Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 1, A SZEGEDI ÚJ AKÖV-TELEPEN. A gépkocsivezetők a megmondhatói, hogy milyen mostoha körülmények között parkoltak régebben a Szegedi Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai. A több mint 100 millió forintért felépített új telephelyen a buszoknak és a teherautóknak is jó helyük van. Képünk a telep egyik szögletét mutatja hétköznapi csendéletben Adatfelvétel a lakásokról A lapok kitöltése •Útmutatás a válaszokra Rövidesen megjelenik az Építésügyi Értesítőben a lakások összeírásához rendszeresített „adatfelvételi lap” kitöltési utasítása. Eszerint a felmérésnél minden önálló lakásról, társbérlet esetében minden társbérletről külön adatfelvételi lapot kell két példányban kiállítani. Az egyik példány a lakás bérlőjénél marad. Ha a bérlő nem ért egyet az űrlapon kitöltött valamelyik adattal, akkor az adatfelvételi lap alján írásban megteheti észrevételeit. A bérlő aláírásával azt igazolja, hogy a felmérés saját, illetve meghatalmazottjának jelenlétében történt. Az írásos észrevétel nem jelenti azt, hogy később már nem reklamálhat, ha időközben még valami kifogásolnivalója akad. Az aláírás tehát nem akadálya a reklamációnak. A kitöltési utasítás az adatfelvételi lap valamennyi kérdésének megválaszolására részletes útmutatást ad. Többek között kimondja, hogy lakószobának az a helyiség minősül, amelynek külső fala legalább 25 centiméter vastag téglafal, vagy ezzel egyenértékű, az ablak udvarra, kertre vagy közterületre nyílik, a helyiség melegpadlóval rendelkezik és fűthető, egyébként melegpadló az a padozat, amely fából — parketta, hajópadló —, vagy rossz hővezető képességű egyéb anyagból — linóleum, gumi, műanyag, szőnyegpadló, öntött magnezit stb. — készült. A helyiségek alapterületét a padlószint feletti egyméteres magasságban, a vakolt falsíkok között kell mérni, és bele kell számítani a beépített bútorokkal elfoglalt területet is. A falsíkokon kívül vagy belül eső olyan területrészt, amely a pillér, vagy az ablak és ajtó elhelyezésére szolgál, továbbá a fél négyzetméternél kisebb területű lakófülkéket viszont nem kell számításba venni. A korszerű — paneles, blokkos, alagút- és csúszózsalus stb. — • módszerrel épített házban azonos típusú lakások esetében a műszaki terv — típusterv — adatait is felvehetik. egyedi felmérés helyett az adatfelvételi lap 7-es számú rovatába. A lakás korszerűsítésének tekintendő: előszoba (előtér, zárt veranda), főzőhelyiség (konyha, főzőfülke) vagy egészségügyi helyiség létesítése; a lakás fűtési módjának megváltoztatása, s a víz bevezetése. Ha a bérlő kizárólag saját költségén végezte a korszerűsítést, akkor csak a 17-es számú rovat a) pontját kell kitölteni, ha pedig a bérbeadóval közösen korszerűsítették a lakást, akkor a költség megoszlásának megfelelően az a) és b) pontot egyaránt ki kell tölteni. Ha a bérlő nem tudja igazolni a korszerűsítés költségeit, akkor a hozzávetőleges összeget kell beírni, de mellette zárójelben megjegyzendő: becsült. A lakbér összegénél a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások — központi fűtés, kapukulcs, felvonó, beépített bútorok — díját figyelmen kívül kell hagyni. Be kell jegyezni viszont a felmérés hónapjában fizetett, lakbérpótlék összegét, ha pedig ez alól eseti felmentést kapott a bérlő, akkor az űrlap alján a megjegyzés rovatban kell feltüntetni ezt a körülményt. Az adatfelvételi lapon sok rovat mellett kódkockák szerepelnek, de ezeket nem kell kitölteni. Ezekbe majd számítástechnikai szakemberek tesznek bejegyzést, mert ennek alapján elektronikus gépeken sokféle megoszlásban pontos felmérés, összesítés készül az állami bérlakásállomány felszereltségéről, helyzetéről. / Elhunyt Vadász Elemér akadémikus Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteletbeli elnöke, péntekről szombatra virradó éjszaka 86 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. * Vadász Elemér nevéhez fűződik a bakonyi mangánércek rétegtani és üledékföldtani felismerése. Széles körű szakirodalmi, tudománytörténeti, ismeretterjesztő és pedagógiai munkássága köréből fő művei: Az elemző földtan, a Földtörténet és földfejlődés, a Magyarország földtana voltak. 