Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
Életbe lépett az új gazdaságirányítási rendszer Mintegy hét és fél évi előkészítő munka után, az ország párt- és gazdasági fórumain lezajlott sokoldalú véleménycsere alapján 196S. január 1-én életbe lépett az irányítási és gazdálkodási rendszer reformja. Hatályát veszítette egész sor elavult rendelkezés, megszűnt sok kötöttség, lényegesen megnőtt a vállalatok önállósága. Megteremtődtek a feltételek arra, hogy az új mechanizmus a következő három évben teljesen kibontakozzék, s fokozatosan, mind nagyobb mértékben éreztesse gazdasági hatását. □ AZ ELSŐ ÖNÁLLÓ TERVEK Január első munkanapján — ezúttal az első ízben — olyan tervek teljesítését kezdték el a vállalatok, amelyeket kötelező mutatók nélkül, önállóan dolgoztak ki. A Ganz-MÁVAG például nem a mennyiséget akarja az idén növelni, hanem a minőséget és a termelés gazdaságosságát javítja. Még az első negyedévben Zalaegerszegen megnyitja új üzemét, ahol saját járművei részére hűtőket gyárt, s így jelentős importtól mentesül. □ TIZENNÉGY ÚJ EGYESÜLÉS KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT Az új gazdálkodási rendszer feleslegessé tette a középirányító szerveket, azok december 31-én megszüntették működésüket. Az eddig ott dolgozók többsége a vállalatoknál kapott munkát A vállalati szervezeteknek különböző új formái alakultak meg. Megkezdte működését például 14 egyesülés, amelyek a vállalatok megbízása alapján összehangolják azok tevékenységét, segítik őket a piacszerzésben, a műszaki fejlesztésben, ilyen egyesülés jött létre például a műszeriparban, a vaskohászatban, az építőanyagiparban stb. Tíz szénbányavállalat létrehozta a Bányászati Ellátó és Szolgáltató Kft, amely hazai és importált műszaki anyagokkal, gépekkel, alkatrészekkel látja el a megbízó vállalatokat. □ TÖBB MINT 300 HELYETT 27 FÉLE ANYAGKONTINGENS Az anyagok nagy többségét mostantól szabadon megvásárolhatják a vállalatok 1967-ben még 307 féle anyagra központilag szabták meg, hogy egy-egy iparág mennyit vehet belőle igénybe. Az idén már csak 27 féle anyagra tartják fenn a kontingensrendszert. Központi gazdálkodás alatt marad a takarmány és a hús. Szabadon vásárolhatnak a vállalatok olyan árucikkeket, mint például a textil- és a bőralapanyag, amelynek forgalmát tavaly még központilag szabályozták. A kiutalt anyagokat elosztó készletező vállalatok termelőeszköz-kereskedelmi vállalatokká alakultak át, s mostantól hatósági jogkör nélkül, csupán kereskedelmi eszközökkel dolgoznak. □ ÖTVEN VÁLLALAT EGYMILLIÁRD forintos HITELIGÉNYE Ez évtől a vállalati beruházásokhoz — amelyeknek költségei most már a vállalatokat terhelik — az állam a hitelpolitikai elvek alapján hitelt nyújt. Ezzel a jelek szerint egész sor vállalat élni is kíván. Eddig 50 vállalat nyújtotta be igényét közép vagy hosszú lejáratú hitelre, s összesen körülbelül egymilliárd forintnyi összeget kértek. A Magyar Beruházási Bank mindenekelőtt az áthúzódó beruházások finanszírozási ügyeit intézi, hogy a megfelelő szerződéseket mielőbb aláírhassák, az új beruházásokra vonatkozó igényekkel előreláthatólag februárban tud csak foglalkozni. A bank vezetőinek becslése szerint az eddigi egymilliárd forintos igény tovább növekszik, esetleg többszörösére is emelkedik a következő hónapokban. □ MÁSFÉL MILLIÁRD FORINTTAL NAGYOBB KERESKEDELMI KÉSZLETEK Hazai és külföldi beszerzések útján a belkereskedelem 1968 elejére másfél milliárd forinttal nagyobb induló árukészletet gyűjtött össze, mint egy évvel ezelőtt, hogy a vásárlók igényeit minél