Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 1, A SZEGEDI ÚJ AKÖV-TELEPEN. A gépkocsivezetők a megmondhatói, hogy milyen mostoha körülmények között parkoltak régebben a Szegedi Autóközlekedési Válla­lat gépkocsijai. A több mint 100 millió forintért felépít­ett új telephelyen a buszok­nak és a teherautóknak is jó helyük van. Képünk a tel­ep egyik szögletét mutatja hétköznapi csendéletben Adatfelvétel a lakásokról A lapok kitöltése •Útmutatás a válaszokra Rövidesen megjelenik az Építésügyi Értesítőben a la­kások összeírásához rendsze­resített „adatfelvételi lap” kitöltési utasítása. Eszerint a felmérésnél minden önálló lakásról, társbérlet esetében minden társbérletről külön adatfelvételi lapot kell két példányban kiállítani. Az egyik példány a lakás bérlő­jénél marad. Ha a bérlő nem ért egyet az űrlapon kitöltött valamelyik adattal, akkor az adatfelvételi lap alján írásban megteheti ész­revételeit. A bérlő aláírásá­val azt igazolja, hogy a fel­mérés saját, illetve megha­talmazottjának jelenlétében történt. Az írásos észrevétel nem jelenti azt, hogy később már nem reklamálhat, ha időközben még valami kifo­gásolnivalója akad. Az alá­írás tehát nem akadálya a reklamációnak. A kitöltési utasítás az adatfelvételi lap valamen­­­nyi kérdésének megválaszo­lására részletes útmutatást ad. Többek között kimondja, hogy lakószobának az a he­lyiség minősül, amelynek külső fala legalább 25 cen­timéter vastag téglafal, vagy ezzel egyenértékű, az ablak udvarra, kertre vagy közte­rületre nyílik, a helyiség me­legpadlóval rendelkezik és fűthető, egyébként meleg­padló az a padozat, amely fából — parketta, hajópadló —, vagy rossz hővezető ké­pességű egyéb anyagból — linóleum, gumi,­­ műanyag, szőnyegpadló, öntött magne­zit stb. — készült. A helyi­ségek alapterületét a padló­szint feletti egyméteres ma­gasságban, a vakolt falsíkok között kell mérni, és bele kell számítani a beépített bútorokkal elfoglalt terüle­tet is. A falsíkokon kívül vagy belül eső olyan terület­részt, amely a pillér, vagy az ablak és ajtó elhelyezésé­re szolgál, tovább­á a fél négyzetméternél kisebb terü­letű lakófülkéket viszont nem kell számításba venni. A korszerű — paneles, blok­kos, alagút- és csúszózsalus stb. — • módszerrel épített házban azonos típusú laká­sok esetében a műszaki terv — típusterv — adatait is fel­vehetik. egyedi felmérés he­lyett az adatfelvételi lap 7-es számú rovatába. A lakás korszerűsítésének tekintendő: előszoba (előtér, zárt veranda), főzőhelyiség (konyha, főzőfülke) vagy egészségügyi helyiség létesí­tése; a lakás fűtési módjá­nak megváltoztatása, s a víz bevezetése. Ha a bérlő ki­zárólag saját költségén vé­gezte a korszerűsítést, akkor csak a 17-es számú rovat a) pontját kell kitölteni, ha pe­dig a bérbeadóval közösen korszerűsítették a lakást, akkor a költség megoszlásá­nak megfelelően az a) és b) pontot egyaránt ki kell töl­teni. Ha a bérlő nem tudja igazolni a korszerűsítés költ­ségeit, akkor a hozzávetőle­ges összeget kell beírni, de mellette zárójelben meg­jegyzendő: becsült. A lakbér összegénél a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások — központi fűtés, kapukulcs, felvonó, beépített bútorok — díját figyelmen kívül kell hagyni. Be kell jegyezni vi­szont a felmérés hónapjában fizetett, lakbérpótlék össze­gét, ha pedig ez alól eseti felmentést kapott a­ bérlő, akkor az űrlap alján a meg­jegyzés rovatban kell feltün­tetni ezt a körülményt. Az adatfelvételi lapon sok rovat mellett kódkockák sze­repelnek, de ezeket nem kell kitölteni. Ezekbe majd szá­mítástechnikai szakemberek tesznek bejegyzést, mert en­nek alapján elektronikus gé­peken sokféle megoszlásban pontos felmérés, összesítés készül az állami bérlakás­­állomány felszereltségéről, helyzetéről. / Elhunyt Vadász Elemér akadémikus Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi ta­nár, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteletbeli elnöke, péntekről szombatra virradó éjszaka 86 éves korában el­hunyt. Temetéséről később intézkednek. * Vadász Elemér nevéhez fűződik a bakonyi mangán­ércek rétegtani és üledék­­földtani felismerése. Széles körű szakirodalmi, tudo­mánytörténeti, ismeretter­jesztő és pedagógiai munkás­sága köréből fő művei: Az elemző földtan, a Földtörté­net és földfejlődés, a Ma­gyarország földtana voltak. 