1960-ban a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki, 1966-ban pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta.' Szovjet vendégek Szegeden Szombaton délelőtt Szegedre érkezett az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiájának hazánkban tartózkodó két tanára: F. N. Sevjakov és A. J. Vologyin, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa — Anderkó János — kíséretében. A vendégeket fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője és röviden tájékoztatta őket a megye helyzetéről. Ezt követően az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságának újszegedi épületében dr. Törköly Ferenc, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője fogadta a vendégeket, akik eszmecserét folytattak az igazgatóság tanszékvezető tanáraival. Ezután a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságba látogattak el, ahol Nagy Sándor igazgató látta vendégül őket. A mai napon a két szovjet akadémiai tanár Szegeddel ismerkedik, s ezzel látogatásuk Csongrád megyében be is fejeződik. Kongresszustól kongresszusig Az oktatás korszerűsítéséről, a világnézeti nevelésben eddig elért eredményekről, gondokról és feladatokról Papp Gyu„A VIII. kongresszus után elkezdtük az oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait.” (Az MSZMP IX. kongresszusának határozatából.) Ja, a Szeged m. j. városi tanács vb-elnökhelyettese adott számot kérdéseinkre válaszolva. Megy Hévízi István Pénteken 41 éves korában áratlanul elhunyt Hévizi István, a budapesti pártbizottság tagja, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője. Búcsúztatására november 5-én, csütörtökön délután 2 órakor kerül sor a Farkasréti temetőben. Eredményes munkásságáért több kitüntetésben részesült. A Magyar Népköztársaság Érdemérmét, a Szabadság Érdemérmet, a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozták neki. 3 A világnézeti nevelés eredményei és problémái • Milyen lépések történtek Szegeden a IX kongresszus óta a világnézeti oktatás terén, és javult-e az oktatás hatékonysága? — induljunk ki abból, hogy a világnézeti nevelés az iskolai oktató-nevelő munka szerves része. Valamennyi iskolatípusban, valamennyi tantárgy keretében és minden pedagógusnak megvannak ezzel kapcsolatos feladatai: tudományos, korszerű ismeretek nyújtása, szocialista erkölcsi normák megismertetése és gyakoroltatása, a hazafias és internacionalista érzelmek ápolása, erősítése stb. — A szocialista világnézeti nevelés átfogóbb értelmezése az 1948 utáni tanterveinkben és nevelési programjainkban mind nagyobb szerepet kapott és a pedagógiai gyakorlatban meghonosodott. Az elmúlt húsz esztendő nagy pedagógiai eredménye ez. Hatékonyságra mérhető a 40 éven aluli korosztályok világnézetének, erkölcsi arculatának pozitív vonásaiban, e korosztályoknak a szocialista társadalom építésében elért eredményeivel. — A társadalmi fejlődés megköveteli, hogy az iskolai oktatás-nevelés folyamatos és világnézetet formáló eredményeire támaszkodva, már 17—18 éves korban adjon a középiskola rendszerezett ismereteket a marxizmus—leninizmus alapjaiból. Ennek az igénynek megfelelően gondos előkészítés után, fokozatos bevezetésre dolgozták ki oktatásügyi