Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

KEDD, 2002. ÁPRILIS 16. Ki írta az ál-Rapcsákné levelet ? A kampány tükre is a vádaskodó iromány Döntött a Csongrád Megyei Főügyészség a Rap­­csák Andrásné aláírással szerkesztőségünkbe el­juttatott levél nyomán tett feljelentésről. Az ügyet magánvádas minősítéssel az illetékes Sze­ged Városi Ügyészséghez továbbította. Ha lesz és eredménnyel végződik a nyomozás, kiderülhet, ki írta a koholmányt. A Rapcsák Andrásné aláírással szerkesztőségünkbe március 22-én érkezett levél fogadtatásáról több­ször írtunk lapunkban. Kiderült, amit egyébként is sejteni lehetett: a szöveget nem az özvegy, hanem nevében egy ismeretlen írta. A koholmány tartal­ma miatt Lázár János - akkor országgyűlési képvi­selőjelölt, ma megválasztott honatya - feljelentést tett a Csongrád Megyei Főügyészségen. A holdudvarban, pontosabban a Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő egykori barátaihoz és munkatársaihoz kapcsolódó körön belül kell keresni az özvegy Rap­­csákné nevében íródott levél szerzőjét. Ez volt a vé­leménye azoknak, akik az elhunyt vásárhelyi poli­tikus özvegyének állítólagos aláírásával szerkesztő­ségünk címére március 22-én érkezett irományt ol­vasták. A szövegben ugyanis túl sok olyan adat sze­repel, melyet csak a vásárhelyi városházi bennfen­tesek, vagy a jól értesültek köréhez közeli személy tudhat. A szerző a valós információkhoz vegyítette vádjait. A levélíró például tudni véli, hogy Lázár János a múlt évben, mikor neki egy fővárosi állást ígértek, „visszakozott", sőt: „... a főtisztviselői állást sem fogadta el..."; képet ad a listás képviselői helyek kö­rül a Fideszen belül kialakult, Lázárt és Szűcs Gá­bort érintő vitáról is. Az ál-Rapcsákné állítja: a vá­sárhelyi polgármester „...mindig azt mondta, ha valami baj éri akkor (a vásárhelyi városházán gaz­dasági ügyekkel foglalkozó) Kisháziné Emikét fogja mindennel megbízni, mert akkor a város úgy fog tovább haladni, ahogy ő tenné". Hitelesítési módszerként a levélíró a csak az öz­vegy által tudható, a családi és a baráti körre vonat­kozó információkat is megszellőztet például arról, hogy Rapcsák András „... többször vitette magát Szegedre - illetve vizsgáltatta magát Budapesten szakorvossal". A levél szerzője a vásárhelyi polgár­­mester halálának körülményeit gyanúsnak érzé­kelteti, miközben tudatja, hogy a Rapcsák András halálát követő napon estére „a kormány emberei is megjelentek". A levélíró súlyos vádakkal illeti és név szerint említi dr. Lázár Jánost mint személyi titkárt. Azt ír­ja, hogy Lázár János „mindenkit szidott" és „állan­dóan idegesítette" Vásárhely első emberét, sőt, az év elején „napok óta sértegette", „kevélykedett" és „szidalmazta", ezzel hozzájárult Rapcsák András halálához, azt követően pedig „...boldogan halad előre, mindenkit becsapva...". Az álnéven vádaskodó azzal álcázza magát, hogy néhány nevet helytelenül ír. Például Almási István alpolgármesterét és Erdélyi ügyvédét, illetve közis­mert becenevén, Dönciként szól az elhunyt polgár­­mester vásárhelyi kezelő orvosáról. A megvádoltak közül egyedül Lázár János tett feljelentést rágalma­zás és okirat-hamisítás miatt a Csongrád Megyei Főügyészségen. Rapcsák András özvegye a nevében írt nemtelen támadásról lapunk március 23-i szá­mában fejtette ki véleményét, azóta kialakult állás­pontját