Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

t'M VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak 0 évét március 15 -re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdések­ről szó­l tájékoztató, valamint a mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetére, továbbfejlesztésének feladataira vo­natkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. A Szaljut—© világcsúcsa A Szaljut—6 szovjet űrál­lomás személyzete, Jurij Ro­­manyenko és Georgij Grecs­­ko hivatalosan is új világ­csúcsot állított fel a világ­űrben tartózkodás kategóriá­jában. A nemzetközi repülő­­szövetség szabályai értelmé­ben az új rekordnak leg­alább 10 százalékkal kell meghaladnia az előzőt, így az csak a világűrben töltött 93. napon vált hivatalossá — az előző csúcs ugyanis 84 nap volt.­­ Az űrveteránok már a 95. napot is elkezd­ték kedden reggel, s javában készülnek a visszatérésre. A csomagoláson és az űrállo­más berendezéseinek „állag­megóvásán" kívül Roma­­nyenkónak és Grecskónak az átlagosnál több időt kell ezért fordítania a testedzés­re, és egyúttal a pihenésre is. Vlagyimir Satalov tábor­nok, az űrhajósok kiképzésé­nek parancsnoka a Kraszna­­ja Zvezda keddi számában a tartós űrrepülések haszná­val, jelentőségével foglalko­zik. Az ilyen hosszú ideig folytatódó utazások során el­sősorban arra nyílik lehető­ség, hogy az űrhajósok szá­mos tudományos kísérletet, megfigyelést végezzenek el, és többször is megismételjék azokat. A tudománynak ugyanis összehasonlító ada­gokra van szüksége: több meg­f­gy­elés eredménye* több kísérletet kell összeve*­­rnie ahhoz, hogy megfelelő következtetések *e. megbíz­ható tapasztalatokra jusson A tartós űrrepülés során még arra is mód van, hogy­ menet közben változtassanak a módszereken. Satalov megállapítása sze­rint az űrhajózás egyre in­­­­kább „kifizetődővé" válik a­­ tartós utazásokkal: egyrészt a felszerelést, a berendezése­ket, a műszereket jobban le­h­et kihasználni, másrészt a tartós űrutazások során szer­zett tapasztalatok, megfigye­lési eredmények közvetlen népgazdasági haszna is egy­re nagyobb. 'O 0, ’S * Rr« »* &>{' új erdő övezi majd a leg­nagyobb határú alföldi vá­rost, Kecskemétet. Eddig 800 hektáron ültettek fákat, s a munkát folytatva, a holt- Tiszáig húzódó , 20 kilo­méteres zöldövezeten dolgoz­nak. (MTI) Nivekvi import a szocialista országoknál A magyar ipar és külke­reskedelem számára a szo­cialista közösség országai nemcsak szilárd felvevőpia­cot, hanem biztos beszerzési forrást is jelentenek, s en­nek a jelenlegi világgazdasá­gi helyzetben különösen nagy a jelentősége. Tavaly kereken 137 milli­árd forint értékű árut hoz­tunk be az európai szocia­lista országokból, 16 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. E fejlődés azt is jelzi, hogy egyre több olyan terméket is be tudunk szerezni a szocialista orszá­gokból, amit azelőtt tőkés cégektől vásároltunk. E fo­lyamatra hívja fel a figyel­met a Külkereskedelmi Mi­nisztérium is, amikor a vál­lalatokat arra ösztönzi, hogy fokozottan tanulmányozzák a KGST-államok kínálatát, onnan szerezzenek be minél több olyan cikket, amit ed­dig tőkés valutáért vásárol­tunk. Valamennyi szocialista or­szágban jó lehetőségek kí­nálkoznak az import fokozá­sára. A Szovjetunióból az idén 7—8 százalékkal nő a behozatalunk, s fontos cél az is, hogy a többi szocia­lista államból származó im­portunk az idén már az ex­portot meghaladó mérték­ben növekedjék. A megálla­podások értelmében Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK- ból és Romániából együtte­sen az idén 14 százalékkal több árut hozunk be, mint tavaly, miközben exportunk 11 százalékkal nő. Ily mó­don 20 százalékkal növelhet­jük az idén szocialista gép­importunkat, mindenekelőtt azokét a berendezésekét, amelyeket szakosítási vagy kooperációs egyezmények keretében gyártanak. Az NDK tehergépkocsi-szállítá­sai például feleslegessé te­szik azonos teherbíró képes­ségű járművek hazai gazda­ságtalan gyártását. A Szovjetuniónak szinte valamennyi ágazata rendkí­vül fontos termékeket küld az idén is hazánkba, sőt több mint hétmillió tonna kőolaj, 4,4 milliárd kilowatt­óra villamos energia, gép­iparunk anyagellátásához 650 000 tonna hengerelt áru, 15 000 tonna réz, 11 000 ton­na ólom és több más színes­fém érkezik a Szovjetunió­ból. Jó néhány vállalatunk korszerű gépeket, automatá­kat