teljesebben kielégíthesse. Életbe lépett az új gazdasági mechanizmus követelményeihez igazodó árreform is, amelynek alapján sokfajta cikk ára változott. A vevők ezentúl gyakrabban találkoznak majd árváltozásokkal, mert nemcsak rögzített, hanem maximált, limitált, sőt a termékek egy csoportjánál szabadon mozgó árakat is alkalmaznak. A nagyobb vállalati önállóság, a szabad árak kialakításának joga nagy gazdasági előnyei mellett a visszaélések veszélyét is magában rejti. Ennek megelőzése az Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyik legfontosabb feladata. Mostantól fokozottan ellenőrzi a fogyasztói árakat és az árképzési rendelkezések megtartását, az áruk előírás szerinti minőségét, a vendéglátóipari kalkulációkat, az osztályba sorolásokat stb. □ HÁROMEZER kollektív szerződés Január 1-én életbe lépett az új Munka Törvénykönyve, s a kerettörvény alapján szinte valamennyi nagyvállalatnál, ezenkívül a kisebb üzemek többségének újév előtt aláírták a vállalati kollektív szerződéseket összesen körülbelül 3 ezer vállalatnak lesz kollektív szerződése. □ ÚJABB 120 EZER EMBER DOLGOZIK CSÖKKENTETT MUNKAIDŐBEN A következő években az iparban általánosan bevezetik a 44 órás munkahetet. Kísérletképpen hetven vállalatnál már január 1-én életbe lépett a munkaidőcsökkentés. Mindenekelőtt ott, ahol erre kellőképpen felkészültek, s megteremtették a feltételét annak, hogy rövidebb idő alatt is legalább ugyanolyan eredményt érjenek el, mint eddig. Ez újabb 120 ezer ember számára jelent csökkentett munkaidőt. Ez a kedvezmény most már 400 ezer dolgozót érint. Ahol a feltételeket meg tudják teremteni ott még az idén vagy jövőre bevezetik a csökkentett munkaidőt. (MTI) Az OKP képviselőjének budapesti látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására december 30 és január 2-a között Budapesten tartózkodott Carlo Galluzzi, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja, az olasz testvérpárt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Pója Frigyessel, a Központi Bizottság tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével. Carlo Galluzzi kedden este elutazott Budapestről. A Nyugati pályaudvaron Púja Frigyes búcsúzitatta. Új árak az üzletekben A múlt hó 19-én jelent meg az árszabályozásról szóló kormányrendelet. Ez többek között előírja, hogy a forgalombakerülő termékeken vagy azok gyűjtőcsomagolásán az árakat fel kell tüntetni. Az árfeltüntetést arra alkalmas árjegyzékek is helyettesíthetik. A rendelet szerint tehát a boltokban január 2-től kezdve olyan árut nem lehet tartani, amelyiknek az áráról a vásárló nem tud meggyőződni. Az árjelzésekhez való igazodás mind az eladónak, mind pedig a vevőnek érdeke. Régi hiányosságot szüntet meg a rendelet azzal, hogy kötelezővé teszi az ár jelzés mellett az áru minőségi osztályának megjelölését is. Ha a termék nem felel meg az első osztályú minőségnek, akkor a fogyasztót árengedmény illeti meg. Vendéglátó helyeken az étlapokon és az itallapokon tüntetik fel az árakat. Jól teszi tehát a vevő, ha fizetéskor — még rendeléskor — megnézi az étlapot és az itallapot. A változtatható és a szabadárak csoportjában sincs joga egy-egy üzletnek új árat megállapítani. Ezt csak a boltot irányító vállalat vagy szövetkezet teheti meg, természetesen a fix árak kivételével és a törvényes kereteken belül. Tehát a boltokban az árak továbbra sem lehetnek alku tárgyai. A boltnak kötelessége az árfeltüntetések szerinti árak alkalmazása. Minthogy pedig a vállalatok és szövetkezetek — legtöbbször azért, hogy azzal a vevőiknek