viszont semmilyen formában sem kívánja nyilvánosságra hozni. „Lázár János a szükséges jogi lépést megtette, az ügyet a maga részéről lezárta" - közölte szerkesztő­ségünkkel Erdélyi Miklós ügyvéd. A feljelentés kö­vetkezményeiről - tudtuk meg Pigniczh József szó­vivőtől - a Szeged Városi Ügyészség, illetve a Sze­ged Városi Bíróság dönt. Kériék esélylatolgatása Szentesen A fél ország ordít most egymásra Az ellenzék jobban áll, mert vannak még tartalékai - mondta Kéri László politológus hétfőn Szentesen. Petschnig Mária Zi­ta közgazdász szerint ha marad a Fidesz, a saját szemétdombját kell eltakarítania. A kormányzati oldalnak nem nagyon maradt tartaléka, mert mindenkit mozgósított annak érdekében, hogy az első fordu­lót megnyerje. Kéri László po­litológus lapunk esélyek latol­gatásával kapcsolatos kérdésé­­­re azt is elmondta a sajtótájé­koztatón: az MSZP-nek már nehéz lenne elveszítenie a vá­lasztásokat, de csodák még lé­tezhetnek. A politológus szerint a kam­pány túlságosan durva, mert sok helyen tettlegességig fajultak a dolgok. Petschnig Mária Zita közgazdász elmesélte: Népsza­badságot olvasott egy fiatalem­ber, amikor a nemzetiszín szala­got viselő idős asszony kitépte a kezéből az újságot, és megverte az ifjat. Kéri hozzátette: a fél or­szág ordít most egymásra, a tett­­legesség már fel sem tűnik. Mindezzel együtt úgy véli, hogy már nem lesz durvább a kam­pány, mert a fővárosi Kossuth té­ren Orbán Viktorék „hergelhet­ték volna a népet, de a miniszter­­elnök inkább nyugtatta az embe­reket". Ha maradna a Fidesz - Petschnig Mária Zita szerint - tragédia nem lenne, de szerinte megérdemelné, hogy azt a sze­métdombot, amit összehordott az elmúlt négy évben, a mosta­ni koalíció takarítsa el. Amennyiben pedig az MSZP győz, nem lenne könnyű hely­zetben az örökséget illetően. Mint elhangzott: a kassza üres, a kormány már a tartalékait is felélte. A közgazdász szerint az a szerencse, hogy „a magyar gazdaság önjáró, kibírta a Fi­­desz-kormányt is". B.I. A vásárhelyi állattenyésztési napok Terméknagydíj több­­kategóriás pályázata MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Állattenyésztésért ter­méknagydíj az idén is elnyerhető a vásárhelyi IX. alföldi állatte­nyésztési napok szakkiállítás és vásáron. A pályázat meghirdetésével a szervezők elismerésben kíván­ják részesíteni azokat a kiállí­táson megjelent cégeket, ame­lyek a szakmai zsűri megítélé­se szerint, a közelmúltban a legtöbbet tettek az állatte­nyésztéshez kapcsolódó geneti­kai, takarmányozási, állat­egészségügyi, tartástechnológi­ai, élelmiszer-ipari ismeretek, termékek fejlesztéséért, az ága­zat nyereségének fokozásáért. A pályázat kategóriái: tartás­­technológia, takarmányozás, szaporodásbiológia és állat­­egészségügy, élelmiszeripar. A pályázatra a jelentkezési ha­táridő április 16., a cím: Hód-Mezőgazda Rt. Kereskedel­mi és marketingosztály (6800 Hódmezővásárhely, Serháztér utca 2.). HÍREK KENDE SZENTESEN, CSONGRÁDON író-olvasó találkozót rendez ma délután 4 órától az MSZP helyi szervezete Szentesen, a Nagyör­vény utca 59. szám alatti volt pártházban, majd este 6 órától Fá­bián György országgyűlési képvi­selőjelölt (MSZP) a Csongrád Ga­léria nagytermében A vendég mindkét helyszínen: Kende Péter, A Viktor című könyv szerzője. POM-POM SZENTESEN A Megbolondult a számítógépem című műsorát mutatja be a