Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Csütörtök, 1981. január 1 3 Az évek Miliőjén S2­­ S: vetés készül az elért eredményekről és a további tennivalókról. A mostani számve­tések különösen fontosak számunkra, hi­szen 1980 egyben az V. ötéves terv befeje­ző éve volt, s az 1981-es esztendővel az új ötéves tervidőszakot indítjuk. Pontos, vég­legesnek mondható számok még természe­tesen nem állnak rendelkezésre, hiszen­ a vállalatok gazdaságok mérlegei és tervei csak néhány hónap múlva kerülnek végle­gesítésre, mégis a legjellemzőbb eredmé­nyek és tennivalók már meghatározhatók. Csongrád megye gazdaságának fejlődésé­ben, a lakosság életkörülményeinek alaku­lásában az elmúlt öt év jelentős változá­sokat hozott. A korábban bőségesen ren­delkezésre álló tartalékok, melyek lehe­tővé tették viszonylag olcsón új ipari üze­mek létrehozását, illetve a meglevők ter­melésének gyors felfejlesztését, a hetvenes évek közepére nagyrészt kimerültek, így a megye gazdasága nagyjában-egészében ugyanazokkal a problémákkal került szem­be, mint a magyar népgazdaság egésze, az extenzív fejlesztési tartalékok kimerülésé­vel. A világgazdaságban végbement vál­tozások, bizonyos vonatkozásokban — pél­dául a könnyű- és élelmiszeripar nagyobb részaránya következtében — megyénk gaz­daságát az országos átlagnál súlyosabban érintették. Mindezek hatásaképpen az V. ötéves terv időszakában, de különösen annak utolsó két évében gazdaságunk megújulásának, átalakulásának szükségessége került elő­térbe Számítva a megváltozott körülmények­re — hasonlóan az országos előirányzatok­hoz — a megye gazdaságában is mérsé­keltebb előirányzatokat határoztunk meg. A megye iparának gással egyező mennyiségi növekedést ér­jen el: erőteljesebben fejlessze a külpiac­ra kerülő termékek gyártását, a termelés növekedését teljes egészében a munka ter­melékenységének növekedéséből fedezze. A mennyiségi célkitűzéseket — mint országo­san —a megyénk ipara sem érte el. öt év alatt előreláthatóan — a tervezett 32—35 százalékkal szemben — 19—21 százalékkal növekedett az ipari termelés. Ugyanakkor a munka termelékenysége 26—28 száza­lékkal növekedett Az exportra termelt árumennyiség változatlan áron 50 száza­lékkal folyó áron (mely tükrözi a világ­piaci inflációs irányzatokat, de a jobb ár­munkát is) 80 százalékkal több 1980-ban az 1975. évinél. Ily módon megyénk ipara a népgazdasági követelményeknek megfele­lően végezte tevékenységét. Bár megyénk építőipara lényegesen na­gyobb arányban fejlődött, mint az országos átlag, a célt, a termelés 40—50 százalékos nö­velését nem értük el, ténylegesen 25—27 százalékkal emelkedett a termelés. Ebben okként közrejátszott a beruházási tevé­kenység erőteljesebb mérséklése az utób­bi két­ évben, valamint, hogy az építőipar létszámigényét nem tudtuk kielégíteni. Fi­gyelemre méltó, hogy a munka termelé­kenysége 33—34 százalékkal növekedett, s jelentősen csökkent a kielégítetlen építési igény mértéke. Szerény előrelépés történt a szűk keresztmetszetet jelentő szakipari kapacitások fejlesztésében. Az anyagi termelés ágazatai közül a leg­kiegyensúlyozottabb fejlődést megyénk mezőgazdasága érte el az elmúlt öt­ évben. Célul tűztük ki, hogy a termelés növeke­dése haladja meg az országos átlagot. Ezt sikerült is elérnünk, hiszen az országos 12 —15 százalékos növekedéssel szemben az előzetes számítások szerint megyénk me­zőgazdasági termelése 16—17 százalékkal növekedett. Részben