Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

VIfJAG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! A­ M­A­G­Y­A­R S­Z­O­C­I­A­L­I­S­T­A M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T L­A­P­J­A JhMllett Új autóbuszok, taxik Pályaudvar Tarjánban — AKÖV-ü­zem Kisteleken — Vásárlás 75 millió forintért Az elhasználódott jármű­vek nemcsak a forgalomban okoznak gondot, hanem a ja­vítóműhelyekben is. Az öreg autóbuszok, teherautók, taxik karbantartása nagy összegek­be kerül. A szegedi 10. AKÖV éppen ezért évről évre kor­szerűsíti autóparkját, a le­hetőségek keretei között igyekszik új kocsikat vásá­rolni. Amint Juhász J. Béla igazgatóhelyettes elmondta, az idén több mint 75 mil­lió forint költséggel „gene­­rálozzák” a vállalat jár­műparkját. A tervek között figyelmet érdemel az a gazdasági kon­cepció, hogy a lefutott autó­­­kat nem újítják fel, csupán fódarabcserével javítják. Te­hát már a vállalatnak sokba kerülő autók helyett mindig újat állítanak forgalomba. Ennek alapján az elmúlt esztendő­ben tipizálták a kis kategó­riájú járműveket is. Húsz darab szovjet kisteherautót vásároltak a meglevők mel­lé; ezekből az idén 13-at te­­hertaxinak alkalmaznak. A bevált szerződéses rendszer szerint a vállalkozó gépko­csivezetőknek „gebinbe” ad­ják a kisteherautókat, a gép­kocsivezetőknek kell viselni a fenntartás, garázsírozás, javíttatás stb. költségeit, s a bevételből egy bizonyos há­nyadot a vállalatnak befizet­­­nek. Szegeden összesen 18 ilyen tehertaxi működik majd, s remélhetőleg segíti az alkalmi városi fuvarozó­kat. Hasonló fejlesztést haj­tottak végre a 2—2,5 tonnás járműparkban is. Az elhasz­nálódott Robur gépkocsikat fokozatosan selejtezik. Helyettük a vállalat 50 szov­jet GAZ-kocsit vásárolt; kö­zülük húszat más vállalatok­nak, közületeknek, kisiparo­soknak bérbe adnak, s hú­szat szerződéses alapon te­­hertaxinak használnak. A vállalat gazdasági eredmé­nyeit javítja majd az idén vásárlandó tíz RÁBA-M­VN kooperációban készült 24 ton­nás gépkocsiszerelvény. Ezek­kel távolsági teherjáratokat, kishatárforgalmi teherfuva­rozást bonyolítanak le. Az AKÖV 30 jókarban le­vő Skoda Camiont is be­szerez, szintén a távolsági teherfu­varozás céljára. Budapest utcáihoz hason­lóan Szegeden is megjelennek a Polski Fiat taxik. Az AKÖV ugyan megpróbál­ta egyöntetűen Volgából ki­állítani a taxicsaládját, de a beszerzési nehézségek miatt erről le kellett mondania. Az elhasználódott, megnöveke­dett Warsawák, Volgák pót­lására 30 Polski Fiatot vá­sárol, amelyek közül húsz remélhetőleg már az első fél­évben besorolhat a szegedi taxiállomásokra. A pótláson kívül öt új Polski Fiattal nö­velik a szegedi taxiállo­mányt. Az elmúlt időszakban, s most is az autóbuszhiány okozta a legnagyobb bajt. Amint Juhász J. Béla tájé­koztatott, 55 darab Ikarusz autóbusz érkezik 1971-ben Szegedre, ebből öt 30 személy, tíz 50 személy, harminc 66 személy szállítására alkalmas; külö­nösen örvendetes, hogy az Ikarusz-gyár végre leszállítja a tíz panoráma 250-es Ika­rusz autóbuszt is. Ezzel a korszerű típussal a különjá­ratokban, a Szeged—Buda­pest, Szeged—Pécs, Szeged— Debrecen, Szeged—Szabadka közötti útvonalakon talál­kozhatunk. Az új autóbuszok révén végre megfelelő tar­talékkal rendelkezhet az AKÖV, hiszen naponta 58 kocsi mellett mindössze négy volt tartalék, ugyanakkor na­ponta 