Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
-AKTUÁLIS Intézik a bevásárlást, ivóvizet hozatnak, ápolónőt, papot hívnak A mórahalmi tanyafelelősök külterületen élő tanyafelelősök segítik mindennapos gondjaik megoldásában a környékükön élőket. Kissé oldalra billenve, de könnyedén veszi a homokos dűlőút buckáit a mórahalmi gondozási központ terepjárója. A város külterületén járunk, ahol közel nyolcszáz tanyán a lakosság egyharmada él. A Suzukit vezető Papp József falu- és tanyagondnok derűsen meséli, hogyan „feneklett meg" egyszer régi Wartburgjával a homokon. Véneki József gazdasága felé tartunk: ő a négy mórahalmi tanyafelelős egyike. Feladata az, hogy számon tartsa a környékbeliek gondjait, s megszervezze ügyes-bajos dolgaik elintézését. Azért választották őt, mert születésétől itt él, a vidéket úgy ismeri, mint a tenyerét. A környéken lakók megbíznak benne, tudják, hogy számíthatnak rá. A tisztség fizetéssel nem jár, csupán jelképes tiszteletdíjat kap érte a tanyafelelős, aki napi munkája mellett látja el a vállalt feladatot. Az ötvenes férfi az udvar kapujában fogad bennünket, csitítja a kocsi gumiabroncsa felé kapkodó kutyát, amely az autóból kiszállókra már nem haragszik. Elmondta, hogy a rendszer csupán néhány napja indult, így az érintett, jobbára idős emberek még nem is tudhatják, milyen segítséget jelent számukra. A külterületen lakóknak nem kell majd a távoli ABC-áruházba, gazdaboltba, gyógyszertárba járogatniuk. Elég, ha listába szedik a venni- és elintéznivalók sorát, s átgyalogolnak a közelben lakó tanyafelelőshöz, aki mobiltelefonján elintézi, hogy a gondozási központ autóján helybe hozzák a kért holmikat. De a tanyafelelős nem csupán a bevásárlásban segít: kerti munkához napszámost szervez, betegekhez gyógytornászt kér, hívja a védőnőt, papot. Akadnak tanyák, ahol az ásott kutakat megmérgezte a nitrát, meg a mezőgazdaságban használt más vegyszerek - e helyekre hordókban viszik az ivóvizet. Vőneki úr kíséretében autózunk tovább Frank András tanyájához. Az idős ember még keveset hallott a tanyafelelősi hálózatról, de jó elgondolásnak tartja a tervet. Hozzáteszi, hogy bár még jól bírja magát, s feleségével ellátják a ház körüli állatokat, sohasem tudhatják, mikor szorulnak segítségre. A gazda és a tanyafelelős a kertkapunál mindjárt meg is beszélik, kire lehetne rábízni a kerítés mellett magasodó, kilencvenéves nyárfa kivágását. A fát még Frank András édesapja ültette - a kanadai nyár kiszáradófélben van, s kidőléssel fenyeget. A tanyagondnoki modellprogramot a Homokháti Kistérségi Iroda munkatársai dolgozták ki, a városi önkormányzat segítségével. Rozsnyainé Hódi Mária szociális és igazgatás osztályvezető és Fodor Csaba, a kistérségi iroda vezetője elmondták, hogy a tanyagondnoki rendszer négy éve működik. A két éve végzett kistérségi tanyafelmérés alapján dolgozták ki a programot, amely az országban is egyedülállónak számít. A tanyafelelősök a gondnokok munkáját segítik. Kísérletképpen négy település: Mórahalom, Röszke, Kelebia és Szatymaz külterületeit vonták be a rendszerbe. A tanyafelelősök megközelítőleg egy-másfél kilométeres körzetben teljesítik szolgálatukat. A munkát egy év után értékelik, s akkor bővülhet az ellátott települések köre is. A költségek fedezéséhez a mórahalmi önkormányzat mellett