Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
Péntek 1985 január 18. Elhunyt Hnyilicza Mihály A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága mély megrendüléssel tudatja, hogy Hnyilicza Mihály nyugállományú munkásőr alezredes, életének 57 évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Temetése január 22-én 11 órakor, katonai tiszteletadással a Belvárosi temető ravatalozójából. Megalakult az OBI tudományos bizottsága Megalakult az Országos Béketanács tudományos és kulturális bizottsága. Csütörtökön az MTA székházában megválasztották a testület elnökségét és tisztségviselőit. A tudományos és kulturális bizottság elnöke Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója lett. Versenyzünk a milliókért Hulladékgyűjtési akció A vizflalatoknál, az üzemeknél, az intézményeknél, a mezőgazdasági egységeknél, valamint a lakóterületeken keletkező hasznosítható hulladékok begyűjtésére január 21. és június 28. között országos akciót szervez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a MÉH Tröszt — jelentette be Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője csütörtökön, az ifjúsági szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondotta: az akció célja, hogy a különböző gazdálkodó egységeknél és az intézményeknél a szállítási szerződésekben rögzített mennyiségeknél több vasat, színesfémet és papírhulladékot gyűjtsenek a KISE-szervezetek, s ezeket a másodlagos nyersanyagokat adják át a MÉH-vállalatoknak. Az akció során elsősorban nem a napi termelésben keletkező hulladékokat igyekeznek összegyűjteni, hanem felkutatják a gyárudvarokon, a telephelyeken, a lakókörnyezetben található hasznosítható anyagokat gondoskodnak a gyártelepek és környezetük, valamint a lakóházak környékének takarításkor fellelhető anyagok összegyűjtéséről is. A KISZ-szervezetek válogatva — például a fémeket fajtájuk szerint csoportosítva — gyűjtik össze a hulladékokat, így jobban felhasználható értékeket adnak vissza a népgazdaságnak. A hulladékokért a közületinél m magasabb, lakossági árat fizet a MÉH, az akcióból származó bevételek a KISZ- szervezetek költségvetését gyarapítják.A „Versenyzünk a milliókért" címmel meghirdetett akció sikeres lebonyolítása érdekében a KISZ KB országos aktívahálózatot hozott létre, amely segíti a helyi gyűjtések szervezését, s gondoskodik a kellő propagandáról. A hasznosanyag-gyűjtési akció a hulladékhasznosítási kormányprogram teljesítését is szolgálja, s lehetőséget ad arra, hogy a KISZ-szervezetek munkával teremtsék meg a működésükhöz szükséges anyagi alapok egy részét — mondotta a sajtótájékoztatón Mátsik György, a MÉH Tröszt vezérigazgatója. A termelési hulladékok többnyire visszakerülnek a gazdaság vérkeringésébe, ám gyakran előfordul, hogy a vállalatok már nem használható, balesetveszélyes, a környezetet is károsító anyagokat, berendezéseket tárolnak telephelyeiken, udvaraikon - hangsúlyozta a vezérigazgató. Ezeknek, valamint a gépjárművek roncsainak, az elhasználódott akkumulátoroknak az összegyűjtésével, illetve az irattárak selejtezésével több száz tonna másodlagos nyersanyaghoz juthat az ipar. Az akciótól mintegy 65-70 ezer tonna vas-, 20 ezer tonna papír- és 5,5 ezer tonna színesfémhulladék begyűjtését várják. Ezeknek az anyagoknak az ellenértékét legkevesebb 120 millió forintra becsülik. Az iparba ily módon visszaáramló nyersanyagmennyiség az importmegtakarítás szempontjából is igen jelentős. A szervezők az egyéni és a kollektív érdekeltség megteremtésére