Pom-Pom együttes ma 10-kor és délután 2 órától Szentesen, a Tóth József Színházteremben. FOTÓKIÁLLÍTÁS MAKÓN Puszta Zoltán felvételeiből nyílik kiállítás április 17-én, szerdán délután négy órától Makón, a vá­rosháza földszintjén. A tárlatot Czibolya Kálmán nyitja meg. ■AKTUÁLIS- Szervezett hulladékszállítás a tanyás körzetekben­­ A csongrádi feladat adott, de gazdája egyelőre nincs A külterületi illegális hulladék-lerakóhelyeket csak szervezett szemétszállítás bevezetésével le­het felszámolni. Nagypál Sándor csongrádi ön­­kormányzati képviselő ebbéli kezdeményezése még csak elvi támogatást kapott. A külterületi szervezett szemétszállítással elejét le­hetne venni az illegális hulladéklerakók szaporodá­sának - véli Nagypál Sándor csongrádi városatya. A legnagyobb tanyás területű lakókörzet önkormány­zati képviselője a legutóbbi képviselő-testületi ülé­sen interpellációban ismertette az ezzel kapcsola­tos lakossági igényt. Mint mondta: ha évente legalább két alkalom­mal, a városi lomtalanítási akciókhoz hasonló­an, a tanyás térségekben szervezetten elszállít­tatná a város a hulladékot, a lakosok nem keres­nének kényszermegoldásokat, és nem az árok­partra vagy erdőszélre szállítanák az összegyűlt szemetet. Szerinte a jelenlegi illegális lerakóhelyek folya­matos takarításának költségén jórészt el lehetne végezni a környezetvédelmi szempontból is fontos feladatot. Az illegális lerakóhelyek felszámolásával rend­szeresen kísérletező Csongrádi Városgondnokság­nak nincs lehetősége a rendszeres külterületi hulla­dékszállítás megszervezésére - tudtuk meg Bodor János intézményvezetőtől. A gondnokság emiatt ezzel a problémával nem foglalkozik. A városi köte­lező kommunális hulladékszállítást végző Csongrá­di Víz- és Kommunális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Balogh Pál ugyanakkor érdeklődésünkre elmondta: ha a tanyás térségekben élők igénylik, a cég - megrendelés szerint - egy-egy meghatározott hely és időpont alapján vállalja a konténeres szállí­tást. A költségeket azonban a megrendelőknek kell fizetniük. Balogh Pál szerint az ingyenes külterüle­ti szolgáltatás a városban élőkkel szemben igazság­talanságot jelentene, hiszen a belterületi ingatla­nok tulajdonosainak kötelezően kell fizetniük a szállításért, még abban az esetben is, ha azt nem veszik igénybe. M. SZ. L G­alambok Szépen elterítve várja a sze­líd galambokat mindennap az a kétmaroknyi búza, melyet valaki leszór a vá­sárhelyi Andrássy úti par­kolóban. A postagalambok és bal­káni gerlék gyakran látogat­ják ezt a különleges uzson­naasztalt, és békésen egy­más mellett szemezgetnek, nem nagyon zavartatva magukat a gyalogos- és az autóforgalomtól. A galambok között szem­telen verebek szökdécsel­nek, lökdösik egymást, és úgy csivitelnek, mint ahogy a piaci kofák veszekednek, ha nagy néha kedvük tá­mad rá. A búza pedig hol gyorsan, hol lassabban fogy. A szemközti házon megte­lepedett galambok időn­ként huss, nekilendülnek, majd ismét a fal díszeire kapaszkodnak. B.KA. ­ Vásárhelyi holtak tolvajai a katolikus temetőben Legalább nyolcvan lefeszített kereszt helyét számolták össze néhány napja a vásárhelyi ka­tolikus temetőben. A holtak kertjéből minden mozdíthatót elvisznek a tolvajok. „Értéktelen ember, aki meglop egy halottat" - kesergett Katona Sándorné férje sírjánál a vásárhe­lyi református Kincses