Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Gazdasági eredményeink a szocializmust építő ember boldogulását szolgálják Péct Jenő, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje tegnap reggel Tatabányára látogatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában üdvözölte Kapa« Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács fb elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára. Ezután a városi tanácsnál a város vezetőinek tájékoztatója alapján Tatabánya helyzetével, gondja van, a fejlesztési tervekkel ismerkező vezetőben Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés, alkotó munka, az egykori széncsaták, és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva, kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: — hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk, és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. — Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében, lett a kormány elnöke. Ezt követően Fock Jenő vendéglátóinak társaságában meglátogatta a tatabányai alumíniumkohót. Megtekintette a nemrég épül új öntödét, és elbeszélgetett a kohászokkal. A délutáni programban ismét üzemlátogatás szerepelt. A város egyik legfiatalabb üzemében, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba várták a kormány elnökét, délután pedig az ünnepi díszbe öltözött Népházban választási nagygyűlést rendeztek, ahol Fock Jenő mond beszédet. Fock Jenő beszéde dául a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. — Népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekonstrukciójának folytatására. A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelen Választási nagygyűlés és — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a rosszabb ideje ilyen szolgáatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több ehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napt. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. — Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, mlég az év első felében megtárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét, így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, ame(Folytatás a 3. oldalon.) Cél: a jogos társadalmi igények kielégítése Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az iart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjukvégérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága, és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik Erre minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat, a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnak a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról —«mint pel; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 83. szám 1071. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Ma Szegeden: Szovjet űrhajós- és tudósküldöttség látogatása A szovjet űrkutatás napja alkalmából Magyarországon tartózkodó szovjet űrhajós- és tudósküldöttség tagjai közül ma, csütörtökön délután fél 3 órai kezdettel a kábelgyár művelődési termében nagygyűlésen találkozik a szegedi dolgozókkal Vlagyimir Ivanovics Jazdovszkij professzor, az orvostudományok doktora, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának tagja, világhírű űrbiológus, a küldöttség vezetője, Borisz Boriszovics Jegorov kandidátus, az első orvosűrhajós, a Szovjetunió hőse, és Jurij Arkagyijevics Rilov kandidátus, a szovjet akadémia űrkutatási intézetének tudományos titkára. Jordániai válság A napról napra fokozódó jordániai válság azzal fenyeget, hogy ismét polgárháborúvá szélesedik a jordániai hadsereg és a Palesztinai ellenállás fegyveres konfliktusa. E felismerés jegyében folytatódnak annak az EAK által kezdeményezett értekezletnek az előkészületei, amelyen az arab államfők és uralkodók képviselői vesznek részt, s amelynek az a feladata, hogy véget vessen a vérontásnak, és elejét vegye a küszöbönálló polgárháborúnak. A kairói értekezlet nem végleges hírek szerint három nap múlva ül össze, azt követően, hogy Szadat elnök kérésére Kairóba érkezik Ladgham, az arabközi felügyelő bizottság tunéziai elnöke. Az értekezlet behatóan megvizsgálja majd a Palesztinai ellenállás létét fenyegető tragédia okait és összefüggéseit. A vita alapjául két jelentés szolgál. Az egyiket Ladgham terjeszti elő azokról a tapasztalatokról, amelyeket a jordániai kormány és a palesztinai ellenállás között aláírt kairói egyezmény végrehajtásával kapcsolatban szerzett az arabközi felügyelő bizottság. A másik jelentés szerzője Hilmi egyiptomi dandártábornok, a katonai ellenőrző bizottság vezetője, aki beszámol a Jordániában zajló eseményekről, és a bizottság működését meghiúsító akadályokról. Hilmit, mint ismeretes, két héttel ezelőtt rendelték haza Jordániából. A jordániai kormány közölte, nem vesz részt az arab állam- és kormányfők képviselőinek Kairó javasolta értekezletén. Abdullah Szalah külügyminiszter fogadta az EAK ammani nagykövetét, és jegyzéket adott át neki, amelyben a jordániai kormány elutasítja a részvételt az értekezleten. Ammanban ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Husszein király április 1-én szintén arab csúcsértekezlet rendezésére tett javaslatot. Erre a javaslatra azonban mindeddig csak Marokkó válaszolt támogatólag. Szeged legnagyobb lakóháza Tóth Béla felvétele A Retek utcánál, Tarján déli részén épült Szeged legnagyobb lakóháza, amely négy, egymáshoz lépcsőzetesen kapcsolódó tömbből áll, összesen háromszázhúsz lakással Mögötte már különálló, egyenként nyolcvanlakásos, ugyancsak tízemeletes háztömbök épülnek. Kétezerig. Településhálózatfejlesztési koncepció létének nagyobb része évszázadokon keresztül spontán fejlődött, s a jelenlegi laza, szórt struktúrájú települések nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek. Mint ismeretes, az új koncepció célja a többi között az, hogy mérsékeljék a települések között fennálló különbségeket, megakadályozzák az egyes országrészek elnéptelenedését, a helyi adottságoknak megfelelően fejlesszék a népgazdaság minden ágazatát, és megteremtsék a lakosság magasabb szintű ellátásának feltételeit. A korszerű településhálózat kialakításához szükséges, hogy az ország számos körzetében elkészítsék az általános rendezési terveket is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízására a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet már hozzákezdett a nagyszabású munkához. Elsőként Komárom környékének általános rendezési tervét készítik el. A Minisztertanács határozatára ugyanis Komáromot azok közé a körzetek közé sorolták, amelyeket kiemelten fejlesztenek. Az általános rendezési terv elkészítéséhez nagyszabású felméréshez kezdett szerdán Komárom, Szőny és Almásfüzitő térségében a fővárosi intézet. Először a lakosság és a járművek mozgását vizsgálják. A Minisztertanács nemrégiben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelvet. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- és községhálózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. Az ország terv-