tudtuk csak megvaló­sítani azt a tervünket, hogy az átlaghoza­mokban érjük el, sőt haladjuk túl az or­szágos átlagot. Teljesült az, hogy a búza­­termelés hektáronként három és fél-négy tonnás, a kukorica négy és fél-öt tonnás évenkénti átlagszinten stabilizálódjon. Bár léptünk előre, de nagyon szerényen a ha­gyományos kertészeti ágazataink, a zöld­ség és gyümölcs termelésében. A hajtatott primőrzöldség termelésében nagyarányú, a szántóföldi zöldség tömegtermelésében vi­szont csekély mértékű a fejlődés. Az el­öregedett ültetvények kivágásával nem tar­tott lépést a telepítés, így egészében csök­kent a szőlő és gyümölcs területe me­gyénkben. Nagyrészt teljesült az állatte­nyésztési hozamok növelésének előirány­zata. Különösen figyelemreméltó az egy tehénre jutó tejtermelés nagyarányú növe­kedése a sertéshústermelés ingadozásmen­tessége, és a juhtenyésztés egyenletes fej­lődése. A szarvasmarha-állomány minőségi cseréje jelentősen előrehaladt a tervidő­szak folyamán, de a kisgazdaság tehéntar­tásának csökkenését a nagyüzemek nem tudták teljesen ellensúlyozni. Az ötödik öt­éves tervidőszak egyik legjelentősebb eredménye a komplex vízrendezésben és a meliorációban elért előrehaladás, mellyel több tízezer hektáron teremtettük meg a termelési biztonságot. Végül, de nem utolsósorban figyelemre méltó, hogy a kisgazdaságok termelési visszaesésének mérséklésére kitűzött célt nagyrészt teljesítettük. A nagyüzemek se­gítésével , valamint az ellátó- és felvásár­­lótevékenység fejlesztésével a kisgazdasá­gok termelése számos területen növekedett. Az elért eredményekben szerepet játszott mezőgazdasági nagyüzemeink műszaki színvonalának növekedése, a vezetők és dolgozók szakképzettségének nagyarányú fejlődése, a gazdaságok javuló együttmű­ködése és kölcsönös segítségnyújtása. A bÜ7­p­fPflpC és a hírközlés me­­gUt­ottunk e­gyénkben részben az előirányzatoknak, részben a gazdaság fej­lődése és a lakosság életkörülményeinek alakulása által támasztott igényeknek megfelelően fejlődött. Az elmúlt öt év alatt a területünkön áthaladó országos vasúti és közúti fővonalak korszerűsítésre kerül­tek. Befejeződött a második szegedi Tisza­­híd, folyamatban van a Csongrád—Szentes közötti közúti híd építése. Jelentősen nö­vekedett a közlekedés és hírközlés eszköz­állománya és annak korszerűsége. Üzembe helyezésre került a szegedi új távbeszélő­­központ, mely lehetővé tette az országos táv­hívó hálózatba a megye lakótelepülései egy részének bekapcsolódását. A szentesi tv­­adótorony és berendezéseinek korszerűsíté­sével javultak a televíziózás és az URH­­- rádiózás feltételei. A tervidőszak alatt le­lassult az a folyamat, amely a vasúti sze­mély- és teherszállítás részarányának csökkenésében jutott kifejezésre. A fej­lesztési eszközök szűkössége miatt a ter­vezettől elmaradt a postaépületek korsze­rűsítése a közlekedést szolgáló benzinkút­hálózat kiépítése Nem valósult meg mara­déktalanul a gépkocsi javító, -karbantartó hálózat bővítésének terve sem. Megyénk kereskedelmi hálózata — kü­lönösen Szegeden — jelentősen el volt ma­radva az országos átlaghoz képest. Ezért nagy fejlesztést — 60 ezer négyzetméter kereskedelmi alapterület megépítését — tűztük ki célul. Bár az előirányzatot az épí­tési kapacitás szűkössége miatt tel­jes egé­szében nem értük el mégis minden eddi­gi tervidőszak legnagyobb kereskedelmi fejlesztése valósult meg az elmúlt öt év­ben. Szegeden üzembe helyezésre került az