Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
CsSforfőfc, WT9. március 1 Gazdagodó úttörőélet Úttörővezetők megyei konferenciája Szegeden Szegeden, a Tisza-parti Ifjúsági Házban rendezték meg tegnap, szerdán Csongrád megyei úttörővezetők konferenciáját. Százötven küldött és harminc meghívott vett részt az egész napos tanácskozáson. Ezen részletesen elemezték az elmúlt három év úttörőmunkáját, meghatározták a további feladatokat. Az elnökségben foglalt helyet Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Tóth Zsuzsanna, a megyei KISZ-bizottság titkára, Balner Károly, az országos úttörőelnökség tagja, a csillebérci úttörőtábor igazgatója, Ökrös János, a megyei pedagógus-szakszervezet titkára, dr. Müller Józsefné, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Gácsér József, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára. A résztvevőket Bárdos Klára köszöntötte, majd Pádár Lászlóné, megyei úttörőelnök szóbeli kiegészítést fűzött a Magyar Úttörők Szövetsége Csongrád megyei tanácsának beszámolójához. Az úttörővezetők hatodik országos konferenciája óta eltelt időszakban a megye úttörőelnökségei, csapatvezetőségei, úttörőházai kedvező körülmények között dolgozhattak. A több mint 43 ezer úttörő és kisdobos mozgalmi életét 1700 felnőtt úttörővezető irányítja, és 1300 pártoló tag segíti. A pedagógusok egyik legelismertebb társadalmi munkája az úttörővezetői tevékenység, jó néhányuk pártmegbízatásként vállalta ezt a feladatot Az úttörőcsapatok elismerésre méltó lépéseket tettek a tanulmányi munka javításáért, és a gyerekek közéletiségre neveléséért. Eredményesen fejlődött a csapatok közművelődési és kulturális munkája, a tömegsportmozgalom. A megyében három úttörőház áll a pajtások rendelkezésére, s örvendetes, hogy ugrásszerűen megnőtt az úttörőtáborok férőhelyeinek száma. A beszámoló kitért az úttörőcsapatok társadalmi kapcsolatainak alakulására, értékelte az úttörőtanács és a különböző szakbizottságok működését, Összegezésként megállapította, az elmúlt három évben jelentősen fejlődött, szervezettebbé, sokrétűbbé vált Csongrád megyében az úttörőmunka, s ez a csapatvezetők aktivitásának is köszönhető. A beszámoló feletti vitában 19 küldött szólalt fel A megyei úttörőelnök foglalta össze a tanácskozás főbb gondolatait, s válaszolt a kérdésekre. Ezután a küldöttek elfogadták a beszámolót és a határozati javaslatot, majd megválasztották a megyei úttörőelnökség 15 tagját, valamint a hetedik országos úttörővezetői konferenciára utazó 14 küldöttet Megyei úttörőelnöknek ismét Pádár Lászlónét, titkárnak ismét Bárdos Klárát választották. A konferencia résztvevőinek egy csoportja A gépesítés könnyíti a munkáját postásai! További korszerűsítések A dél-alföldi postások kedden szakszervezeti nagy aktívan, szerdán pedig műszaki és forgalmi konferencián értékelték az elmúlt év tapasztalatait és meghatározták az 1979. év feladatait. A beszámolót, amely figyelembe vette a korábbi tanácskozásokon elhangzottakat is, Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője tartotta. Többek között elmondotta, hogy a levélforgalom már tavaly is a tervezettnél kevesebb volt, a csomagforgalom lényegesen csökkent. A kézbesítésnél még mindig mutatkoznak problémák annak ellenére, hogy a támpontrendszerű levélszekrényes kézbesítés főleg a külterületek gondjait sikeresen megoldotta. Előfordult néhol, hogy a hírlapkézbesítés munkaerő hiányában akadozott. A hálózatfejlesztés tervszerűen haladt, 15 közép- és kispostahivatalt korszerűsítettek. A három megyében 60 gépkocsival