1960-ban a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntet­ték ki, 1966-ban pedig a Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta.' Szovjet vendégek Szegeden Szombaton délelőtt Szeged­re érkezett az SZKP KB Társadalomtudományi Aka­démiájának hazánkban tar­tózkodó két tanára: F. N. Sevjakov és A. J. Vologyin, az MSZMP Társadalomtudo­mányi Intézetének főmunka­társa — Anderkó János — kíséretében. A vendégeket fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és röviden tájé­koztatta őket a megye hely­zetéről. Ezt követően az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságának újszegedi épületében dr. Tör­köly Ferenc, az oktatási igaz­gatóság helyettes vezetője fo­gadta a vendégeket, akik esz­mecserét­ folytattak az igaz­gatóság tanszékvezető taná­raival. Ezután a Hódmező­vásárhelyi Állami Gazdaság­ba látogattak el, ahol Nagy Sándor igazgató látta­­ ven­dégül őket. A mai napon a két szovjet akadémiai tanár Szegeddel ismerkedik, s ezzel látogatá­suk Csongrád megyében be is fejeződik. Kongresszustól kongresszusig Az oktatás korszerűsítéséről, a világné­­­­zeti nevelésben eddig elért eredmények­ről, gondokról és feladatokról Papp Gyu­„A VIII. kongresszus után elkezdtük az okta­tási reform bevezetését, megteremtettük a kor­szerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait.” (Az MSZMP IX. kongresszusának határozatából.) Ja, a Szeged m. j. városi tanács vb-el­­nökhelyettese adott számot kérdéseinkre válaszolva. Megy Hévízi István Pénteken 41 éves korában áratlanul elhunyt Hévizi István, a budapesti pártbi­zottság tagja, az MSZMP Központi Bizottsága agitáci­­ós és propaganda osztályá­nak alosztályvezetője. Bú­csúztatására november 5-én, csütörtökön délután 2 óra­kor kerül sor a Farkasréti temetőben. Eredményes munkásságá­ért több kitüntetésben ré­szesült. A Magyar Népköz­­társaság Érdemérmét, a Sza­badság Érdemérmet, a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatát adományozták neki. 3 A világnézeti nevelés eredményei és problémái • Milyen lépések tör­téntek Szegeden a IX kongresszus óta a vi­lágnézeti oktatás te­rén, és javult-e az ok­tatás hatékonysága? — induljunk ki abból, hogy a világnézeti nevelés az iskolai oktató-nevelő munka szerves része. Vala­mennyi iskolatípusban, va­lamennyi tantárgy­­ keretében és minden pedagógusnak megvannak ezzel kapcsolatos feladatai: tudományos, kor­­­szerű ism­eretek nyújtása, szocialista erkölcsi normák megismertetése és­ gyakorol­tatása, a hazafias és interna­cionalista érzelmek ápolása, erősítése stb. — A szocialista világnéze­­­­ti nevelés átfogóbb értelme­zése az 1948 utáni tanterve­inkben és nevelési program­jainkban mind nagyobb sze­repet kapott és a pedagó­giai gyakorlatban megho­nosodott. Az elmúlt húsz esztendő nagy pedagógiai­­ eredménye ez. Hatékonysá­­g­ra mérhető a 40 éven aluli korosztályok világnézetének, erkölcsi arculatának pozitív vonásaiban, e korosztályok­nak a szocialista társadalom építésében elért eredményei­vel. — A társadalmi fejlődés megköveteli, hogy az isko­lai oktatás-nevelés folyama­tos és világnézetet formáló eredményeire támaszkodva, már 17—18 éves korban ad­jon a középiskola rendszere­zett ismereteket a marxiz­mus—leninizmus alapjaiból. Ennek az igénynek megfele­lően gondos előkészítés után, fokozatos