Délvilág, 2009. október (65. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-21 / 247. szám

Online tanulmányi verseny SZEGED. A tavalyi év nagy sike­rérére való tekintettel idén má­sodik alkalommal hirdet rend­hagyó online tanulmányi ver­senyt a Szegedi Tudományegye­tem Gazdaságtudományi Kara a hallgatók által használt elektro­nikus oktatási rendszeren ke­resztül. A jövő menedzserei most is két képzeletbeli ország - Moan és Ázsia - szállodapiacán, szerepjáték közben bizonyíthat­ják, hogy sok valódi vállalatve­zetővel ellentétben meg tudják mutatni a kiutat a válságból. A verseny első fordulójára a szer­vezők november 23-áig várják a középiskolások jelentkezé­sét a következő weboldalon: www.eco.u-szeged.hu /felveteli­­zoknek/tanulmanyi_verseny_ 2009.html. Nyílt napok SZEGED. Az ápolók, a gyógytor­nászok, a szociális munkások és a védőnők munkájával ismer­kedhetnek meg azok, akik részt vesznek az SZTE Egészségtudo­mányi és Szociális Képzési Kará­nak szakos nyílt napjain. Legkö­zelebb, október 26-án, 10 és 13 óra között a védőnőképzésről tájékozódhatnak az érdeklődők. A programban - amelyet no­vember 9-én megismételnek - szerepel egyebek mellett ételké­szítés csecsemőknek, a kisbaba­gondozás gyakorlati tudnivalói, valamint a védőoltásokról szóló beszélgetés. Október 27-én 9-12 óráig, illetve november 13-án 13-16 óráig a gyógytornászok munkája iránt érdeklődőket várják. Ápoló szakirányon és szociális munkás alapszakon november 12-én tartanak nyílt napot. A rendezvényekre a http://www.etszk.u-szeged.hu internetes oldalon lehet jelent­kezni. Szuperlézernek nevez­zük, örülünk az ELI Sze­gedre telepítésének. A fizika szerelmesei külö­nösen­ a nagyműszer ide kerülése a tantárgyat és az egyetemi szakot is népszerűsíti - ismeri el Szatmári Sándor pro­fesszor. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - A világ megismerése érde­kel - jelentette ki a 2011-ben diplomázó fizikus, Csáti Dáni­el, mikor azt kérdeztük tőle és a szegedi egyetem kísérleti fi­zikai tanszékének laborjában dolgozó társaitól: miért épp a nem túl népes fizika szakon indult életpályájának.­­ Csillagászati könyv, John Gribbin Az idő születése című könyve került a kezembe. Előt­te is gondoltam, hogy valami ilyesmivel, a természet megis­merésével akarok foglalkozni. Mindez magasztosan hangzik, de amivel foglalkozom, ma­gasztos is. Egyfajta vallás is a fizika, Einstein „kozmikus val­lásnak” nevezte - magyarázta Dwornik Marek. A PhD-hallga­­tó elárulta: a szegedi Kőrösy Jó­zsef közgazdasági szakközépis­kolából indult, de csak másod­éves koráig volt fizika az óra­rendjében, így aztán viszony­lag nagy hátrányt kellett be­hoznia az egyetemre kerülve. - Szerencsére mindig van­nak olyan tehetséges hallgatók, mint Marek, akik képesek le­dolgozni a gyengébb oktatás, a képzés hiányosságait, mert könyveket olvasnak, érdeklőd­nek, vagy éppen a számítógép­pel elérhető világhálót arra használják, amire való: az ön­képzés egyik forrásának - el­lenpontozza tanítványát Szat­mári Sándor. Az SZTE Kísérleti Fizika Tanszékét vezető pro­fesszor több mint 12 évig dolgo­zott külföldön, ezért tapaszta­latból is tudja, mennyire sokat gyengült az elmúlt húsz évben a közoktatás, csökkent a termé­szettudományos ismeretek iránti társadalmi igény. A fizika nem egy tantárgy a sok közül, hanem a legszéle­sebb út a valóság megismerésé­hez - véli a professzor. Logikus gondolkodáson alapul, ezért például a matematikatanulást is elősegíti. Hiszen korábban a matematikát és a fizikát alig el­választva, együtt tanították. Most viszont olyan szintre sül­lyesztették, hogy csak 7-8., majd 9-12. osztályosoknak ta­nítják heti 1,5-2 órában. Égbe­kiáltó aránytalanság ez ko­runkban, amikor a tudomány egyre többet tud a világról, de az oktatási rendszer a régihez képest kevesebb időt szán a ter­mészettudományi tárgyakra. A kísérleteken alapuló, magas óraszámú fizikaoktatást nem helyettesítheti semmiféle isme­retterjesztő show. - A szakmai utánpótlás problémájára hívja föl a fi­gyelmet a szuperlézer Szeged­re telepítése - ismeri el Szat­mári Sándor, mikor azt kér­deztük: ki dolgozik majd az Öttömösi úti volt szovjet lak­tanya területén fölépített szu­perlézer körüli laborokban?