Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
• Houston (UPI, AP) Hold körüli pályára állt az Apollo—12 űrhajó. Conrad, Bean és Gordon mindjárt az első fordulat során hosszabb színes tv-közvetítést adott a látványról. Az űrhajósok, de a tv-közvetítés alapján a földi közönség sem tudja biztosan, milyen színű a Hold felszíne: a fehéresszürkén kívül időnként barnás színben látszott. Conrad viszont megjegyezte, hogy az ég „a legfeketébb fekete, amit el lehet képzelni”, s „feketébb, mint ahogy a Földet megkerülve látták az eget”. Az űrhajósok megfigyeléseket végeztek a Hold felszínéről, beleértve a tervezett leszállóhelyet, a „Viharok óceánja” néven ismert, viszonylag sík területet. A kedden reggel végrehajtott újabb pályamódosítás nyomán az Apollo—12 olyan Hold körüli, úgynevezett „parkolópályán” halad, amelynek a legtávolabbi pontja az égitest felszínétől 122 kilométer, legközelebbi pontja pedig 101 kilométer. Ezen a pályán marad az űrhajó szerdán, magyarországi idő szerint 5 óra 46 percig, amikor Conrad és Bean — a szétkapcsolási manőver után — a holdkomp segítségével megkezdik leereszkedésüket az égitest felszínére, amelyet magyar idő szerint 7 óra 53 perckor érnek el. Richard Gordon ettől kezdve két társa visszatértéig egyedül kering majd a „Yankee Clipper” fedélzetén a Hold körül. A szükséges ellenőrzések és a rövid pihenő után magyar idő szerint röviddel szerdán déli 12 óra előtt kezdődik meg a három és fél órára tervezett első holdséta. Leszállás a Holdra Első munkaülés Helsinkiben • Helsinki (MTI, AFP) A hétfői ünnepélyes megnyitó után kedden sor került a stratégiai fegyverkezés korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások első munkaülésére — ezúttal az Egyesült Államok helsinki nagykövetségén. A megállapodás szerint ugyanis a tanácskozásokat felváltva a szovjet és az amerikai nagykövetségen tartják és az elnök személye is hasonlóképpen váltakozik. Ennek megfelelően az első ülésen Gerard C. Smith, az amerikai delegáció vezetője elnökölt. Az AFP jelentése szerint a Helsinkiben folyó szovjet—amerikai tárgyalások első munkaülése kedden délelőtt másfél óra hosszat tartott. Tájékozott körök szerint a következő ülésre csütörtökön, a szovjet nagykövetségen kerül sor. A tárgyaló delegációk összetétele a találgatások első alapja. A szovjet küldöttségben két vezérezredes van: Nyikolaj Ogarkov és Nyikolaj Alekszejev. Előbbi a szovjet hadsereg vezérkari főnökének első helyettese. Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja, Pjotr Plesakov, a rádióipari miniszter helyettese, Alekszandr Scsukin akadémikusról pedig úgy tudják, hogy kimagasló elektronikai szakértő. Az egyelőre csonka amerikai küldöttségben Royal B. Allison repülő-vezérőrnagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága mellett működő különleges tanulmányi csoport vezetője. Paul Nitze (volt hadügyminiszter-helyettes), a külügyminisztériumot képviselő államtitkári minőségben. Harold Brown, a „technikus”, a kaliforniai technológiai intézet igazgatója. Thompson, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete, aki szintén tagja az amerikai küldöttségnek, a közelmúltban műtéten esett át és még nem érkezett meg Helsinkibe. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök kedden fogadta a két küldöttség vezetőit és tagjait. A vendéglátó ország államfője ezzel a gesztussal is kifejezte azt a meggyőződését, milyen jelentős esemény a két nukleáris szuperhatalom tanácskozása a legpusztítóbb és egyben legköltségesebb fegyverek gyártásának és alkalmazásának korlátozásáról. Karjalainen, a vendéglátó Finnország külügyminiszteree fogadást adott Helsinkiben a szovjet—amerikai tárgyalások résztvevőinek tiszteletére. A képen: a küldöttségek vezetői (balról) Szemjonov (szovjet) és Smith (USA) a találkozó sikerére emelik poharaikat Kozmikus prognózis