Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
2 Külföld kommentár Lordok gondja A Lordok Házában észrevették, hogy Magyarország: sziget, tesz. Nem úgy persze, mint Britannia, hiszen tengerünk egy szál se. Hanem mint NATO-tagállam. Mert egyetlen szomszédunk sem lesz a katonai szervezet tagja. A minap egy osztrák köztisztviselő egyenesen földrajzi és politikai hibának mondta, hogy NATO-felvételünk meg fogja előzni Ausztria csatlakozását. Nemigen lehet tudni, mennyire izgalmas a sok okos védelmi ember számára egy ilyen sziget-helyzet. Ha Magyarországot mint tagállamot - ne adja Isten - meg kéne védenie a NATO-nak, nem tehetne mást, csak megkérhetné a szomszédainkat: hadd vonuljon át a területükön. ipikus ésszel annyit mondhatunk a brit főrendiek és esetleges társaik problémájáról, hogy ama kritikus helyzetben bennünket a legkevésbé sem aggasztana szigetszerűségünk, sokkal inkább az, hogy meg vagyunk támadva... Amúgy meg itt van nekünk Taszár, ékes példaként arra, hogy a NATO elég találékony, ha arra van szükség. Egyébként a britek mellett már csak Törökország, Hollandia és Portugália „adós” a csatlakozási jegyzőkönyv ratifikálásával, vagyis 12 tagállam „túljutott rajtunk”. Készpénznek vehetjük szinte a tagságunkat, s a fenti aggályoknál sokkal lényegesebbnek tűnik számunkra, hogy nincs kész a pénzünk a tagsággal együtt járó hadi fejlesztésekre. Éppen most mutatta ki egy ÁSZ-vizsgálat, hogy a léjgierő „hadrafoghatósági szintje" 60 százalékos. Romlott a gépek műszaki állapota és a 38 százalékos létszámcsökkentés után a csökkentett kiképzési normákat sem tudták tartani, mert nem volt elég üzemanyag hozzá. A közelmúltbeli katasztrófa nyomán sokat hallottunk a Mifí-ek teljesítőképességéről és az is ismert, hogy az ezredforduló körül tervezett repülőgép-beszerzésekre cirka 360 milliárd kellene. És akkor még nem szálltunk le a levegőből a földre... Lássuk be: a Lordok Házában, ott a brit szigeten másfélék a gondok, mint itt, a tenger nélküli kompországban. iLlCh • Orbán Viktor és az EU Szóvirágok nélkül • Brüsszel (MTI) A European Voice című, EU-ügyekkel foglalkozó brüsszeli hetilap szerint Orbán Viktor úgy véli, Magyarország immár nem érdekelt abban, hogy diplomáciai udvariaskodásokba bonyolódjon az Európai Unióval. Egyszerűen csak a felvételéről akar tárgyalni, szóvirágok és hátsó gondolatok nélkül. A kormányfő múlt heti brüsszeli látogatása során nyilatkozott a The Economist csoporthoz tartozó, de szerkesztőségi politikáját tekintve önmagát teljesen függetlennek valló hetilapnak, amely pénteken megjelent számában közölt részleteket a beszélgetésből. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország nem ideológiai megfontolásokból kíván csatlakozni az EU-hoz, ezért számít az unió pénzügyi hozzájárulására például az olyan területeken, mint a határok ellenőrzése és az idegenrendészet. „Az EU-hoz való csatlakozás a munkaerő szabad áramlását is jelenti. Ha erről az EU-nak más elképzelései vannak, akkor fejtse ki azokat a tárgyalóasztalnál" - idézte a miniszterelnököt a European Voice. A lap idézi a miniszterelnöknek azt a brüsszeli nemzetközi sajtóértekezletén is elhangzott megállapítását, amely szerint „világos különbséget teszünk az EU és Európa között. Európának már részei vagyunk. Most az EU-hoz szeretnénk csatlakozni, amely egy intézmény." VÁRJUK UTAZÁSI IRODÁK jelentkezését! rovatunkba, ahol összegyűjtve tálaljuk akciós