kedvezzenek — az árakat változtathatják, az árjelzések jelentősége tovább fokozódik. FODOR PÁL, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Csongrád megyei vezetője Több fény a hídon A megnövekedett forgalom szükségessé tette, hogy korszerűsítsék a szegedi Tisza-híd világítását. Több fénycsövet szerelnek fel. A híd egyik szakaszán tegnap már be is kapcsolták az új fénycsöveket, és hamarosan sor kerül a továbbiakra is. Képünk a szerelőket ábrázolja munka közben. Somogyi Károlyné felvétele A pult két oldalán Nemcsak új névvel, új árakkal is nyitott tegnap a Centrum Áruház, ahol keresztmetszetet kaptunk az árváltozásokról. Dél 12 órakor jártuk be az osztályokat dr. Marsi Zoltán helyettes igazgatóval. A cipőosztályon Puskás Jánosné eladó úgy nyilatkozott, hogy a cipőárak közötti 20—30 forintos változást le vagy fel alig veszi észre a vásárló. De azért szívesebben blokkolt egy divatos női cipőt 136 forintért, mint ugyanolyant a múlt héten 217-ért. Kollégájának, Tömösközi Lászlónénak viszont mérgesen visszaadott egy vásárló egy külföldi gyártmányú, luxus kivitelű hócsizmát, mert az ára 160-ról 231 forintra változott — Ajánlhatok helyette másikat, amelynek az ára viszont 210 forintról 154 forintra csökkent — mondta. — Azt nem kérem! — távozott a vevő. Szappan tízesével A férfikonfekció osztályon leginkább a gyermeköltönyöket keresték. Egyrészt azért, mert általában 7—8 százalékkal olcsóbbak lettek, másrészt az iskolai szünidőben jobban jut idő a hosszabb próbálgatásra is. Aki a pult elé állt — szinte oda sem lehetett férni — a kozmetikai cikkeknél, az rögtön a magyar ipar javára írta az árváltozást . Több vásárlónk tízesével csomagoltat a pipereszappanok közül, a kedvező árváltozás miatt — újságolta Nemecz Györgyné osztályvezető. A francia Balanciaga kölnit, amelynek ára 45-ről 95 forintra ugrott, délig csak egyetlen vásárló kért, s elvitte helyette a kitűnő Camea levendulát, amelynek új ára 35,70 a régi 64 forint helyett „Talált" szövet — Látod, apa, jól jártunk, hogy nem karácsony előtt vettük meg — mondta egy asszony mellette álló férjének, miközben tekintetével végigsimogatott egy 70 literes Lehelt. — Hova küldjük a hűtőszekrényt? — Tóth Károly címére kérjük, Szeged, Vasasszentpéter utca 17—19. szám alá. Az árváltozással Tóthék félretett 4200 forintja 1310 forintot „kamatozott”, annyit, hogy a hűtőszekrény mellett egy öltönyre való úgynevezett Győző tiszta gyapjú szövetet is tudtak volna vásárolni, amelynek méterenkénti ára 439,50-ről 393-ra esett. Akár a meglepetések osztályának is lehetett volna titulálni a műszaki áruk részlegét, a Szaratov hűtőszekrény ára 3600- ra, a 120 literes Lehel 5200 ról 4500-ra csökkent, míg a 70 literesé 2890-re változott Nemcsak a fazon — Minek is vártam vele! — méltatlankodott a pultnál egy asszony. A békéscsabai gyártmányú férfi tréningöltönyök között válogatott. — Csak a fazonja miatt drágább a Vácott gyártottnál 126 forinttal? — Nem, kérem, tessék megnézni, ugyanannyival vastagabb anyagú is — mondta az eladó. — Csomagoljam az olcsóbbat? — Hagyja csak, ennél maradok. — Ez a tizenegyedik tévé, amit eladok ma, pedig még csak fél ! — nézett az órájára az egyik eladó. A Star 1030, a Delta ára 818 forinttal kevesebb a réginél, a kvarclámpa új ára 695. A lengőlapátos mosógép ára viszont megugrott 2500-ról 3300 forintra, a centrifuga is 120 forinttal lett drágább. A háziasszonyok öröme — Egy Ultra mosogatószer, ugyanilyen paszta, Duna mosógéppor, parkettpaszta, Tangó beeresztő, egy habszivacs, egy Amodenta fogkrém, egy fogkefe. Más