Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 1. AKTUÁLIS 11 A Fidesz leváltaná Székhelyi József színházigazgatót Békés tüntetés a Himnusz szentségéért Szegeden Politikai felhangoktól mentes demonstrációt rendeztek teg­nap a Fidesz szegedi csoportjá­nak szervezésében a Szegedi Nemzeti Színháznál, ahol mintegy ötszázan gyűltek ös­­­sze. A rendezvényen a Him­nusz szentségét hangsúlyozták a civil szónokok. A tüntetés után Dobó László ellenzéki po­litikus lapunknak elmondta: ha az április 8-i közgyűlésig nem történik érdemi változás Székhelyi József ügyében, kez­deményezik a színigazgató le­váltását. MUNKATÁRSUNKTÓL Székhelyi József szegedi színház­­igazgató az SZDSZ Szegeden tar­tott tisztújító küldöttgyűlésén mondott beszédében, a Fidesz el­nökére célozva „Tokaj hímves­­­szejéről" beszélt, aki „nektárt fog csöpögtetni­­ mindenhová". A Fidesz szerint Székhelyi obszcén kijelentésével nemcsak politikai ellenfeleit becsmérelte, hanem minden magyar lelkébe belegá­zolt a Himnusz sorainak elferdí­tésével. Az ellenzéki párt helyi szervezete az igazgató lemondá­sát követelte, és tüntetést szerve­zett tegnapra a színház épületé­hez. Délután öt órára mintegy öt­százan gyűltek össze a színház melletti Vaszy Viktor téren. Az itt felállított a „Himnusz szent" üzenőfalat több százan írták alá a rendezvény ideje alatt. A meg­jelentek magyar zászlókkal és „A stílus maga az ember!", „Ez a kultúra?", „Szeged többet ér­demel!", „Cinizmus határok nélkül" és „Szállj el kismadár..." feliratú transzparensekkel vár­ták a szónokokat. Az egybegyűl­teket Kiss Istvánná Kúthy Enikő nyugalmazott pedagógus kö­szöntötte. A tanárnő rövid be­szédében hangsúlyozta: „a Him­nusz nem játékszer, nem poén", majd kérte a demonstrálókat, hogy tartózkodjanak a szélsősé­ges megnyilvánulásoktól. Ezt követően a résztvevők elénekel­ték a Himnuszt, majd Szőke Dávid Kölcsey Ferenc Himnu­szát, Simor Márton pedig Kosz­tolányi Dezső A szegény kis­gyermek panaszai című versét szavalta el. A nagyváradi Tőbe István be­szédében azt mondta: „senki emberfiának a földön, akkor sem, ha külföldi, vagy idegen­­szívű, nincs joga illetlenül a Himnusz szövegét megváltoz­tatva idézni és mosdatlan szájá­ra venni". Tóbe hangsúlyozta: kötelességünk megvédeni a Himnuszunkat azoktól, „akik számára nem jelent többet, mint egy dallam, aminek szöve­ge is van, amit esetleg megvál­toztatva, üthetnek egy jót azok lelkületén, akiknek ez szent". A nyugalmazott tanárnő a tünte­tés végén közölte, hogy az üze­nőfalat eljuttatják Botka László polgármesternek. Magánemberként vett részt a demonstráción Marosi Zoltán, a MIÉP szegedi elnöke. „Azért jöt­tem - mondta -, mert botrányos­nak tartom Székhelyi beszédét és alacsony színvonalúnak a sza­badtéri programját." Marosi sze­rint jó lenne, ha a színigazgató lemondana posztjáról. Dobó László fideszes országgyűlési képviselőtől, a közgyűlés tagjától megtudtuk: akarattal nem szó­laltak fel politikusok a rendezvé­nyen. Ugyanakkor hangsúlyozta: amennyiben az április 8-i köz­gyűlésig nem történik érdemi változás Székhelyi József ügyé­ben, úgy kezdeményezni fogják a színházigazgató leváltását. BOTKA SZÉKHELYI JOGÁRÓL Szabadságát töltötte Botka László szegedi polgármester a Székhelyi-ügy kirobbanásakor. Akkor azt mondta lapunknak, hogy - mivel nem ismeri a Fidesz és Székhelyi József konfliktusának részleteit - nem kíván nyilatkoz­ni az ügyben. Tegnap a polgármester a következőt közölte: Székhelyi Jó­zsefnek joga van olyan gyűlésre elmenni, ahova akar, és azt a magánvéle­ményt megfogalmazni, amit akar. A Fidesznek joga van ez ellen titakozni - jegyezte meg, majd hozzátette: neki pedig joga van a város számára fontos kérdésekkel foglalkozni. Mától 250 forint felett az üzemanyag ára Újra kileng a benzininga Nem kevés hosszússággal veszik tudomá­sul az autósok az újabb benzin- és gáz­olaj-áremelést, amely egy hónapon belül immáron a második. Míg március elején 5 forint volt, mától 7 forint a drágulás mér­téke. Ma nulla órától