a Szociális és Családügyi Minisztérium is hozzájárul. NYILAS PÉTER Frank András (jobbról) még bírja a munkát. Mellette Vőneki József tanyafelelős. Fotó: Gyenes Kálmán Húszezernél többe kerül a terhességmegszakítás Drágább lett az abortusz Az eddigi 19 ezer 132 forint helyett tegnaptól 20 ezer 433 forintba kerül a terhességmegszakítás. Az érintettek több mint felénél teljes áron végzik el az abortuszt, bizonyos esetekben harminc-, illetve ötven százalékkal kevesebbet kell fizetni. A KSH adatai szerint tavaly 56 ezer terhességmegszakítást végeztek hazánkban. Csongrád megyében 2260 abortusz történt, de a korábbi évekhez képest csökkenés tapasztalható, így például míg 1993-ban Szegeden 2057, addig tavaly „csak" 1296 művi beavatkozás történt. A terhességmegszakításokért tegnaptól többet kell fizetni, az eddigi 19 ezer 132 forint helyett 20 ezer 433 forintot. Az adatok szerint az összes abortusz öt-hat százalékát egészségi okok, a magzat vagy az anya betegsége miatt végzik el az orvosok. - Ezekben az esetekben nem kell fizetni - közölte Csepiné Szűcs Gizella, a szegedi Családvédelmi Szolgálat védőnője. Térítésmentes a terhességmegszakítás az állami gondozottak és fogyatékosok, valamint a rendszeres szociális segélyben és az emelt összegű családi pótlékban részesülők esetében, amennyiben az egy főre eső jövedelmük 20 ezer 100 forint alatt van. Minden egyéb esetben fizetni kell. Azt, hogy kinek mennyit, azt konkrét szociális juttatásokhoz kötik a jogszabályok. Harmincszázalékos kedvezményt kapnak, tehát 6130 forinttal fizetnek kevesebbet a munkanélküli segélyben, ápolási díjban, kiegészítő családi pótlékban részesülők és azok az asszonyok, akiknek férje sorkatonai szolgálatát tölti. A teljes összeg felét, azaz 10 ezer 216 forintot fizetnek a gyesen lévők, a gyermekvédelmi támogatásra jogosult hivatásos anyák és az átmeneti segélyt kapó asszonyok. Az abortuszdíjak drágulásával egy időben nem csökkentették a fogamzásgátló szerek árát. A szerek változatlanul drágák, így a védekezés e módszerét csak a jobb anyagi körülmények között élők alkalmazhatják. K. K. TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK SZÁMA Véget ért a fűtési szezon MUNKATÁRSUNKTÓL Április 15-én, hétfőn véget ért a fűtési szezon Szegeden. Idén a naptárhoz igazodott az időjárás, mivel napok óta 12 Celsius-fok fölött van a lakáson kívüli átlaghőmérséklet, az elkövetkező napokban pedig tartós melegre számíthatunk, mintegy 27 ezer távfűtéses lakást lát el gáltató Kft., amely most leállítja a fűtést. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően azonban, ha váratlanul hidegre fordul az időjárás, azonnal elindítják majd a pótfűtést. Szegeden a Hőszol- Németesek A szegedi német önkormányzat támogatásával, a német kulturális és nyelvészeti fórum német nyelvű hallgatói felolvasó-délutánt rendez április 17-én, szerdán délután 3 órától a Tarjáni Magyar-Német Kétnyelvű Általános Iskola és Művészeti Alapiskolában (Szeged-Tarján, Építő u. 9.). Közreműködnek az iskola diákjai, a belépés ingyenes. KEDD, 2002. ÁPRILIS 16. Ki írhatta vajon az ál-Rapcsákné levelet? Döntött a Csongrád Megyei Főügyészség a Rapcsák Andrásné aláírással szerkesztőségünkbe eljuttatott levél nyomán tett feljelentésről. Az ügyet magánvádas minősítéssel az illetékes Szeged Városi Ügyészséghez