Délvilág, 2006. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-20 / 17. szám

8 PÉNTEK, 2006. JANUÁR 20. •MEGYEI TÜKÖR­ Három emlékmű őrzi az első kapavágás helyszínét Tisza-szabályozás­­ Tiszadobtól Szegedig tartsa föl a kezét, aki kapásból tudja, hol van Tiszadob. Valahol a Tisza mel­lett? Máris közelebb vagyunk hozzá! Ennél pontosabban? Jól jönn, onnan már látszik Tokaj. Csakhogy a folyó bal partján, bár időtlen idők óta, egészen a szabályozásig a jobb oldalán volt. Több szálon is kötődik Szegedhez, most csak egyet bogozunk. Amikor ott jártam, annyira belegabalyod­tunk a régi időkbe, kedvem támadt meg­nézni a szabályozás első kapavágásának helyét. Akkor is, ha zuhogott éppen az eső. Ha nem a Tisza partján lenne Szeged is, akkor is érdekelne a dolog, így pedig külö­nösen. Máig él a közhitben, azzal az első kapavágással ásták meg Szeged sírját. Vá­rosunkat azért mosta el az árvíz 1879-ben, mert fölülről kezdték a szabályozást. Úgy meggyorsult a víz, amikor beleütközött a szabályozatlanságba, fölgyülemlett, és föl­borította a petresi töltést. Három emlékmű kocsiba ültünk, és mentünk az Ur­­kom-dombra. Fölkanyarodtunk a töltés­re, szabad volt az út rajta. A Tiszai Árvíz­­mentesítő Társulat megalakulása után nagy vármegyei ünnepség keretében tör­tént meg az a bizonyos kapavágás. Há­rom termetes emlékmű őrzi a nevezetes eseményt. Nem a faluban, a nagy tett színhelyén. Andrássy Gyuláé az egyik, Széchenyi Istváné a másik és Vásárhelyi Pálé a harmadik. Nem egymás mellett állnak, nem is egyvonalban, háromszö­get rajzolna ki az összekötő vonaluk. Tudom, hogy ne tudnám, más a kapa, és más az ásó, és a kapával nem lehet ás­ni, az ásóval meg nem lehet kapálni. Ha nem a lelkes érdeklődés hozott volna ide bennünket, akkor is észre kel­lett volna vennem, zuhogó esőben is tö­retlen a biológia. Az elképesztő szúnyog­­özön ellen nem volt védelem. Ekkorát utoljára Tihanyban éltünk át legalább húsz évvel ezelőtt, amikor egy parti fagy­­laltossátor előtt álltunk sorba gombóca­inkért. Ha az autó ablaktörlő borotváit szereltük volna magunkra, elöl is, hátul is, akkor is agyoncsíptek volna bennün­ket. Elsőnek az Andrássy-emlék esett utunkba. Okának kellett lennie, hogy az első kapavágást az ő birtokán tették meg. Nem néztem utána, de biztosra veszem, abban a bizonyos árvízmentesítő társulat­ban is vezető szerep jutott neki. Világos fejű uraságnak tűnik most, aki azt is elvi­selte, sőt támogatta is, hogy birtokának egyik része az egyik partról átcsatolódjon a másik partra. Három vaskos oszlop a földgömböt - a földgolyót - tartja. 1905-ben állították. Széchenyié csonka gúla alakú,­­szintén tömzsi, és be van kerítve. Szász Károly sorai vannak rávésve az egyik oldalon: „Két hatalom versenge soká E róna leírásán, Emberi szorgalom és a vizek ős eleme. Széchenyi lett bíró, a Tiszát mederbe szorító, Szózata s a nagy tér már szabad és mi­enk örökké”. A másik oldalán pedig ez: „Gróf Széchenyi Istvánnak, a Tisza-sza­bályozás nagy műve megindítójának, ahol maga a munkát megkezdte, hálás emlé­kül emelte az Alsó-Zabolchi Tiszaszabá­­lyozó Társulat. MDCCCLXV. (1865)" Most mutasd meg, mit tudsz? Egészen új keletű, és a másik kettőnél monumentálisabb a Vásárhelyié. Ez ol­vasható a tábláján: „Vásárhelyi Pál 1795-1846 a Tisza-szabályozás elindítója emlékére Állította az Országos Vízügyi Hivatal 1969." Ha jól sejtem, ezt az utolsót ugyanaz a garnitúra állíttatta, amelyik az 1970-es nagy árvíz alatt szervezte a védekezést. Mintha megint azt mondta volna az öreg Tisza, most mutasd meg, mit tudsz. Az emlékmű hátulján tribün, nyilván a nagyszabású ünnep résztevői­nek. Tábla itt is, Vörösmarty soraival: „Hallom-e még zúgásodat, Tisza fékte­len árja! Látom-e, zöld koszorús róna, virányai­­dat? Eljön-e a délibáb tündér palotáival ál­mom képeihez, szebbnek festeni a honi tért ? Oh siket és vak a föld. De ha nemze­tem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót." De ismerős! Honnan is? Megvan! Vá­sárhelyi Pál sírkövére. Gratulálok annak a vízügyesnek, akinek eszébe jutott. Halld meg, Vásárhelyi Pál lelke, mosta­nában sokat idézik hű nevedet. Áldott és áldatlan parlamenti vita is dúl terveid fö­lött. És a Tisza ma is árad, amikor akar. Nyírfaligetben áll ez az emlékmű. Szép a liget is, tagadhatatlanul szép, az ősz minden ragyogása benne van, de megfor­dul azért a fejünkben ez a retrográd gon­dolat is: csak nem az orosz nyírfákat ál­modta ide a tervező? ■ Azért mondom az ősz ragyogását, mert mire ezt is körüljártuk illő áhítattal, el­állt az eső. Szép almáskertet is láthatunk a közelben. Szép lehetett hajdanán, lelki szemeimmel látom is almával megrak­va, de ma a tönkremenés szélén áll. A megye szimbóluma volt nem is olyan ré­gen a szabolcsi jonatán, most meg pusz­tul? Mint Árpád vére? - hogy Kölcseyt is megidézzük még egy pillanatra. - Miért nem permetezték? - Nincsen ára az almának. A vegyszer­re se elég. Na, ennek az áradatnak mikor tudunk gátat építeni? Ha eljön egyáltalán az az idő, egy emlékművet az is megérdemel. Szép ez a konok kegyelet, meg is hajtom a fejemet az esernyő alatt, és Vásárhelyi emléke előtt már esernyő nélkül is, de en­gem még mindig a szegedi tragédia érde­kel. Tartható még egyáltalán a vád? Itthon fölhívtam telefonon Vágás István szegedi vizesmérnököt, és a nagyon régi ismeret­ségre hivatkozva föltettem neki a hergelő kérdést. Föl is paprikásodott azonnal. A Marosaludas?