újra átállították a számlá­lókat a benzinkutakon, mivel 7 forinttal drágult az üzemanyag literje: a 95-ös ólmo­zatlan benzinért 251,50, a 95-ös keveré­kért 254,50, a 98-as ólmozatlanért 260,50, a gázolajért pedig 247 forintot kell fizetni a Mol irányadó kútárai szerint. Tegnap már a délutáni óráktól megélén­kült a forgalom a benzinkutaknál. Ami azért volt különösen feltűnő, mivel a hónap utolsó napján, egy nappal a fizetések folyó­számlára érkezése előtt általában csak azok járnak tankolni, akik még rendelkeznek né­mi tartalékkal. Hétforintos áremelést azon­ban már megéreznek az emberek, negyven liter nafta ugyanis közel 300 forintnyi pluszkiadással jár. Három olcsóbb sör, vagy egynapi kenyér és tej áráért érdemes fordul­ni egyet a benzinkút felé - gondolták teg­nap. - Nem tudok mit mondani az áremelésre, még levegőt se kapok - hajolt ki autójából Pé­ter István a Csongrádi sugárúti Mol-kútnál. A szegedi nyugdíjas hozzátette: megérzi az áremelést, hiszen az előző, ötforintos drágu­lás után végképp nem számított arra, hogy újabb hegymenet következik. Tizenhat litert tankolt tegnap, ami neki elegendő egy hó­napra - mondta. A beszélgetést hallva több autós is megállt a kút kijáratánál, kézmozdulatokkal utaltak arra, mélyen egyetértenek az előttük szóló­val. A mozgássérült Serédi Vilmos, aki har­minc litert tankolt, kissé gúnyosan jelentette ki: „Boldog vagyok, nekem különösen jót tesznek ezek a történések." A férfi, aki a Sze­gedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt.-nél dolgozik, kifejezetten az áremelés miatt kanyarodott el a benzinkút felé. Mivel csak autóval tud munkába járni, nem mondhat le a gépkocsi­ról. A taxisok már hozzáedződtek az ármozgás­hoz. Bobkó Attila, a Taxi 3 vezetője elmond­ta, már két éve ugyanazokkal a tarifákkal dolgoznak, nem követik az áremeléseket, mi­vel gyenge Szegeden a fizetőképes kereslet, így most sem az utasokkal fizettetik meg költségeik növekedését. Hasonlóképpen nyi­latkozott Erdődi Antal, a Tempó Taxi Egyesü­let elnöke is, aki hozzátette: mivel hol keve­sebbe, hol többe kerül a benzin, túl nagy ér­vágás lenne a tarifák mozgatása, ugyanis au­tónként 10 ezer forintot kellene fizetni. A Mol utoljára március elején emelte meg öt forinttal a benzin literenkénti árát, azt megelőzően, decembertől februárig az üzem­­anyagárak a tavalyi januári szinten álltak. Akárcsak most, 2004-ben is április és októ­ber között kúsztak magasabbra az árak, majd hirtelen esés következett be. A Pénzügymi­nisztérium egyelőre csak vizsgálja annak le­hetőségét, hogy egy bizonyos ár felett csök­kenti az üzemanyagok jövedéki adóját. Ez az igazi hegymenet. Az áremelésektől levegőt sem kapok - bosszankodik Péter István Fotó: Gyenes Kálmán F.K. 3 Szükség­állapot NYILAS PÉTER Csak a kabarétréfákban találjuk nevetségesnek az utcai illemhely zárt ajtaja előtt toporgó figurát. Ha mi járunk így, már nem mula­tunk olyan jól, a vészhelyzet sürgősségi fokozatától függő erővel rázzuk a kilincset, aztán növekvő kétségbeeséssel nézünk valami szükségmegoldás után. Berontunk például valami bisztróba, a személyzet figyelmének elterelésére néhány pillanatig bámuljuk az ártáblát, majd, mintegy mellékesen, besomfordálunk a mel­lékhelyiségbe. Ha nyitva van. Mert a kegyelemdöfést sok helyen egy fölirat kitűzésével adják meg a hátsó szándékkal érkezőnek: „A WC-kulcsot szíveskedjék a pultnál kérni." Másutt az ételkiadó kisasszonynál kell kéredzkedni, ő pedig gombnyomással nyitja az elektromos zárral működő ajtót. A régi szegedi utcai illemhelyeket „zöldvillamos’’-ként tisztelte a köznyelv, utalva az apró tornyocskákkal és ablakrácsokkal dí­szített házikók színére. A kis előtérben ült a jóságos és megértő vécés néni (alakját a felejthetetlen Kiss Manyi tette emlékezetes­sé egy humoros színpadi jelenetben), aki kevéske aprópénzért be­­bocsátotta vendégét a megkönnyebbülés kátrányszagú szeparéjá­­ba­, az uraknak fönntartott állóhely falát ugyanis csempe helyett szurokkal borították. . A zöldvillamosokat