10—12, esetenként 20— 25 kocsi is tönkrement. Ilyen­kor bizony kimaradtak a já­ratok, a közönség jogosan elégedetlenkedett. Az autó­­buszpótlás nagy része az el­ső negyed-, illetve az első félévben beérkezik. Érdekes próbálkozásként Kisteleken olyan AKÖV-tele­­pet hoznak létre mintegy 5 millió forint költséggel, amely nemcsak a Kistelek és környéki személy- és te­herforgalmat hivatott lebo­nyolítani, hanem a lakosság részére szolgáltatást is vé­gez. A már 1971-ben elké­szülő üzemben 100 dolgozó kap elfoglaltságot, az AKÖV­ gépkocsik javítása mellett pedig elvállalják a magán­autósok megrendeléseit, te­hát az AKÖV magánosok ré­szére is működteti szervizét Ugyancsak a szegedi köz­lekedést javítja majd az a három végállomási pá­lyaudvar, amelyet 1971—72-ben épít az AKÖV. A tervek szerint ugyanis Tarjánban és még eddig el nem döntött két he­lyen korszerű váróteremmel ellátott pályaudvart építenek, több millió forintért. M. I. %yW államcsíny Ugandában A kelet-afrikai Ugandá­ban. dr. Milton Obote elnök távollétében, a hadsereg egy része megdöntötte a kor­mányt és az AFP francia hírügynökségnek Nairobiból keltezett, az ugandai rádió­ra hivatkozó jelentése sze­rint Idi Amin tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke katonai kormányt alakított. Az új katonai vezetőség el­ső rendelkezése az volt, hogy Kampalában estétől napkeltéig kijárási tilalmat vezetett be. Megerősítette a katonai puccs hírét a BBC angol te­levízió, amely az angol fő­megbízotti hivatallal (nagy­­követség) létesített kapcso­latot. Az AP hírügynökség közben arról számolt be, hogy a déli órákban is folyt a lövöldözés, de az Oboté­­hez hű erők ellenállása gyengült. A fegyveres összecsapások az ugandai fővárosban hét­főn hajnalban kezdődtek a hadsereg két szembenálló csoportjának tagjai között. A Kampalában és Entebbé­­ben lezajlott összecsapások­nak több halálos áldozata­­ van. (A Viktória-tó partján fekvő Entebbében van Uganda nemzetközi repülő­tere.) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint további in­tézkedésig lezárták Uganda határait. Az országban élő külföldi állampolgárokat diplomáciai képviseleteik felszólították, hogy egyelőre ne mutatkozzanak az utcá­kon. A hatalomátvételt a kam­­palai rádió jelentette be. A rádióközlemény szerint az új kormány katona- és rendőrtisztekből fog állni. Uganda új „erős embere” Idi Amin vezérőrnagy 45 éves. A második világháború idején egy angol ezredben szolgált és részt vett a bur­­mai harcokban. Az ötvenes években Kenyában teljesí­tett szolgálatot. 1962-ben, amikor Uganda függetlenné vált, századossá lépett elő. Később Angliában részt vett egy katonai továbbképző­tanfolyamon, majd Izraelben ejtőernyős kiképzésben ré­szesült. Az 1966-os válság során, amikor az ugandai királyt száműzték és Obote vette át a hatalmat, fontos szerepet játszott. 1966-ban ezredesi rangban a hadsereg és a légierők vezérkari fő­nökévé, 1967. januárjában dandártábornokká és az or­szág fegyveres erőinek pa­rancsnokává nevezték k­i, 1968-ban vezérőrnaggyá lép­tették elő. Még 1966-ban vizsgálatot indítottak ellene állítólagos törvényellenes aranyüzletek miatt, de si­került tisztáznia magát. Amin tábornok 1969-ben egyhónapos külföldi körúton volt, ennek során a Szov­jetunióban, Indiában és Csehszlovákiában tett láto­gatást. 