Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Kedd, 1984. október 2. A 850 éves Karád ünnepe Sarlós István köszöntője Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte a zászlódíszbe öltözött 830 éves somogyi település, Karád község lakóit. Az egész napos ünnepi program az 1880-as években itt tanított Gárdonyi Géza és a népdalgyűjtő Kodály Zoltán emléktáblájának megkoszorúzásával vette kezdetét. Ezt követően a Kossuth-parkban az évforduló tiszteletére készített karádi népi hímzésű emlékzászlót avatták fel, majd Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét, majd méltatta Karád 850 éves múltját, mint hazánk és a magyar nép történelmének részét. Az egykori mezőváros és járási székhely gazdag népi kultúráját Kodály Zoltán a „Karádi nóták” gyűjtésével, és a közvélemény elé tárásával tette ismertté. A visszaemlékezés mellett vigyázó szemünket azonban a jelenre és a jövőre kell vetnünk — mondotta. Erő kell ahhoz, hogy a mai feladatokat megoldjuk, s hogy ezzel megalapozzuk a biztonságos, békés, boldog jövőt — ehhez kívánt végül Sarlós István egészséget, boldogságot Karád népének. A falu, amelynek neve első alkalommal 1135 táján, a II. Béla által a pannonhalmi apátságnak adományozott birtokok felsorolásában fordult elő, az utóbbi évtizedekben is gyarapodott. Lakosai a hatezer hektáron gazdálkodó Aranykalász Termelőszövetkezetben és a Május 1. Ruhagyár itteni telepén ta Iátnak megélhetést. A hagyományok ápolására tájházat hoztak létre, népi együttesük, énekkaruk, gyermek tánc csoportjuk van. Az évforduló alkalmából a községben kiállítás nyílt, tudományos tanácskozást tartottak, kézművesvásárt rendeztek. A délutáni programban hangverseny és népi együttesek menettáncversenye szórakoztatta a közönséget. (MTI) Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képviselőket Apró Antal, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a soron következő, őszi ülésszakkal kapcsolatos tudnivalókról Az október 18-án kezdődő plénum várhatólag megvitatja a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatot, a külügyminiszter beszámolóját kormányunk nemzetközi tevékenységéről, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének tájékoztatóját a Tanácstörvény végrehajtásáról. E témákat dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke ismertette. Talaj-előkészítés, vetés • késleltetett szüret Újabb lendületet vettek az őszi munkák A múlt héten végre eső áztatta a homoki gazdaságok földjeit. A lehullott csapadék mennyisége átlagosan negyven milliméter volt, és szerencsére nem kerülte el azokat a területeket sem, amelyekkel az utóbbi időben mostohán bánt a természet. Egyes helyeken az aszályos időjárás miatt korábban nem is tudták megkezdeni az őszi talajmunkákat. A teljesen száraz homokon nehezen haladtak a gépek, az eke nem forgatta meg a talajt. Most már lehet vetni a kalászosokat, jut annyi nedvesség, hogy életre keljen a mag. A balástyai Rákóczi Tszben is régóta várták az alkalmas időjárást, hogy előbbre léphessenek az őszi tennivalókban. Böröcz István főagronómus szavaiból kitűnik, hogy ez az év sem könnyebb a tavalyinál. A halmozódó csapadékhiány miatt területükön a talajvízszint két méter alá esett, a korábbi 80—100 centiméterrel szemben. Az altalaj másfél méter mélyen teljesen száraz. Hosszan tartó csapadékos idő tudná csak a minimális egyensúlyt megteremteni. Meglátszik az idei terméseredményeken a szélsőséges időjárás hatása. Az állatállomány takarmányellátása komoly erőfeszítéseket igényel. A kilencszáz szarvasmarhából kettőszázat kihelyeztek a tagok háztáji gazdaságaiba, de így is hétszáznak kell beszerezni a szükséges táplálékot. A rétterületnek köszönhetően széna van, sőt a gyenge terméshozamok ellenére lucerna is. A lucerna negyedik kaszálása a megszokott hektáronkénti nyolc mázsa helyett 2 —3 mázsát adott. A százhúsz hektáros kukoricatábla a becslések szerint csak száz tonnát terem, az itteni átlagnak megfelelően háromszázhatvan helyett. Ezt a mennyiséget a