Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Ismét termel az Abu Zabal-i vasmű Új kormány alakúl Jordániában # Kairó (MENA, Reuter, AEP. MTI) Szombattól ismét teljes kapacitással dolgozik az Abu Zabal-i vasmű, amelynek neve a február 12-én végrehajtott barbár izraeli bombatámadás nyomán vált világszerte ismertté A gyár munkásai és technikusai rekord gyorsasággal állították helyre a megrongált üzemkészeket és berendezéseket. Szombattól kezdve ismét három műszakban folytatódik a termelés. Egyiptomi katonai szóvivő közölte, hogy az EAK vadászbombázói szombaton délelőtt izraeli katonai célpontokat támadtak a Szuezicsatorna frontövezetének északi szektorában, El Kantaránál és El Tinánál. Az akció végrehajtása után a gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. Az izraeli katonai parancsnokság azt állítja, hogy a légelhárítás egy egyiptomi vadászgépet lelőtt. Kairóba érkezett Vlagyimir Vinogradov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki háromnapos hivatalos látogatása alatt tárgyalni fog Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszterrel és a kairói kormány más tagjaival a közel-keleti helyzet fejleményeiről. A tárgyalások még szombaton délután megkezdődtek. A szombati Al Adbar ammani politikai megfigyelőkre hivatkozva közli, hogy" rövid időn belül átalakítják a jordániai kormányt, s az új kormányban a paléeltinai ellenállási szervezetek képviselői is helyet kapnak. Részvételük feltehetően elhárítaná egy újabb válság kirobbanását a jordániai kormány és az ellenállási szervezetek között. Az Al Akhbar úgy értesült, hogy Husszein király, ismét találkozik az ellenállási szervezetek képviselőivel. Az újabb megbeszélések céljául az együttműködés javítását, valamint Jordánia kül- és belpolitikájának meghatározását tűzték ki. A YDK küldöttségével tárgyalt Eaton • Párizs (AP) Cyrus Eaton neves amerikai közéleti személyiség, aki a múlt évben Hanoiban járt, a napokban Párizsba érkezett, s Xuan Thuy-val és Le Due Tho-val, a vietnami tárgyalásokon részt vevő VDK- küldöttség vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Szombaton a Ritz Hotelben újságírók előtt kijelentette: Xuan Thuy mindaddig nem fog részt venni a tárgyalásokon, amíg „nyilvánvaló nem lesz, hogy az Egyesült Államok komolyan kíván tárgyalni”. Hangsúlyozta, a CIA a Pentagonnak szállított, elferdített jelentéseivel azt sugallja, hogy Vietnamban az amerikaiaknak van esélyük a katonai győzelemre. „Bizonyos vagyok benne, a CIA tájékoztatásai hasonlóak azokhoz, amelyek a Disznó-öböli inváziót eredményezték” — mondotta. Eaton elismeréssel szólt a vietnami helyzet rendezésére vonatkozó francia elképzelésekről. „Az egész problémát gyorsan meg lehetne oldani, ha az Egyesült Államok komolyan akarná. A francia terv szerint meg kellene határozni az amerikai csapatkivonások konkrét menetrendjét,,s a Saigonban semleges kormányt kellene alakítani,amely független lenne mindenfajta külföldi befolyástól”. Schütz beszélgetése • Nyugat-Berlin (MTI) Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester beszélgetést folytatott külföldi újságírókkal. Az összejövetel jelentőségét növelte, hogy küszöbön áll a négy hatalom képviselőinek Nyugat-Berlinnel kapcsolatos tanácskozása. Schütz Nyugat-Berlin státuszát illetően megismételte ismert álláspontját: egész Berlinre vonatkozóan négyhatalmi felelősség áll fenn; Nyugat-Berlin a három nyugati hatalom fennhatósága alatt fejlődik: ezek megbízásából a szövetségi köztársaság képviseli Nyugat-Berlint a külvilág felé; a város a szövetségi köztársaság gazdasági, pénzügyi és jogrendszeréhez tartozik. A nyugatnémet jelenlét bizonyos fokú leépítésének előfeltételeként jelölte meg, hogy a Szovjetunió láthatóan fogadja el a jelenlegi státuszt, s ezt az NSZK-val kötendő