1970-ben befolyása ismét csökkent és felmentet­ték a fegyveres erők pa­rancsnokságának tisztéből, helyét az Obote iránti hűsé­géről ismert Husszein tá­bornok foglalta el. Amin megmaradt vezérkari főnök­nek, de ez a tisztség egyes kommentátorok szerint alig jelentett többet egyszerű hi­vatali asztalnál. Feltételez­(Folytatás a 2. oldalon.) Háborúellenes kampány az USA-ban Az Amerikai Diákszövetség (NSA) hétfőn sajtóértekezle­ten jelentette be Washing­tonban, hogy nyolc háború­ellenes mozgalommal, illetve békeszervezettel — köztük vallásos, pacifista és nőszer­vezetekkel — közösen újabb nagyszabású kampányt kez­deményeznek az indokínai háború befejezésének ki­kényszerítésére. A kampány középpontjába a „népek bé­keszerződését” állítják, amelynek kilenc pontját ta­valy decemberben dolgozták ki Hanoiban az amerikai és dél-vietnami diákszövetség képviselői, valamint észak­vietnami egyetemi professzo­rok és újságírók részvételé­vel. A „népek békeszerződése” az összes amerikai csapatok feltétel nélküli, végleges ki­vonását követeli egy meg­szabott határidőig bezárólag, ideiglenes koalíciós kormány megalakítását és demokrati­kus választásokat irányoz elő. A megyei munkásőregység ünnepi gyűlése Szegeden A munkásőregység Csong­­rád megyei parancsnoksága vasárnap Szegeden, a fegy­veres erők klubjában ünne­pi­­­unkásőrgyűlést tartott. Mákos István, a Munkás­őrség Csongrád megyei pa­rancsnoka értékelte az el­múlt kiképzési évben­­ vég­zett munkát. Ezután kitün­tetéseket adtak át több munkásőrnek. A megyei közvetlen alegy­ség legjobb raja címet a híradó szakasz első raja nyerte el. Az első rajnak járó vándorzászlót Csányi József rajparancsnok vette át. Kiváló parancsnoki jel­vényt kaptak Vér István, Ábrahám József és Csányi József munkásőrök. Kiváló munkásőrjelvén­­­nyel tüntették ki Kondorosi Jánost, Szekeres Sándort, Horváth Mihályt, Kocsis Pált, Mihaleczki Bélát, és Novoszáth Lászlót. A tízéves szolgálatért já­ró érdemérmet kapták: dr. Teiszl István, ifj. Balogh László, Czékus Márton, Halmai Ernő, Hevesi István, Juhász Ferenc, Konkoly Kálmán, Kószó András, Mi­hályi Géza, Ördögh István és Rá­cz István munkásőrök. Ötéves szolgálatért munkás­­őrjelvényt kapott Tóth Pál. Leszerelésük alkalmával Munkásőr-emlékérmet és -emléklapot kaptak Simon László, aki 13 évig, Geren­­deli Ferencné, aki 6 évig, Gábor Antal, aki 9 évig, és Rácz István, aki 10 évig tel­jesített szolgálatot a mun­kásőrségben. Az ünnepi ülésen a me­gyei pártbizottság nevében dr. Kelemen Miklós rendőr ezredes, a­ megyei párt-vég­rehajtó bizottság tagja kö­szöntötte a munkásőröket és vázolta az idei munkásőri feladatokat. A tá­rs fegyve­res erők üdvözletét a mun­kásőröknek Tóth István al­ezredes tolmácsolta. 61. évfolyam, 21. szám 1971. JANUÁR 26. KEDD Megjelenik hétfő kivéte­­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Husák Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kor­mánynak a meghívására hétfőn egynapos baráti látogatás­ra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára. Lubomir Strougal, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a kormány elnöke, és Vasil Bilak, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a Központi Bizottság titkára. Tárgyalások voltak Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Konsz­­tantyin Katusev illetve Gustáv Husák, Lubomir Strougal és Vasil Bilak között. A szívélyes és baráti légkörben