is gondot fordítottak: a MÉH Tröszt a begyűjtött anyagok mennyiségétől függően jutalomalapot hoz létre, amelyet a gyűjtésben kiemelkedően tevékenykedők elismerésére fordítanak. Az akcióban legjobb teljesítményt nyújtó lakóterületi, üzemi, mezőgazdasági KTSZ-szervezetek jutalma egy-egy színes televízió lesz. Az összesített eredmény alapján az 1—5. helyen végző megyék legjobbjai pedig külföldi társasutazáson vehetnek részt. Jutalmak szegediek nélkül A MÉH Tröszt és a Délmagyarországi MÉH Vállalat minden évben rendre versenyt hirdet az iskolák között, hogy összemérjék egy-egy úttörőcsapat teljesítményét. Mint mindig, ilyenkor január táján, most is megérkezett a szerkesztőségbe a jutalomátadó ünnepségre invitáló meghívó. Várakozásteljesen léptem be a MÉH-központ kapuján, vajon melyik szegedi iskolából tekintek majd meg ismerős arcokat, melyik iskola diákjainak jelent majd dicsőséget az elismerés. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén illetékes vállalat nagytermében azonban ezúttal egyetlen szegedi pedagógus sem volt jelen. Sőt amint később Szabó Jenő igazgatóhelyettes tájékoztatójából kiderült, még csak egyetlen Csongrád megyei iskola képviselője sem volt hivatalos erre az ünnepségre. Sem az országos sem a vállalat által meghirdetett versenyben egyetlen kategóriában sem értek el helyezést a mieink. Bács- Kiskun és Békés megyei tanárok ülték körül a nagy asztalt, köztük az országos vetélkedő egyik első helyezését elért páhi és a második helyezett geszti iskola képviselője. A vállalati versenyben a különböző létszámú iskolák közül a békés rabai Munkácsy Mihály úttörő csapat, az újkígyósi, a csabacsüdi a kecskeméti, az eperjesi diákok Példásan szervező tanárok vitték el a pálmát — no meg a nem csekély pénzjutalmat. A gyerekek — még 1987-ban 4 millió 708 ezer, tavaly 5 millió 800 ezer forint értékű hasznos hulladékot, papírt, különböző textil- és fémhulladékot juttattak el a három megye telepeire, azaz annyit mentettek meg a népgazdaság számára Szívből gratulálnánk a Csongrád megyeieknek, netán a szegedi kisdiákoknak, amiért az elsők között vették ki részüket ebből a munkából, így azonban nem marad más hátra, mint hogy a szomszéd megyék díjazott tanulóit dicsérjük meg, némi lelkiismeret-furdalással. Mert ha e sorok írója más szülőkkel egyetemben nem mulasztotta volna el ősszel összekötözni és elcipelni az iskoláig vaaró gyűjtőhelyig az odahaza gyűlő, már sok kilóra rúgó újsághegyet bizonybizony meglehet, hogy most mi, szegediek nem maradunk el. Egy vigaszunk marad csak: az idén még bizonyíthatjuk mi is szorgalmunkat. Ch. A. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete ötödik alkalommal rendezi meg urbanisztikai továbbképző tanfolyamát. A négy és fél éves tanfolyam célja, hogy megismertesse a tervező Intézetek dolgozóival és a közigazgatási építésügyi szakemberekkel a terület és településfejlesztés legújabb tudományos és gyakorlati eredményeit, vizsgálati és tervezési módszereit, a további fejlesztést meghatározó új követelményeket, szabályozási eljárásokat. Januártól társadalmi szervezet fs tudomány, a valóság és a III A legutóbbi közlönyben olvasni, hogy az Elnöki Tanács határozata értelmében 1985. január 1-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat társadalmi szervezetként működik. Állami felügyeletét a Minisztertanács gyakorolja, s alkalmasint felkérheti állami feladatok végrehajtására. — Mit jelent egy megyei szervezet életében, hogy megváltozott a TIT jogállása? — A