Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-10 / 108. szám
Péntek, 1985. május 10 Tanácskoztak a marxizmus oktatói Szegedi felsőoktatási intézmények marxizmus—leningmus tanszékeinek *1oktatói tanácskoztak tegnap, csütörtökön délelőtt a Kárász utcai TIT-klubban. Az egyetemi-főiskolai marxizmus oktatás feladatai a XIII. pártkongresszus határozatainak szellemében — ez volt a téma. A megbeszélést — a kongresszusi határozatok feldolgozásának szükségessége mellett — időszerűvé teszi az a tény, hogy az oktatás korszerűsítését célzó tervek a kidolgozás utolsó stádiumában vannak. Éppen a jövő héten lesz országos tanácskozás erről, melyet a Művelődési Minisztérium illetékes főosztálya rendez. A marxizmus—leninizmus egyetemi és főiskolai oktatását a következő tanévben már a továbbfejlesztés irányelvei alapján kezdik meg. A tegnapi szegedi értekezleten öt vitaindító előadást tartottak — a József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezetői: Szentpéteri István és Nagy Lajos egyetemi tanárok, Horuczi László egyetemi docens (JATE), Bárány Ferenc egyetemi tanár (SZOTE) és Fehér István főiskolai tanár (JGYTF). A magyar munkásmozgalom történetének, a politikai gazdaságtannak a tudományos szocializmusnak, a szociológiának, a filozófiának az oktatásáról, aktuális tartalmi-módszertani témákról beszéltek. A tanácskozás, mint J. Nagy László egyetemi docens elmondta, elsőként tekintendő a sorban: a JATE-pártbizottság agitációs és propagandabizottságának kezdeményezésére a jövőben rendszeresen tervezik hasonló eszmecserékre összehívni a marxizmus szegedi oktatóit. Ezzel jobb együttműködésre akarják buzdítani az eddig meglehetősen elkülönülten dolgozó szakembereket, akiknek az együttese pedig jelentős szellemi kapacitást képvisel. A szakmai problémák, módszertani témák rendszeres megtárgyalása, egymás tapasztalatainak felhasználása azért is kívánatos, mert a jövő tervei szerint Szeged lesz az egyetemi-főiskolai marxizmusoktatás regionális központja. Másrészt, mint a korszerűsítési törekvésektől erre következtetni lehet, a különféle diszciplínák eddigi elkülönültsége megszűnőben, sőt, az egyes intézménytípusok oktatási szisztémái is közelítenek majd egymáshoz. Új szobrok Békéscsabán Csütörtökön a győzelem napja alkalmából Békéscsabán leleplezték Serban Dimitru aradi szobrász „Memento” című művét, amely a második világháború csabai áldozatainak állít emléket. A román művész mészkőszobra, amely a keresztre feszített Jézust idézi fel a nézőben, a fasizmus és a háború embertelenségére emlékezteti a békési megyeszékhely lakóit. Ugyanezen a napon a békéscsabai gabonamúzeumban leleplezték Vitroel Emil aradi szobrász „Bőség” című, női alakot ábrázoló kőszobrát. A két aradi művész Békés és Arad testvérmegyei kapcsolatainak keretében tavaly nyáron dolgozott Békéscsabán, s műveiket a magyar és a román nép barátsága jegyében a város most méltó helyen állította fel. (MTI) A Kisteleki-alapítvány nyertesei A szegedi helyismereti művekre kiírt és kétévenként kiosztásra kerülő Kistelekipályázat 12 ezer forintos első díját, az idén dr. Gráfik Imre néprajzkutató (Szentendre) nyerte Szegedi hajóforgalom a reformkori hajóhídnapló alapján című, új forrást feldolgozó pályaművével. A két második díjon (7—7000 Ft) T. Knotik Márta (A szegedi fényképészet 1879—1896) és dr. Habermann Gusztáv (Aigner Károly gyógyszerész élete és a ,harmadik” gyógyszertár története) osztozott. Harmadik