Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
Hazánkba érkezett Enrico Beriinguer Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista téren Kádár János, valamint Németh Ká- Munkáspárt Központi Bizottsága első roly, a Politikai Bizottság tagja, a Köztitkárának meghívására pénteken Budapenti Bizottság titkára, Gyenes András, a pestre érkezett Enrico Bertinguer, az Központi Bizottság titkára, Katona István, Olasz Kommunista Párt főtitkára, Ansel- a Központi Bizottság tagja, a KB osztálymo Gouthier, a párt titkársága tagja ki- vezetője és dr. Berecz János, a Központi séretében. Bizottság külügyi osztályának vezetője Jo-Enrico Berlinguert a Ferihegyi repülő- gadta. (MTI) Javul az ügyfélszolgálat Fejlesztések a takarékpénztári fiókoknál Már nemcsak a lakosság, hanem a tanácsok bankja is az OTP, és így a napi forgalom állandóan növekszik. A gyarapodó pénzügyi feladatokkal, a nagy felfutással arányban azonban nem változtak a munkakörülmények. Az ügyfél még mindig azt érzi, ha belép valamelyik OTP-fiókba, hogy a helyiségek kicsik, zsúfoltak. A takarékpénztár a szolgáltatások körét ilyen körülmények között csak nehezen tudja tovább bővíteni. Ezért is szükséges, hogy az V. ötéves tervben az OTP jelentős mértékben fejlessze a fiókhálózatát. Hol és milyen változások történnek Szegeden? A Takaréktár utcai helyiségben — itt van a megyei igazgatóság is — úgy tudják a zsúfoltságot, csökkenteni, hogy átveszik az Állami Biztosító termeit. Az Állami Biztosító városi fiókja a Kossuth Lajos sugárút 18—20. szám alatt újonnan készülő épületbe költözik, várhatóan a jövő év elején. Így hamarosan megváltozott körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Bővítik a Mérey utcai fiókot is. Nemcsak kulturáltabb ügyfélszolgálatot biztosítanak, de sor kerül a profilbővítésre. A valutakézelés mellett más üzletág is a Mérey utcába kerül, a megyei igazgatóság épületéből. Az Aradi vértanúk teréről a körzeti fiók a Kelemen utcai totó-lottó körzeti iroda helyére költözik majd, várhatóan 1979-ben. Ugyanis a lottó-totó iroda a Tabán ABC mellett kap új helyet. Természetesen nemcsak Szegeden, hanem a megye többi városában is fejlesztik a hálózatot. Így jobb körülményeket teremtenek Makón, Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Kisteleken. Az V. ötéves terv végére a felújításokat, bővítéseket befejezik, és a korábbi elmaradásokat megszüntetik. Ehhez a nagyszabású munkához a helyi tanácsok is segítséget nyújtanak. Az ügyfélszolgálat további javítása érdekében gépesít is az OTP. Ma már az elektronikus anyagfeldolgozás jelenti a fejlődés útját, és ezáltal lehet a kiszolgálást gyorsítani. Tavaly már géppel dolgozták fel a hosszú lejáratú hitelszámlákat, az idén pedig mintegy százezer postabetétszámlát és hatezer átutalási betétszámlát így kezelnek. Amennyiben a programozás lehetővé teszi, a hagyományos üzletágak munkáját is az elektronikus gépek végzik. Nagyobb teljesítményű könyvelőgépeket állítanak be a járási és városi fiókoknál, közepes teljesítményűeket pedig a községekben, így munkaerő szabadul fel szinte minden fióknál, és ezáltal még kulturáltabbá teszik a lakosság kiszolgálását. Együttműködési megállapodás Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Jorge Lezcano Perez, a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok főtitkára csütörtökön ünnepélyes keretek között aláírta a két testvér-tömegszervezet közötti, 1980-ig szóló együttműködési megállapodást. A megállapodásban a két tömegszervezet között eddig megvalósult együttműködés alapján a két nép és a két szervezet közötti további együttműködés, összeforrottság, a szocialista integráció folyamata támogatásának és elősegítésének programját rögzítették. A két szervezet közötti együttműködés keretében a Hazafias Népfront és a forradalom védelmére alakult bizottságok kölcsönösen tájékoztatják egymást szervezeteik fejlődéséről. Megnyitották a múzeumi hónapot Pénteken Debrecenben, a Déri Múzeum nagytermében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitotta az 1977. évi országos múzeumi és műemléki hónapot. Hangsúlyozta: nagy utat tettünk meg, amíg idáig eljutottunk, hiszen a mai napon egyúttal a magyar múzeumügy megalapozásának 175. évfordulójára is emlékezünk. Kérkedés nélkül megállapíthatjuk, hogy a hazai muzeológiában már nincs szükség fordulatra. Azt a munkát folytatjuk, amelynek szilárd alapjait Széchenyi Ferenc és a reformnemzedéknek