határozat szavainál sokkal többet egyelőre nem tudok, de mindenképpen presztízsnövekedést jelent — mondja Vántus Istvánná, Csongrád megyei titkár. — Ez pedig legfőképpen azért hasznos nekünk, mert feltehetően segít érvényesíteni egy régi, de mostanában különösen fontossá vált törekvésünket. A TIT értelmiség-szervező feladatáról van szó, arról, hogy több kvalifikált szakember kapcsolódjon hozzánk. — Úgy értsem, azok a szellemi emberek is vállalják tudományuk szervezett keretekben való átadását, akik eddig ódzkodtak.? — Ennél jóval több, amire gondolok. A Társulat szakosztályai olyan fórumai lehetnek a legkülönbözőbb értelmiségi pályákon működőknek, ahol ők maguk is tájékozódhatnak, új információkhoz juthatnak, akár a saját szakterületükről, akár más tudományágakról. Vagyis nemcsak azt szeretnénk, hogy átadják, amit tudnak, de maguk is kapjanak itt szellemi muníciót. Ehhez persze némileg meg kell változtatni a szakosztályok munkamódszerét is. — A Csongrád megyei szervezetben összesen 24 szakosztály működik. Melyiknek a tevékenysége példázhatja ezt az újszerű stílust és módszereket? — Vegyük például a történelmit, már elkészült az idei munkatervük. Azt is mondhatnám, különlegesen gazdag ez a program, hiszen a felszabadulás 40. évfordulója elsősorban a történészektől kíván, és nekik kínál ismeretterjesztő feladatokat. De évek óta leleményesen, összefogottan koncepciózusan dolgoznak. Több szabadegyetemi sorozatot indítanak, sokféle szervezettel és intézménnyel együttműködésben. Országos, regionális, megyei szintű tudományos konferenciák szervezői. Ezek az események nem egyszerűen ismeretterjesztő alkalmak lesznek, hanem a történészek kutatási eredményeit a nyilvánosság elé táró tudományos fórumok is, melyekre mozgósíthatók a szakma legjobb erői. Ki tagadná, hogy maguk is profitálnak belőle? Aktuális tájékozódásukat szolgálják a tervezett könyvankétok, könyvpremierek, viták. Publikálási lehetőségeik bővülnek, hiszen a TIT kiadja a helytörténeti és más jellegű tanulmánygyűjteményeket. A szakosztály nem valami zárt, befelé forduló csoport, ellenkezőleg, nagyon is nyitott, sokfelé kitekintő, szerteágazó kapcsolatokkal. A történészek együtt dolgoznak a Történelmi Társulattal, a levéltárral, a múzeummal, a pedagógiai intézettel, a Körösi Csoma Társasággal, az akadémiai bizottsággal, valamennyi helyi politikai és tömegszervezettel, a többi, társadalomtudományi szakosztállyal. A hétköznapi ember, ha a TIT-ről hall, rögtön az „előadás" szót társítja. Holott, úgy tetszik, mostanában az úgynevezett egyedi előadások nem divatosak a tanfolyamoké az elsőség. Talán azért, mert ezek hozzák a pénzt a TIT- nek? — A tudományos ismeretek terjesztése ma is a fő feladatunk. A formák változnak — az életünkkel. Valóban egyre kevesebben vannak, akiknek idejük engedi, hogy egy-egy speciális témájú előadásra beüljenek Viszont valamely őket érdeklő tárgyban átfogó ismeretbővítést szívesen vesznek, eljárnak hát a szabadegyetemre. Vagy: más munkakörben kell dolgozniuk, az iskolarendszer nem tud segíteni az átképzésben, vállalja a TIT. Ez utóbbit természetesen nem ingyen, hiszen önfenntartó szervezet a mienk. De nem is olyan drágán; a tanfolyamaink résztvevőinek megéri, hiszen végbizonyítványt kapnak, alkalmassá válnak valamilyen újfajta munkára. — Az utóbbi években észrevehetően megnőtt a szervezet vállalkozókedve. Amolyan hézagpótló szerepekre is, mint amilyenre az imént utalt. Mintha szorosabban igazodna a tevékenységük a mindennapi, új és új