leggazdaságosabb módon, roppantásos nyers technológiával tárolják. Az egyszerűbb betakarítás és a szárítás elhagyása mellett előnye még az eljárásnak, hogy értékes, az állatok számára ízletes takarmányt nyernek. Dóéról, mivel a Virágzó Téeszben nincs állatállomány, az egész kukoricatermést megvásárolták, körülbelül 500 tonna mennyiségben. Emellett szükség van cukorgyári répaszelet beszerzésére is. A héten többször küldtek gépkocsit Mezőhegyesre, de nagyon lassan ér ide a fuvar. Hiába folyamatos a kiszolgálás, annyi a sorbanálló, hogy 36 órát vesz igénybe egy forduló. A hetvenhektáros burgonyaterület igen jó termést adott, az ásással egy időben a megyén kívülre jelentős tételeket adtak el a saját maguk szerezte piacokra, vagy a Tszker diszpozíciója szerint. A szüretet október közepe előtt nem tudják elkezdeni, alacsony még a cukorfok. A szőlő nagyon igényelné most a derűs, napsütéses időjárást. Más gazdaságokban is csak ott kezdik el a szüretet, ahol nagy területek vannak, egyes fajták már beértek, és a szüret idejének túlzott elhúzódását szeretnék elkerülni. A jövő héten több téeszben diákok is dolgozik, így a kisteleki szőlőtáblákban három hétig középiskolások fognak serénykedni. Az almát már sok helyen leszedték. Zsombón sikeres volt az újságban meghirdetett múlt hétvégi akció. A messze földről idesereglett vállalkozó kedvű emberek kilónként öt forint ötven fillérért megkapták az általuk leszedett termést. Zákányszéken, az Egyetértés Szakszövetkezet almájában a téesztagokkal együtt, diákok is dolgoztak. Egy másik tábla a részesművelőké. Itt találtuk Bába Istvánt és feleségét, akik kétszázötven fa termését szüretelték. Segítségük volt egy pesti ismerősük és egy fogadott munkás. Egy fa átlagosan százhetven kilogrammot termert, más években megvolt a kettőszázötven kiló. A tavaszi értékesítésig a szakszövetkezet hűtőtárolóját bérlik, innen viszik majd a piacokra. A kiválogatott hulló almát egy pesti magánkereskedő megvásárolta, a gyorsfogyasztású almavásárhoz innen szerzi be az áruját. A termelő érdeke az, hogy minél kevesebb alma kerüljön a cefrébe. A fűszerpaprika fejlődéséhez kellett ugyan a csapadék, de az érési folyamat lelassult. Eddig összesen 30 vagonnal szedtek ebből az értékes fűszernövényből, elsősorban Mihálytelek környékén. Komolyabb mennyiség beérésére október tizedike körül számítanak. Az idén nagyon összetorlódtak a mezőgazdasági munkák. A legtöbb növény érése két-három hetet késik, ugyanakkor a talajelőkészítés, a vetés ideje is elérkezett. Az igazi munkacsúcs októberre tolódott át. Ez a kényszerű helyzet megköveteli, hogy a gazdaságok tervszerűen dolgozzanak, és a diákok munkáját komolyan vegyék, ésszerűen megszervezzék. T. Sz. I. 3 A Minisztertanács tárgyalta Új irányelvek a gyermek és ifjúságvédelemben A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről legutóbb 1982-ben tárgyalt a Minisztertanács, és úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztését szolgáló, hosszabb távra szóló irányelveket. Ennek szellemében összegezte az eddigi tapasztalatokat közös előterjesztésében a Művelődési Minisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság. A Minisztertanács szeptember 27-i, legutóbbi ülésén a jelentés alapján megállapította, hogy az alacsony iskolázottsági szint, és az ezzel gyakran párosuló munkavállalási korlátok ma is jellemzőek egyes társadalmi rétegekre. A statisztikák szerint az 1932— 83-as tanévben az általános i iskolai diákok 3,5 százaléka ■ trvet vesztett, 0,9 százaléka pedig a nyolcadik eszs tály befejezése nélkül hagyta abba tanulmányait. A középfokú intézményekből a tanulóknak csaknem egyötöde maradt ki. Jellemző adat, hogy a gyámhatóságok és az iskolák által veszélyeztetettként nyilvántartott kiskorúaknak 35 százaléka — az egyéb okok mellet — a szülők alkoholizmusa miatt, egynegyedük pedig a kedvezőtlen lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett. A beilleszkedési zavarok hátterében gyakran a családi élet tartós konfliktusai