­'annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a vietnami nép olyan harcot vív, amelyhez hasonlót 1776-ban az amerikai nép vívott az angol gyarmatosítók ellen. Johnson kijelentette: ..Nem értek egyet vele (U Thanttal), de semmi kedvem sincs ahhoz, hogy leálljak vi­tatkozni egy ENSZ-képvise­­lővel, valahányszor az véle­ményt nyilvánít”. Az elnök hangoztatta, vál­toztatás nélkül folytatni kí­vánja vietnami politikáját, annak ellenére, hogy a leg­utóbbi közvéleménykutatások szerint az amerikaiak 52 szá­zaléka elégedetlen a háború irányításával és ellenzi a Dél-Vietnamban harcoló csa­patok létszámának növelé­sét. Amerika folytathatja a harcot Vietnamban és ugyanakkor megvalósíthatja a „nagy társadalom prog­ramját” — hangoztatta az elnök azokra a kérdésekre válaszolva, amelyek éppen legutóbbi négerzavargásokra vonatkoztak. Johnson amerikai elnök hétfőn levelet kapott, ame­lyet ötvenegy olyan demok­rata párti politikus írt alá, a­ki részt vett a párt 1960- as és 1964-es országos jelölő kongresszusán, mint államá­nak küldötte. A levél aláírói azt javasolják, hogy John­son „a párt érdekében ne jelöltesse magát az elnöki tisztségre, 1968-ban, mert ezzel lerombolhatja azt, amit a párt tagjai együtte­sen építettek fel”. A demokrata párti politi­kusok rámutatnak, hogy külpolitikai irányvonala sú­lyos szakadást idézett elő a demokraták soraiban. Johnson jelölése esetén a republikánus előretörés el­kerülhetetlen, ezért a cso­port tagjai ,­­szükségszerűen Robert Kennedyt támogat­ják” — mondotta a csoport szóvivője. ..Rózsa-bár~ nyílik augusztus 1-én a szívé»­ Rózsafa-étteremben. Hangulatos zene, küllUnlsgos Italok. Nyitva: este ll-tíl hajnali 4.39-1». Jó szórakozást kivin a SzórtRi Föl­dma vessző ve: kezét. xS. 84 931 2 Db­­*IA<IrAAOR5ZAG Kedd’ 1987’ augusztus L Arab külügyminiszteri értekezlet • Khartoum (MTI) A Nílus-parti köztársasá­gi palotában már berendez­ték a tárgyalótermeket és hétfőn reggel felhúzták 13 arab nemzet lobogóját. A szudáni fővárosban keddre összehívott arab külügymi­niszteri értekezlet részvevői­nek listája az elmúlt órák­ban ugyanis kibővült. Hír szerint Szaud-Arábia kérte, hogy előzetesen tisztázzák a várható napirendet , s ez részvételi készségre vall. Je­len lesz Monzsi Szlim, Tu­nézia külügyminisztere. Jelezte már részvételét, Hasszu­a, az Arab Liga fő­titkára, valamint Sukeiri, a Palesztinai felszabadítási szervezet vezetője is. Tovább terjednek a faji zavargások • Milwaukee (MTI) A faji zavargások vasár­nap este a Wisconsin­ állam­­beli Milwaukee-ra terjedtek át. A nyomor­ sújtotta néger­negyed központjából fiatal négerek vonultak át a bel­városba és tüntettek. A rendőrség lezárta a körze­tet, de a tüntetők többször áttörték a kordont. Riadóz­tatták a vasárnapra virradó éjjel a nemzeti gárdát és az állami rendőrséget Oregon­ban is, ahol a portlandi né­gerek szintén tüntetést kezd­tek. Vasárnap Romney Michi­­gan-i kormányzó és Cava­­nagh, Detroit polgármestere az NBC televíziónak adott nyilatkozatot. Romney sze­rint a faji zendülést olyan állapotok váltották ki, ame­lyek könnyen a polgárhábo­rú szakadékába dönthetik az egész Egyesült Államokat. Cavanagh polgármester „mélységesen reakciósnak’’ nevezte az amerikai kong­resszust és rámutatott arra, hogy ha a törvényhozás nem oldja meg reálisan a detroi­­t problémákat, úgy azok folytatódására lehet számí­tani. Lökös Zoltán : Északi rokonainknál Kétszáz szék új gazdái Ki gondolná, hogy itt, ahol ezeket a forgalmas ut­cákat­­ járom, valamikor tenger hullámzott. Igaz, hogy már régen volt, a­ kő­­korszakban, amikor csak egy kis szigetecske emelkedett