díjat nyert dr. Giday Kálmán A szegedi sajtó története 1849—1944. című munkájával (4000 Ft) és 2000 Ftos jutalomban részesült Kocsma a Szabadság téren címmel írt pályaművével dr. Agócsi János. A díjak és jutalmak ünnepélyes kiosztására holnap, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor a Somogyi-könyvtár második emeleti előadótermében, ahol minden érdeklődőt szívesen lát a Kisteleki-alapítvány bíráló bizottsága. Ismét a mai magyar zenéért Matuz István nemzetközi hírű fuvolaművészünk példamutatóan szép vállalkozást valósított meg a Magyar Népköztársaság Zenei Alapja, a Szerzői Jogvédő Hivatal, az Editio Musica, a Magyar Rádió, a Fészek Művészklub s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni, miskolci és szegedi tagozatainak támogatásával. Nemcsak a sokszínű és gazdag magyar fuvolairodalom terjesztése volt szimpatikus célja a művésznek, hanem az is, hogy a különböző helyszíneken — mint már előzőleg hírül adtuk, Budapesten, Debrecenben és Miskolcon — minél több helyi muzsikus vehessen részt a koncerteken. S ami igen értékes pozitívum: a közreműködők nagy többsége zenetanárképzős főiskolai hallgató volt. Aligha lehet ennél hatékonyabban szoktatni a muzsikusfiatalokat, s a közönséget is a mai magyar zene előadói gyakorlatához és megismeréséhez. A szegedi koncertre szerdán este került sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ha a kortárs zenének ilyen az apostola, mint Matuz István, akkor annak eleve nyert ügye van. Kivétel nélkül, mindegyik elhangzott mű nagy sikert aratott, természetesen ebben jelentős érdemük volt a helyi közreműködőknek is. Mint a mélyről, erőteljesen felzúduló forrásvíz, úgy buzog fel, árad Matuz muzikalitása. Bármihez nyúl, színtiszta zene lesz. Művészetének egyik varázsa a nem levegősen zizegő, hanem gyönyörű testen, életerősen zengő, szárnyaló fuvolahangja. Matuz a hangszínek bűvésze: minden hangjának élete /an. A pianón belül is — * írni a legnehezebb — hányéle árnyalatot tud kivarásolni hangszeréből! Technikai akadály nem létezik számára. Hatalmas dallamíveket, és a legvirtuózabb, fürge, pergő hangfolyondárokat képes egy levegővel végigfújni, sőt, ami egyáltalán nem fuvolaszerű — a kettős, vagy hármas hangzat megszólaltatása —, arra is képes. Mindenfajta fúvástechnika fölényes birtokosa. Mindez már az elsőként bemutatott műből, Gallai Attilának — akit Szegeden, mint klarinétművészt ismertünk meg — az 1981-ben írt Meditációjából (No. 1.) is kiderült, mely gondolatgazdag, cselekménydús muzsika. Azoknak a kompozícióknak megszólaltatásában, amelyekben zongora is szerepelt, Kerek Ferenc avatott, kitűnő játékát élvezhettük, így a röppenő, színes hangulatokat megörökítő Rékai Iván öt bagatell fuvolára és zongorára című kompozíciójában, s a Farkas Ferenc Szonatina fuvolára és zongorára címzetű művében, amely formás, kedves muzsika, egy különöseen szép, édes, bensőséges lírával szárnyaló második tétellel. Kürtösi Elemér Hat duó fuvolára és hegedűre című kompozíciója találó zenei jellemzések, azaz különböző karakterdarabok füzére, melyek ilyen címeket viselnek, mint például Szerelem, Bánat, Vita. A két, egymáshoz kitűnően illeszkedő hangszer (a hegedű szép, meleg tónusú, muzikális megszólaltatója Papp Katalin volt) érzékeny, lebilincselő párbeszéde ez a mű, mely költői ihletet sugárzó előadásban hangzott el. Kocsár Miklós maga vezényelte a Capriconn Concerto fuvolára és kamaraegyüttesre című