továbbította. Ha lesz és eredménnyel végződik a nyomozás, kiderülhet, ki írta a koholmányt. MUNKATÁRSUNKTÓL A Rapcsák Andrásné aláírással szerkesztőségünkbe március 22- én érkezett levél fogadtatásáról többször írtunk lapunkban. Kiderült, amit egyébként is sejteni lehetett: a szöveget nem az özvegy, hanem nevében egy ismeretlen írta. A koholmány tartalma miatt Lázár János - akkor országgyűlési képviselőjelölt, ma megválasztott honatya - feljelentést tett a Csongrád Megyei Főügyészségen. A holdudvarban, pontosabban a Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő egykori barátaihoz és munkatársaihoz kapcsolódó körön belül kell keresni az özvegy Rapcsákné nevében íródott levél szerzőjét. Ez volt a véleménye azoknak, akik az elhunyt vásárhelyi politikus özvegyének állítólagos aláírásával szerkesztőségünk címére március 22-én érkezett irományt olvasták. A szövegben ugyanis túl sok olyan adat szerepel, melyet csak a vásárhelyi városházi bennfentesek, vagy a jól értesültek köréhez közeli személy tudhat. A szerző a valós információkhoz vegyítette vádjait. A levélíró például tudni véli, hogy Lázár János a múlt évben, mikor neki egy fővárosi állást ígértek, „visszakozott", sőt: „...a főtisztviselői állást sem fogadta el..."; képet ad a listás képviselői helyek körül a Fideszen belül kialakult, Lázárt és Szűcs Gábort érintő vitáról is. Az ál-Rapcsákné állítja: a vásárhelyi polgármester „...mindig azt mondta, ha valami baj éri akkor (a vásárhelyi városházán gazdasági ügyekkel foglalkozó) Kisháziné Emikét fogja mindennel megbízni, mert akkor a város úgy fog tovább haladni, ahogy ő tenné". Hitelesítési módszerként a levélíró a csak az özvegy által tudható, a családi és a baráti körre vonatkozó információkat is megszellőztet például arról, hogy Rapcsák András „... többször vitette magát Szegedre illetve vizsgáltatta magát Budapesten szakorvossal". A levél szerzője a vásárhelyi polgármester halálának körülményeit gyanúsnak érzékelteti, miközben tudatja, hogy a Rapcsák András halálát követő napon estére „a kormány emberei is megjelentek". A levélíró súlyos vádakkal illeti és név szerint említi dr. Lázár Jánost mint személyi titkárt. Azt írja, hogy Lázár János „mindenkit szidott" és „állandóan idegesítette" Vásárhely első emberét, sőt: az év elején „napok óta sértegette", „kevélykedett" és „szidalmazta", ezzel hozzájárult Rapcsák András halálához, azt követően pedig „...boldogan halad előre, mindenkit becsapva...". Az álnéven vádaskodó azzal álcázza magát, hogy néhány nevet helytelenül ír. Például Almási István alpolgármesterét és Erdélyi ügyvédét, illetve közismert becenevén, Dönciként szól az elhunyt polgármester vásárhelyi kezelő orvosáról. A megvádoltak közül egyedül Lázár János tett feljelentést rágalmazás és okirat-hamisítás miatt a megyei főügyészségen. Rapcsák András özvegye a nevében írt nemtelen támadásról lapunk március 23-i számában fejtette ki véleményét. „Lázár János a szükséges jogi lépést megtette, az ügyet a maga részéről lezárta" - közölte szerkesztőségünkkel Erdélyi Miklós ügyvéd. A feljelentés következményeiről a Szeged Városi Ügyészség, illetve a Szeged Városi Bíróság dönt. Hárman ütköztek Egy kisteherautó és két személykocsi ütközött össze tegnap Szőregen, a Makai út és Szív utca kereszteződésénél. A kisteherautó az emelkedőhöz érve, nekiütközött az előtte haladó jugoszláv rendszámú BMW-nek. Az ütközéstől a BMW egy német rendszámú Volkswagen hátuljának hajtott. A balesetben a BMW két utasa megsérült, a helyszínelés ideje alatt félpályás útlezárás nehezítette a közlekedést. Könyvbemutató a holokauszt-emléknapon Zsidó magyarok Szegeden Április 16-át tavaly nyilvánították a holokauszt emléknapjává. 