szaporodott a járműpark, s megkezdődött több géphivatal korszerűsítése is. A távbeszélő-szolgáltatás lényegesen javult Szegeden, Mórahalmon, Kisteleken, Deszken és Röszkén. A telefonra várakozók száma a három megyében még mindig meghaladja a 16 ezret, négyszázzal több, mint az elmúlt esztendőben volt. Elkészült a Szeged 2. hivatal hálózati létesítményének tanulmányterve, s tovább folytatják a pusztamérgesi, mórahalmi, tömörkényi kisposták építését. Teljes felújítás és korszerűsítés kezdődik az újszentiváni postahivatalban, s tovább folytatódik a szegedi forgalmi telephely építése. A munka könnyítésére igen sok kisgépet szereznek be. Várhatóan 72 darab különböző típusú gépkocsi is gyorsítja majd a munkát A hírlapok kézbesítésénél új módszerrel próbálkoznak; társadalmi elárusító helyeket létesítenek. Ez év közepén kiadják a Bács-, Békés- és Csongrád megye összevont telefonkönyvét, amelyben már a közelmúltban megváltozott szegedi és környéki telefonszámok is helyesen szerepelnek. Olást tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának elnökletével összeült a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter és Pozsgay Imre kulturális miniszter. A testület meghallgatta és tudomásul vette Barabás Miklósnak, a KISZ KB titkársága tagjának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről. A többi között szólt arról a nemzetközi felháborodásról, amelyet a pekingi militarista körök Vietnam elleni agressziója váltott ki. Világszerte fiatalok milliói emelték fel tiltakozó szavukat a barbár kínai támadás ellen, s követelték: vonják ki Vietnam földjéről az intervenciós erőket. A KISZ KB a továbbiakban Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta a fiatal művészek társadalmi helyzetéről és a KISZ körükben végzett tevékenységéről szóló jelentést, 3 A kusza készletek népgazdaság működésének egyik fontos jellemzője a készletek alakulása. Következtetni lehet belőle a struktúrára vagy a tervszerűségre éppúgy, mint az érdekeltség esetenkénti ellentmondásaira. A fokozott figyelmet hazánkban az is indokolja, hogy a készletek évek óta egészségtelenül nőnek. A múlt év végén 450 milliárd forintnyi készletet őriztek a vállalatok és ipari szövetkezetek raktáraiban. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy értéke csaknem eléri az egyévi nemzeti jövedelem nagyságát A Magyar Nemzeti Bank becsült adatai szerint tavaly a készletek hozzávetőlegesen 35 milliárd forinttal nőttek. Bizonyos tartalékok persze minden gazdaságban nélkülözhetetlenek. A termelés biztonsága, folyamatossága, az ésszerűség kívánja így. De a szükségesnél nagyobb készletek csak a népgazdaság tehertételeit növelik. „Eladók piaca” — így jellemzik a nálunk kialakult helyzetet, ami azt jelenti, hogy a vevők, felhasználók — némi túlzásal élve — mindent felvásárolnak, amit kapni lehet. E „készletezési mánia” érdekeltségi problémákra és a vállalatok közötti kapcsolatok zavaraira vezethető vissza. A vevő nem bízik az eladóban, nem hiszi, hogy igényeit időben és a kellő mennyiségben valóban kielégítik. Ezért korábban és az indokoltnál többet rendel, számítva a szállítási határidők csúszására és a kértnél kisebb tételekre. S előfordul az is, hogy a készletet vásárolni akaró vállalat — biztonsági okokból — több szállítóhoz is fordul: valamelyik majd csak kielégíti igényeit. S ha esetleg többen is szállítanak neki? Inkább több legyen, mint kevesebb! Lehetséges persze, hogy másutt éppen ez a túlbiztosítás okoz hiányt. A túlbiztosító, óvatoskodó vállalatok így sokszor maguk állítják elő a hiányhelyzetet, hozzájárulva