ki a vízből. Aztán a törté­nelem percei — az évszáza­dok — folyamán a sós ha­bok mindjobban visszahú­zódtak, s öblökkel csipké­zett, fenyőktől zöldellő nagy földnyelvet vetettek ki ma­gukból. Így jött létre a mai Hel­sinki földje, amelyet a ten­ger szült és amelynek váro­sa: a Keleti tenger lánya. Így becézik, nevezik minde­nütt a finnek, így beszélt nekünk róla sok-sok szere­tettel és kitűnő magyarság­gal Helnanen Nu­berg ta­nárnő, a város történetének elmélyült ismerője. Helsinki, a városok élet­korának mércéje szerint még ma is fiatal. A törö­kök akkoriban szállták meg Budavárát, amikor mintegy 420 esztendővel ezelőtt 400 lakossal megkezdődött itt a városalapítás. Annak is alig másfél évszázada, hogy a közeli Turkutól elhódította a főváros megtisztelő rang­ját. Ma félmillió ember él a falai között. S Helsinki ma is fiatal, fejlődő, növekvő város. A tengeranya is gon­dol lányára: nemcsak meg­szülte, hanem gyarapítja is. Nem csupán hallal, kelle­mes vizű fürdőkkel, forgal­mas tengeri kereskedelem lehetőségeivel, hanem még földjének növelésével is. Megfigyelték, hogy a part­szakasz évről évre növekszik valamicskét, ahogyan a ten­ger még most is visszahúzó­dóban van. Kicsit ugyan drága árat kell fizetni ezért az ajándékért, mert a vele­járó földmozgások a házak egy részét veszélyeztetik. Az egyik legnagyobb szállodát, több történelmi épületet emiatt kellett újjáépíteni,­­s kevésbé jelentős lakóháza­kat lebontásra ítélni. A finn főváros utcaképé­hez egyébként elmaradha­­tatlanul hozzátartozik,­ az építkezés. Lakóházak, köz­épületek sokasága épül, a mai kor ízlés szerinti, célsze­rűségre törekvő stílusban, s közműig igen sok viseli ma­gán az utóbbi évtizedekben világhíressé vált finn épí­tőművészet sajátos jegyeit. A város szívében áll a parlament monumentális épülete. A korszak legna­gyobb építészeti alkotásának mondják a finnek egyik ma élő legnagyobb építőművé­szének, a 78 éves J. S. Sirénnek alkotását. Messzi­ről olyan, mintha egyetlen hatalmas kő lombból farag­ták volna. Erős északi vár benyomását kelti a hosszú, széles lépcsősorok tetején a 14 görög oszlopos bejáratú épületkolosszus. Benn, a vi­szonylag szerény előcsarnok gránit- és márványborítású, sima, egyszerű képe fogad. Az ülésteremben is a már­vány és a dús faburkolat az uralkodó, nemes finomságú. Fenn köröskörül a finn me­gyék címerei veszik körül az országot jelképező ten­ger és erdő együttesének fa­liplasztikáját. Az elnöki pulpitus fölött embernagy­­ságot meghaladó négy szimbólikus szoboralak: a finn művészet másik nagy öregjének, a 73 éves köz­­tiszteletben álló W. Aalto­­nen-nek alkotásai. A teremben 200 képvise­lő ülőhelye az ünnepélyes komolyságú, barna sorok­ban. Minden helyen két kis jelzőgomb, kézfelnyújtás helyett így egyszerűsítik a szavazást. Aki igent szavaz az egyiket, aki nem támo­gatja az előterjesztést az a másik gombot nyomja meg. Egy elmés gépezet 70 másodperc alatt összegezi, sőt, a falon elhelyezett táb­lákon a képviselők ülés­rendje szerint mutatja a szavazás végeredményét. Gombnyomásra szavazó parlament — mondhatnánk tréfásan. Persze nem úgy, amiként az előző, többnyire reakciós kormányok, az or­szág jobboldali vezetői sze­rették volna. Ma már nem lehet a baloldalt leinteni, elhallgattatni sem a köz­életben, sem a finn parla­mentben. A kétszáz szék nagy többsége kapott új gazdát. A tavaly lezajlott válasz­tásokon­­ minden 21. évét betöltött állampolgárnak van választójoga) a finnek jelentős többsége elutasítot­ta a korábbi megrekedt, elavult és városban, falun egyaránt nagy gazdasági ne­hézségeket, megélhetési gon­dokat okozott politikát. A parlamentben ennek követ­keztében most már a mun­kásosztály erői dominálnak. A szociáldemokraták — talán 1918 óta először — a mostani választási kampány­ban nem használtak anti­­kommunista jelszavakat, s minden eddiginél több sza­vazatot kaptak: a mandátu­mok 55 százaléka az övék. A kommunisták a Képi De­mokratikus Unióval közösen indultak és együtt 42 széket foglalnak el a parlamenti ülésteremben.