szükségletekhez. Nem keveredtek meg konkurrenciaharcba — mondjuk ma ezek vállalkozókkal? — Mi nem. De hát ki vállalkozna például titkárnőképzésre? Vagy itt vannak Szegeden a számítógépes tanfolyamaink! A nyelviskola!' Vásárhelyen a műszaki szakfordító irodánk'! A sokféle üzemmel együtt szervezett szakmai átképző tanfolyamok! Extrém példát is tudok: most ért véget a vadász-tanfolyamunk Csongrádon! Ki tudna versenyezni? A szervezettség és a tömegesség nagy előny, bár kétségtelen, a „piacon" azért az a győztes, aki előbb felfigyel már a lappangó igényekre is. Fordító, nyelvet tanító munkaközösségek, társulások már működnek az országban ... De alig hiszem, hogy munka nélkül maradnánk a következő évtizedekben! Sulyok Erzsébet Új módszerek a szívgyógyászatban Az ultrahangos vizsgálatok új módszereiről tanácskoztak csütörtökön az Országos Kardiológiai Intézet és a Magyar Kardiológusok Társasága tudományos ülésén a Duna Intercontinental Szállóiban. Neves angol, egyesült államokbeli, holland, jugoszláviai magyar és norvég szívgyógyászok ismertették az új echokardiográfiai eljárásokat és a klinikai alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatokat. Elmondták, hogy ezek révén még több információt szerezhetnek a szív állapotáról, működéséről, s így hatékonyabban elősegíthetik a szívbetegségek korai felismerését és gyógyítását. Amíg az évtizedekkel ezelőtt bevezetett ultrahangos vizsgálattal megállapíthatták például a szívbillentyűk mozgását, a szív üregeinek térfogatát, az egyik új, úgynevezett Doppler-eljárással mérhetik a szív üregei között átáramló vér sebességét. Lehetővé vált az is, hogy színes képen figyelhessék a vér áramlását, pontosan megállapíthassák a szívben bekövetkezett változásokat, a diagnózist, és ennek alapján a legmegfelelőbb kezelésben részesíthetik a beteget. Ezek az ellátások korlátlanul ismételhetők a betegnek semmiféle kellemetlen érzést, nem okoznak, s alkalmasak arra is, hogy rendszeresen ellenőrizzék velük a sebészeti beavatkozást vagy a gyógyszeres kezelés hatását. Könyvek, olvasók A Könyvértékesítő Vállalat kereskedelmi tevékenységéről, a könyvtárak és a falvak könyvellátásáról, tájékoztatták a sajtó képviselőit a vállalat vezetői csütörtökön a Vörösmarty téri Zeneművészek Klubjában. Drucker Tibor, a Könyvért igazgatója elmondta: a könyvszakma kereskedelmi ágának legkisebb vállalata tavaly eredményekben gazdag esztendőt zárt. A Könyvért teljes forgalma 13 százalékkal növekedett, 136 millió forinttal haladta meg az előző évit. A kiadóktól 1984-ben 3400 művet vettek át, több mint 16 millió példányban. E könyvek értéke meghaladta a 870 millió forintot, igaz ebben közrejátszott az is, hogy a kötetek átlagára hét forinttal emelkedett. A vállalatnak tavaly több mint 6500 könyvtárral volt szerződéses kapcsolta, a könyvtáraknak szállított kötetek mellett 1982-ben megkezdték a könyvtári bútorok értékesítését is. E szolgáltatást bővítendő, új gyártópartnereket keresnek, hogy korszerűsített bútorcsaláddal állhassanak a könyvtárak rendelkezésére. A vállalat négy féláron árusító boltot működtet Budapesten, amelyek ötmillió forint értékben adtak el könyveket. A szövetkezeti könyvesbolthálózat tavaly két új könyvesbolttal gyarapodott, az ország területén létrehozott 182 üzletben több mint 600 millió forintos forgalmat könyvelhettek el. A nemzetiségi kiadványokat 20 szövetkezeti könyvesbolt terjeszti, amelyek a nemzetiségi nyelvterületekre csaknem másfél millió forint értékű könyvet juttattak el.