művét. Remek előadásban (Papp Katalin, Szekszárdy Piroska, Kerek Ferenc, Nagy Ágnes, Fodor Gábor, Király István és Bárkányi Pál) szólalt meg a kompozíció. A zenei anyag mesterien szőtt, s igen szuggesztív, gazdag érzelmi tartalmat hordozó. Szunyogh Balázs Capriccio szólófuvolára című darabja roppant virtuóz, akár egy etűdnek is beillő mű, melyet Matuz briliánsán adott elő. Végül a kitűnő Weiner Kamarazenekar előadásában Weninger Richárd vezényletével hangzott el Huszár Lajos Serenata concertante fuvolára és vonószenekarra és Sárai Tibor Tavaszi Concerto fuvolára, mélyhegedűre, gordonkára és vonószenekarra című alkotása. Az előbbi igen élvezetes zene. Az első tételre könnyed, lüktető táncosság, bájos líra, a harmadikra a dallaminvenció, s mozgékonyság a legjellemzőbb, a második tétel pedig a személyes, szép, férfias bánat tükrözője. Sárai Concertójában nincsenek megdöbbentő újszerű hatások, de egészséges muzikalitástól duzzadó, vérbő, hangulatos muzsika. Berényi Bogáta A szakszervezetek és az ifjúság Ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa tegnap, csütörtökön ülést tartott, és egy igen fontos, sokakat érintő kérdéskört is áttekintett. Részletes beszámolót készítettek a szakszervezetek ifjúságpolitikai tevékenységéről, s elfogadtak egy határozatot is, amelyben fölvázolták a következő öt évben elvégzendő tennivalókat. A testület tagjai körültekintően, nagy felelősségtudattal elemezték a szakszervezetek feladatait. A beszámolóban alaposan körülírták, hogy a szakszervezeteknek milyen helye és szerepe van az ifjúságpolitika alakításában, végrehajtásában. Kitűnt az értékelésből, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa eddig is figyelemmel kísérte az ifjúságot érintő kérdéseket, foglalkozott a fiatalok helyzetével, a kiemelkedő fontosságú területek (lakás, bérezés, pályakezdés, beilleszkedés, továbbtanulás, szakmunkásképzés stb.) gondjaival, bár átfogóan nem tárgyalta az ifjúság helyzetét. Talán ez a tény is indokolta a mostani részletesebb analizálást és a fontos feladatokat fölrajzoló állásfoglalást. A megyében a népességnek több mint negyven százaléka harminc éven aluli fiatal, de az aktív keresők között is harminc százaléknál magasabb az ifjúság aránya. A felmérésben kitértek a pályaválasztásra és a pályakezdésre. .Megállapították, hogy a szakszervezeteknek jelentősebb befolyása legfeljebb a szakmunkásképző iskolákban van. A fiatalok munkakezdéséről, élet- és munkakörülményeikről, valamint a szakszervezetek nevelőmunkájáról adtak bővebben is számot. A testület elfogadta a következő ötéves időszakra megfogalmazott állásfoglalását az ifjúságpolitikai tennivalókról. Mit is rögzítettek? Érdemes néhány „passzust ” közreadni. Valamennyi szakszervezeti szervezet munkájában erősíteni szükséges az ifjúsággal való törődést. Különösen nagy gondot kell fordítani a pályakezdést követő 2—3 évben a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésére. Ügyelni kell arra, hogy felkészültségüknek, érdeklődésüknek megfelelő feladatokat kapjanak, amelyekben kibontakoztathatják tehetségüket. Fontosnak tartják, hogy érdekvédelmi tevékenységük során elérjék azt, hogy a fiatalok végzett munkájuk szerint részesedjenek a megtermelt javakból. A lehetőségekkel összhangban javuljanak az élet- és munkakörülményeik. Kiemelten szükséges segíteni a legrászorultabbakat. A fiatalok közéleti aktivitásának fejlesztéséhez is hozzá kell járulnia a szakszervezeteknek. Sőt, a