­­Mutatja a finn néptömegek gondolko­dását, rokonszenvét, hogy bár a Finn Kommunista Párt taglétszáma 53 ezer, mégis összesen 160 ezer szavazatot kaptak. A kom­munisták iránti rokonszenv azóta méginkább növekszik,­ amióta parlamenti javasla­taikkal, a­­ kormányban tett kezdeményezéseikkel köz­vetlenül is segíthetik az életkörülmények javítását.) Az­ úgynevezett Centrum Párt lényegében­ a burzsoá­zia pártja, de küzd a jobb­oldal befolyása ellen (Igaz ugyan, hogy a baloldal elő­retörését is gátolja.) Nem lebecsülhető az a szerep, amelyet a jelenlegi helyzet­ben közvetve az esztelen szélsőjobboldali orientáció­val szemben betöltenek. A mostani parlamentben 49 képviselőjük foglal helyet. A reakciós, jobboldali színe­zetű pártok alig játszanak szerepet. (Koalíciós Párt 26, Svéd Néppárt 12, Liberális Néppárt 9, a Munkások és Parasztok Szociáldemokrata Szövetsége — vagyis a jobboldali szociáldemokra­ták — 5, ezenkívül a Ka­parasztok Pártja 1 mandá­tumot mondhat magáénak.) Szociális demagógiával pró­bálnak tábort toborozni, de egyre sikertelenebbül. Ugyanígy eredménytelen a burzsoázia kísérlete az előbbi négy jobboldali párt egyesítésére is, mert a leg­különfélébb tőkés érdekek választják el őket egymás­tól. Annál hatékonyabb a munkáspártok összefogása. A 15 tagú koalíciós kor­mányban többnyire a mun­kásosztály érdekei érvé­nyesülnek. Nem lehet ugyan az együttműkö­dést népfrontkormány­nak nevezni, mégis tevé­kenysége igen előnyösen ér­tékelhető. A kommunisták 18 évi ellenzékiség után ta­valy óta először vesznek részt a kormányzásban 3 miniszterrel. Kétszer ennyi a szociáldemokrata minisz­terek száma, s a kormány­elnök Paasio egyben az SZDP elnöke is. Bárhol kérdeztük, hogy mit várnak az egyszerű, dolgozó emberek a kormá­nyuktól, mindenütt szinte egybehangzóan azt a fele­letet kaptuk, hogy — ter­mészetesen a béke biztosí­tása mellett — a jobb, ol­csóbb életlehetőségeket. A mai Finnország ugyanis rendkívül drága ország, a családi költségvetések leg­nagyobb részét a drága élel­miszerárak emésztik fel, nagy a munkanélküliség is. (Tavaly év végén 40 ezer volt a munkanélküliek szá­ma.) Az előző kormányok­nak, az előző államvezetés­nek ezt a csúnya örökségét nem könnyű most felszá­molni. Nem szabad illúzió­kat táplálni, hiszen a jelen­legi finn gazdasági élet nem engedi a gyors változást. — Kéztől szájig élünk, kérem — hallottam nem egy helyen munkásemberektől, s ezzel azt akarják kife­jezésre juttatni finn ba­rátaink, hogy amit megke­resnek, azt jóformán azon­­nyomban élelemre is költik. Azt is láttuk azonban, hogy a finn nép szorgalmas, nem túl nagyigényű és sze­reti a tisztességes, becsüle­tes munkát. Országa szép, nem is szegény, gazdag lehe­tőségeket rejt a sok erdő meg a vízi enegia. Most már csak az a fontos, hogy Sí­rén építészeti remekének falai között mindig tudják a képviselők, melyik gombot kell megnyomniuk. Ott ugyan még sehol sem tartunk, hogy gombnyomás­ra alakuljon a kedvezőbb élet. Mégsem jelentéktelen dolog, ha a kétszáz szék gazdái közül az új „szaktu­­lajdonosok” esze, keze be­folyásolja a nép érdekeit szolgáló javaslatok elfoga­dását. (Következik: UZSONNA A FAHAZDAN) © Helsinki tenger parti részlet

Next