kereskedelmi, kultuárlis vagy más szerződéseiben juttassa kifejezésre. FOGLYUL EJTScTT MINISZTERt. Giuanmalai gerillák pénteken éjjel foglyul ejtették Alberto Fuenteg Mohr külügyminisztert és bejelentették, hogy csak egy letartóztatott gerillatársuk, Giron Calvillo szabadon bocsátása fejében adják vissza. Ha követeléseit nem teljesítenék, a „lázadó fegyveres erők” kilátásba helyezték az elrabolt külügyminiszter kivégzését. Lapzártáig nem érkezett jelentés, a guatemalai kormány kész-e az alkura. Az országban egyébként ma általános választásokat rendeznek. A kampányban sok erőszakos cselekmény fordult elő. Képünkön: g 42 éves miniszter Rumor visszalépett • Róma (MTI, AP) Az olasz köztársasági elnöki hivatal szombaton, a késő délutáni órákban jelentette, hogy Rumor kijelölt miniszterelnök szombaton délután megjelent Saragat köztárssági elnöknél és visszaadta kormányalakítási megbízását. Rumor visszalépése tovább fokozza az olasz belpolitikai válságot. Az elnöki hivatal közlése szerint Saragat elnök hétfőn új tárgyalásokat kezd a parlament és a különböző pártok vezetőivel a válság megoldására. Amennyiben az elnök nem talál olyan politikust, aki kormányt tudna alakítani, feltehetően új választásokat írnak ki, mégpedig három évvel korábban, mint az esedékes volna. Választások Ausztriában • Bérs (MTI) Bécsi politikai körökben általában a kormányzó Néppárt abszolút többségének elvesztését és a szocialistákkal való koalíció felélesztését várják a mai, vasárnapi parlamenti választásoktól. A konzervatív-polgári Osztrák Néppárt 1060-os meglepő győzelme után az ország történetében először egyedül kormányoz. Most döntő többsége (105 képviselőből 85) megtartásáért küzd, a sikerben azonban nem bízik. A négy ével ezelőtti győzelem jórészt külső tényezők, főként a szocialistáktól .150 ezer szavazatot elvont Oláh-féle szakadár párt fellépésének volt köszönhető. Az időközben tartott helyi választásokon a néppárt a szocialistákkal szemben mindenütt visszaesett. Kínos kancellár kijelentette, hogy újabb koalíciós kormányban nem vállalna szerepet. Bruno Kreisky, az Osztrák Szocialista Párt elnöke ismételten nyíltan értésre adta: nem számít jelenleg 74 mandátummal rendelkező pártjának átütő győzelmére, hanem olyan előretörésre, amelynek alapján (az 1916— 66-os időszak példájára) újabb koalíciós kormány alakulhat. Kreisky az elmúlt években fokozottan a jobboldali reformizmus irányába tolta pártját ------------★-----------LENINCENTENÁRIUM -----------* — Gyurkó László: Heves vita a felkelésről A jegyzőkönyv a 3. napirendi pontról: 3. Az Aktuális helyzet. Miljutyin elvtársnak az a véleménye, hogy a határozatot az összes jelentés alapján konkrétabban kell megfogalmazni. Az a véleménye, hogy ad minden hatalmat a szovjeteknek- jelszó már teljesen reális, különösen vidéken, ahol a szovjetek helyenként ténylegesen átvették a hatalmat. Most már nem agitálni kell, most már nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Van egy másik perspektíva is: a fegyveres összeütközés kifejti, hogy erre a helyzet megérik, ennek a lehetősége közeledik. Az összeütközésre fel kell készülnünk. Ez a perspektíva azonban különbözik a felkeléstől. Szükségesnek tartja, hogy a határozatot ilyen értelemben egészítsék ki. Sotman elvtárs azt mondja, hogy a városi konferencián, a Petrográdi Bizottságban és a Katonai Bizottságnál a hangulat sokkal pesszimistább. Kifejti, most nem kezdhetünk akciót, de fel kell készülnünk rá. Lenin Miljutyinnal és Sotmannal vitatkozik, és bebizonyítja, hogy nem a fegyveres erőkről, nem a csapatok elleni harcról van szó, hanem a csapatok egyik részének a másik elleni harcáról. Nem lát pesszimizmust abban, ami itt elhangzott. Kimutatja, hogy a burzsoázia mellett álló erők nem nagyok. A tények azt