Délvilág, 2000. március (57. évfolyam)

2000-03-20

4 A Hét Vége Vállalkozói fórum Makón Munkatársunktól Vállalkozói fórumot tarta­­­nak a makói Korzó kaszinóban március 22-én, szerdán, ame­lyen a Gazdasági Minisztéri­um ez évi pályázati lehetősé­geiről hallhatnak tájékoztatást a megjelenők. Szó lesz például a kis- és középvállalkozások­kal kapcsolatos, a turisztikai, gazdaságfejlesztési és egyéb pályázatokról. A tájékoztatót Pongorné dr. Csákvári Mari­anne, a Gazdasági Minisztéri­um befektetési és nemzetközi kapcsolatok helyettes államtit­kára tartja. A szervezők a fó­rumra minden érdeklődőt, vál­lalkozót várnak. Fának ütköztek Tokaj, Sükösd (MTI) Halálos balesetet szenvedett két tinédzser fiú, két társuk pe­dig súlyosan megsérült vasár­nap hajnalban Tokaj és Tárcái között, amikor autójuk egy fá­nak ütközött - közölte az Or­szágos Katasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság (OKF) sajtóügyele­­te. Az ismertetés szerint a Lada letért az útról és fának ütközött, majd az árokba borult. Az egyik fiú holttestét a tűzoltók szabadí­tották ki a roncsok közül. Valószínűleg füstmérgezés­ben halt meg annak a háznak a tulajdonosa, amely szombatról vasárnapra virradóra a Bács- Kiskun megyei Sükösdön ki­gyulladt. Az OKF sajtóügyele­tének tájékoztatása szerint az 50 négyzetméteres, cserép fedésű ház egyik szobája teljesen, tető­­szerkezete pedig részben égett. A lángokat a tűzoltók 20 perc alatt megfékezték, a tűz kelet­kezési okát vizsgálják. Tárlatnyitó a vásárhelyi Galéria 2000-ben S­zirének éneke Kovács Emese textilmű­vész fali képeiből és Pá­gyi Zsóka keramikus al­kotásaiból nyílt érdekes és szép tárlat szombaton délután Vásárhelyen, a Galéria 2000-ben. Kovács Emese textilmű­vész és Págyi Zsóka kerami­kus kiállítása nyílt meg szom­baton délután a vásárhelyi Galéria 2000-ben. Az érdek­lődő, műpártoló közönséget a rendezők nevében dr. Papp Károly köszöntötte. Tárlat­nyitó beszédében Ambrus Katalin, a polgármesteri hiva­tal kulturális referense feli­dézte a Vásárhelyi Őszi Tár­latok hangulatát, az alkotók lendületét, akikben ott él az igény, hogy találkozzanak a világgal, egymással, a közön­séggel, a széppel és az igaz­zal. Azzal az igazzal, mely lehet rút, lehangoló, kétség­beejtő, de lehet megvilágosí­tó, felrázó, reményadó és az élet jobbítására inspiráló is. Azzal a széppel, melyről hin­ni akarjuk, hogy nem a rom­lásba csábító szirének éneke. Ambrus Katalin hangsúlyoz­ta: ugyanezek a gondolatok érvényesek Kovács Emese és Págyi Zsóka mostani közös kiállítására is. Majd felidézte a két művész eddigi életraj­zát, pályáját, tevékenységét. Kiemelte, hogy Kovács Eme­se textilképeinek témái: a rész és egész viszonya, az emberi kapcsolatok, valamint a kozmikus és ősi jelek. Kol­lázsszerűen elhelyezett foltja­iból egységes felület jön lét­re, melyet nemcsak számos magyar, de dán és finn váro­sokban is megcsodálhattak már. Págyi Zsóka alkotásai be­mutatják, hogy az agyag káp­rázatos formákat ölthet. Plasztikáiba önnönmagából is belegyúr egy-egy darabot. A tárlat megtekinthető hét­főtől péntekig 14-18, míg szombaton 9-12 óra között. B. K. A. A művészek: Kovács Emese és Págyi Zsóka. (Fotó: Korom András) Amikor a bálnák énekelnek Kelta zene Makón Nagy sikerű koncertet adott a minap a makói a Hagymaházban a kelta zenét játszó Fiana együt­tes. A tradicionális ír mo­tívumokat megszólaltató fiatal zenekar ismertebb határainkon kívül, mint idehaza. A mostani turnét elsősorban arra szeretnék felhasználni, hogy Ma­gyarországon tovább népszerűsítsék a kelták muzsikáját. Majdnem telt ház fogadta a Makón másodszor fellépő Fia­na együttest, amelynek tagjai között egy angol és egy spa­nyol zenész is szerepel. Az ál­landó felállás Lang János ze­nekarvezető elmondása sze­rint a következő: Lajtai Kata­lin - ének, Frank Delgado - buzuki, Varga Kornél - gitár, valamint Lang János - hege­dű, fuvola, furulya. Az