­­ Napjainkban a két évtizeddel ezelőtti időszakkal azonos, vagyis húsz fizikus diplomá­zik évente a fővárosi egyete­men, az SZTE további 10, a többi felsőfokú intézmény ugyancsak tíz specialistát ké­pez. A szakadék abban az ér­telemben nőtt, hogy az ipar olyan felkészültségű szakem­bereket igényel, akiknek kép­zésére kevés a 3+2 egyetemi év, a PhD-képzéssel megtold­va is. Például a szuperlézer­nek nevezett ELI kiszolgálásá­hoz legalább száz fizikusra lesz szükség. Ott képzeli el jö­vőjét például Csáti Dániel is. // / A FIZIKÁT TESZI NÉPSZERŰBBÉ A SZEGEDI ELI A szuperlézer távlatai jól fizető állásban. Két kézzel kapnak külföldön utánuk, jól fizető állásokra hívják dolgozni a hazai egyetemekről kikerülő fizikusokat. Saj­nálatos - véli Szatmári Sándor professzor hogy a hazai finanszírozás nem veszi figyelembe - igaz, nem is méri - a minőséget. A végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedése jól mutatja: egy névtelen felsőoktatási intézmény oklevelénél mennyivel többet ér az SZTE-diploma. Az ELI tá­masztotta érdeklődők fogadására, a jelenleginél több fizikus képzésére kész a szegedi egyetem, ahol a Természettudományi és Informatikai Kar fizikus tanszékcsoportjának oktatói közül majdnem mindenki dok­tori fokozattal rendelkezik, és ebből nagyjából minden tizedik profesz­­szor. Lézeres téren nagyhatalomnak számít az SZTE, amelyet - Magyar­­országról egyetlenként - felvettek e tudományág európai szervezetébe, az úgynevezett Laserlab Europe-ba, Szatmári Sándor fizikushallgatókkal. Évente tízen végeznek Szegeden. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Tízéves a német nyelvű orvosképzés Évtizedes jubileumát ünnepli a német nyelvű orvosképzés a Szegedi Tudományegyetemen. Tíz év alatt több mint 700 német orvostanhallgató sajátította el itt anyanyelvén a gyógyítás tudományának elméleti alapjait. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A német nyelvű orvosképzést 1999-ben vezették be a jogelőd Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. A bu­dapesti Semmelweis Egyetem után Szeged volt az első vidéki intézmény, amely felvállalta az orvostanhallgatók német nyel­vű képzését. Azóta több mint 700 német orvostanhallgató sajátította el Szegeden német nyelven az orvostudomány el­méleti alapjait, és tette le sike­resen ezekből a tantárgyakból szigorlatait.­­ Szakmai kihívást jelentett az oktatóknak, hogy német nyelven kellett megtartaniuk az órákat. Mára azonban már megszokottá vált a három nyelven történő oktatás - mondta Benedek György pro­fesszor, az Általános Orvostu­dományi Kar dékánja az évfor­duló kapcsán. Mivel Németországban szi­gorúan korlátozott a felvehető orvostanhallgatók száma, a szegedi képzés kiváló lehető­séget nyújt a pálya iránt érdek­lődőknek. Az első két év sike­res elvégzése után a hallgatók a kar angol vagy magyar tago­zatán, illetve a Semmelweis Egyetem német tagozatán foly­tathatják tanulmányaikat. A hallgatók többsége azonban hazatér Németországba, ahol a szegedi eredmények elismerte­tését követően jó eséllyel pá­lyázhatnak a klinikumban megüresedő helyekre. Hallgatói visszajelzés alapján tudjuk, hogy az első két évet