útjaikat. Tervezett megjelenés augusztusban minden kedden és szombaton Várjuk a témában érintett hirdetőpartnereink jelentkezését. Telefon: 481-281/133-as mellék. Szombat, 1998. Aug. 1. • A csonkolt lábú és társai Moszkvában Visszafogott bányászjárás A moszkvai kormányépület előtt tovább folytatják szelíd, visszafogott tüntetésüket az orosz bányászok. Hónapok óta elmaradt bérüket várják, miközben társaik a vasúti pályák blokádjával adnak nyomatékot követelésüknek. Szergej Kirijenko miniszterelnök közben kijelentette, hogy a kormány nem tűrheti sokáig a vasútvonalak lezárását... (MTI Telefotó) • NATO-bővítés - „magyar ügy" A brit felsőház támogatja... # London (MTI) A NATO-bővítés egyik legkérdésesebb eleme Magyarország, amelynek nincs tengerpartja, s a jelenlegi bővítési kör után az atlanti szövetség történetének első olyan tagja lesz, amely szárazföldön sem érintkezik egyetlen másik tagállammal - közölte péntek délután a brit védelmi minisztérium felsőházbeli képviselője. A brit törvényhozás felső kamarája, a Lordok Háza pénteken, a nyári szünet előtti utolsó napon szentelt vitanapot Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozásának. Lord Gilbert, a védelmi tárca hadfelszerelési államminisztere, aki a kormány nevében a vita alapjául szolgáló beszámolót megtartotta, külön kiemelte a Magyarország felvételével előálló sajátos geostratégiai helyzetet. A szónok azonban úgy vélekedett, hogy Magyarország szomszédsága „nyugaton, északon és délen baráti semleges országokból áll”, s nem valószínű, hogy ezek az országok megtagadnák az áthaladást területükön, ha a NATO-nak Magyarország védelmére kell kelnie. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a kérdés „e szomszédos országok saját biztonságát is érintheti” - tette hozzá vitaindítójában a brit főrendi kormánytag. A felsőházi vitában - amelyben egyébként mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldal támogatta a bővítést - a legélénkebb polémia a költségekről alakult ki. A hozzászólók megkérdőjelezték a Lord Gilbert által idézett, 10 évre vonatkozó és 1,5 milliárd dollárról szóló becsléseket, mondván: a forgalomban lévő költségszámítások között csillagászati különbségek mutatkoznak. Az egyik konzervatív felszólaló ennek illusztrálására emlékeztette a lordokat arra, hogy az amerikai tervezőműhelyekből kikerült előzetes adatok között szerepel 100 milliárd dollárt jóval meghaladó bővítési költségbecslés is. Ellenzéki oldalról elhangzott, hogy a három tagjelöltnek nem szabad elfelejtenie: a NATO változatlanul katonai szervezet, s nem politikai klub, és az új tagoknak képesnek kell lenniük az érdemi hozzájárulásra a szervezet védelmi kapacitásához. Symons bárónő, a brit külügyminisztérium illetékes államminisztere, felsőházi tag a Lordok Házában megejtett péntek délutáni NATO-bővítési vita után közölte: a kormány a két ház által megtartott vitanapok lezárultával értesíti az Egyesült Államokat, hogy London támogatja Magyarország, Lengyelország és Csehország felvételét az atlanti szövetségbe. A kormánytag ezzel gyakorlatilag jelezte, hogy Nagy-Britannia készen áll a három kelet-európai tagjelölt csatlakozásának ratifikálására. Az okmányokat a washingtoni letétbe helyezés előtt Robin Cook külügyminiszter látja el kézjegyével, mégpedig „záros határidőn belül”. A Foreign Office illetékese azonban - a védelmi tárca korábban nyilatkozó szóvivőjéhez hasonlóan - pénteken még nem tudta megmondani, hogy ez pontosan mikor várható. • Varsó (MTI) Lengyelország pénteken elküldte Brüsszelbe a Védelmi Tervezési Kérdőívet, azaz a NATO rendelkezésére bocsátandó lengyel haderőkről és katonai eszközökről szóló nyilatkozatot, valamint az ezzel kapcsolatos jövőbeli terveket - tájékoztatott Janusz Onyszkiewicz nemzetvédelmi miniszter. A Védelmi Tervezési Kérdőívet a NATO minden páros év tavaszán megküldi a tagországoknak. A válaszokat július 31-éig kell az atlanti szövetség székhelyére eljuttatni. Páratlan években csak kiegészítik a kérdőíveket. „Most első évben töltjük ki a kérdőív teljes változatát, hiszen Lengyelország csaknem biztosan a NATO tagja lesz” - hangsúlyozta a miniszter. Védelmi tervezés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Scania Hungária Kft. a szegedi telephelyére keres: VEZETŐSZERELŐT Feladat: a szerelőgárda szakmai vezetése, irányítása, részvétel a nehéz-tehergépkocsik javításában. Feltételek: mélyreható szakmai ismeretek, vezetési tapasztalat, rugalmasság, elhivatottság. SZERELŐKET Feladat: a vezetőszerelő irányításával a szerelési, karbantartási munkák gyors, pontos és precíz elvégzése. Feltételek: szakmai tapasztalat a nehéz-tehergépkocsik javítása területén, rugalmasság, elhivatottság. ADMINISZTRÁTOR-ÜGYINTÉZŐ Feladat: a felmerülő adminisztrációs, számítógépes munkák elvégzése. Konkrét részvétel a telephely információs rendszerének kezelésében. Feltételek: angol nyelvismeret, rugalmasság. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, küldje el a pályázatát, angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzát, fényképpel együtt a Sajtóházba, „Scania" jeligére. Korrupt polgármester • Peking (MTI) Tizenhat évi börtönbüntetésre ítélték Csen Hszitungot, Peking egykori polgármesterét a fővárosnak 2,2 milliárd dollárnyi kárt okozott korrupcióban viselt felelősségéért. A jelenleg 68 éves Csen 1983 és 1993 között a kínai főváros polgármestere, majd 1995-ben történt leváltásáig a Kínai Kommunista Párt pekingi első titkára volt. Csen büntetése: 13 évi szabadságvesztés korrupcióért és további 3 év hivatali hatalommal való visszaélésért, valamint a vesztegetésként kapott javak elkobzása. Kudarc • Colombo (MTI) Lényegében teljes kudarccal zárult Pakisztán és India colombói párbeszéde, amely hosszan tartó viszályok rendezésének nyitánya lehetett volna. „Lehetetlen volt egyezségre jutni - jelentette ki Tarik Altaf pakisztáni szóvivő. Nincs alap a tárgyalások felújítására”. Altaf merev és rugalmatlan hozzáállással vádolta Indiát a béke és biztonság kérdéseiben, valamint Kasmír kapcsán. Az indiai kormány nem kommentálta rögtön a megbeszéléseket, de Újdelhinek már korábban is az volt az álláspontja, hogy a kasmíri problémát csak a kapcsolatok szélesebb körű rendezésének keretében hajlandó megtárgyalni. Aknamezők • Pristina (MTI) A Koszovói Tájékoztatási Központ (KIC) értesülései szerint a jugoszláv hadsereg elaknásította a jugoszláv-macedón határ egy részét. A más forrásokból egyelőre meg nem erősített jelentés szerint az elaknásított határszakasz Koszovó és Macedónia határán, a Sar-hegység és a Jankovics tábornokról elnevezett átkelő között van. A KIC arról is beszámolt, hogy a hatóságok figyelmeztették a lakosságot, s ennek köszönhetően senki sem vesztette életét az aknamezőn. A jugoszláv hadsereg júniusban és júliusban a jugoszláv—albán határ térségét aknásította el.