ír du­dán játszó Allan Burton ven­dégként jelent meg az együt­tes koncertjein. A mostani tur­né célja, hogy tovább népsze­rűsítsék az ír zenét itthon, és nem mellékesen, elkészítsék első lemezüket. A zenekar egyébként a névválasztással is a régmúltba nyúlik vissza: Fi­ana ugyanis az ír mitológiá­ban annak a hadseregnek a ne­ve, amely Írországot védelme­zi a külső fenyegetéstől. - Mi nem annyira a hazai ismertségre törekszünk igazá­ból, maga a zene fontos. Nem­régiben tértünk haza egy nyu­gat-európai turnéról: három hétig Angliában, majd két hé­tig Franciaországban játszot­tunk. - mondta Lang János. Az ír zene kedvelői - akik a Hagymaházban is szép szám­ban megjelentek - a zenekar első lemezén tradicionális ír zenét hallhatnak majd. A gyors reel-től a lassabb jig-en át az egyéni hangszeres szá­mokig tulajdonképpen min­dent, ami az ír zenét manap­ság jellemzi. Arról pedig, hogy miben rejlik a kelta zene nagy nép­szerűsége, Allan Burtont, az együttes vendégzenészét kér­deztem. - Mivel a kelták nagyon ré­gen kezdték el vándorlásukat és Európa szinte összes orszá­gát érintve végül a mai Nagy- Britannia területén kötöttek ki, s nagyon sok helyen hatot­tak az ott élő népek kultúrájá­ra. A kelta zene valami olyan ősi dolog, ami bennünk, euró­paikban nagyon régóta meg­van, ezért szeretjük annyira. A Tündérek dala című szerzeményhez, amelyben az ír dudás megmutatja virtuozi­tását egy érdekes történet kap­csolódik.­­ Azért hívják Tündérek dalának, mert az Írország nyu­gati partján élő halászok soká­ig azt hitték a tenger felől ér­kező hangokról, hogy a tündé­rek szólnak hozzájuk - mond­ta Allan. - Pedig csupán arról van szó: a bálnák énekét a bőrrel fedett halászhajók­ mintegy erősítőként működve továbbították mindenfelé, s ez remek motívummal gazdagí­totta ezt az amúgy is csodála­tos zenét. Rács Bálint Töretlen fejlődés A Hungária Bizto­sító Rt., amely megalakulása óta Magyarország vezető biztosítótár­sasága, a vagyon­biztosítások mellett egyre nagyobb sze­repet vállal az élet­­biztosítási piacon is. Az elmúlt évek­ben bevezetett kor­szerű, különböző befektetésekkel kombinált életbiz­tosításaik hamar népszerűvé váltak. Dr. Borbély Attilával, a Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettesével a tavalyi év ered­ményeiről, tapasztalatairól és a 2000. év terveiről beszélgettünk.­ ­ Társaságunk a tavalyi esztendőben tovább erősítette pozícióját a hazai életbiztosítási piacon. Bár a végleges és pontos adatok még nem állnak rendelkezésünkre, az már látható, hogy jó évet zártunk, mert az előzőhöz képest több mint ötven százalékkal növekedett az ügyfeleink által ránk bízott összeg és ennek köszönhetően a tervezettnél nagyobb piaci részesedést szereztünk. - Milyen segítséget jelent Önöknek, és milyen előnyökkel jár az ügyfelek számára az, hogy a Hungária Biztosító Rt. az Allianz Csoport tagja? - Mind a rendelkezésre álló nemzetközi ta­pasztalok, mind pedig a stabil anyagi háttér nagyban segíti munkánkat, szolgáltatásaink fejlődését. Az öt földrész csaknem 70 orszá­gában jelen lévő Allianz közismert tőkeere­jéről. A cég ügyfelei számláján több mint 600 milliárd márkás vagyontömeget kezel. A Hungária Biztosító Rt. tulajdonosaként az Allianz Csoport hosszú távra tervez, amire jó példa, hogy az 1998-ban elért, 6,4 milliárdos adózás előtti eredményéből egy fillért sem vitt ki az országból, hanem azt a Hungária Biztosító további fejlesztésére fordította. Ennek is köszönhető, hogy társaságunk a biz­tosítási piacon elfoglalt piacvezető pozíciója mellett, ma már az élet-, nyugdíj- és egész­ségbiztosítások területén is a legnagyobbak egyike, sőt Magyarország egyik vezető intéz­ményi befektetője is. - Várható-e új életbiztosítási termékek bevezetése az idén? - Jelenleg is tárgyalunk hazai pénzintézetekkel hitelfedezeti életbiztosítási ajánlatunk bevezeté­séről, és több új konstrukciónk is bevezetés előtt