ezzel is a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásához. A készletek nagyságát a lekötött készletnapok számával is nyilvántartják. A magyar iparban — az élelmiszeripar adatai nélkül — ez 12 év átlagában 80 nap, ami azt jelenti, hogy átlagosan ennyi időre elegendő készletet tárolnak a vállalatok. Ez persze hatalmas — készletezési, raktározási — többletköltséget jelent Csak összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a fejlett tőkés országokban óriási ipari üzemek dolgoznak egyhetes (!) készletekkel. Megtehetik, hiszen tudják, hogy ha feladnak egy megrendelést, azonnal, s a kívánt mennyiségben, minőségben megkapják a kért árut. A vállalatok és szövetkezetek készleteit három fő csoportra szokás osztani. Az elsőbe a termeléshez szükséges alap- és segédanyagok tartoznak, a második a befejezetlen, félkész termékeket foglalja magában, míg az utolsó csoport az eladásra szánt késztermékeké. E három csoport aránya a magyar iparban — megintcsak az élelmiszeripar nélkül — az utóbbi 15 évben szinte semmit nem változott. Míg ez idő alatt a készletek állománya két és félszeresére növekedett, az alap- és segédanyag 70, a befejezetlen termék 18, az eladatlan késztermék változatlanul 12 százaléka az összes készletnek. Ismét csak összehasonlításként: az Egyesült Államokban ugyanez az arány 40:20:40. Igaz, ott más a társadalmi-gazdasági berendezkedés, de a jelentős hazai arányeltolódást ez nem indokolja. Az alap- és segédanyagok vásárlásának alakulásáról már volt szó, a befejezetlen termelésé nagyjából megfelel a „normális üzletmenetnek”. De a raktárakban álló késztermékek — csak látszólag alacsony — aránya a többi között arra is enged következtetni, hogy sok helyütt nem jól mérték fel az értékesítési lehetőségeket. E termékek egy része kifejezetten eladhatatlan, vagy nehezen eladható. 5-15 százalékra becsülik a „bedöglött készletek” arányát, ami — az abszolút számot figyelembe véve — 20-60 milliárd forint körüli érték. A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy a készletek elhelyezkedésén kell javítani, jelenleg ugyanis túlnyomó részük nem az eladók, hanem a felhasználók raktáraiban áll. Vannak ugyan Magyarországon termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok, amelyeket éppen a már említett gondok, feszültségek megszüntetésére hoztak létre. A TEK-vállalatok raktáraiban azonban az összes készleteknek csak mintegy 9-10 százaléka található. Ennek is több oka van. A magas eszközterhek miatt nem érdekük a készletezés — igaz, raktárkapacitásuk sem lenne elegendő —, márpedig a valódi kereskedelmi tevékenységnek ez elengedhetetlen feltétele. De talán ennél is súlyosabb ok, hogy a TEK-vállalatok készleteik beszerzésénél ugyanolyan helyzetben vannak, mint a többiek... A kialakult gyakorlat tehát az, hogy a TEK-vállalat begyűjti a megrendeléseket, s ezek birtokában rendel 6 is — gyakran meghosszabbítva ezzel az amúgy sem rövid beszerzési folyamatot, az idén előzetes becslések szerint várhatóan 35-40 milliárd forinttal nőnek a készletek. A kedvezőtlen tendencia megállításának egyik — jóllehet, „külső” — eszköze a hitelezési feltételek szigorítása. Az új rendelkezések szerint a bank a hitelkérelem elbírálásánál „készletleépítési terv” készítését írhatja elő. Ugyancsak jó irányú változásokat hozhat a vállalati készletgazdálkodás javítása, ha ezen a területen is valóban erre a „szakmára” képzett emberek dolgoznak. Nyilvánvaló az is, hogy a vállalati anyagbeszerzők túlbuzgósága és vásárlási kedve is jelentősen lecsökken, ha kedvező