Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-26 / 250. szám
KEDD, 2004. OKTÓBER 26. Hajléktalan halottaink Virágba és gyertyafénybe borulnak november legelején a temetőink. Aki még él és mozogni tud, elviszi kegyeletét és emlékeit ősei sírjára. Nem a nemzetes nagyokra emlékezünk ilyenkor, a közhalottakra inkább. Olyanokra azonban, akiktől szemünk állását, arcunk rándulását, lábunk járását örököltük. Tudományosabban is mondhatjuk, akiknek a génjeit magunkban hordjuk és továbbadjuk. Akár évszázadok múlva is kideríthető lesz, ki honnan jött és hová ment. Most a temetőkbe megyünk. Amikor hantot húztunk szeretteink fölé, elsóhajtottuk magunkat: nyugodjanak békében. Az örök világosság fényeskedése mellé a pap is ezt szokta mondani, meg a búcsúztató szónoklatok is. Szebbet, jobbat nem is mondhatnánk. Alig van azonban olyan pontja földgolyónknak, ahol ősök ne nyugodnának. Ezeréves mocsarakból is kerülnek elő majdnem épen megmaradt elődök, gleccserek jegéből is, és legújabb autópályáink nyomvonalán is csontokra akadnak a régészek. A kegyelet is azt kívánja, hogy örök nyugalmuk fölött ne böhömnagy gépek dübörögjenek. Ki ne emlékezne Gabriel García Márcotez kolumbiai Nobel-díjas író nagy regényére, a Száz év magányra ! Egyik hőse, a tizenegy éves Rebeca vászontarisznyában hordja magával szülei csontjait, hogy valahol keresztény temetésben legyen részük. A világhír szárnyán lett csak szellemi kapcsolatunk Kolumbiával, de akárhányszor elmegyek a Gyevi temető mellett, eszembe jut Rebeca. A rókusi öregtemetőnél is elfogtak hasonló érzések, amikor föltúrták azt is a gépek. Századok óta temettek oda halottakat, és mindnél elmondhatták papok és gyászolók: nyugodjatok békében. Kellett a hely, és ne finomkodjunk, kellett a pénz is, eladták eladott temetőinket. Aki meg tudta fizetni, kiszedethette ősei csontjait, és új helyre temethette. Érző emberek és éber fejek legalább nagyjaink fejfáit - leginkább síremlékeit - igyekeznek megmenteni, a többség földi maradványa azonban holtában vált hajléktalanná. Kegyetlen kegyelet lesz halottak napján. Ott is gyúlnak gyertyák, ahol már semmi keresnivalója nem lenne az utódoknak. Hivatalosan nem, de a valóságban Rebecává változunk, és lelkünk vászontarisznyájában ott zörögnek őseink csontjai. Ha fél szavam lehetne még ebben az ügyben, azt ajánlanám, engedjék be legalább erre a pár napra a még mindig gyászolókat akkor is, ha alkotmányunk egyetlen pontja se foglalkozik velük. Szabad embereknek legyen szabad a gyászuk is. Ne kelljen átírnunk Nemzeti dalunkat: Kik szabadon éltek-haltak, /Szabad földben nem nyughatnak ■ Ha már ilyen kegyetlen az élet. H. I). Sártenger az újpetőfitelepi Füge soron Focipálya a magasban A májusban befejeződött csatornázás után még mindig por és sár borítja a Füge sort Újpetőfitelepen. Az egykori futballpályára megállás nélkül hordják a földet, a lakók szerint a terület már magasabban áll, mint a telkek szintje. A belvíztől félnek. A Füge sor csatornázását minden lakó örömmel fogadta, bár tudták, hogy kellemetlenséggel járnak a munkálatok. A májusban befejeződött csatornázás után a területrendezés késik, még mindig teherautók járnak az utcában. A futballpályát töltik, ami eddig alacsonyabban állt az utca szintjénél. Most viszont már magasabb, ezért attól félünk, a belvíz a mi kertjeinkben áll hamarosan - mondta az egyik lakó, Ambrus Andrásné. - A teherautók miatt a sár hatalmas, személykocsival már be sem lehet állni a házakhoz. A közös képviselőnk azt tanácsolta, hagyjuk ismerősnél a járműveket, ugyanis ha nem tudjuk garázsban vagy udvaron tárolni, feltörik, mint a szomszédunkét. A csatornázás előtt sem volt itt beton, de kőből mindenki kialakította a háza előtti útszakaszt. Kérdeztük a sofőröktől, meddig tart még a feltöltés. Ők is csak annyit tudnak, hogy van még föld bőven, amit most Tápéról hoznak. Megkerestük a képviselőnket, Gila Ferencet, aki annyit mondott, náluk is volt csatornázás, náluk is porral járt, tudomásul kell vennünk, hogy csatornát földmunka nélkül még nem építettek. Azt is közölte velünk, az út betonozásáig nem kapunk kohósalak utat, holott amikor a csatornázásért fizettünk, erre ígéretet kaptunk. Attól félünk, idén már nem rendeződik a helyzet, télre itt nem lesz út, csak ez a hatalmas, teherautók által vagdalt sár. A sportpályát fel kellett tölteni mert rendszeresen elöntötte a csatornavíz és egyébként is vízeres volt a terület - mondta lapunk kérdésére Gila Ferenc. - A pálya szintje nem haladja meg az utca szintjét, még kell rá a föld. November elejére lezárulnak a munkálatok, 20-25 centiméteres termőföld réteg kerül legfölülre, ami a füvesítéshez kell. A jövő év őszén már focizni lehet a pályán. Rossz hír viszont a lakóknak, hogy a Hídépítő Rt. által vezetett konzorcium a Balaton utcai befogadót még nem építette meg, így csúszik a csatornarendszer átadása. G. ZS. ■AKTUÁLIS aj 5 A Gyevi temető fölszámolását végző cég tiltakozik a vádaskodások miatt Holtak a terepszint fölött Szabálytalan temetések nyomaira bukkant a szegedi Gyevi temető fölszámolását végző Csomiber Rt. Közvetlenül a földfelszín alatt, mindössze 40 centiméteres mélységben is találtak emberi maradványokat. Kiderült: az 1971-ben lezárt sírkertbe még a kilencvenes években is temettek. Folytatódik a szegedi Gyevi temető felszámolása óta tartó váratlan események sora: a sírok lebontásával megbízott Csomiber Rt. szabálytalan temetésekről adott hírt. Honti György igazgató annak kapcsán tájékoztatta lapunkat, hogy - amint szerkesztőségünkbe küldött összefoglalójában olvasható - „a temető felszámolása során már három ízben történt felelőtlen és teljesen megalapozatlan feljelentés Nyári Ferenc József részéről". A kiesés többórás, illetve félnapos leállást jelentett. Hozzátette, hogy Nyárit senki sem fenyegette meg - szemben az érintett korábbi állításával. Folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a temető sorsának alakulását évek óta figyelemmel kísérő Nyári Ferenc József olvasónk, kegyeletsértést gyanítva, több alkalommal rendőröket hívott a helyszínre. Először a sírok bontásának megindításakor tiltakozott, s felhívta a figyelmet arra, hogy a munkát a helyi védettség lejárta előtt kezdték |ezt a tényt a szegedi polgármesteri hivatal jegyzői irodája is megerősítette, hozzátéve, hogy az ügynek „jogkövetkezménye nincs"), majd akkor is rendőrt hívott, amikor az egyik markológép csontokat fordított ki a földből. (Állítása szerint ekkor hangzott el az őt ért fenyegetés.) De más rendkívüli esemény is történt: elszakítottak egy nagyfeszültségű kábelt, s egy dolgozó megsérült. A munka leállítása sokba kerül a Csomibernek: a sírkertben dolgozó kotrógépek