bevezetésre dol­gozták ki oktatásügyi irá­nyító szerveink a „Világné­zetünk alapjai” tantárgy tantervét, kísérleti tanköny­vét. — Szeged egyik oktatási intézete már azokba az elő­zetes kísérletekbe bekapcso­lódott, amelyeket az Orszá­gos Pedagógiai Intézet szer­vezett még a tantárgy fo­kozatos bevezetésének meg­indulása előtt, 1966 őszén. Ezt a feladatot városunk­ban a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépis­kola vállalta, ahol Török­­ Imréné fizika—kémia sza­­­­kos tanár végezte az előze­­­­tes kísérleti tanítást egy osztályban az 1966—67-es és az 1967—68-as tanévekben. Ennél is régebbi előzmény, hogy amikor 1963-ban a tantárgy bevezetésének ter­ve megerősítést nyert, a művelődésügyi osztály fel­kérésére két szegedi tanár jelentkezett az ELTE kiegé­szítő filozófia szakára. Az egyikük jelenleg a tantárgy szakfelügyeletét látja el. (1967 nyarán négy szegedi tanár vett részt az OPI el­ső országos tanfolyamán. A „Világnézetünk alapjai” fo­kozatos bevezetése 1968 őszén kezdődött, amikor há­rom középiskola (Tömör­kény, Rózsa, Ságvári) hét osztályban (hat gimnáziumi, egy szakközépiskolai) négy nevelővel kezdte a tantárgy tanítását. A következő, 1969 —70-es tanévben 100 száza­lékos a fejlesztés: hét kö­zépiskolában, 14 osztályban (9 gimnáziumi és 5 szakkö­zépiskolai) 10 nevelő tanít. És 1969. július 1-től a tan­­­­tárgy függetlenített szakfel­ügyelőt kapott.­­ Ebben a tanévben ki­lenc újabb iskola kapcsoló­dott be a Világnézetünk alapjai­nak oktatásába, így az osztályok száma 27-re, a tárgyat előadó tanárok szá­ma pedig 14-re nőtt. Ezek a tények és számok mutat­ják, hogy mind szélesebb körben folyik a világnézeti oktatás. Jelenleg csak négy iskolában nem oktatnak vi­lágnézetet Szegeden, de megvan az oka. Ezek a szakközépiskolává átalakuló technikumok, ahol majd 1971, illetve 1972 őszén kez­dik e tantárgyat. Az is nagy eredmény, hogy ezek közül már kettőben képesí­tett tanár van, a másik ket­tőben pedig egy-egy tanár már elvégezte az országos tanfolyam első évfolyamát. 0 Mivel e téren is nő­nek a követelmények, s a jövőben az isko­lák, a tanintézetek nagyobb gondot kell hogy fordítsanak a ta­nulóifjúság világnéze­ti nevelésére, ezért önként adódik a kér­dés: megvannak-e en­nek személyi feltéte­lei? — Az eddig elmondottak­ból is kitűnik: a tantárgy tanításának személyi felté­telei biztosítva vannak, sőt már a jövőre is gondoltunk. Azokban az iskolákban is vannak már képzett taná­rok, ahol csak ezután kez­dik oktatni a világnézeti is­mereteket. Jelenleg Szege­den a középfokú oktatási in­tézményekben 19 olyan ta­nár van, aki a követelmé­nyeknek megfelelően tanít­ja ezt a tárgyat. Megállapít­ható: e tantárgy bevezetésé­nek hatása az iskolai okta­tó-nevelő munkára, vala­mint a tanulók világnéze­tének hatásos formálására igen kedvező városunkban is és ez megegyezik az orszá­gos tapasztalatokkal.­­ A fejlesztés további feladata az, hogy először a nagyobb iskolák, majd foko­zatosan a kisebbek is ren­delkezzenek legalább két ki­képzett tanárral. Jelenleg a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumnak három, négy iskolának p­edig két-két ki­képzett tanára van. Erre azért van szükség, mert egy hosszabban tartó beteg­ség, vagy néhány személyi változás komoly­ gondot je­lenthet az iskola számára, mint ahogy erre Szegeden is volt már példa. A tár­gyat tanító tanárokat min­den esetben is igazgatókkal folytatott megbeszélések után, az ő javaslataik alap­ján, velük egyetértésben vá­lasztjuk ki. A rátermett­ség mellett minden esetben fontos szempont az is, hogy a javasolt nevelő szívesen vállalja a nem kis megter­heléssel járó feladatot­ . Milyen ellentmondá­sok és akadályok gá­tolják, hogy a világ­nézeti oktatás az is­kolákban az eddigi­nél sokkal eredmé­nyesebb és hatáso­sabb legyen? — A kedvező­­ személyi feltételek mellett természe­tesen akadnak gondok, problémák is e tantárgy ta­nításában. Ezek közül első helyen kell megemlíteni azt, hogy a tantárgy sokoldalú és alapos felkészültséget igényel mind szakmai, mind pedig módszertani szem­pontból. Ennek két vonat­kozása van: az egyik az, hogy a felkészülés sok mun­kát igényel, ami a jelenle­gi óraszámok mellett a ta­nárok túlterheléséhez vezet. A másik vonatkozás az, hogy tanáraink vagy reál, vagy humán szakosak. A „Világnézetünk alapjai” vi­szont mindkét területen megkövetel bizonyos fokú jártasságot. Ezért tanáraink többsége valamelyik terüle­ten bizonytalannak érzi ma­gát. Az Országos Pedagógiai Intézet által szervezett kö­telező tanfolyamok sokat se­gítenek, de mindent nem oldhatnak meg. Jó megol­dás lenne a kiegészítő fi­lozófia szak, ez azonban csak Budapesten végezhető, költséges, fáradságos. Je­lenleg két, filozófia szakot végzett tanárunk van. Sok segítséget nyújt a marxista esti egyetem elvégzése is, amire ösztönözzük is taná­rainkat. Jelenleg öt ilyen tanárunk van. Az állandó utánpótlás biztosítására azonban csak az látszik vég­leges megoldásnak, ha a ta­nárképzés programjába is felveszik a „Világnézetünk alapjai” tanítására való fel­készítést. Ami a városi munkaközösség továbbkép­zési lehetőségeit illeti. Sze­ged viszonylag jó helyzet­ben van, mivel helyben van az egyetem, a főiskola, a marxista esti egyetem, párt­főiskola. A munkaközösség él is ezek segítségével. Sok segítséget ad a továbbkép­zésben a Továbbképzési Központ­ is.­­ Nem kis problémát okoz az is, hogy a jelenle­gi tankönyvek a gimnáziumi tantervek anyagára épülnek, ugyanakkor a szakközépis­kolai osztályok száma már­is meghaladja a gimnáziumi osztályokét. Mindez megne­hezíti az egyes szaktárgyak­kal való koncentrációt a szakközépiskolákban, illet­ve esetenként sok új isme­retet jelent. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha az isko­lák a szakközépiskolai tár­gyakkal való koncentrá­cióhoz központi segítséget kapnak, mint ahogy a gim­náziumoknál ez már megva­lósult. Szükség van az egyes szaktárgyakban folyó neve­lőmunka tudatosságának fo­kozására is. Ebben a vonat­kozásban nehézséget jelen­tett az is, hogy az elmúlt tanévben két kísérleti tan­könyv és két tantervi kon­cepció volt érvényben, ami megnehezítette a fenti prob­lémával kapcsolatos tapasz­talatok gyűjtését.­­ Arról a körülményről is szükséges említést tenni, hogy a Világnézetünk alap­jai tantárgyra nem lehet, nem szabad leszűkíteni a vi­lágnézeti oktatást és neve­lést. Az oktatás és nevelés egészét szükséges, hogy át­hassa a világnézeti nevelés. A pedagógusoknak sok ne­hézséggel kell szembenézni. Először is azzal, hogy mi­ként történjék ez a neve­lés, vagyis módszer kérdé­sével. A másik az, hogy ér­zik: a világnézeti nevelés zömmel az iskolára vár, mert a szülők többsége nem törődik ezzel. Ezenkívül sokféle hatás is éri a fia­talokat, amelyek gátolják a világnézeti nevelés eredmé­nyességét. Például az, hogy a nagyszülők vallásosak és példájuk hat valamilyen for­mában a tanulóra. Akár úgy is, hogy valamilyen ajándékkal veszik rá egy­­egy vallásos szertartásban való részvételre.­­ S végül említsük meg, hogy problémát jelent még az is, hogy a tantárgy a töb­bi tárgytól bizonyos mér­tékben eltérő — mint ez a fentiekből is kiderül — és a tanulók aktivitására, ér­deklődésére, valamint vita­készségére jobban építő ok­tatási és nevelési módszert igényel. Ezért nagyon lé­nyeges ennek a módszer­nek a kimunkálása és el­terjesztése. Ez viszont hos­­­szabb időt igényel még, és az eddiginél jobb szerve­zést is. Hiszen a szocialista kultúra fejlesztése az élet minden területén fontos fel­adat és oktatási-nevelési rendszerünk fejlesztése, kor­szerűsítése a szocialista fej­lődés alapkérdései közé tartozik. #

Next