szakszervezeti választásokon is fontos feladat, hogy az ifjúság arányának megfelelő képviseletet kapjon. E tennivalók érdekében részletezték, hogy mit kell tennie az SZMT testületének, a szakmaközi bizottságoknak, a megyei bizottságoknak és a vállalati szakszervezeti testületeknek és tisztségviselőknek. Az SZMT együttműködik a megyei tanáccsal és a megyei KISZ-bizottsággal, hogy a következő ötéves időszakban olyan együttműködési megállapodásokat teremtsenek, melyek segítségével támogatják a pályakezdést, s a vele járó gondok mérséklését. Fejleszteni akarják a testületek ellenőrző szerepét az ifjúságpolitika végrehajtásában. Az SZMT ifjúsági bizottságában növelik az egyes ifjúsági rétegek képviseletét. A szakmaközi bizottságok feladatai között említik, hogy a területpolitikai munkában fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalokra. Tekintsék át az üzemek és a szakmunkásképző intézetek szakszervezeti kapcsolatrendszerét, segítsék ezek kialakítását, érdemibbé tételét. A szakmai megyebizottságoktól azt várja el az SZMT, hogy az ifjúsági bizottságoknak adjanak több módszertani segítséget. A MEDOSZ, az ÉDOSZ és a vasasszakszervezetek alakítsák ki az ifjúsági munka megyei koordinációs rendszerét. Érjék el, hogy a tanácsi lakástámogatás növekedjék. Olyan megjegyzés is volt, hogy az üresen álló OTP-lakásokat adják bérbe a lakásnélküli fiataloknak, s tegyék lehetővé az előtörlesztést, hogy majdanán megvásárolhassák a fiatalok a bérletbe adott otthonokat. Hosszasan taglalja az SZMT állásfoglalása a tanács tisztségviselőinek segítő, ellenőrző tevékenységét. Ilyen megfogalmazásokkal találkozhatunk: jobb kapcsolat a szakmunkásképző intézetekkel, pályakezdők patronálása, a munkaversenyben résztvevők segítése, érdekképviselet, teljesítményarányos bérezés megvalósítása, a nevelőmunka javítása. Ajánlásokat is adtak a SZOT-nak: a szakmunkásképzők főbizalmijai kapjanak órakedvezményt, s hogy a SZOT alapítson kitüntetést a fiatalok nevelésében kiemelkedő munkát végzők elismerésére. Elhatározták hogy a feldolgozott értékelést, valamint az állásfoglalást az SZMT tájékoztatójában közreadják. A testület azután elfogadta azt az előterjesztést, amelyben meghatározták a szakszervezeti választások feladattervét. A szakszervezeti választásokra 1985. szeptember elsejétől 1986. március 39-ig kerül majd sor. Az SZMT tagjai végül tudomásul vették a vezető titkár tájékoztatóját a két ülés között végzett elnökségi és titkársági munkákról. Környezetkímélő festékek Ankét Szegeden A világszerte tért hódító környezetkímélő festékek, felületbevonó szerek legnagyobb hazai gyártói — így a Tiszai Vegyikombinát, a Budalakk és más üzemek — valamint a legnagyobb felhasználók részvételével országos ankétot tartottak csütörtökön Szegeden, a Technika Házában. A tanácskozáson elmondották, hogy a hagyományos felületvédő anyagok oldószertartalma eléri az 50 százalékot is, ami elpárologva egyrészt veszendőbe megy, másrészt bizonyos mérgező anyagokat tartalmazva károsíthatják a festékekkel dolgozók egészségét. A hazai 100 ezer tonnányi festékmennyiség nagyobb hányadát előállító Budalakk szakemberei elmondották, hogy a vállalati találmányok felhasználásával készülő környezetkímélő festékeik különösen alkalmasak betonból, alumíniumból készülő falak, élelmiszer-tárolók felületének bevonására. Az új festékcsalád előnye még, hogy kevésbé tűzveszélyes, mint a hagyományos bevonóanyagok. Az ilyenfajta festékeket elsőként a Paksi Atomerőműnél, majd a budapesti metrónál alkalmazták eredményesen korrózió elleni védelemre; a két helyre az idén félezer tonnányi ilyen újfajta felületbevonó anyagot szállítanak. Gyártásukat hamarosan tovább bővítik, hogy az újdonságokat más területeken is széles körűen alkalmazhassák. 