új Hungária Szálloda, megnyílt a vidék legnagyobb áruháza, és egy korszerű bú­toráruház. Makón egy új nagy teljesítmé­­nyű szövetkezeti áruház létesült. Hódmező­vásárhelyen ugyancsak jelentős kereske­delmi hálózatbővítés történt. Azt­ mondhat­juk, hogy megyénk minden jelentősebb te­lepülése az ötéves terv időszakában figye­lemreméltó fejlődést ért el a kereskedel­mi és vendéglátó hálózat növelésében. A megye gazdaságának fejlődésével lé­pést tartott a lakosság életszínvonalának növekedése, életkörülményeinek javulása is. Mint országosan, megyénkben is a fog­lalkoztatás teljes. Minden megélhetési le­hetőséget kereső — ha nem is mindig egyéni kívánságának megfelelően — mun­kát talál. Az elmúlt­ öt évben tovább nőtt a nem mezőgazdaságban, és ezen túl a nem anyagi ágakban dolgozók részaránya. A lakosság jövedelme 1 £ 5fá­­zalékkal, ezen belül a bér és bér jellegű jö­vedelmek 33—35 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlődé­sének hatásaképpen a mezőgazdaságból származó jövedelmek növekedési üteme az átlagnál nagyobb volt, közel 50 százalékos. Egyes területeken a bérátlagok még el van­nak maradva az országoshoz képest. Azon­ban a lakosság egy főre eső jövedelme megfelel az országos átlagnak, hiszen ná­lunk az úgynevezett másodlagos jövede­lemből a lakosság nagyobb aránya része­sedik. Ez kapcsolatos főleg a zöldségter­meléssel, de más egyéb sajátos körülmé­nyekkel is. A lakosság ellátása — mint országosan — nálunk is kiegyensúlyozott­ volt. Je­lentősen bővítettük az árualapot helyi ter­melésből és határ menti árucserével, kü­lönösen olyan áruféleségekből, melyekből átmenetileg hiány jelentkezett. A lakosság életkörülményeinek javulá­sában a legfigyelemreméltóbbak a lakás­építésben elért eredményeink. Soha ennyi lakás — mintegy 24 ezer — öt év alatt Csongrád megyében még nem épült mint amennyit az elmúlt időszakban építettünk. Különösen figyelemreméltó, hogy növe­kedett a lakásépítésben a városok részará­nya. Nagyot léptünk előre a közműszol­gáltatás fejlesztésében. A vezetékesgáz-fo­gyasztás 50 százalékkal, a palackosgáz-fo­­gyasztás 20 százalékkal növekedett. Figye­lemre méltóan javult a villamosenergia-, valamint a vezetékes víz-ellátás. Gyorsítot­tuk, mégis el vagyunk maradva a lakások csatornahálózatba való bekapcsolásával és még­­ inkább a szennyvizek kezelését biz­tosító objektumok kiépítésével. A lakosság egészségügyi ellátása terén ugyancsak méltánylandó eredmények szü­lettek. A Csongrád városi, és a MÁV-szak­­rendelő intézet megépítésével megyénk egész területén a járóbeteg-szakrendelő há­lózat kiépítésre került. A fekvőbeteg-ellá­tás javulását szolgálja a 141 ágyas deszki pavilon, a belgyógyászati klinika intenzív osztályának és a szegedi II. kórház új épületének elkészülése. Javítja a lakosság egészségügyi ellátását a makói kórház új műtőszárnyának a megyei véradó állomás­nak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem központi­­ klinikai laboratóriumának, a szentesi és kisteleki új mentőállomások, és számos más egyéb, kisebb egészségügyi létesítmény üzembe helyezése. Sajnos, nem megfelelően halad a kórházak rekonstruk­ciója, az új KÖJÁL- és gyógyszertári köz­pont építése. Nagy erőfeszítéseket tettünk a szociális ellátás fejlesztésére is, de el­gondolásaink nem teljesültek maradéktala­nul A tervezett bölcsődei és szociális ott­honi létesítmények egy része nem ké­szült el. A­z elmúlt 5 évben £ S?nnk is lett a közoktatás és a kulturális el­látás fejlesztése. Terveztünk 2 ezer 600 óvodai hely létesítését, és már négy év alatt 2 ezer 800-at adtunk át rendelteté­sének. Megépült 272 tanyai fiatal korszerű elhelyezését, és tanulási feltételeit biztosító szegedi diákotthon. A tervezett 182 álta­lános iskolai tanterem mindegyike nem épült meg építőipari kapacitás szűkössége miatt, egy részének létrehozása áthúzódik a következő tervidőszakra. Három új szakmunkásképző intézetet. 