Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!' AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az országgyűlés jóváhagyta kormány beszámolóját és a tavalyi költségvetés végrehajtását Befejeződött a parlament nyári ülésszaka Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének megnyitója után folytatódott a vita a Minisztertanács elnökének csütörtöki beszámolója felett. Elsőként Pója Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra Bevezetőjében rámutatott: mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélybe került. Belső és külső feladataink, egész életünk, jövőnk szempontjából meghatározó jelentőségű: sikerül-e megőrizni és tovább fejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált európai együttműködést. A továbbiakban arról szólt: kormányunk helyesli és támogatja az észak-európai, a közép-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló javaslatokat. A Magyar Népköztársaság küldöttsége következetesen síkra száll azért, hogy a madridi találkozó tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentummal fejeződjék be, s hogy Európa a helsinki záróokmányban megjelölt úton és szellemben haladjon tovább. Ezt az elvi álláspontunkat erősítette meg Kádár János elvtárs a hat európai semleges és el nem kötelezett ország vezetőinek felhívására adott válaszában. A külügyminiszter szólt fejlődő kapcsolatainkról a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaival. Végül megállapította: a Magyar Népköztársaság népünk áldozatos, megfeszített munkájával eddigi eredményeivel megbecsült helyet és tekintélyt vívott ki magának a nemzetek nagy családjában. Kifejtette véleményét a vitában dr. Petri Gábor (Csongrád megye, 6. választókerület), a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora (felszólalását külön ismertetjük), Barcs Sándor (Budapest), Ujvári Sándor (Zala megye), Ispanovits Márton (Bács-Kiskun megye), Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár megye), Pethő István (Veszprém megye), Kovács Ferenc (Budapest). Több képviselő nem kért szót, így Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondott zárszót (vitaösszefoglalóját lapunk 2. oldalán ismertetjük), kérve, hogy az országgyűlés a beszámolót Parlamenti felszólalásában dr. Petri Gábor, Csongrád megye 6. választókerületének képviselője, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, a magyar egészségügy néhány aktuális kérdéséről beszélt. Elöljárójában elmondta, hogy az egészségügyben is napirenden van a gazdaságosság és a hatékonyság kérdése. Ennek jelentőségét nem csak az a tény jelzi, hogy az egészségügyi kiadások az ország költségvetésének jelentős hányadát képviselik. Hanem még inkább az, amivel kevésbé szokás számolnunk: az apparátus jó működése mit jelent a munkaerő épségben tartása és újratermelése által, másfelől pedig, hogy az átmeneti, vagy éppen végleges kiesés a munkából, mekkora anyagi veszteségeket okoz. Nyilván ilyen meggondolások vezették az Egészségügyi Minisztériumot, amikor néhány éve meghirdette a progreszés a vitában elhangzottakra adott választ fogadja el. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett elképzeléseket, valamint a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután — a napirendnek megfelelően — dr. Hetényi István pénzügyminiszter ismertette a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (Expozéját lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A pénzügyminiszteri expozé után Elejti János (Békés megye), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, a törvényjavaslat szívellátás és az egészségügyi integráció programját. A hivatalos jelentések nemrégiben bíztató eredményekről számoltak be, de a tartalmi eredmények felmérése elég nehéz. A tényleges sikernek az a feltétele, hogy terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel. Az országgyűlési bizottságok nevében úgy ítélte meg, hogy a Ház tagjai egy összességében sikeres esztendő gazdálkodásáról kaptak tájékoztatást. Miután e napirendhez nem volt hozzászóló, határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján az elnöki tisztet felváltva töltötte be Péter János és Apró Antal — befejeződött: ne csupán az ellátás különböző szintjei közötti kapcsolat javuljon, hanem az egyes színterek konkrét teljesíménye is növekedjék. Ez pedig olyan dolog, amiről a szokványos jelentésekből nem lehet tiszta képet kapni, csupán igen alapos és tárgyilagos helyszíni vizsgálatokból. Az Egészségügyi Minisztérium nyilván a tüzetes betekintés feladatát szánta az országos intézeti hálózatnak, ám — mondotta a felszólaló saját tapasztalataira hivatkozva — az említett hálózat sem létszámviszonyai, sem jogköre szerint nem lehet képes ennek a nehéz és igen kényes feladatnak az ellátására. Kiemelt feladat: alapellátás Ezt követően rámutatott arra hogy a minisztérium — a világméretekben elfogadott elvek szerint — az úgynevezett alapellátás fejlesztését tekinti kiemelt feladatának. A körzetek számának szaporításával sem érhető el könnyen, hogy a körzetekben lényegesen növekedjék az úgynevezett befejezett orvosi kezelések száma. Erre tulajdonképpen csak a rövid lejáratú betegségek esetén van elegendő példa. A körzeti orvosi munka tényleges hatásfokát csak a körzetenként kezelt betegek közötti táppénzes állomány tüzetes felmérésével és szakszerű viszonyításával lehetne kimutatni. A körzeti orvos teljesítménye a gyógyítás, vagy az annyira kívánatos megelőzés és gondozás terén nagyobb mértékben múlik az orvos mellé adott szaksegítségen mint magán az orvoson. A gyakran magára hagyott orvosnak sem a mai orvosképzés, sem ma felszereltsége az esetek jó részében nem nyújtja a szükséges diagnosztikai biztonságot, amelyen az úgynevezett befejezett kezelés alapulhat. A falusi körzetekből eljuttatni a rászoruló (Folytatás a 2. oldalon.) 