Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRIAT EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Brezsnyev Lenin egykori otthonában Folytatják a francia-szovjet tárgyalásokat A francia-szovjet csúcsta­lálkozó szerdán újabb sza­kaszába lépett. A megbeszé­lésen Pompidou elnök és Leonyid Brezsnyeven kívül, francia részről részt vett Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök, Maurice Schumann külügyminiszter és Roger Seydoux moszk­vai francia nagykövet; szov­jet részről Vlagyimir Ki­rillin miniszterelnök-he­lyettes, Andrej Gromiko külügyminiszter és Pjotr Abraszimov párizsi szovjet nagykövet is. A délelőtti órákban a francia pénzügyminisztéri­umban Valéry Giscard D’Estaing gazdasági és pénzügyminiszter és Nyiko­­laj Patolicsev külkereske­delmi miniszter újabb, hos­­­szú lejáratú gazdasági szer­­ződést írt alá, ugyancsak szerdán írták alá az állami tulajdonban levő Renault­­művekkel kötött szerződést is, amelynek értelmében a Renault-művek motorokat és egyéb berendezéseket szállít majd a Moszkva kö­zelében levő Kámánál léte­sülő óriási tehergépkocsi­gyár számára, amely a vi­lág legnagyobb gépkocsi­gyára lesz, és évente 150 ezer teherautót gyárt majd. Leonyid Brezsnyev szer­dán délután a Louvreban tett látogatása után a pári­zsi Lenin Múzeumot keres­te fel, azt a házat, amely­ben Lenin 1009 és 1912 kö­zött Párizsban lakott, a XIV. kerület Marie-Rose ut­cájában, s ahol a Francia Kommunista Párt Lenin emlékmúzeumot rendezett be. A Marie-Rose utcán és környékén­ már jóval az SZKP főtitkárának érkezé­se előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, s mikor Brezs­nyev megérkezett, percekig tartó viharos lelkesedéssel üdvözölték. „Éljen a francia —szovjet barátság! Éljen a Szovjetunió! Éljen Brezs­nyev!” — hangzottak a ki­áltások perceken át a sok ezer főnyi tömegből. A Lenin Múzeumiban, Georges Marchais, az FKP főtitkára üdvözölte Brezsnyevet, valamennyi francia kommunista forró üdvözletét tolmácsolta, s hangsúlyozta: a kommunis­ták szívből óhajtják a most folyó tárgyalások sikerét. Brezsnyev Lenin egykori lakóházának erkélyéről rö­vid beszédet mondott. „Megérthetik, milyen meg­hatottság fog el most itt, ebben a lakásban, ahol pártunk és az egész nem­zetközi proletariátus vezére élt és dolgozott” — mondot­ta. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek tagja szerdán a francia külügyminisztérium palotá­jában vacsorát adott Georges Pompidou, a Fran­cia Köztársaság elnöke tiszteletére. A meleg, baráti hangula­tú vacsorán Leonyid Brezs-A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására október 25—27. között ba­ráti látogatást tettek Buda­pesten, Paul Niculescu-Mi­zil és Manea Manescu, Román Kommunista Párt végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjai, a Központi Bizottság titká­rai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára fogadta Paul Nicu­­lescu-Mizilt és Manea Ma­­nescut. Az elvtársi légkörű nyer és Georges Pompidou találkozón részt vett Aczél mondott pohárköszöntőt. György és Komócsin Zol- Leonyid Brezsnyev Párizsban találkozott a Francia Kom­munista Párt vezetőségének tagjaival. Kép: Leonyid Brezsnyev, Georges Marchais, az FKP főtitkára (balra) és Jacques Duclos, a Központi Bizottság tagja 61. évfolyam, 254. szám 1971. október 28., csütörtök Ára: 80 fillér Illést tartott a Szeged városi tanács Szeged megyei város tanácsa tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott, s több fon­tos előterjesztésről határozott. A Hazafias Népfront városi bizottságával együttesen tárgyalta meg a tanács szervezeti és mű­ködési szabályzatát és az 1971. évi or­szággyűlési képviselői és tanácstagi jelö­lőgyűléseken elhangzott közérdekű javas­latok megvalósításának lehetőségét. Napi­rendre került az idei első félévi költség­­vetés és fejlesztési alap felhasználásáról szóló jelentés és Szeged vízellátása ne­gyedik ötéves tervre meghatározott felada­tainak kiegészítése, majd interpellációk hangzottak el. A dr. Biczó György tanácselnök vezet­te ülésen dr. Török László, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztette elő a szerve­zeti és működési szabályzatot. Takács Já­nos elnökhelyettes a közérdekű javasla­tok megvalósításának lehetőségeiről szó­ló tájékoztatót. A vitában felszólalt: dr. Falu György, dr. Komócsin Mihály. Csongrád megyei tanács elnöke. Halász Árpád, Nagy István (59-es vk.), Nagy