200 helyes szakmunkás-diákotthont, három új kö­zépiskolát létesítettünk. Gyarapítottuk a középiskolai diákotthoni helyek számát. Elkészült a Szegedi Orvostudományi Egye­tem új oktatási épülete. Kulturális beruházásaink nem a kí­vánt ütemben haladtak. De épült új if­júsági ház (Szegeden, Csongrádon, Szen­tesen), Makón pedig a volt járási tanács épülete lett átadva erre a célra. Erőtelje­sebben folytatódott a Pusztaszeri Nemze­ti Emlékpark kialakítása. Megkezdődött a Szegedi Nemzeti Színház főépületének re­konstrukciója. Épül a szegedi új könyv­tár-levéltár és diákélelmezési objektum. A megváltozott világgazdasági feltételek és a korábbi fejlesztési források kime­rülése következtében — mint országosan —­ megyénkben is a gazdaság továbbgya­­rapítása, a lakosság életkörülményeinek javítása csak nagyobb erőfeszítéssel lehet­séges. Testületi határozatok a megye VI. ötéves tervére még nincsenek. A legfőbb célok, irányok azonban már kirajzolódtak. Mint országosan, megyénk gazdaságában is azokat a kedvező folyamatokat kell erőtel­jesebben tovább folytatni, melyek a közel­múlt évek során kialakultak. A szűkösebb beruházási lehetőségeket figyelembe véve, a belső tartalékok nagyobb mérvű feltárá­sára kell a figyelmet összpontosítani Az ipar területén jelentősebb új terme­lőegységek építésével (előreláthatóan) nem számolhatunk. A folyamatban levő fejlesz­tések befejezésére, a korszerűsítések erő­teljesebb szorgalmazására kell erőnket összpontosítani. A termékszerkezet további javításával erőteljesen növelni kell az exportra termelést és tovább bővíteni a helyi árualapot. Megyénk építőiparának — előreláthatóan — különösen az első két évben még nem lesz kapacitásfeleslege. Mivel építőipari szervezeteink az ország más részein is vállaltak munkát, és felszereltségénél fog­va a DÉLÉP külföldi megrendelés telje­sítésére is képes, így az országos tenden­ciáktól eltérően, nagyobb visszaesésre elő­reláthatóan nem kerül sor. Növelni kell a javító- és fenntartási tevékenység részará­nyát az összes építési tevékenységen belül. A Szegeden már előkészített korszerű csa­ládi lakóházépítési tevékenységet ki kell terjeszteni a megye többi városára, sőt a nagyobb községekre is. A mezőgazdasági mítunk — az elő­ző tervidőszakhoz hasonlóan — az országos mennyiségi növekedést meghaladó ter­­melésfejlesztéssel. Erőteljesebben szükséges előtérbe helyezni a hozamok növelését, a fajlagos költségek csökkentését. Természeti feltételeinknek megfelelően, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a termálenergia sokoldalú felhasználására, a komplex víz­rendezés továbbvitelére, a gyümölcs- és szőlőültetvények telepítésére. Megyénk közlekedési és hírközlési üze­meinek maradéktalanul ki kell elégíteni a népgazdasági és lakossági igényeket és ezen, valamint a tranzitszállításból adódó igények növekedése arányában bővíteni a tevékenység­üket Á kereskedelem területén olyan nagy hálózatfejlesztéssel, mint volt az V. ötéves tervidőszakban, nem