a hatvanas években lebontották, a helyükre állított csúf, tégla-beton építmények jó része mára bezárt. Ami még üzemel, az meg ráfizetéses - állítja egy tulajdonos, aki sze­rint éppen a lépten-nyomon megtalálható kocsmák, kávézók és gyorséttermek mellékhelyiségei szippantják el a kuncsaftot. Akad, aki több lábra állítja a deficites üzemet, és büfét vagy más üzletet nyit az objektum egyik felében, majd (amint Szegeden láttuk) ki sem nyitja az öblítőcsészés fülkét. Marad viszont a szorult helyzetben kínok kínját kiálló, tájéko­zatlan idegen, aki nem akar százakat költeni valahol csak azért, hogy ne nézzék ki a WC-ből. Kínjában úgy érzi magát, mint egy profán Laokoón, akit kígyó helyett toalettpapír-tekercs fojtogat. S mivel szükség törvényt bont, gátlásait hátrahagyva, egy alkal­masnak látszó bokor mögött enged a természet hívó szavának. 2006-tól peres ügyeket is vállalhatnak A nép ügyvédje egy éve segít A nehéz anyagi körülmények közt élők számára egy éve áll rendelkezésre a nép ügyvédje. A hálózat minden megyeszékhe­lyen megjelent az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügye­lői és Jogi Segítésnyújtó Szol­gálat Hivatalaként. - Nagyon sokan keresnek fel bennünket, vannak visszatérő ügyfeleink is, ami azt mutatja, hogy a szakszerű jogi segítségre nagy az igény - mondta dr. Festő Szabó Judit (képünkön), a szolgá­lat Csongrád megyei vezetője. - Az elmúlt év végéig országosan hozzávetőlegesen tizennégyezer ügyet látott el a hálózat, térsé­günkben e szám a mai napig meghaladja az ezret. Csongrád megyében 300 ügyben nyomtat­ványunkon kértek segítséget. Egyre többen ismernek minket. Változó jogi problémákkal ke­resi fel a lakosság az irodát. A problémák gyakran összefügg­nek a panaszosok rossz szociális helyzetével, az ebből eredő ki­szolgáltatottsággal. Jellemzők a lakóhely használatával, a közös tulajdon - gyakran végrehajtás során történt - elvesztésével kap­csolatos történetek. Megyénk­ben 2004-ben a kérelmek több mint negyede ingatlant érintő ügyben érkezett. Sok probléma AKIK IGÉNYBE VEHETIK Ingyenesen vehető igénybe a se­gítség, ha az ügyfél rendszeres szociális segélyben, közgyógyellá­tásban részesül. Jogi támaszra számíthat az a hajléktalan, aki át­meneti szállást vesz igénybe, és az, aki menekült továbbá a mene­dékes, illetve az a személy, aki a menekültkénti vagy menedékes­­kénti elismerését kéri. Azoknak sem kell fizetniük, akiknek a csa­ládjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori leg­kisebb összegét (jelenleg 24 ezer 700 forint) - feltéve, hogy az ügy­fél nem rendelkezik olyan vagyon­nal, amivel a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedez­ni tudná. adódik a társasházi közösségek­ben a képviselet, a közös költség, a rezsi elszámolása körül. - Induláskor arra számítot­tunk, hogy több hajléktalan ügy­felünk lesz. Hogy mégsem így lett, annak az az oka, hogy a fedél nélkül élőknek nincsenek jogi ügyeik, hiszen általában nem rendelkeznek lakással, ezért nincs számlavitájuk, és nem csa­ládban élnek. Sőt, a személyüket érintő atrocitások rendezése ese­tén sem választják a jogi utat - folytatta Fejtő-Szabó Judit. - Akadt viszont olyan hajléktalan ügyfelünk, aki írogat, és szeretné közzétenni a műveit, de biztosí­tani szeretné a szerzői jogát, ezért kereste az irodát. A hálózat nem tud segíteni vál­lalkozáshoz vagy társadalmi szervezethez kapcsolódó problé­mák megoldásában, illetve - rendkívüli jogorvoslati kérelem készítés kivételével - büntető ügyekben az elkövetőnek. A jog­szabályt 2003-ban úgy alkották meg, hogy a nép ügyvédei 2006-ig csak a peren kívüli ügyekben nyújthatnak segítsé­get, ellenben 2006. január 1-jétől pereket is vállalhatnak. A honoráriumról Fejtő-Szabó Judit elmondta, a hálózathoz csatlakozott jogászok az államtól óradíjat kapnak, melyet a jogal­kotó határozott meg és amely a piaci ár alatt mozog. Ennek elle­nére a megyében nagyon jó nevű ügyvédi irodák is csatlakoztak a hálózathoz. G.ZS. Fotó: Miskolczi Róbert

Next