irányító szerveink a „Világnézetünk alapjai” tantárgy tantervét, kísérleti tankönyvét. — Szeged egyik oktatási intézete már azokba az előzetes kísérletekbe bekapcsolódott, amelyeket az Országos Pedagógiai Intézet szervezett még a tantárgy fokozatos bevezetésének megindulása előtt, 1966 őszén. Ezt a feladatot városunkban a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola vállalta, ahol Török Imréné fizika—kémia szakos tanár végezte az előzetes kísérleti tanítást egy osztályban az 1966—67-es és az 1967—68-as tanévekben. Ennél is régebbi előzmény, hogy amikor 1963-ban a tantárgy bevezetésének terve megerősítést nyert, a művelődésügyi osztály felkérésére két szegedi tanár jelentkezett az ELTE kiegészítő filozófia szakára. Az egyikük jelenleg a tantárgy szakfelügyeletét látja el. (1967 nyarán négy szegedi tanár vett részt az OPI első országos tanfolyamán. A „Világnézetünk alapjai” fokozatos bevezetése 1968 őszén kezdődött, amikor három középiskola (Tömörkény, Rózsa, Ságvári) hét osztályban (hat gimnáziumi, egy szakközépiskolai) négy nevelővel kezdte a tantárgy tanítását. A következő, 1969 —70-es tanévben 100 százalékos a fejlesztés: hét középiskolában, 14 osztályban (9 gimnáziumi és 5 szakközépiskolai) 10 nevelő tanít. És 1969. július 1-től a tantárgy függetlenített szakfelügyelőt kapott. Ebben a tanévben kilenc újabb iskola kapcsolódott be a Világnézetünk alapjainak oktatásába, így az osztályok száma 27-re, a tárgyat előadó tanárok száma pedig 14-re nőtt. Ezek a tények és számok mutatják, hogy mind szélesebb körben folyik a világnézeti oktatás. Jelenleg csak négy iskolában nem oktatnak világnézetet Szegeden, de megvan az oka. Ezek a szakközépiskolává átalakuló technikumok, ahol majd 1971, illetve 1972 őszén kezdik e tantárgyat. Az is nagy eredmény, hogy ezek közül már kettőben képesített tanár van, a másik kettőben pedig egy-egy tanár már elvégezte az országos tanfolyam első évfolyamát. 0 Mivel e téren is nőnek a követelmények, s a jövőben az iskolák, a tanintézetek nagyobb gondot kell hogy fordítsanak a tanulóifjúság világnézeti nevelésére, ezért önként adódik a kérdés: megvannak-e ennek személyi feltételei? — Az eddig elmondottakból is kitűnik: a tantárgy tanításának személyi feltételei biztosítva vannak, sőt már a jövőre is gondoltunk. Azokban az iskolákban is vannak már képzett tanárok, ahol csak ezután kezdik oktatni a világnézeti ismereteket. Jelenleg Szegeden a középfokú oktatási intézményekben 19 olyan tanár van, aki a követelményeknek megfelelően tanítja ezt a tárgyat. Megállapítható: e tantárgy bevezetésének hatása az iskolai oktató-nevelő munkára, valamint a tanulók világnézetének hatásos formálására igen kedvező városunkban is és ez megegyezik az országos tapasztalatokkal. A fejlesztés további feladata az, hogy először a nagyobb iskolák, majd fokozatosan a kisebbek is rendelkezzenek legalább két kiképzett tanárral. Jelenleg a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumnak három, négy iskolának pedig két-két kiképzett tanára van. Erre azért van szükség, mert egy hosszabban tartó betegség, vagy néhány személyi változás komoly gondot jelenthet az iskola számára, mint ahogy erre Szegeden is volt már példa. A tárgyat tanító tanárokat minden esetben is igazgatókkal folytatott megbeszélések után, az ő javaslataik alapján, velük egyetértésben választjuk ki. A rátermettség mellett minden esetben fontos szempont az is, hogy a javasolt nevelő szívesen vállalja a nem kis megterheléssel járó feladatot . Milyen ellentmondások és akadályok gátolják, hogy a világnézeti oktatás az iskolákban az eddiginél sokkal eredményesebb és hatásosabb legyen? — A kedvező személyi feltételek mellett