számolhatunk, ennek nincs is indokoltsága. A meglevő, különö­sen az újonnan épült kereskedelmi egysé­gek komplettírozásával, jobb, ésszerűbb, gazdaságosabb kihasználásával, a növekvő lakossági igényeket ki lehet elégíteni. A lakosság életkörülményeinek alakulá­sát az országosan is ható tényezők fogják előreláthatóan meghatározni megyénkben is. Számításunk szerint fent tudjuk tarta­ni a lakosság teljes foglalkoztatottságát. Fel kell készülni arra, hogy a termelési szerkezet változásából adódó munkaerő­­átcsoportosítást a tanácsok koordináló-, képző- és átképzőtevékenységével is segít­sük. A lakosság jövedelmi helyzete a kiala­kult tendenciáknak megfelelően, nem lesz rosszabb sőt talán kedvezőbb lesz az or­szágosnál, hiszen a fő jövedelmi források stabilitása mellett a másodlagos jövede­lemszerzések tovább bővülnek. A lakosság áruellátását az országos le­hetőségeken túl a következő tervidőszak­ban is a helyi árualapok termelésével szük­séges biztonságosabbá, még kiegyensúlyo­zottabbá tenni. A szerényebb fejlesztési lehetőségek el­lenére tovább folytatjuk megyénk lakás­­állományának bővítését, korszerűsítését, és erőteljesebben folytatjuk a meglevő la­kásállomány állagmegóvását, felújítását Ugyancsak tovább folytatódnak — a la­kosság anyagi lehetőségeit is felhasználva — azok a fejlesztések, amelyek a lakosság kommunális ellátását biztosítják. A népgazdasági terveknek megfelelően, megyénkben is kiemelten kell kezelni a lakosság egészségügyi és szociális ellátá­sának fejlesztését. A fő figyelmet a 410 ágyas új klinikai tömb megépítésére, a fo­lyamatban levő KÖJÁL- és gyógyszertári központ építésének befejezésére, a szociá­lis otthoni hálózat fejlesztésére kell fordí­tani A közoktatás területén £ía nul fő tennivaló az általános iskolai igé­nyek kielégítése. Az új iskolák építése mellett gyorsítani indokolt a régi iskolák felújítását, korszerűsítését, bővítését. A kulturális terület fejlesztésében ki­emelt program a Szegedi Nemzeti Színház főépületének rekonstrukciója, az új könyvtár- és levéltár-objektum építésének folytatása és befejezése. Meglevő kulturá­lis intézményeinket, illetve ilyen célra át­alakítható épületeket az eddigieknél job­ban kell hasznosítani. A tanácsok fejlesztési lehetőségei sze­rényebbek lesznek a VI. ötéves tervidő­szakban, mint voltak az előző öt évben. De ésszerű, takarékos felhasználással, a lakos­ság — már eddig is tapasztalt — település­fejlesztési készségének további kibontakoz­tatásával a szerényebb anyagi lehetősé­gekből is jelentős előrelépést lehet tenni Ezt annál is inkább remélhetjük, mert meglevő lakásállományunk, intézményeink felújítására, korszerűsítésére 25—50 száza­lékkal nagyobb anyagi források fognak rendelkezésre állni. Fel kell számolnunk azt a szemléletet, hogy minden igényt csak új építéssel lehet kielégíteni. Ne hagyjuk kihasználatlanul a meglevő lehetőségeket, fordítsunk kellő figyelmet régi intézmé­nyeink megvédésére, korszerűsítésére, bő­vítésére. IkSZPnP7VP megállapítható, hogy az UCOÍCyCLIC v. ötéves terv megyénk gazdaságának fejlődése, az itt élő lakosság életkörülményeinek alakulása szempontjá­ból egyik leggazdagabb tervidőszak volt. A VI. ötéves terv mennyiségi növekedés­ben ugyan kevesebbet ígér, de többet kö­vetel tőlünk a minőségben, ezért nem lesz kisebb a feladatunk. Bizonyára megyénk továbbfejlődésének nem kevésbé jelentős időszaka lesz. Eredményeink, tennivalóink írja: dr. Komócsin Mihály

Next