5 Nincs lehetetlenség, csak . . . A megyei Agrober A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalat 22 termelőegysége közül a Csongrád megyei kirendeltség egymást követően másodszor nyerte el a Kiváló Termelőegység címet. A tegnap délután Szegeden, a Hungária Szállóban megtartott ünnepségen a vállalat igazgatója, Szalai Sándor adott számot munkájukról, helytállásuk tényszerű bizonyítékairól. A kollektíva elsősorban az élelmiszergazdaság szolgálatában tevékenykedik. Az igényeknek csak gyors alkalmazkodással, korszerű szemlélettel, magas műszaki színvonalon felelhetnek meg. Nagy segítséget jelent a nagyvállalati keret, amely a világon fellelhető legjobb építészeti és technológiai megoldások hazai felhasználásához nyújt gyors információt. A kirendeltség ICO dolgozójából ötvenegyen felsőfokú végzettségűek, nyolcvanhárman középfokú végzettséggel rendelkeznek. Ráadásul az átlagéletkor 85 év, innen a fiatalos lendület. Úgy látszik, az értelmes feladatok elöl nem futnak el a pályakezdők, huszonötüknek ez az első munkahelye. A megtisztelő címet úgy nyerték el, hogy minden versenyfeltétel teljesítésének előre kijelölték a felelősét. Öt tervdokumentációjukat vették fel az ismételten felhasználható tervek katalógusába, ebből három kimondottan költség- és energiatakarékos megoldásokat tartalmaz. Tavaly nyolc újítást és egy szolgálati szabadalmat fogadtak el. A beruházások bonyolításában több mint öt százalékát megtakarították az előirányzott költségeknek. Minden kisebb munkát megragadtak, bizonyítva, hogy nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség. Ugyanannyi bevételért 573 létesítményt kellett megtervezni, mint amennyiért 1980- ban 208 dokumentáció elkészítéséért járt. A 250 millió forintot érő meliorációs munkák megtervezése volt a legszámottevőbb feladat. A szegedi szalámigyár megbízásából 1980 óta a Maros utcai üzem tervezését elvégezték, most a központi telep rekonstrukciója a soros. Korábban a termálvíz hasznosításával kapcsolatos tervezési feladatokra alaposan felkészültek. Most, hogy csökkent e munkákra az igény, ehelyett környezetvédelmi problémák megoldásán fáradoznak. Sikerrel! Nyertes tanulmánytervükkel részt vettek a Balaton védelmét szolgáló zalai meliorációs munkában. A szennyvíztisztítással, veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatos megoldások sikerét bizonyítja, hogy a vágóhídi szennyvizek kezelésére kiírt ötmilliót érő pályázatot megnyerték. A 12 szocialista brigád 530 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Kiemelkedően szerepeltek a Vállalat Kiváló Brigádja címet kiérdemlő Türr István és Vedres István brigádok. Az igazgató bejelentette, hogy 1985-ben is megpályázzák a Kiváló Termelőegység címet, az első négy hónap eredményei szerint nem esélytelenül. A díszoklevelet Ozsvárt Zoltán, az Agrober vezérigazgató-helyettese nyújtotta át Szalai Sándor igazgatónak. A jó munkával kiérdemelt elismeréshez gratulált Perjési József, a megyei pártbizottság munkatársa, Szolcsányi Gábor, a városi pártbizottság vb tagja és Sohajda László, a szalámigyár műszaki igazgatója. T. Sz. I.