óradíja 6-10 ezer forint. „A kényszerű szünetek nem csak a gépek, hanem az exhumálást végző Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. munkáját is akadályozták" - szögezte le az igazgató, aki sértőnek találta a csontok előkerüléséről szóló cikkünk címét (Koponyák hegye), mondván: az exhumálás során igyekeznek betartani a kegyeleti szempontokat, de több helyen találtak teljesen szabálytalanul, az előírt 1,6 méteres temetési mélység helyett mindössze 80-100 centiméter mélyen elhantolt maradványokat. Egy sírban még a terepszint felett is temettek, a koporsót mindössze 40 centiméteres földréteg borította. Előfordult más szabálytalanság is: például egy urna felirata szerint az elhunyt hamvait a temető 1971-es bezárása után több mint húsz évvel, a kilencvenes években helyezték el a Gyeviben. Mindezen felül a munka kezdetén bekerített temető drótkerítését folyamatosan rongálják, mintegy száz méternyi szakaszt pedig el is loptak az elmúlt hetekben. Naponta kétszáz elhunyt maradványait exhumálják a Gyeviben Fotó: Karnak Csaba Jelképesen vásárolt be a Fidesz A 6 százalékosra tervezett, de végül csak 3 százalékos, úgynevezett Szeged-pótlék a közalkalmazottakat átlagosan havi bruttó 3 ezer forinttal hozza rosszabb helyzetbe - mondta Farkasné Pocsai Blanka. A Fidesz női tagozatának Csongrád megyei elnöke a párt tegnapi, az egyik szegedi élelmiszerbolt előtt tartott sajtótájékoztatóján jelképesen be is vásárolt ebből a 3 ezer forintból. Hűvös László képviselő arra hívta fel a figyelmet, a Szeged-pótlékot az egészségügyi dolgozóknak is meg kellene kapniuk. Vásárhelyre irányított betegek Az elmúlt időszakban újabb hét település csatlakozott a vásárhelyi irányított betegellátási rendszerhez. A modellben jelenleg 59 háziorvos vesz részt, akik mintegy 85 ezer pácienst látnak el. Másfél év óta mintegy 20 ezerrel több páciens egészségügyi problémáit orvosolja az irányított betegellátás keretében a vásárhelyi Erzsébet Kórház-rendelőintézet. A 2003 nyarán bevezetett rendszer annak idején csupán a város lakóira, valamint a környék településein, azaz Mindszenten, Mártélyon, valamint a Békéssámsonon élők ellátására terjedt ki. Ma már azonban Csongrád, Székkutas, Eperjes, Derekegyház, valamint a Békés megyei Szarvas, Gádoros és Kaszaper is csatlakozott a programhoz - tudtuk meg dr. Várkonyi Katalintól, az irányított betegellátási rendszer vásárhelyi projektvezetőjétől. A pácienseket ellátó háziorvosok száma is bővült az elmúlt időszakban. Jelenleg 59 doktor dolgozik a rendszerben. Igaz, nem csak csatlakoztak a modellhez, hanem - mint arról már beszámoltunk - két vásárhelyi orvos ki is lépett belőle. A rendszert főként az a kritika érte, hogy sokkal több adminisztratív munkát ró az orvosokra. Emellett elmaradtak a doktoroknak ígért eszközfejlesztésre felhasználható pénzek kifizetésével. Ez utóbbit azonban már pótolták, viszont az adminisztráció mennyiségén nem tudnak változtatni, mivel arra vonatkozóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előírásai érvényesek - jegyezte meg Várkonyi doktornő. A rendszer nem szó szerinti betegirányítást jelent, hanem optimális egészségügyi ellátást, azaz, hogy a pácienseknek ne kelljen bizonyos vizsgálatokon többször, feleslegesen átesniük, így a régióban hatékonyabbá és szervezettebbé válik az egészségügyi