Nyugatnémet lap és az űrállomás Hiába hangzottak el kölcsönösen olyan nyilatkozatok, hogy a világűr kutatása és meghódítása nem lehet versenyfeladat, s mind a Szovjetunió, mind az USA a maga tudományosan meghatározott programjának megvalósítása felé törekszik — időnként itt is, ott is kibújik az emberekből a drukker. Vagyis a közvélemény nem adta fel a versenyt, és találgat: ki áll előbb? Különösen olyankor támad föl a találgatási kedv, amikor egy-egy nagy vállalkozás tanúi vagyunk, amilyen például a három Szojuz repülése volt vagy most az Apollo újabb holdexpedíciója. A laikusok tehát leginkább drukkolnak, de a tudomány szakemberei kommentálnak. S hogy a tudományos megítélés nem a látványosság, hanem a realitás felé hajlik, arra hadd álljon itt példaként a Frankfurter Rundschau október 14-i és 15-i számának egy-egy szemelvénye. Erről a lapról igazán nem lehet elmondani, hogy a kozmoszkutatásban a szocializmusnak drukkol — legfeljebb el-elkeseredik olykor az összevetések végeredményén. „A szovjet űrhajózás feltehetően alig behozható előnyt szerzett” — ezzel a címmel riasztja a nyugati közvéleményt és a NASA-t Wolfgang Bartsch, majd így fogalmaz: „Az, hogy két ember az elmúlt nyáron a Holdra lépett, igen kézzel fogható esemény volt, amely mélyen behatolt az emberek tudatába — elsősorban azért, mert az amerikaiak lehetővé tették, hogy a Földön élő emberek közben televízión át láthatták az eseményt. Az elektronika tehát lehetővé teszi, hogy az ilyen események látványossá válhassanak. Mindenesetre egy dolog bizonyos: a három Szojuzűrhajót három napon belül elindítani már egymagában is óriási technikai munkát igényelt, amely nemcsak a kazahsztáni szovjet kozmodrom dimenzióiról, hanem teljesítőképességéről is tanúskodik. Már a gondosan elválasztott pályák megfigyelése és számítása a Földről, igen furfangos feladat. .A jövőben nyilván senki sem fogja állítani, hogy a Szovjetunió az elektronikus finom munka tekintetében elmarad az Egyesült Államoktól. A Szovjetunió azon fáradozik, hogy űrállomás építését készítse elő. Az asztronautikus események megfigyelői számára ez azt jelenti, hogy néhány olyan dologgal kell megismerkedniük, illetőleg megbarátkozniuk, amelyek számára a Holdra lépés ellenére feltehetően újszerűek. Így például egy rakétának, amely valamely űrállomásról indul, a második kozmikus a holdutazásról építés tervéről sebesség (a Földről való indulás esetén: 11,2 km/sec) csupán 3,3 km/sec gyorsulásra, tehát 11,5-szer kisebb energiaráfordításra van szüksége. Az USA 1972-ben akarja első kísérleti űrállomását Föld körüli pályára hozni. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetuniónak ez esetben háromesztendős tapasztalata lesz az űrállomás előkészítésében és kezelésében. De mivel bizonyos, hogy ezek az állomások inkább hatalmas tolóerővel rendelkező rakétákként fogják az űrhajózás távoli jövőjét meghatározni (például a bolygókon való leszállásnál), a bajkonuri emberek olyan előnyt szereztek az amerikaiakkal szemben, amelyet alig lehet behozni. A NASA, amely teljes figyelmét a Kennedyféle Hold-tervre fordította, kénytelen egy úgynevezett Szputnyik-csapást megemészteni. A NASA csak kereken három év múlva lesz képes ilyen űrállomásokat összeállítani. Az űrhajózás távolabbi jövője szempontjából az űrállomások fontosabbak, mint a Holdra-szállások.” Nehogy elfogultságba essünk, siessünk ismét hozzátenni a kommentárhoz: ez nyugati, rokoni ítélet. S a szónoki kérdés is a frankfurti lapé: Nem bizonyul-e majd ez a Holdra-szállás pirrhoszi győzelemnek? Ma általános sztrájk Olaszországban • Róma (MTI) Itália kék ege alatt politikai értelemben is meleg volt az ősz és most, a télbe átcsapó időjárás hideg szele sem hűtötte le a forró indulatokat. Ma, szerdán, a szakszervezetek egységes állásfoglalásának megfelelően Olaszországban általános sztrájkot