bizonyítják, hogy az ellenséggel szemben túlerővel rendelkezünk. Miért ne kezdhetne a Központi Bizottság? Az adatokból ez nem következik. Ahhoz, hogy valaki elvesse a Központi Bizottság határozatát, be kell bizonyítania, hogy nincs gazdasági bomlás, hogy a nemzetközi helyzet nem vezet bonyodalmakra. Ha a szakszervezeti vezetők az egész hatalmat követelik, nagyon jól tudják, mit akarnak. Az objektív feltételek azt bizonyítják, hogy a parasztságot vezetni kell, a proletariátust követni fogja. Attól félnek, hogy nem tartjuk meg a hatalmat, de nekünk éppen most különös kedvező kilátásaink vannak arra, hogy a hatalmat megtartsuk. Kifejezi azt a kívánságát, hogy a vitát a határozat érdemleges megtárgyalása alapján folytassák. Krilenko elvtárs kijelenti, hogy egy kérdésben az egész Iroda egyetért, mégpedig abban, hogy a víz elég forró; szerinte a legnagyobb hiba lenne egy határozattal visszavonni a szóban forgó határozatot. A mi feladatunk a felkelést fegyveres erővel támogatni, ha valahol kitör. De az itt megnyilvánuló hangulat a hibáink következménye. Abban a kérdésben, hogy ki kezdje el és hogyan, nem ért egyet V. I.-vel (Leninnel). Feleslegesnek tartja, hogy pontosan megtárgyalják a felkelés technikai részleteit, s ugyanakkor célszerűtlennek is, hogy a felkelés időpontját pontosan kijelöljék. A csapatok elszállítása Petrográdról lesz az a pillanat, mely kirobbantja majd a harcot. Rabja elvtárs kifejti, hogy a tömegek tudatosan készülnek a felkelésre. Ha a petrográdi proletariátus fel lenne fegyverkezve, a Központi Bizottság minden határozata ellenére már az utcán lenne. Grigorij (Zinovjev) elvtárs. A határozat nyilván nem parancs, különben nem lehetne vitatkozni róla. Kétli, hogy a felkelés sikere biztosítva van. Elsősorban a vasút, a posta és a távíró szervezete nincs a kezünkben. A Központi Végrehajtó Bizottság befolyása még meglehetősen erős. Petrográdon az első nap lesz a döntő, különben a tömegek demoralizálódnak. Kamenyev elvtérs. A határozat elfogadása óta egy hét telt el. A határozat azt példázza, hogyan nem lehet felkelést csinálni; ezen a héten nem tettünk semmit, csak rontottunk a közhangulaton, ahelyett, hogy javítottunk volna. Az elmúlt hét eredményei azt bizonyítják, hogy most semmi alapja a felkelésnek. Fenigsteinnek az a véleménye, hogy a fegyveres felkelés nem hetek, hanem napok kérdése. Ilyen a politikai helyzet , ezzel egyetért, csak azzal nem ért egyet, hogy azonnal fegyvert fogjunk. Sztálin: A felkelés napját célszerűen kell megválasztani. Csakis így lehet érteni a határozatot. Azt mondják, hogy várni kell, amíg a kormány támad, tudnunk kell azonban, mi a támadás. Ha emelik a gabonaárakat, ha kozákokat küldenek a Donyec-vidékre stb. — ez már támadás. Meddig várjunk, ha nem lesz katonai támadás? Amit Kamenyev és Zinovjev javasol, az objektív szempontból nézve lehetőséget nyújt az ellenforradalomnak, hogy felkészüljön és szervezkedjék. (Folytatjuk.) K. V. Filatov Vörös tér című festményének részlete Külpolitikai REFLEKTOR A múlt hét külpolitikai híreit csokorba szedve szembetűnnek az utazások Gromiko Berlinben, Péter János Brüsszelben, Kekkonen Moszkvában, Pompidou az USA-ban, Tito Afrikában ... A látogatássorozatra egy megjegyzés kínálkozik: „Valami készül Európában”. Bár Tito afrikai körútja Más természetű azonban például Pompidou viszontvizitje Washingtonban, mint Gromsko vendégsége Berlinben. A szovjet külügyminiszter öt napot töltött a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában. Tárgyalásait az NDK vezetőivel az őszinte, baráti légkör, a kölcsönös egyetértés jellemezte. Áthatotta a berlini megbeszéléseket az a közös törekvés, hogy Európa ügyét szolgálják, adjanak lehetőséget az NSZK jelenlegi kornem elsősorban az öreg földrész gondjait szolgálta, de a