nincs — rakta ki kosarából a pultra az árukat egy fiatalasszony. Az üzlet a Kálvin téri önkiszolgáló háztartási bolt. Hatvan forint 70 fillért számol a gép. A fiatalasszony százassal fizet. Lehet utánaszámolni. Új év előtt mindezekért 1 forint 10-zel még meg is kellett volna toldania a százast! Az Anna-kuti csemegében — Máskor ünnep előtti napon legfeljebb 30 kilogramm vajat tudtunk eladni — tájékoztatott Kurucz Lajos üzletvezető. — Alig múlt dél, s már több mint 50 kilogramm vajat kiszolgáltunk. Az árváltozás e tekintetben azért is kedvező, mert kezdünk haladni az egészségesebb életmód, a tejtermékek nagyobb fogyasztása felé. Például az extra és a III. osztályú kávé ára között a nem nagy eltérés minden bizonnyal a jobb minőségű kávé javára billenti a vásárlók igényeit. A dupla kávé is olcsóbb lett a boltban. L. F. Volt-e Ady Endre a greiswaldi egyetem házi fogdájának lakója? Európa egyik legősibb felsőoktatási intézménye az NDK-beli greifswaldi tudományegyetem. Az egykor luteránus egyházi vezetés alatt álló intézménynek annak idején saját házi fogdája volt. Ide zárták be néhány napra azokat a diákokat, akik megsértették az egyetem szigorú törvényeit: italoztak, kártya- és más szerencsejátékot űztek, vagy egyéb módon vétettek az előírások ellen. A professzorokból és a legkiválóbb hallgatókból álló tanács hozta meg a fegyelmi ítéletet. A foglyok sosem mulasztották el magányukban, hogy felírják vagy éppen bevéssék nevüket a zárka falára, gyakran még arcképüket is lerajzolták. Szigorúak lehettek a törvények, mert mind a négy fal tele van felírással. Nemrégiben dr. Kolosváry Gábor, a József Attila Tudományegyetem professzora feleségével egy meghívás alapján ellátogatott Greifswaldba és ott megtekintették az egykori egyetemi börtönt is. Dr. Kolosváryné alaposan áttanulmányozta a rengeteg feljegyzést, elolvasta a különböző — főleg magyar — nemzetiségű hallgatók neveit. Ekkor bukkant rá nagy meglepetésre az E. Ady feliratra. Erről fényképfelvételt is készített. Mint kiderült, az egyetemnek már nincsenek arra vonatkozó feljegyzései, hogy kik tartózkodtak annak idején a fogdában, de annyi bizonyos, hogy az első világháború után már nem működött a házi büntető intézmény. Felmerül a kérdés — amelynek eldöntése az irodalomtörténészekre vár —, hogy valóban Ady Endre volt-e a greifswaldi egyetem fogdájának lakója? Esetleg feltehető, hogy mint stipendiumos diákot a zilahi egyházi iskola küldte oda rövidebb tanulmányútra. Ez csak feltételezés, de a most felfedezett falfelírás hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar irodalomtörténet Adyra vonatkozó feljegyzései újabb adatokkal gazdagodjanak. Tóth Béla Kétszázhatvan vagonnal több vaj, 240 vagonnal több sajt A tejipar a január 1-én életbe lépett árváltozások következtében — olcsóbb lett a vaj, a sajt, a tejszín, a kakaó, a joghurt, a kefir, a krémtúrók — az eddigieknél is nagyobb feladat előtt áll A Tejipari Tröszt vállalatai azonban előreláthatóan a várható nagyobb igényeket is zavartalanul ki tudják elégíteni. A tavalyinál 260 vagonnal több, összesen 1780 vagon vajat gyártanak, a tejfeldolgozó üzemek. Az árcsökkenés következtében várható a drágábban is kedvelt sajt fogyasztásának növekedése, amelynek kielégítésére a tavalyinál 240 vagonnal több, összesen 1210 vagon sajtot ad a tejipar a kereskedelemnek. A választék bővítésére tízmillió literrel több tejet palackoznak, s növelik a kisebb adagolású tejtermékek mennyiségét, egyebek között forgalomba hozzák a régenvárt ötdekás vajat. 196«. január 1 OIL-MAGYARORSZA* 3