áll. Ezekkel azt kívánjuk elérni, hogy leendő ügyfeleink minél testre szabottabb, az egyéni élethelyzetüknek, elképzeléseiknek leginkább megfelelő életbiztosítási védelemben részesül­hessenek, ugyanakkor rugalmas befektetési lehetőséget is találhassanak nálunk. Szűcs Irén, a Hungária Biztosító Rt. szegedi fiókjá­nak üzleti képvi­selője mutatja be a Csongrád megyé­ben legnépszerűbb életbiztosításokat. - A biztosítási szakmában eltöltött 2 év alatt az élet­­biztosításaink min­den módozatát érté­kesítettem már, azonban kiemelném közülük a hozzám leg­közelebb állót, a Família életbiztosítást. Sok szülő szeretné biztosítani gyermekei gondtalan jövőjét, segíteni továbbtanulásukat, azonban ezek a vágyak komoly anyagi terhet jelentenek. Erre az esetre nyújt megoldást ez az életbiz­tosítás. - Miért érdemes Família életbiztosítást kötni? - Gyermekeink jövőjét az iskola, a képzettség határozza meg. A jó állások megszerzéséhez elengedhetetlen a megfelelő bizonyítvány, azon­ban a tanulás sok pénzbe kerül. A Família segít­ségével a szükséges összeget fokozatosan, egy életbiztosítás védelme mellett lehet össze­gyűjteni, s így a kívánt pénzmennyiség min­denképpen a gyermek rendelkezésére áll majd. - Mi történik akkor, ha a gyermek mégsem tanul tovább? - A megtakarított összeg akkor sem lesz felesleges, a kapott járadék komoly segítséget nyújthat az alacsony kezdő fizetések kiegészí­tésében. További lehetőségként felvehető egy összegben is, az önálló élet megkezdését segítve.­­ Ez az életbiztosítás tehát befektetés is egyben. Jár-e utána adókedvezmény?­­ Igen, a hatályos jogszabályok értelmében a tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbizto­sítások esetén a befizetett díjak húsz százaléka, de évente legfeljebb 50 000 forint levonható a szerződő fél személyi jövedelemadójából, azaz a biztosítás valós költsége csak a díjak 80 %-a. - A tavalyi évben az egyik legsikeresebb üzleti képviselő volt. Miben látja sikerét? - Miben látom sikerem titkát? Mindenek előtt a folyamatos és kitartó munkában, illetve a megújulni tudásban. Mivel a fejlődéshez pontos piacismeret, megfelelő értékesítési stratégia szükséges, így elengedhetetlennek tartom a Hungária Biztosító által szervezett szakmai tréningeken való részvételt. A képzések alkal­mával mindig újabb és újabb információt sze­rezhetünk be nemcsak az élet- és egészségbizto­sításokról, hanem az értékpapírokról és más be­fektetési formákról is. Nagyon hasznos a tapasz­talatcsere is, amelyre alkalmam nyílik a helyszí­nen, hiszen a társaság többi kiváló munkatársá­val folytatott beszélgetésből is sok, számomra fontos információ szűrhető le. Hétfő, 2000. Márc. 20. Közművelődési közalkalmazottak képzése Térítésmentes: 120 óra A jövő­ben - a pedagógu­­sokhoz hasonlóan - a muzeá­­ lis, könyv­tári, köz­művelődési és levéltári in­tézmények közalkalma­zotti dolgozóinak is hét­évenként kötelező lesz a szakmai továbbképzésen való részvétel. Az ezzel összefüggő aktuális fel­adatok teljesítése azon­ban napjainkban nem csak az intézményeket, de­­ ezekben a hetekben­­ az önkormányzatokat is „nagy lecke" elé állítja. Emellett jelenleg szűkös a szakmai képzések kínála­ta is. Többéves várakozás után, ez év elején jelent meg a nemzeti kulturális örökség miniszterének azon rendelete, amely a kulturális szakembe­rek szervezett képzési rend­szeréről, követelményeiről, valamint az oktatáson való részvételük finanszírozásáról szól. A késve kiadott rende­letnek azonban nem könnyű megfelelni, hiszen az eredeti­leg kitűzött határidőket gya­korlatilag lehetetlen betartani. A gondot az is fokozza, hogy az önkormányzatoknak kell elfogadni a továbbképzési in­tézkedési terveket. A minisz­térium ugyanis a kötött fel­használású, normatív hozzá­járulást, a kulturális intézmé­nyek fenntartójának utalja ki. Egyelőre azonban még ar­ra sincs remény, hogy a jóvá­hagyott továbbképzési, illetve beiskolázási tervek április el­sejéig beérkezzenek a megyei szakmai tanácsadó közpon­tokba. Ez pedig további „csú­szást” idéz elő, amelynek esetleges következményeiről, illetve a rendeletben foglal­takkal összefüggő megyei helyzetről Török Józsefet, a Csongrád Megyei Közműve­lődési Tanácsadó Központ közművelődési szakértőjét kérdeztük.