változásokat sikerül elérni a szállítási fegyelemben. Mindehhez azonban a gazdaság egész területén szükség lenne a vevők pozíciójának, biztonságának erősítésére, a arra, hogy a tényleges, valódi szükségletekre termeljenek. F.P. Sr. A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szövetkezetek legutóbbi kongresszusa határozatának megfelelően a TOT fokozta a szövetkezetek tisztségviselőinek továbbképzését — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén. Ezen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Tavaly például 6000 termelőszövetkezeti tisztségviselő vett részt a különböző tanfolyamokon, az idén 7000-en ülnek be újra az iskolapadokba. Juhtejtermelés Hódmezővásárhelyen országos tanácskozást rendeztek tegnap, szerdán a juhtejtermelésről. A szakembereket — akik az ország számos közös gazdaságából érkeztek — dr. Fekete Gyula, a szegedi élelmiszeripari főiskola főigazgató-helyettese köszöntötte, s vázolta a juhtenyésztés tradícióit, amelyekhez kapcsolódva csak a legutóbbi években tapasztalható újabb fellendülés a juhtenyésztésben és a tejtermelésben. A kedvező irányú változás erősítésére, a jövedelmező és gazdaságos tevékenység megismertetésére a tanácskozáson több előadás hangzott el. A szakemberek hangsúlyozták: a jelenleg termelt tej közel száz százaléka exportsajt alapanyaga, a juhtej termelésének növelése tehát előnyös a népgazdaság számára. A lehetőségekre, a gépi berendezések alkalmazására ezért irányították a szakemberek figyelmét a tanácskozáson. , Újítások sorsa Vizsgálta a népi ellenőrzés A múlt év első felében vizsgálták a megyei népi ellenőrök az újítómozgalom helyzetét a közlekedési és építőipari ágazatban. Akkori megállapításaik, javaslataik hatását mérték fel nemrégiben, s ennek az utóvizsgálatnak a tapasztalatait összegezték a bizottság tegnap délelőtti, dr. Kakuszi Lászlónak, a megyei NEB elnökének vezetésével megtartott ülésén. A vizsgálatban érdekelt vállalatoknál — éppen az alapvizsgálat hatására — fellendült az újítómozgalom. Javult az újítási ügyek intézésének színvonala, az újítók anyagi és erkölcsi elismerése fokozottabban érvényesül, a beadott, elfogadott és bevezetett újítások aránya kedvezően alakult. Ahol arra lehetőség volt, a vállalatok törekedtek a tényleges gazdasági számításokon alapuló díjazásra. Az utóvizsgálatban részt vevő népi ellenőrök tapasztalatai szerint a tanácsi felügyeleti szervek tevékenységében is jelentős változások figyelhetők meg. A megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya például az újítómozgalommal kapcsolatosan irányelveket adott ki, s a felügyelete alá tartozó vállalatoktól minden évben szöveges, értékelő beszámolót kér. A vállalatok közötti versenyek elbírálásánál is figyelembe veszi, miként támogatják az újítómozgalmat. A Csongrád megyei Nép Ellenőrzési Bizottság tagjai a tegnapi ülésen megtárgyalták annak az utóvizsgálatnak az anyagát is, melyet a vállalati és szövetkezeti tulajdonban levő tehergépjárművek és autóbuszok kapacitáskihasználását felmérő 1977-es vizsgálat nyomán kezdeményeztek. Tekintettel a vizsgálat témájának fontosságára, a népi ellenőrök tapasztalataival később önálló cikkben ismertetjük meg olvasóinkat. Jubileumi csapolás Huszonöt évvel ezelőtt, 1954. február 28-án csapoltak először nyersvasat a Dunai Vasmű I. számú kohójából. Az eseményre szerdán jubileumi csapolással emlékeztek a nagyolvasztó gyárrészleg dolgozói. Az ország legnagyobb kohójából Elekes József főolvasztár nyitott utat a folyékony vasnak, majd a jubileumi adagból emlékplakettet öntöttek.