Károlyné, Sz. Simon István, Holgesang Péter, Sziládi Sándor és Tóth Béla. In­terpellált: Virág István, Berkes Ildikó, Sziládi Sándor, dr. Erdei István, Bar­át­h József, Rovó István, Nagy István (86-os vk.), Stanics Béla, Bors István, Kardos János, Czirok József­né, Miklós Józsefné, Sirion Gábor, Acsay István, Rosenthal Lajosné és Hörömpő József. A tanács az előterjesztéseket több mó­dosítással elfogadta. Az interpelláló ta­nácstagok írásban kapnak választ. (Az ülésről a szervezeti és működési szabály­zatot, és a vízellátás fejlesztését szolgáló kiegészítő határozatot ismertetjük.) Elkészült Szeged tanácsának szervezeti és működési szabályzata Az alakuló ülésen az idén megválasztott tanács ügy­rendi bizottságot választott, azzal a feladattal, hogy ké­szítse el a testület szerve­zeti és működési szabályza­tát. Munkájának kiindulási pontja az az elvi megfonto­lás volt, hogy szocialista ál­lamunk további megszilár­dítása és az állami munka hatékonyságának fokozása érdekében egyik központi feladat a tanácsok munká­jának, irányításának, szerve­zetének és működésének to­vábbfejlesztése, úgy, hogy önállóságuk növekedjék, te­vékenységük szakszerűsége pedig egyidejűleg váljék ha­tékonyabbá. A tanácstör­vény ugyanis felhatalmazza a tanácsokat arra, hogy a törvényben és a­ végrehajtá­si rendeletben szereplő or­szágos előírásokat saját adottságaikra figyelemmel tanácsrendeleti formában, szervezeti és működési sza­bályzatukban maguk konk­­retizálják. Vagyis: a sza­bályzat a tanácstörvényben rögzített alapvető rendelke­zések helyi végrehajtását szolgálja. Legfőbb rendelte­tése, hogy hosszabb időtar­tamra meghatározza: a ta­nács és szervei milyen fel­adatok ellátására hivatottak, milyen szervezeti keretben, és milyen módon, vagyis mi­­lyen működési előírások sze­rint végzik. A szabályzat egyrészt to­vább részletezi a központi jogszabályok rendelkezéseit, és azt helyileg konkretizál­­ja, másrészt a sajátosságok­nak megfelelően olyan ele­meket is tartalmaz, amelyek más tanácsok esetében nem jellemzők. Mit tartalmaz 1T tegnapi ülésén vitatott szabályzat? Első helyen a tanáccsal és annak szerveivel kapcsola­tos alapvető meghatározáso­kat, a továbbiakban pedig: a kizárólagos hatáskörére vonatkozó előírásokat, a más szervekkel való együttmű­ködés elveit és kereteit, mű­­ködésének rendjét, a végre­hajtó bizottság és a tisztség­­viselők hatáskörét és köte­lességeit, és a tanácstagok választókerületi munkájá­nak egyes kérdéseit szabá­lyozza. A gondos munkával, szak­értők részvételével szövege­­zett tervezet igen alapos és precíz volt, a vitában mégis számos módosító indítvány hangzott el, melyeknek na­gyobb részét a testület meg is szavazta. Különösen élénk volt a vita a tanács és más szervezetek együttműködésé­nek szabályozásáról, a ta­nácstagi interpellációk új rendjéről és a lakóterületi tanácstagcsoportok működé­séről. Utóbbiakban úgy ha­tározott a tanács, hogy a ta­nácstagok interpellációjukat a tanácsülés előtt három nappal írásban jelenthetik be a tanácselnöknél, s csak rendkívüli esetben engedél­­yez szóbeli interpellációt, így a címzett a tanácsülé­sig elkészíti a választ, mely­nek elfogadásáról a tanács dönt. Az interpellációkra írásban adott választ a kö­vetkező tanácsülésen kell bejelenteni. A tervezet eredeti formá­jában lakókerületi tanácsta­gi csoportok szervezését kez­deményezte. Eszerint az I. kerületben kettő, a II. ke­rületben négy, a III. ke­rületben hat csoport műkö­dött volna, követve a nép­frontbizottságok szervezeti felépítését, illetve működé­si területét. Ezt az elgondo­lást úgy módosította a ta­nács — 15 ellenszavazattal —, hogy a lakóterületen megválasztott tanácstagok közösen is tevékenykedhet­nek, de nem elaprózott szervezeti formában, hanem kerületi csoportokban. A kerületi csoportok feladata a lakosság véleményének megismerése, javaslatainak összegyűjtése, a várospoli­tikai elképzelések propagá­lása és a kerületi hivatalok munkájának ellenőrzése lesz. A lakossággal való közvetlen kapcsolat, egyes körzetek közös gondjainak összehan­golása érdekében természe­tesen kisebb tanácstagi cso­portok is dolgozhatnak alkal­milag — ezt a működési szabályzat nem korlátozza. Újdonság a szervezeti és működési szabályzatban, hogy tartalmazza művelődé­si és ifjúságpolitikai bizott­ság létrehozását, ami azt je­lenti, hogy szervezetten és kötelességszerűen foglalkozik a tanács — az ifjúsági tör­vény szellemében — ifjúság­politikai kérdésekkel is.