­­ Szerencsére a minisztéri­um tekintettel van arra, hogy a késve kiadott rendelet elő­írásainak lehetetlen eleget tenni. A határidő-módosítás mégsem jelenti azt, hogy rá­érünk a feladatokkal. Célsze­rű mielőbbi felmérni a beis­kolázási igényeket, hiszen pá­lyázatot lehet majd benyújta­ni bizonyos új képzések bein­dítására, amelyeket a minisz­tériumban létrehozott akkre­­ditációs bizottságok 5 évre szólóan engedélyeznek. A he­lyi igények szem előtt tartása azért előnyös, mert a tovább­képzési kötelezettség nem csak a szakértelmiségiekre vonatkozik, hanem a gazda­sági, technikai személyzetre is, ha a munkakör betöltése szakképzettséghez kötött. A rendelet fontosságát az is emeli, hogy az állam anyagi­lag - az idén 170 millióval, ami személyenként 12-13 ezer forintot tesz ki - támo­gatja ezen közalkalmazottak továbbképzését. Ez azt jele­­neti, hogy az érintetteknek - hét év alatt - 120 órás képzé­sen kell résztvenniük, igaz té­rítésmentesen. A munkáltató­nak azonban pontos terv sze­rint kell gondoskodni arról, hogy a dolgozók eljuthassa­nak az előadásokra, a vizs­gákra. Ezt minden év február elsejéig kell a továbbképzési tervben rögzíteni, amelyet az önkormányzati testületek március 15-ig hagynak jóvá. Az intézmények ezt követően juttatják el hozzánk elképze­léseiket, mi pedig segítünk nekik felkutatni a képzési le­hetőségeket. Erre egyelőre óriási szükség lesz, hiszen igen szűk a képzési kínálat „merítési” lehetősége. Már­pedig a központi normatív tá­mogatási keretből csak konk­rét tervekre lehet pénzt igé­nyelni. Ugyanakkor az intézmény­nek alaposan át kell gondolni - különösen, ha nem számít­hat a fenntartó önkormányzat külön e célra adott anyagi tá­mogatására -, hogy mikor, hány embert és milyen költ­ségigényű tanfolyamra küld el. Miután a rendeletben fog­laltak sokféle kérdést felvet­nek, mi - a közelmúltban - segítségképpen szakmai fóru­mot is szerveztünk, már az önkormányzatok szakértői, az intézményvezetők, illetve a múzeumok, könyvtárak, köz­­művelődési és levéltári dol­gozók részvételével. Ezenkí­vül ősszel felsőfokú közmű­velődési szakembereket kép­ző tanfolyam indítását tervez­zük. Ez a képzési forma nem csak a rendelet előírásainak felel majd meg, de a résztve­vőknek azt is biztosítja, hogy eggyel magasabb fizetési ka­tegóriába sorolják őket. N. Rácz Judit Elhagyta az országot a szenny Szeged (MTI) Elhagyta az országot va­sárnap délelőtt a romániai eredetű tiszai nehézfém­szennyeződés - közölte az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. A romániai eredetű szennyezés egy hete érte el a Tisza ma­gyarországi szakaszát. Az oldott állapotú szennyező anyag a Tisza alsó szakaszán már sehol nem érte el a ha­tárértéket, mondta az ügye­letes. Az országhatár felé ha­ladva egyre hígult, ami a Maroson érkezett árhullám­nak köszönhető. A vízügyi és a környezetvédelmi szak­emberek az elmúlt napokban kétóránként vettek mintát a Tiszából Csongrádnál, Mindszentnél, Szeged-Tápé­nál és Szeged-Tiszasziget­­nél. Az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség ügyeletén elmondták, hogy a hét utolsó munkanap­ján legfeljebb kétszer, hétfő­től pedig naponta már csak egy alkalommal végeznek méréseket. A lebegő ré­szecskékhez kötött szennye­zőanyag mennyiségéről még nincsenek meg az eredmé­nyek. A Tisza Szegednél a pén­teki 610 centiméteres tetőzés után naponta egy centimétert apad, a vízállás vasárnap reggel 608 centiméter volt. Mindszentnél viszont szom­batról vasárnapra 8 centimé­tert áradt a folyó, vasárnap reggel 651 centiméteres víz­állást mértek.

Next