tartanak. Az ipari munkások, a felesbérlők, a mezőgazdasági dolgozók a kereskedelmi és állami alkalmazottak, a magántisztviselők, továbbá a tanítók 24 órán át sztrájkolnak majd, összesen mintegy 20 millió dolgozó lép sztrájkba. Változások a CDU-ban # Bonn (MTI) A Nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió, a CDU kongresszusa, mint várható volt, újra Kiesingert választotta országos elnökévé. A jelek szerint a választási kudarcból egy tanulságot levont a CDU: azt, hogy a felnövekvő új nemzedékre teljesen hatástalan a vaskalapos régi gárda frazeológiája. Kiesingert meg kellett választani, mert a CDU nem engedhette meg magának azt a fényűzést, hogy a folyamatosságnak legalább ezt az illúzióját félredobja, így ellenjelöltet nem is állítottak. A szőkébb pártvezetés személyi összetétele ugyanakkor meglehetősen pontosan tükrözi a választók csömörét: az öt alelnök közül mindössze Schröder maradt meg a nagy befolyást biztosító székben, négy helyre viszont új, az ifjúság számára relatíve elfogadhatóbb személyiségek kerültek. Véget ért az Angol KP kongresszusa szusa kedden befejezte munkáját. A záróülésen határozatot hoztak a nemzetközi kommunista mozgalomról. A határozat egyebek között leszögezi: a kongresszus üdvözli az imperializmus elleni harcban elért nagyfokú egységet, de úgy véli, hogy ezt a harcot csak akkor lehet a leghatékonyabban folytani, ha lépések történnek azoknak a nézeteltéréseknek a leküzdésére, amelyek világmozgalmunkban a szuverén kommunista pártok közötti kapcsolatok elveinek gyakorlati alkalmazásával összefüggésben merültek fel, s ha helyreáll az egység. Ismertették a hétfői zárt ülésen megválasztott 42 tagú új végrehajtó bizottság és a revíziós bizottság névsorát, majd Tony Chater, a párt elnöke mondott záróbeszédet. # London (MTI) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 31. kongresz- A moratórium harmadik szakasza • Washington (MTI) Karácsony estéjén is tiltakoznak majd a vietnami háború folytatása ellen az amerikai békeharcosok. A vietnami moratóriumbizottság — amely az októberi nagy sikerű megemlékezést, s a múlt heti háborúellenes akciókat szervezte — közzétette terveit a tiltakozó kampány harmadik szakaszára. A terv szerint decemberben három napon át tartanak majd a tiltakozó megmozdulások. December 12-én és 13-án ismét helyi gyűléseket, békeőrségeket, aláírásgyűjtő kampányokat szerveznek. Új kezdeményezés lesz a békeőrség a szenátus és a kongresszus tagjainak otthonánál, hogy a törvényhozókat háborúellenes állásfoglalásra szólítsák fel. A moratóriumbizottság kapcsolatba lép a katonák békeszervezeteivel is. A békeharcosok segítséget nyújtanak a katonai egységeknél létrejött háborúellenes csoportok működéséhez. A Vatikánváros (AP, AFP) VI. Pál pápa ismét szót emelt a vietnami háború befejezéséért, az igazi és tartós béke megteremtéséért gyors tárgyalások útján. A római katolikus egyház vezetőjének felhívását az a nyilatkozat tartalmazza amelyet öt amerikai kormányzó előtt tett, amikor magánkihallgatáson fogadta őket. H szovjet atomtudósküldöttség az USA-ban • New York (AP) Tíztagú szovjet atomtudósküldöttség érkezett az Egyesült Államokba, hogy két héten keresztül tanulmányozza az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos amerikai intézményeket és berendezéseket. A küldöttség látogatását januárban amerikai delegáció viszonozza Moszkvában. A kommunista párt programot adott Hazánkat rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a II világháború. A fasiszta Németország oldalán viselt háború nemcsak nagy pusztításokat vont maga után, de mint ismeretes, a reakciós magyar uralkodó osztályok nép- és nemzetellenes politikája következtében a háború utolsó szakaszában országunk még formális függetlenségét is elvesztette. Az 1944. március 19-i német megszállás után a hazafias erők fő feladatává