73. évfolyam 149. szám 1983. június 25., szombat Ára: 1,80 forint Kádár János fogadta Paul Vernert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Paul Wernert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, a szocialista építőmunka menetéről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az NSZEP együttműködése, a magyar—NDK kapcsolatok az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Véleményt cseréltek a világhelyzet valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről is. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének Eső után Bizakodnak a gazdaságokban A lúzsai Népszabadság Tsz-ben paradicsomültetéskor mondotta Peták Sándor főmezőgazdász, hogy nem szabad megijedni a szárazságtól. Ha nem nagy széllel jár, valahogy át lehet vészelni. Igaza lett a gazdaembernek, mert a Ruki iskolánál és az üllési út mentén azóta már remekül mutatnak a paradicsomsorok ígéretesnek látszanak a kellemetlen tavasz ellenére is. A kiadós eső után szinte napról napra terebélyesednek a bokrok. A rúzsai gazdaságban 60 hektár paradicsomot ültettek. Megérte föltölteni vízzel a lajtkocsikat, mert ültetés után jó be tudták iszapolni a palántákat és ennek következményeként a június végi határ már szép reményekre jogosítja a szövetkezetét. A tervek szerint fele földről lének dolgozzák föl a termést és a jövőre való magot is szeretnék fogni. A többit piacra viszik. Az idén kevesebb földet szakítottak a paradicsomnak, mint a korábbi években. A fölszabaduló területre krumplit vetettek. A korai burgonya még csak hozta magát valahogy — annyit termett mint gondolták — de a nyáron érő fajtákban kárt tett a hosszan tartó május—júniusi szárazság. Talán még a kései krumplik időben kapták a csapadékot és mielőtt teljesen bepárásodtak volna, újra megindulhat a gumók növekedése. A kukoicaföldeket időben megszórták gázoló permettel és a lucernatáblákat is lekaszálták Egyáltalán nem elégedettek a kazlak nagyságával, hiszen a 210 hektáros területről majdnem a duplájával számoltak a mostani termésnek. Aggódnak a szakemberek, hogy kevés takarmánnyal vágnak majd a télnek. Bár különösebben még nincs okuk félni az idei esztendőtől, hiszen ami elveszett a réven behozható a vámon. A korai árpaaratás után több az esélye a bő termésre, másodvetésű kukoricának, napraforgónak, mint máskor. A rózsai Népszabadság Tsz hét éve kezdett a marhahizlalásba. A Pankotai Hús- Marha Társulással közösködnek. Olcsó férőhelyeket alakítottak ki és egész évben, ameddig csak lehet, legeltetik az állatokat. Húsz üszővel indultak, tavaly nyolcvannal szaporodott az állomány és az idén már háromszáz tehenet számoltak a volt Népszabadság Tsz teheneivel együtt. A nyári évzáró közgyűlésen, hangzott el, hogy nem ábránd az évi 900—1000 darabos szarvasmarhalétszám. A múlt évben mér nem volt veszteséges a tehéntartás, csaknem 1000 vagon szerves trágyát tapostak. A téesz saját takarmányára alapozza a szarvasmarhatartást, ennek megfelelően telepíti a lucernát, veti a silókukoricát és javítja a gyepeket A takarmánytermesztés napi gondjaival küszködnek a balástyai Rákóczi Termelőszövetkezetben is. Nem mindenütt sikerült a lucernatelepítés és némelyik tábla silókukoricára már későn érkeztek az esők. A zab vetése után csak kalászoláskor kapott vizet, ami annyit ér mint betegségnek a ráolvasás. A 400 hektáros gazdaságban azért nem csüggednek el, hiszen ami ma nem sikerült, holnap még sikerülhet. Azonkívül a gyümölcsösök bevétele is billenthet még valamit a mérlegen. Kisteleken az Új Élet Termelőszövetkezetben a gazdaság lelkének tartják a műtétet, ahol rendszeresen legeltetik az állatokat. Ugyanakkor a kaszáló és a rendsodró és gyűjtő gépeknek volt munkájuk ezen a tavaszon. Ezernyolcszáz mázsa füvet és 1632 mázsa lucernát takarítottak be első nekifutásra. Szükség is van a szénára-szalmára, hiszen az istállókban ezernél több állatot etetnek és gondoznak a kisteleki gazdaságban. Nemcsak a kisteleki, hanem a járás és a város többi gazdaságának is reményt adott a minapi esős időjárás. Kinek futja az energiája, most már nagyobb kedvvel foghat a gabonaföldek másodlagos hasznosításába. Forráskúton a Haladás Tsz-ben megközelítően ötmillió forintot tartogatnak erre a célra. Száz hektár tarlókrumplit, ugyanennyi napraforgót vetnek és természetesen zöldséget is ültetnek. Aranyszabály a gazdálkodásban is, hogy csak az nyer, aki mer. És ez nemcsak az időjáráson múlik. M. T.