1944 tavaszán ezen a napon kezdték meg Magyarországon a zsidó lakosság gettóba zárását. Varga László, a Móra Ferenc Szakközépiskola történelemtanára részt vett azon a továbbképzésen, amit az Oktatási Minisztérium szervezett a holokauszt tanításáról. A jeruzsálemi Jad Vashem Intézetben tartott kéthetes oktatás alatt megváltozott hozzáállása a kérdéshez. - Ezt a hihetetlen tragédiát - hatmillió zsidót gyilkoltak meg - már csak méretei miatt is nehéz elképzelnünk. Jeruzsálemben megismertük a történelmi tényeket és módszertani segítséget kaptunk a tanításhoz. Nem elég azt elmondanunk a diákoknak, milyen szörnyű volt a holokauszt, hanem meg kell ismertetnünk őket azzal is, milyen volt a magyarországi zsidó családok élete. Emberi közelségbe kell hozni a történelmet. Jeruzsálemben találkoztunk túlélőkkel is, akik elmesélték, hogyan hurcolták el őket, mi történt velük a lágerekben. Közismert, hogy Európa 26 országában sárga csillagot kellett viselniük a megbélyegzett zsidóknak. Az egyik idős asszony elmondta, hogy a gyermekei évtizedekkel később figyeltek fel arra, hogy teljesen hiányzik a lakásából és a ruhatárából a sárga szín. Ma sokan nem értik, miért nem volt felkelés, lázadás a lágerekben. A túlélők elmesélték, hogy mindössze néhány száz kalóriát tartalmazó élelmet kaptak, az éhségről szinte gondolkodni sem tudtak. Az emléknapra időzítve jelent meg Zsidó magyarok Szegeden címmel Varga László kötete, amelynek bemutatóját ma este 6 órától tartják az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. Az est vendége a szerző és Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke lesz. - Szeged hatezer fős elhurcolt zsidó közösségéből körülbelül ezerötszázan élték túl a vészkorszakot, közülük sem tért vissza mindenki - mondja Varga László. - Annak idején Szeged nagyvárossá alakításában tevékenyen részt vettek a zsidó polgárok is, akik egyenjogú tagjává váltak a nemzetnek. Szeged elsősorban a két Löw tevékenysége miatt játszott különleges szerepet a zsidó magyar múltban. A szabadságharc tábori papja, a kiváló tudós és nevelő, Löw Lipót volt talán az egyik legnagyobb alakja a magyarosodásnak. Fia, Löw Immánuel pedig a bibliai tudományok világhírű kutatója volt. A városban ma is számtalan emléke akad a zsidóság jelenlétének, hiszen a palotás Szeged túlnyomó részét zsidó vállalkozók építtették, zsidó mérnökök tervezték. - Néhány éve egyik diákom szóvá tette, hogy az összes amerikai elnök zsidó volt. Nem tartottam valószínűnek, hiszen a kivándorlás 1881 után kezdődött, az Egyesült Államok elnöke pedig csak az lehet, aki már ott is született. Mint megtudtam, az előző választások idején a demokrata alelnökjelölt volt az első zsidó, aki egyáltalán a poszt közelébe került. Miután megbeszéltem ezt a fiatalemberrel, kiderült, hogy információja egy olyan könyvből származik, amely az SS-tisztek számára készült propagandaanyagra hivatkozik. H. ZS.