­­ Nem fordítva kezdték el a szabályo­zást! Valahogy nem tud a köztudatba be­hatolni az a tény, hogy Szeged akkori vesztét nem a Tisza, hanem a Maros áradása okozta. Az asztrológusok sokat adnak a bolygók együttállására, a vízügyesek meg az egy­másba ömlő folyók egyidejű áradására. Visszaduzzasztott a Maros. Petres nin­csen olyan nagyon messze Szegedhez, na­gyon erőlködnie se kellett. A tiszai tetőzés egyébként is csak március 15-én ért Sze­gedre. Csak azért írom le a Tisza tetőzését, mert mondta. Gyatra eszem szóba se jö­het a minden vízállások legjobb tudója előtt, de hallottam én töltések fölborulá­sáról tetőzések előtt is. Az azonban meglepett, amit utána mondott: - Minden önkényuralom sokat áldoz a vízre. A Monarchia is ezt tette. A sóadót is a vízügyesek rendelkezésére bocsátot­ta, ami akkoriban igen nagy szó volt. Jött a szabadságharc, elvitte ezt is. Aztán jött a kiegyezés, és fölborult minden. Most is ismétlődik a történelem. Irtják, szabják, csökkentik a vízügyi létszámot. Lehet, hogy legközelebb nem Szeged úszik el, valamelyik másik város a Tisza, a Duna vagy akármelyik folyónk mellett. Itt van például a Temes áradása a szomszédban. Három helyen is talajtörés történt. Pénz is volt, munkaerő is volt - Miért éppen Dobon esett az első ka­pavágás? Tisza följebb is van és lejjebb is.­­ Valószínűleg azért, mert ott volt a pénz is, és a munkaerő is hozzá. „Vízszerkezet­nek" hívták azokat a társult közösségeket, amelyek a szabályozást kézbe vették. A mostani vízügyi igazgatóságok elődei vol­tak talán? Nyolc vagy tíz ilyen létezett, mind bele is vágott a Tiszába, külön-külön. Már ezért se igaz, hogy fölülről kezdték. - Széchenyi István azontúl, hogy a leg­nagyobb magyar titulusát máig viseli, hogyan került bele a játékba? - Andrássy, mint mondtam, föltehe­tően saját pénzt is áldozott rá, Széche­nyi pedig kölcsönöket is kapott bizonyos bankoktól. És személyesen is itt volt. Vásárhelyi Pált pedig azért tették ide, ha megkésve is, mert az egész szabályozás mégiscsak az ő tervei szerint indult. Aki netán az előbbiekből azt a követ­keztetést akarná levonni, hogy Vágás Ist­ván mindenféle önkényuralmak legfőbb visszasírója, iszonyatosan nagyot téved. Csak megesik néha, megfeledkeznek jó Petőfink szaváról: „Azért a víz az úr! ” HORVÁTH DEZSŐ Gróf Széchenyi István emlékműve Vásárhelyi Pál emlékműve Fotók: Gyenes Kálmán Gróf Andrássy Gyula emlékműve A műsorban fellép: Dékány Sarolta Zongora: Havasi Viktor - zeneszerző Dob: Bánki Péter JÁTSSZON VELÜNK, ÉS NYERJEN 2 DB BELEPOT! Előadások: február 15.: Szeged, Ifjúsági Ház, Felső Tisza part 2.,18.00 óra február 22.: Mórahalom, Aranyszem Rendezvényház, Röszkei út 1., 18.00 óra március 1.: Makó, Hagymaház, Posta u. 4., 18.00 óra március 7.: Hódmezővásárhely, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Szántó Kovács János u. 7., 18.00 óra március 14.: Csongrádi Művelődési Központ,­Szentháromság tér 8., 18.00 óra KOÓS JÁNOS EGYIK SLÁGERÉNEK BETŰIT ÖSSZEKEVERTÜK. MI A DAL CÍME?: , S ZÁLNÍL SÁKA NYORNOGÁ , Megfejtés:.................................................................................................................. STyV1 ■ Név: ........................................................................................................................... Cím: ......................................................................................................... Tel.. ........................................................................................................................ Melyik városba szeretne jegyet nyerni? ............................................................. A helyes választ beküldő előfizetőink között 2 személyre szóló belépőket sorsolunk ki. Címünk: Délmagyarország Kiadó 6720 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írja rá: Koós-koncert + a város nevét, ahová szeretné nyerni a jegyet. (Pl.: Koós-koncert/Szeged) Beküldési határidők: Szegedi koncertre: február 9. • Mórahalmi koncertre: február 16. • Makói koncertre: február 23. • Hódmezővásárhelyi koncertre: március 1. • Csongrádi koncertre: március 8.

Next