természetesen akadnak gondok, problémák is e tantárgy tanításában. Ezek közül első helyen kell megemlíteni azt, hogy a tantárgy sokoldalú és alapos felkészültséget igényel mind szakmai, mind pedig módszertani szempontból. Ennek két vonatkozása van: az egyik az, hogy a felkészülés sok munkát igényel, ami a jelenlegi óraszámok mellett a tanárok túlterheléséhez vezet. A másik vonatkozás az, hogy tanáraink vagy reál, vagy humán szakosak. A „Világnézetünk alapjai” viszont mindkét területen megkövetel bizonyos fokú jártasságot. Ezért tanáraink többsége valamelyik területen bizonytalannak érzi magát. Az Országos Pedagógiai Intézet által szervezett kötelező tanfolyamok sokat segítenek, de mindent nem oldhatnak meg. Jó megoldás lenne a kiegészítő filozófia szak, ez azonban csak Budapesten végezhető, költséges, fáradságos. Jelenleg két, filozófia szakot végzett tanárunk van. Sok segítséget nyújt a marxista esti egyetem elvégzése is, amire ösztönözzük is tanárainkat. Jelenleg öt ilyen tanárunk van. Az állandó utánpótlás biztosítására azonban csak az látszik végleges megoldásnak, ha a tanárképzés programjába is felveszik a „Világnézetünk alapjai” tanítására való felkészítést. Ami a városi munkaközösség továbbképzési lehetőségeit illeti. Szeged viszonylag jó helyzetben van, mivel helyben van az egyetem, a főiskola, a marxista esti egyetem, pártfőiskola. A munkaközösség él is ezek segítségével. Sok segítséget ad a továbbképzésben a Továbbképzési Központ is. Nem kis problémát okoz az is, hogy a jelenlegi tankönyvek a gimnáziumi tantervek anyagára épülnek, ugyanakkor a szakközépiskolai osztályok száma máris meghaladja a gimnáziumi osztályokét. Mindez megnehezíti az egyes szaktárgyakkal való koncentrációt a szakközépiskolákban, illetve esetenként sok új ismeretet jelent. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha az iskolák a szakközépiskolai tárgyakkal való koncentrációhoz központi segítséget kapnak, mint ahogy a gimnáziumoknál ez már megvalósult. Szükség van az egyes szaktárgyakban folyó nevelőmunka tudatosságának fokozására is. Ebben a vonatkozásban nehézséget jelentett az is, hogy az elmúlt tanévben két kísérleti tankönyv és két tantervi koncepció volt érvényben, ami megnehezítette a fenti problémával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtését. Arról a körülményről is szükséges említést tenni, hogy a Világnézetünk alapjai tantárgyra nem lehet, nem szabad leszűkíteni a világnézeti oktatást és nevelést. Az oktatás és nevelés egészét szükséges, hogy áthassa a világnézeti nevelés. A pedagógusoknak sok nehézséggel kell szembenézni. Először is azzal, hogy miként történjék ez a nevelés, vagyis módszer kérdésével. A másik az, hogy érzik: a világnézeti nevelés zömmel az iskolára vár, mert a szülők többsége nem törődik ezzel. Ezenkívül sokféle hatás is éri a fiatalokat, amelyek gátolják a világnézeti nevelés eredményességét. Például az, hogy a nagyszülők vallásosak és példájuk hat valamilyen formában a tanulóra. Akár úgy is, hogy valamilyen ajándékkal veszik rá egyegy vallásos szertartásban való részvételre. S végül említsük meg, hogy problémát jelent még az is, hogy a tantárgy a többi tárgytól bizonyos mértékben eltérő — mint ez a fentiekből is kiderül — és a tanulók aktivitására, érdeklődésére, valamint vitakészségére jobban építő oktatási és nevelési módszert igényel. Ezért nagyon lényeges ennek a módszernek a kimunkálása és elterjesztése. Ez viszont hosszabb időt igényel még, és az eddiginél jobb szervezést is. Hiszen a szocialista kultúra fejlesztése az élet minden területén fontos feladat és oktatási-nevelési rendszerünk fejlesztése, korszerűsítése a szocialista fejlődés alapkérdései közé tartozik. #