ellátás. T.A. NY. P. MEGEMLÉKEZÉS Mindenszentek és halottak napja alkalmából csendes emlékezésre hívja a szegedieket a Gyevi temető József Attila sugárúti bejáratához Szabó László önkormányzati képviselő és Nyári Ferenc József. A holtak emlékének november 1-jén, délután 5-től 7 óráig, egy szál gyertyával vagy virággal adózhatnak a résztvevők. Szamizdatként terjesztették a Géczi Józsefet sértegető kiadványt A dorozsmai Mucsi László újságjával orrba vágott „Orrba kell vágni a dorozsmaiakat, hogy történjen valami" - így magyarázta Mucsi László, miért tiltakozott fénymásolt kiadványban az ünnep előestéjén Géczi József október 23-i kiskundorozsmai szereplése ellen. A történet tavaly októberben kezdődött, amikor Géczi József országgyűlési képviselő emlékezett a dorozsmai kopjafánál az 1956-os forradalomra. Mucsi László, a Dorozsmai Lokálpatrióták Társaságának (DLT) titkára szerint a szocialista politikus, a Nagy Imre Társaság elnöke zagyvaságokat beszélt és előadásmódja sem volt az ünnephez méltó. Ez annyira felháborította, hogy olvasói levelet írt a Dorozsmai Napló című helyi lapnak. Hallói Ferenc felelős kiadó elmondta: mivel Mucsi több embert is vérig sértett a levelében, nem közölték az írását. Idén az ünnep előestéjén több dorozsmai is talált a postaládájában fénymásolt Dorozsmai Naplót. Ebben nem csupán Mucsi László korábban nem közölt levelét, de Géczi József 2003. október 23-án elmondott beszédét is megjelentették, vágatlan formában. Ugyanitt a DLT tiltakozott az ellen, hogy idén is a szocialista politikus mondja az ünnepi beszédet a kopjafánál. - Én csak a tényeket írtam le a levelemben. Lehet, hogy nyers a stílusom, de ezen már nem kívánok változtatni - magyarázta Mucsi László. - Egyébként is, azt mondta egy ismerősöm: orrba kell vágni a dorozsmaiakat ahhoz, hogy történjen végre valami, mert a szép szó nem használ. Ez utóbbit már én is megtapasztaltam. Összesen hatvan példány készült a fénymásolt kiadványból, amit ismert dorozsmai közéleti szereplőknek juttattak el. Mucsi hallott arról, hogy gyorsan híre ment a kiadványnak, amit később fénymásolatban terjesztettek Dorozsmán. Elmondta, többen is gratuláltak neki, hogy meg merte írni az igazat. Noha a kiadvány a Dorozsmai Napló fejlécével látott napvilágot, ahhoz nem volt semmi köze az újságnak, Mucsi László engedély nélkül használta a közéleti lap nevét - tudtuk meg a felelős kiadótól. Ballai Ferenc még nem döntötte el, hogy tesz-e jogi lépéseket az ügyben. - Nekem az fáj a legjobban, hogy Mucsi engem - aki már a 80-as évek elején foglalkozott Nagy Imrével az egyetemen - kiáltott ki fő ellenségnek. Én megküzdöttem 1956-ért az elmúlt évtizedekben - hangsúlyozta a politikus. Azt elismerte, hogy az ünnepségen egy géczis, azaz tanáros beszéd hangzott el, nem pedig egy nagy hatású szónoklat. Mucsi László idén is megjelent a kopjafánál október 23-án, ahol felvette magnóra Géczi József beszédét. Az ünnepség egyébként rendbontás nélkül zajlott le. - Azzal büntettem Mucsit, hogy nem köszöntem neki, s azzal fogom büntetni, hogy nem megyek el vele sörözni, úgy mint régen. Részemről ezzel lezártnak tekintem az ügyet. Csak attól félek - mondta az országgyűlési képviselő -, hogy az elkövetkező másfél év ehhez az akcióhoz képest durvább lesz. sz. c. sz. Géczi József honatya került Mucsi László célkeresztjébeFotó: Schmidt Andrea