temető­ben. A néhai kőműves egykori kívánsága volt, hogy végső nyug­helye köré kovácsoltvas kerítést vonjanak a rokonok. Felesége ko­molyan vette férjének tett ígére­tét, és felállítatott egy régiségnek számító díszkerítést a sír beton­talapzatán. A vasból készült csipke egé­szen mostanáig sértetlenül díszí­tette a családi sírboltot, ám pár nappal ezelőtt valaki ellopta a gyönyörűen kimunkált virágtar­tókat. „Miért lop valaki egy ha­lottól?" - kérdezte tanácstalanul az asszony, aki elárulta, hogy már virág és alumínium vizes­kanna is tűnt el innen. „Mindent elvisznek a tolvajok, ami mozdítható." Korsós Mihály, a római katolikus temető gond­noka enyhe nosztalgiával gon­dolt vissza a pár évvel korábbi helyzetre: „Akkor csak az őzek ritkították a temetőszéli sírok vi­rágoságyait". Azok ellen épült a kétsoros drótkerítés, meggátolva a további pusztítást. Ám nem sokkal ké­sőbb ismeretlenek elkezdték lop­ni a műkőből készült vázákat, a cserepes virágokat. Kiássák a sír­domb mellé ültetett tujákat, tö­vestül húzzák ki a hóvirágokat, és előszeretettel feszítik le az alu­mínium kereszteket a sírkövek­ről. Egy ilyen kereszt súlya körül­belül 20 deka, egy kilogramm színesfémért pedig már 300-400 forintot is megadnak a felvásár­lók. „Egy kereszt egy nagyfröccs ára" - bólintott a gondnok. A tolvajok sokszor szervezet­ten, csoportosan dolgoznak. „Jó néhány méternyi, szabványma­gasságban húzódó áramvezeté­ket is elloptak nemrégiben. Az ilyen bűntényt csak több ember összehangolt munkájával lehet végrehajtani." Nagyobb értékben is loptak már a katolikus temetőben. Idén tavasszal egy fél méter magas, 140 ezer forintos bronzszobrot tulajdonítottak el. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tol­vajt azonosították, lakásán pedig megtalálták a szobrot. „Nem a pénzbeli érték a lé­nyeg, hanem a fájdalom, ami ez­zel a lopással jár" - mutatta ki érzelmeit a lelkileg megviselt Ka­tona Sándorné. Abban mások is egyetértettek, hogy az esetek többségében kis értékű lopásról van szó. A tolvajok nagyobb kárt okoznak a hozzátartozó lelké­ben, mint a pénztárcájában. A temetői tolvajok elleni fellé­pést nehezíti, hogy tetten kell ér­ni őket, máskülönben nehezen bizonyítható a szabálysértés. A gondnoknak viszont nincs arra lehetősége, hogy napi 24 órában figyelje a rábízott terület egészét. Hiába zárja a kapukat sötétedés­kor, ha a tolvajok lebontják a be­járat melletti falat. Korsós Mihály szerint a polgár­őrök segíthetnének, járőrözésük­kel elriaszthatnák a rossz szán­dékú embereket, esetleg tetten is érnék az elkövetőket. Katona Sándorné mindenesetre nem sok reményt lát arra, hogy megkerül­nek a kovácsoltvas virágtartók. „Nem értem az ilyen embert" - hajtogatta az özvegy, aki elhatá­rozta, hogy visszaállítja eredeti formájában a kerítést. SZALONJAI ATTILA NINCS KUKORICA A SÍRON „Nem termelek kukoricát a sírokon! - hangsúlyozta nyomatéko­san lapunknak Korsós Mihály. A vásárhelyi római katolikus teme­tő gondnoka azt panaszolta: sokan azt hiszik, hogy a gazdátlan nyughelyek fölött termeli a tengerit. Kukoricát csak a temető ed­dig még használatlan területein vetettek. Korsós Mihály azt is el­mondta: sokan olyan ritkán járnak a sírkertbe, hogy csak nagy ne­hézségek árán találják meg szeretteik nyughelyét. B.KA. Katona Józsefné az ellopott virágtartók helyét mutatja. Fotó: Tésik Attila

Next