sikeresen elvégzett hallga­tók körülbelül 80-90 százaléka jut be a német egyetemekre - nyilatkozta Szabó Gyula pro­fesszor, az idegen nyelvű kép­zés programigazgatója. - Az igen erős elméleti alapokkal rendelkező, Szegeden végzett diákokat szívesen látják a né­met egyetemeken, de jómagam is örömmel veszem, amikor az angol programnak tartott elő­adásaimon találkozom a német hallgatókkal. Amellett, hogy a német nyelven folyó képzés anyagi­lag is előnyös az egyetemnek, a Szegeden folytatott tanulmá­nyok németországi elismerése egyben az oktatás magas szín­vonalának elismerését is je­lenti. Jelenleg is tárgyalnak olyan közös programok bein­dításáról, amelyek keretein belül az első két év elvégzése után a hallgatók Németország­ban folytatnák tanulmányai­kat a kar programja szerint, az egyetem felügyeletével. A német nyelvű képzés mel­lett 24 éve folyik angol nyelvű orvosképzés is. Eddig közel 500 fő szerzett orvosi diplomát az angol tagozaton. A gyógysze­résztudományi kar 23 éve képez angol nyelven gyógyszerésze­ket, akiket 2008 decemberétől megillet a doktori cím. A Fogor­vostudományi Kar 2004-ben vezette be angol nyelvű, diplo­mát adó programját. Azok szá­mára, akiknek tudásszintje nem megfelelő ahhoz, hogy megkezdhessék orvosi, fogor­vosi vagy gyógyszerésztudomá­ny nemzet 1000 diákja. A három kar idegen nyelvű kép­zéseiben összesen közel 1000 diák tanul, akik a világ minden tájáról érkeznek Szegedre. Amíg korábban zömében arab ország­beliek választották az egyete­met, mára körülbelül 60 náció képviselteti magát az angol és német tagozaton. Az idegen nyelvű képzés népszerűsége évről évre nő. A német tagoza­ton a 2007-es év volt a legki­emelkedőbb ebből a szempont­ból, amikor a jelentkezők száma átlépte a 700 főt,­nyi tanulmányaikat, a karok előkészítő évfolyamot szervez­nek angol és német nyelven is. „Célkitűzéseink között szerepel továbbra is a minőségi hallga­tói állomány kiválasztása, vala­mint az eddigi magas képzési színvonal megtartása” - mond­ja Benedek György. Dr. Tudás Kabinet SZEGED R. TÓTH GÁBOR A dél-alföldi régió felsőoktatási intézményeinek innovatív, tu­dományos és gazdasági erejét egyesíti az a konzorciumi együttműködési megállapodás, amelyet a Szegedi Tudomány­­egyetem és a Kecskeméti Főisko­la kötött szeptemberben. 500 millió forintos támogatási szer­ződést is aláírtak, amelynek kö­szönhetően elindulhat a tudás- és technológiatranszfer infra­strukturális, szervezeti, szolgál­tatási és módszertani hátterének fejlesztése. Az SZTE vezette kon­zorciumban közreműködnek a régió további felsőoktatási in­tézményei, az MTA Szegedi Bio­lógiai Központja, a Gabonater­mesztési Kutatóintézet és több vállalkozás is. A konzorcium egyesíti a Dél-Alföld kutatóinté­zeteinek innovatív, tudományos és gazdasági erejét, új lendületet adva a régió tudásalapú gazda­sági átalakulásának. A Dr. Tudás Kabinetről Kin­cs­­ Imre innovációs rektorhe­lyettes elmondta: alulról szer­veződő kezdeményezés, amely szervezetek, intézmények, vál­lalkozások számára biztosít fó­rumot az információcserére, közös részvételi lehetőséget projektekben, pályázatokon. - Nincsenek utasítást adó fő­nökök, rendszeres találkozási kényszer, ha akarunk, összejö­vünk. A partnerek segítenek egymásnak kutatóhelyet találni vagy marketingstratégiát kidol­gozni. Csatlakozott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, a Csongrád Megyei Agrár­kamara, a Tisza Volán Zrt. és számos kecskeméti vállalkozás is. Az SZTE főleg a kutatási hát­teret biztosítja, segít innovációs, de akár piackutatási feladatok­ban is - fogalmazott Kiricsi Im­re. További vállalkozásokat biz­tatnak a csatlakozásra, és várják a Bács megyei kamarákat is.

Next