­ Összesen kilenc bizottságot hoz létre soraiból a testület, s ezek megválasztására a de­­cemeberi tanácsülésen ke­rül sor. A demokratikus előkészí­tés, a sokoldalú vita és a határozathozatal után a ta­nács olyan szervezeti és működési szabályzatot hozott létre, amely működéséhez optimális lehetőségeket biz­tosít, garantálja a választók érdekeinek képviseletét, a tanácsi szervezet működésé­nek hatékonyságát. Az új do­kumentumot a Csongrád me­gyei tanács elé terjesztik jóváhagyásra, majd gondos­kodnak arról, hogy a lakos­ság is megismerhesse. Tanácskozott az országgyűlés kulturális és ipari bizottsága Szerdán az országgyűlés kulturális és ipari bizottsá­ga megvitatta az 1972. évi költségvetés előkészületeit. A kulturális bizottság dr. Ortutay Gyula elnöklésével tartott ülésen dr. Garam­­völgyi Károly, a pénzügy­­miniszter első helyettese tájékoztatta a képviselőket a készülő költségvetésről.­­Előadását dr. Polinszky Ká­roly, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese egé­szítette ki. A vitában felszólalt dr. Ortutay Gyula, Géczi János, Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csongrád megyei országgyű­lési képviselő, Káli Ferenc, dr. Papp Dénesné, Salamon Hugóné, Simon István, So­mogyi József, dr. Szép Zol­tán, Terényi Józsefné or­szággyűlési képviselő és dr. Ortutay Gyula foglalta ös­­­sze a bizottság véleményét. Az ipari bizottság ülésén felszólalt Csépányi Sándor, Hevér Lajos, Jazbinsek Vil­mos, Kovács Sándor, Ollári István, Betezi Károly, Va­laska László, Varga István és dr. Varga Pálné ország­gyűlési képviselő. Észrevé­teleikre dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszter­­helyettes, Nagy Imre mun­kaügyi miniszterhelyettes és Madarasi Attila pénzügymi­niszter­helyettes adott vá­laszt, majd Gácsi Miklós összegezte a bizottság állás­pontját. Az ülésen részt vett Föl­di László, a könnyűipari és Rödönyi Károly, a közleke­dés- és postaügyi miniszter első helyettese is. Elutazott Budapestről Paul Niculescu-Mizil és Manea Manescu tán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Perjési László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Nicolae Ionescu, az RKP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. A Román Kommunista Párt képviselői magyaror­szági tartózkodásuk alkal­mával Aczél Györggyel és Komócsin Zoltánnal nyílt, elvtársi légköri megbeszé­lést folytattak a két párt, a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista­­ építőmunka ta­pasztalatairól, valamint át­tekintették a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista- és munkás­­mozgalom időszerű kérdése­it. Megállapították, hogy eredményesen fejlődnek a kétoldalú magyar—román kapcsolatok. Mindkét rész­ről kinyilvánították, hogy a jövőben további erőfeszíté­seket tesznek párt, állami, tömegszervezeti, gazdasági, tudományos, kulturális, tu­risztikai és más területen az együttműködés sokoldalú bővítése és fejlesztése érde­kében. A román vendégek szer­dán elutaztak Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György és Komócsin Zol­tán. Jelen volt Ioan Cotot, a Román Szocialista Köz­társaság magyarországi nagykövete. Újabb 37 millió a külső városrészek vízellátására Már több tanácsülésen is sorra hangzottak el inter­pellációk a szegedi külterü­leti vízellátás gyorsabb fej­lesztése érdekében. A vég­rehajtó bizottság az igénye­ket és a lehetőségeket össze­hangolva, javaslatot terjesz­tett a tegnapi tanácsülés elé: egészítse ki a tanács a víz­hálózat fejlesztésének már elfogadott programját a ne­gyedik ötéves tervre. A tes­tület az előterjesztést elfo­gadta és ezzel újabb 37 millió forintot, szavazott meg a külterületi vízhálózat bő­vítésére. A határozat részletezi, hogy hol építenek fővezeté­ket és mellékágakat. A terv­kiegészítésben szerepel az Acél utca, a Gerle sor, Mi­­hálytelek, Baktó, Hattyaste­­lep, a Paprika és a Dobó ut­ca, a Kéktelepi vízmű, a Zsitva sor, Ságváritelep, az Etelka sor, a Traktor utca, a volt ONCSA-stelep és a Szövetkezeti utca vonala. A mellékágak építése Újszege­det, Béktelepet, Petőfitele­­pet, Móraváros, Mihálytelek, Ságváritelep és Baktó vízel­látásának javítását érinti. Ezekkel az intézkedések­kel 1975-ig további lényeges javulást lehet elérni a külső városrészek ivóvízellátásá­ban; a mai alapvető ellátá­si hiányokat pótolni tudja a tanács.

Next