a függetlenségért folytatott küzdelem vált. Erre a feladatra különben már jó előre felhívta a figyelmet a kommunista párt. 1944 márciusa előtt a párt a fasiszta háború elleni harcot összekapcsolta az ország függetlenségének védelméért folytatott küzdelemmel. Ezt tükrözte a kommunista párt 1942-es programja. Ismert tényezők miatt azonban a demokratikus erők képtelenek voltak megvédeni az ország függetlenségét. Ehhez hasonlóan nem járt sikerrel az sem, hogy saját erőinkkel állítsuk vissza országunk függetlenségét. Ez csak a Szovjetunió segítségével volt lehetséges. Az ország felszabadításával ebben a vonatkozásban is új helyzet jött létre. A demokratikus erők vezető pártjának, a kommunista pártnak, számolnia kellett a megváltozott körülményekkel. Az 1944 őszére kialakult helyzet új programot követelt, amelyet ugyancsak a kommunista párt dolgozott ki. A feladatok meghatározásánál számos körülményt figyelembe kellett venni: az ország akkori állapotát, a fasisztaellenes háborúba való bekapcsolódás szükségességét, a nemzeti összefogás megteremtésének lehetőségét, a nemzetközi tényezőket és még sok más körülményt. A vázolt helyzetben olyan programot kellett meghirdetni, amelynek megvalósításában egy szűk csoport kivételével többé-kevésbé minden osztály és csoport érdekelve volt. A programnak az ország előtt álló legfontosabb feladatok megoldására kellett mozgósítania az összes lehetséges erőket. Biztosítani kellett a széles nemzeti összefogást. Ezeknek kellett meghatározniuk a program jellegét. A kommunista párt vezetése reálisan mérte fel a helyzetet, s ez ki is fejeződött az 1944 október elején elkészített programban. Mint ismeretes, a pártnak ekkor két központi bizottsága volt; az egyik az országon belül, hallatlanul nehéz körülmények között, illegálisan dolgozó központi bizottság, a másik a Szovjetunióban működő külföldi bizottság. A párt mindkét vezető testülete szükségesnek tartotta a fentieknek megfelelő program kidolgozását, el is készült a két programtervezet, de több ok miatt a KÜB által kidolgozott program került nyilvánosságra és elfogadásra. Ha nem is részletezhetjük e rövid cikk keretében az illegális KB programtervezetét, arra mégis szükséges rámutatni, hogy lényeges különbség a két program között nem volt. Jellegében, a fő feladatok meghatározásában a két központi bizottság programja megegyezett. A program bevezetőjében Magyarország akkori válságos — „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország.” — helyzetének jellemzése és a nemzeti összefogás szükségességének indoklása található. Az ország újjászületésének feltétele az összes hazafias, haladó erők összefogása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba való tömörítése. „A magyar hazafiak harcos összefogását, Magyarország demokratikus újjáépítését és felemelkedését szolgálja a Magyar Kommunista Párt alábbi programja”. A 6 fejezetből álló program fontosabb követelései: Az ország cselekvő részvétele a magyar és német fasizmus megsemmisítésében, a felszabadító Vörös Hadsereg messzemenő támogatása, a hazaárulók és háborús bűnösök népbíróságok elé állítása, a fasizmus teljes kiirtása, a demokratikus jogok biztosítása. A demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül széles körű földreformot kell végrehajtani. Az ország gazdasági önállóságának megszilárdítása és fokozása érdekében erőteljes ipar- és kereskedelemfejlesztő politikát kell folytatni. Az élősdi egykézvállalatokat meg kell szüntetni. A kartelleket és a nagybankokat állami ellenőrzés alá kell helyezni. Állami tulajdonba kell venni a föld mélyének kincseit és a köz érdekét szolgáló vállalatokat. Biztosítani kell a munkásság sok évtizedes szociálpolitikai követeléseit. Az újjáépülő országnak demokratikus külpolitikát kell folytatnia. Az ország demokratikus átalakításának meggyorsítása érdé-