Magyar könyvbarátok Diáriuma 1935 (1-8. szám)
1935 / 1. szám - MÁTÉ KÁROLY: Könyvkiadás hajdan és most
Rexa—Somogyi: Tabán. Telegdi Miklós alapította Nagyszombatban, mint érseki nyomdát, Pázmány Péter fejlesztette tovább és tette meg egyetemi nyomdává. Mária Terézia idejében már az ország legjobban felszerelt könyvnyomtató műhelye volt, modern műszaki berendezése a külföldi nyomdákkal is fel tudta venni a versenyt. Az ő uralkodása alatt a jezsuiták kezéből állami kezelésbe ment át, majd az egyetemmel együtt Budára került. A 18. század végén az ország összes nyomtatványainak legalább egyharmad része Budán készült. Az 1820-as években 150 ember dolgozott már az Egyetemi Nyomdában és nemcsak hivatalos nyomtatványokat, tankönyveket állított elő, hanem magánosok is nagyszámban tartoztak rendelői közé. Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Virág Benedek, Révai Miklós munkái is itt jelentek meg. A kiegyezés után a magánvállalatok nagyarányú fellendülésével veszített ugyan jelentőségéből az Egyetemi Nyomda, de az összeomlás után egyre súlyosbodó könyvkiadói viszonyok újra az első vonalba állították. A Tudományos Társulatok Sajtóvállalatával egyesülve fokozott mértékben igyekezett e nehéz időkben a ráháruló feladatnak megfelelni. Az így megnagyobbodott és modernizálódott Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magára vállalt olyan költséges munkákat, aminekre magánvállalkozás alig, vagy éppen nem tudott volna áldozni. A tudományos és ismeretterjesztő irodalom terén ma elsősorban feléje irányul az egész ország tekintete. A könnyű fajsúlyú szépirodalom művelésére azonban, ahol a magánvállalatok is könnyen megtalálják üzleti számításaikat, úgyszólván kísérletet sem tett az Egyetemi Nyomda. A régi Fehérvári-templomtól a Rudas-fürdőbe vivő út. Kőnyomat 1840-ből. 3