szerzett be a szocialista r­szágokból, s a kedvező tapasztalatok alapján újabb berendezésekre adtak fel rendelést. Ké­zü­nek a húsvét hagyományosan kedves ajándékai, a h­ mos tojások. A virágos, madaras, sárközi motívumokat kikával írják a tojásokra. Bognár Istvánné, aki Bátán dolgozik, huszonkétszer vesz kézbe egy tojást, míg véglegesen kialakulnak rajta azok a minták, amelyekben sok-sok ember gyönyörködik majd hazánkban és külföldön is. Képünkön: A gyerekek érdeklődéssel figyelik a „tojásírást” 68. évfolyam 63. szám 1978. március 15., szerda Ára: 80 fillér Erdősítés összesen 1700 hektárnyi Tárgyal a francia baloldal A francia balo­dal három pártja, a komm­u­nisták, a szocialisták és a radikálisok ve­zetői megá­lapdolást kötöttek arról, hogy a nemze­gyűlési választások vasárnapi, má­sodik fordulljában kölcsönösen támogatni fogják egymást. A hép>en a három vezető, Marchais, Mitterrand és Fahre, a megállapodásról nyilatkozik. (A közös nyilatkozatot lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Befejezntek a magyar-svéd­ gazdasági megbeszélések Március 11. és 14. között szánkban tartózkodott Staf­­an Burenslam-Linder svéd kereskedelmi miniszter. Ven­déglátójával, Bíró József külkereskedelmi miniszter­rel áttekintették Magyaror­­szág és Svédország gazdasá­gi kapcsolatainak alakulását — a kétoldalú kereskedelem időszerű kérdéseit. Megálla­­pították, hogy kedvező lehe­­tőségek mutatkoznak a mindkét irányú forgalom di­namikus fejlesztésére. Egyet­értettek, hogy a kereskede­lem feltételeinek javítása céljából a két ország szak­értői kezdjenek tárgyaláso­kat új, a jelenleginél kor­szerűbb hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodás előkészítéséről. A svéd miniszter találko­zott Hetényi István tervhi­vatali államtitkárral, és vé­leménycserét folytattak a két ország tervezési, illetve gazdaságirányítási kérdései­ről. Látogatást tett a Kohó- és Gépipari Minisztérium­ban, ahol Gácsi Miklós ál­lamtitkárral értékelték a két ország közötti ipari együtt­működési kapcsolatok hely­zetét. Burenstam-Linder a Ma­gyar Kereskedelmi Kamará­ban kerekasztal-megbeszélé­­sen vett részt, amelyen a magyar—svéd gazdasági kapcsolatokban legnkább érdekelt magyar vá­rtok­ezetői előtt ismertette a svéd gazdaság jelenlegi problémáit, és válaszolt a két ország közötti kereske­­delem további bővítésével kapcsolatos kérdésekre. A svéd miniszter kedd délután elutazott hazánkból. Magyar-osztrák megállapodás Urbán Lajos közlekedés­is postaügyi államtitkár és dr. Karl Halbmayer közleke­dési államtitkár vezetésével kedden Budapesten m magyar —osztrák légügyi tárgyaláso­kon áttekintették a két or­­szág légiközlekedési együtt­működési helyzetét, tovább­fejlesztésének távlati lehető­ségeit, különös tekintettel a két szomszédos ország erő­södő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatai­ra. A tárgyalások eredménye­­ként az érvényben levő ma­­gyar—osztrák légügyi egyez­mény rendelkezéseivel össz­­hangban megállapodtak 1979.­­g a két fővárost érintő és azokon túlmenő magyar és •­osztrák légijáratok, valamint az utas- és áruforgalom összehangolásában. Lipcsei vásár A lipcsei tavaszi vásáron létrejött megállapodás értel­mében a Német Demokra­tikus Köztársaság idén 2000 tehergépkocsit szállít Ango­lába és Etiópiába. Termálvízben ázik a kender Megkezdődött a „tavaszi munka" az ország kender­gyáraiban: először a modern betonalagutakba rakták be a kévéket, majd az időjárás melegebbre fordulásával a szabadban levő medencék­ben is elhelyezik az ázta­­ásra váró anyagot. A Ken­­derfonó és Szövőipari Válla­lat üzemeiben az őszi jó termés alapján az idén több mint 800 ezer mázsa kendert áztatnak. Ez a feldolgozás első sza­kasza: az ősszel rakott óriá­si kazlakból kikerülő kévé­ket termálvízbe helyezik, ahol megfelelő baktériumok­­ közreműködésével fellazítják a rostokat összekötő pektin­­anyagot. Így megkönnyítik a tiloló- és más feldolgozó gé­pek munkáját, a rostok ele­mi szálakra bontását. Nemrég befejeződött a rostipar mintegy 100 millió forint értékű rekonstrukció­­ja, amelynek keretében meg­oldották a többi üzemben is az anyagmozgatás gépesíté­sét. A szabadban levő ázta­tómedencékből már darus kocsikkal emelgetik a több mázsásra duzzadó kévéket. Ebben az idényben tíz új, szovjet gyártmányú autóda­ru segíti az áztatást a jórészt falusi kendergyárakban. D. B.

Next