le­folyt találkozón Csehszlovákia és a Szovjetunió álláspontja teljes mértékben megegyezett a megvitatott kérdések egész körét illetően. Husák, Strougal és Bilak tegnap hazautazott. Képün­kön (balról jobbra): Brezsnyev, Husák. Koszigin és Strou­gal a megérkezés után, a vnukovói repülőtéren. flz oktatás a rekonstrukcióhoz igazodik Szakmai képzés és továbbképzés a textiliparban Napjainkban is gond, de a következő esztendők fel­adataival számolva még sürgetőbb a textilipari szakmunkás-utánpótlás biz­tosítása. A most kezdődő textilipari rekonstrukció ugyanis megköveteli, hogy a több ezer új gép munká­­ba állításával egyidejűleg képezzék, illetve továbbké­pezzék a dolgozókat, akik ezeket a gépeket kezelni fogják. A Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének el­nöksége rendszeresen foglal­kozik a szakmunkásképzés helyzetével, szorgalmazza a tanulóképzés kiszélesítését, a tematikák egységesítését. Irányelveket adott ki a szakszervezeti bizottságok­nak, hogy azok segíthessék­­ a szakmunkásképzés tavaly kezdődött, 10 évre tervezett reformá­jának végrehajtását. Felmérve az adott­ helyzetet, lehetőségeket, úgy találta, hogy a jelenlegi munkaerő viszonyok mellett el kell fo­gadni — kényszermegoldás­ként — az üzemi betanított munkásképzést, ám követ­kezetesen törekedni kell to­vábbra is az állami rend­szerű szakmunkásképzésre. Az országos szakmunkás jegyzék jelenleg 12 textil­ipari szakmát tartalmaz, ezek közül néhánynak — az új szakmunkásképzési tör­vény értelmében — megvál­tozott a képzési ideje: a fo­nó-szövőn kívül a kötszövő és a konfekcióiparban egy évről két évre, a kötő-hur­­koló iparban két évről há­rom évre emelték fel, ez is az iparban végbement vál­tozást tükrözi. Tudniillik azt, hogy a fizikai megterhelés csökkenése mellett a gépek automatizálása, az új tech­nológiák — a szintetika stb. — bevezetése egyre több el­méleti ismeretet is követel a fizikai dolgozóktól. A szakmunkásképző isko­lákban jelenleg a 3 évfolya­mon összesen 3519-en tanul­ják a textilipari szakmákat,­­míg az üzemekbe kihelye­zett technikumoknak 460 hallgatója van. A könnyűipari felsőfokú technikum az idei tanévben új ágazattal bővült. A fonó­­szövő-hurkoló főiskolai prog­rammal is megindult a kép­zés, a hároméves főiskola elvégzése üzemmérnöki ké­pesítést nyújt a hallgatók­nak. Itt képzik ki az üze­mek számára az olyan kö­zép- és felsőszintű szakem­bereket, akik elsősorban ki­terjedt technológiai ismere­tekkel rendelkeznek. A hang­súly tehát itt a szakmai kép­zésen van. Ezzel szemben a műszaki egyetem textilmér­­nök-hallgatói az általános műszaki ismeretekre és alap­­tantárgyakra — matemati­kára, fizikára, mechanikára — fordítanak több időt, s valamivel kevesebb tanóra jut a technológiai ismere­tekre. Néhány jellemző adat: 1965-ben 458, 1970-ben már 783 mérnök dolgozott a textiliparban, a technikusok száma ugyanezen öt eszten­dő alatt 3691-ről 5078-ra emelkedett, a szakszervezet vezetőinek az a véleménye, hogy — igazodva a jövő terveihez — a szakközépis­kolákat és az üzemi techni­kumokat kiválóan végző fiatalok közül minél többet főiskolára kell irányítani. (MTI) Kirchschläger a Szoy’etHiiiiaEi Hétfőn Moszkvába érke­zett dr. Rudolf Kirchschlä­ger osztrák külügyminiszter. A szovjet kormány meghí­vásába január 25-től 30-ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban.

Next