a nemzeti tudományosság megteremtésén munkálkodó más kiváló egyéniségei, a magyarság nemzetté válásának sorsdöntő, polgári demokratikus irányú korszakában megtettek. Az azóta eltelt egy- és háromnegyed évszázad alatt sok tehetséges és áldozatkész ember buzgólkodott a nagy elődök munkájának folytatásán, előbbre víve múzeumügyünk építését is. E nemes fáradozás nagyarányú kibontakozásának lettünk szemtanúi, és sokan részesei a felszabadulás utáni időszakban, — amikor a társadalmi viszonyok gyökeresen megváltoztak, s a szocialista fejlődés útján elinduló magyar nép előtt feltárultak a művelődés addig soha nem látott lehetőségei. — A múzeumi hónap több, mint amennyire elnevezése utal. Több, mert közművelődésünk egészét gazdagító esemény, s így a közművelődés dinamikus, sokoldalú fejlődésébe illeszkedve — egész társadalmunk ügye — hangoztatta Kállai Gyula. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendeletnek az Állami-díjra, és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A módosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer, és a jövőben — a nagy díj mellett — egységes elnevezéssel Állami-díjat és Kossuth-díjat adnak ki. A díjakkal együttjáró összeget a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelembe véve a módosító rendelkezések biztosítják a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védelmét a gyors ütemű iparosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legértékesebb mezőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak kivételesen indokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beruházókat a földek takarékos felhasználásában, valamint továbbfejlesztik a művelődési kötelezettség ellenőrzésének és a művelésből való kivonás engedélyezésének rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba, és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg, és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött (MTI) 67. évfolyam. 231. szám 1977. október 1., szombat óra: 80 fillér Budapestre várják Edward Giereket és Piotr Jaroszewiczet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Demográfiai tényezők, iskolarendszer A legutóbbi népszámláláskor hazánk felnőtt lakosságának megközelítően 49 százaléka nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel; ez a szám az ezredfordulóra várhatóan 17 százalékra csökken. Következésképpen a legalább nyolc osztályos végzettséggel rendelkezők aránya 2000-ben meghaladja a 80 százalékot. Minden harmadik nagykorú állampolgár érettségizett lesz, a 25 évesek és idősebbek közül csaknem minden tizedik lakos diplomával fog rendelkezni. A szakemberek megalapozott prognózisát az a tájékoztató tartalmazza, amelyet Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese tárt az országos oktatási tanács pénteki ülése elé. A Polinszky Károly oktatási miniszter elnökletével megtartott tanácskozáson a demográfiai tényezőknek az iskolarendszerre és a munkaerőhelyzetre ható szerepét elemezték és az 1950—2000 közötti időszakot tekintették át Megállapították, hogy a legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétel változása mögött óriási mennyiségi átalakulás húzódik meg. Az elvontnak tűnő százalékok azt jelentik, hogy 2000-ben másfélszer annyi általános iskolát végzett lakos lesz hazánkban, mint amennyi 1970-ben volt; két és félszeresére nő az érettségizettek és ugyanilyen mértékben a diplomások száma. A szülések alakulása 1976. és 1981. között mintegy 200 ezerrel nő a 14 éven aluli népesség — alapvetően meghatározza az óvodás- és iskoláskorúak, azonkívül a nevelők számát, valamint a hálózatfejlesztés igényét. Az a tény például, hogy a hatvanas évek végétől mérsékelten, 1974-től pedig erőteljesen növekedett a születésszám, közvetlenül hat az óvodai helyzetre. A fejlesztés ütemének meggyorsítására lenne szükség ahhoz, hogy az elkövetkező két-három évben ne csökkenjen a felvettek aránya, s ne növekedjen a zsúfoltság. A legmagasabb létszámú korosztály 1978-ban éri el az óvodás kort. Az általános iskolákba 1981-ben iratkoznak be a legtöbben és ez a szint — lassan csökkenve — 6—8 tanéven át lényegében azonos marad, s még mindig magasabb lesz, mint akár az ezt megelőző, akár az ezt követő 10—15 évben. 2000- ig várhatóan nem változik a középfokon tanulók aránya, a maihoz hasonló szinten lesz. A legtöbben előreláthatóan 1989-ben tanulnak majd a középfokú iskolákban. PAKSON ÉPÜL. AZ L SZAMO REAKTORCSARNOK