balkáni szocialista ország kapcsolatát terjesztette a világban. Pompidou sem csupán a közel-keleti kérdésben elfoglalt eltérő álláspont egyeztetésén fáradozott Washingtonban; megtárgyalta Nixonnal az európai biztonság kérdéseit ismányának, hogy alapvetően változtasson a húszéves irreális, militarista politikán. A berlini találkozók időben is rendkívül célszerűek voltak, megelőzték a két nyugatnémet államtitkár, Bahr holnapi, ismételt moszkvai utazását, Duckvitz újbóli varsói látogatását, illetve Lahn berlini útját. Utóbbi az NSZK kancellári hivatalának osztályvezetője és hétfőn találkozik Schüsslerrel, az NDK minisztertanácsi hivatalának helyettes vezetőjével, hogy tisztázzák a Stoph—Brandt megbeszélés végleges időpontját, s az ezzel összefüggő technikai és protokolláris problémákat. Láthatóan komoly erőfeszítéseket tesznek a szocialista országok kormányszemélyiségei az enyhülési folyamat előrelendüléséért, az európai biztonság megteremtése érdekében. Ezt a célt szolgálta a kétoldalú kapcsolatok bővítésével együtt Péter János brüsszeli útja is. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy a szocialista országok az összeurópai értekezlettel kapcsolatban nem támasztanak semmiféle akadályt egyetlen európai állam, sőt az Egyesült Államok és Kanada részvételével szemben sem. Kekkonen finn államelnök nem hivatalos moszkvai látogatása szintén a konferencia előkészítését szolgálta, Kekkonent májusra hivatalosan ismételten meghívták a Szovjetunióba. USA-boavszki És mindjárt hozzáfűzhetjük: Vietnamot és Laoszt illetően. Mert az utóbbi napokban Laosz ismét vezető helyre került a lapok külpolitikai oldalain és Franciaország az 1962-es genfi laoszi Visszatérve Pompidou amerikai utazására, jellemzőül érdemes idézni a Zycie Warszawy helyszíni tudósításából. A lap felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a francia elnök látogatásának első napjától kezdve egyetlen nagy amerikai lap sem közölt kommentárt a francia és az amerikai politika ellentéteiről. Ez olyan benyomást kelt, hogy a propagandagépezet sajátos mesterséges közönyt és tartózkodást igyekszik támasztani a látogatással kapcsolatban. A Pompidou—Nixon találkozó a hangsúlyozottan udvarias körülmények ellenére sem hozta közelebb a két ország álláspontját a vitatott kérdésekben, mindenekelőtt Franciaország közel-keleti politikájét iltetően. A francia álláspont a tárgyalások után sem változott érdemlegesen sem a NATD Integrált katonai erőinek, sem Vietnam megítélésében. Szás Laoszban egyezmény aláírói között szerepel. A hazafias erők elfoglalták a Kőedény-síkságot a kormánycsapatoktól és az amerikaiaktól. Az amerikai „tanácsadók” és repülőgépek mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a Patet Lao erőinek előretörését, rendszeresen bombázzák az ország területét. A tények bizonyítják, hogy az Egyesült Államok Laoszban is kiterjeszti katonai akcióit. Délkelet-ázsiai repülőterekről felszálló B– 52-es bombázók laoszi támadásaihoz csatlakoztak a Tonkini-öbölben cirkáló amerikai 7. flotta repülőgépei. Ezt beismerte Laird amerikai hadügyminiszter is, aki azt állította, hogy az Egyesült Államok Laoszban „csupán vietnami pozícióinak védelmére használja fel légierőit”. Jól fogalmazta meg Washingtonban öt szenátor: az Egyesült Államok a vietnami háborút ki akarja terjeszteni Laoszra is. Az 1962-ben létesült koalíciós kormány papíron még fennáll, az ország azonban gyakorlatilag kettészakadt, a királyi csapatok és a felszabadított területeket ellenőrző hazafias erők között frontvonal húzódik. A harcok fel-fellángolnak, s az amerikaiak azon vannak, nehogy a laosziak kibéküljenek egymással. A „második Vietnam” veszélye fenyeget Laoszban az amerikai beavatkozások miatt. Markovics Tibor A szocialsta országok közös török véső