húzódnak meg. A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok száma az utóbbi két esztendőben tovább növekedett, számuk elérte a 122 ezret. A kormány megállapította, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegi intézményrendszere az újabb keletű gondok orvoslására alkalmas módszereket még csak részben találta meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység továbbfejlesztésének célja, hogy — rövidebb távon — mérsékeljük a társadalmi beillezskedési zavarok terjedését, nagyobb hatékonysággal tárjuk fel és kezeljük a problémákat. A továbbfejlesztés fő irányaival kapcsolatban a Minisztertanács úgy határozott, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység központjába a megelőzést szükséges állítani, és ennek érdekében ki kell dolgozni a konkrét fejlesztési programot. Fontos, hogy a veszélyeztetettség megelőzésének alapvető színtere, az iskola mellett a család legyen, és ennek megfelelően szükséges továbbfejleszteni az állami gondoskodás rendszerét is. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka tartalmának és kereteinek kialakításakor megkülönböztetett figyelmet igényelnek a 14—18 évesek problémái. A fiatalok életvezetését károsan befolyásoló újabb jelenségek visszaszorítása érdekében a hatósági intézkedések mellett igen fontos a személyes problémák megoldást segítő, intézményes tevékenységi formák bevezetése. A jövőben szélesíteni szükséges a társadalmi beilleszkedést eredményesen támogató formákat, így például a nevelőszülői hálózatot és az utógondozás intézményrendszerét. Kiemelkedő fontosságú a speciális gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberképzés megteremtése. Adatösszeírás A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei a közeljövőben megkezdik a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvénynek a nők hadkötelezettségére vonatkozó előírásai végrehajtását. Ez év végéig az egészségügy területén dolgozó 18—45 év közötti nők adatainak összeírására kerül sor. A törvényben foglaltaknak megfelelően ez békében nem jelent katonai szolgálatot, az adatok a nyilvántartásba vételhez szükségesek. * A nők hadkötelezettségére vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1976. évi I. törvény 30. paragrafusa tartalmazza, amely szerint: „(1.) A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és csak a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magában foglalja: a) A nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségeket; b) háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget is meghatározott szolgálatok körében; (2.) A nőket hadkötelezettség alapján fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet.” A vonatkozó hatályos rendelkezések — a törvény alapján — kimondják, hogy csak az egészségügyi, híradó, számítástechnikai, forgalomszabályozó, ellátó, fordító, tolmács, műszaki rajzoló, ügyviteli gépkezelő, képzettséggel rendelkező, illetve ilyen foglalkozást folytató hadköteles nőket kell nyilvántartásba venni. A honvédelmi törvény alapján a hadköteles nők fegyveres szolgálatra nem kötelezhetők. Ez azt jelenti, hogy harcoló csapathoz nem kerülnek, hanem a harctevékenységet biztosító szervezeteknél, alapvetően a polgári beosztásukkal azonos feladatot kell végezniük. Katonai szolgálati kötelezettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A törvény békében csak megjelenési és bejelentési kötelezettséget ír elő. A nyilvántartásba vétel nem korlátozza a külföldre utazást, ahhoz külön engedélyt továbbra sem kell kérni a katonai szervektől. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dolgozó hadköteles nők összeírásával kezdődik. Valamennyi egészségügyi intézményben „Adatkérő lap” kitöltésére kérik fel a hadköteles nőket. Ezt követően a nyilvántartó munkát végző megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok személyes megjelenésre kérik fel az összeírtakat, amikor is pontosítják és ha szükséges, kiegészítik adataikat és kiadják katonai igazolványukat. Ennek helyéről, időpontjáról és az ehhez szükséges okmányokról az összeírtakat értesítik. A nyilvántartásba vétel ezután folyamatosan történik, amely az egészségügyi szakképzettséget időközben szerzett, illetve nem az egészségügy területén dolgozó, de ilyen szakképzettséggel rendelkező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántartásba vételére — ezt követően — fokozatosan kerül sor, önkéntes jelentkezés alapján továbbra is nyilvántartásba vehetők az egyébként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely katonai feladat ellátására. Semmilyen körülmények között nem tervezik katonai szolgálatra behívni azt, aki terhes, kisgyermekes anya, négy vagy esetleg több gyermeket nevel, illetve 18 éven aluli gyermekét egyedül neveli, ápolásra szoruló egyeneságú rokonát, vagy férjét egyedül látja el, valamint, akinek férje katonai szolgálatot teljesít. Ezek a körülmények azonban az összeírás alól nem mentesítenek. Acélgyártási konferencia Harmincöt külföldi és 25 hazai acélgyártási szakember részvételével négynapos nemzetközi tudományos szakmai konferencia kezdődött hétfőn Ózdon, a tanácskozás témája a kért acélgyártási eljárás továbbfejlesztése Ezt az új, energiatakarékos acélgyártási eljárást 1980-ban Brazília után Európában először az Ózdi Kohászati Üzemekben alkalmazzák, egyelőre kísérletképpen. A kori acélgyártás lényege, hogy a martinkemencékben az eddigi boltozatos ráfúvatás helyett az oxigént vízszintes síkban, közvetlenül a salakszint alatt juttatják az acélfürdőbe, a kemence csapolónyílásának két oldalán elhelyezett korfégek segítségével. Ezzel felgyorsulnak az úgynevezett metallurgiai reakciók, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez, és lerövidíti a gyártási, a csapolási időt. Ózdon a kori eljárás alkalmazásával a számítások szerint, évente mintegy 27 ezer tonna fűtőolajat, vagy jelentős mennyiségű földgázt, és úgynevezett fémbetétet lehet megtakarítani. 62 forinttal csökkenthető egy tonna acél előállítása. Ez Ózdon a jelenlegi éves gyártókapacitást figyelembe véve, közel 80 millió forint megtakarítást jelent. Az ózdi tapasztalatokról, és az eljárás továbbfejlesztéséről folytatnak eszmecserét most Ózdon, a többek között az NSZK-ból, Franciaországból, Lengyelországból, Kínából, Indiából, az NDK-ból, Csehszlovákiából, és Brazíliából érkező szakemberek. Ma, kedden szimpoziont rendeznek, amelyen Pethes András, az OKÜ vezérigazgatója, és dr. Willy Korf, az új acélgyártási eljárás kidolgozója és kezdeményezője tart előadást. (MTI)___________*______ tűzoltóverseny Forgács Géza ezredes, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának megbízottja adta át a szombaton Szegeden rendezett nagyszabású tűzoltóverseny győzteseinek azokat a díjakat, amelyekért a szervező két nagyvállalat, a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, valamint a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat tűzoltói versenyeztek az ország tizenkét megyéjéből. Az országos parancsnokság díját a Budaflax csapata nyerte. A Budaflax vándorserlegét a vállalat saját, a szombathelyi fonógyári férficsapata kapta. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vándorserlegét a dunaföldvári kendergyár férficsapata vette át. Az Ipari Minisztérium serlegét, melyet a minisztérium képviseletében Huszár István főelőadó nyújtott át a legjobb időeredményt elért csapat részére, a KSZV újszegedi szövőgyárának női csapata nyerte. Nagy verseny volt a két vállalat saját díjainak elnyeréséért, amelyben a következő sorrend alakult ki: a KSZV női csapatainak versenyét az újszegedi szövőgyár nyerte, második a szegedi konfekciógyár csapata lett. A férfiak közül a dunaföldvári együttes győzött a Pécsi Fonó- és Szövőgyár, valamint a Komódi Kenderfonógyár ,,válogatottja” előtt. A Budaflax versenyében a legjobb női csapatnak a győri szövőgyáriak bizonyultak, a budakalásziak előtt. A férfiak közül a szombathelyi fonógyár csapata lett az első, második a győri, harmadik a budakalászi szövőgyár csapata lett.