Diósgyőri Munkás, 1972. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-04 / 27. szám

1572. július 4. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Tudatosan, felelősségérze­ttel 4 V­/IWM Il 9 i sl M brigádvezetők IV. A MUd­dl­Sia országos tanács­kozását követő napokban tartották meg vállalatunk gyáregységei és igazgatósá­gai az egységszintű kibővített brigádve­­zetői tanácskozásokat. A nagyon gon­dos előkészítő, szervező munka biztosí­totta, hogy a 22 tanácskozáson 800 bri­gádvezető és 460* gazdasági, illetve tár­sadalmi vezető részvételével újból fel­mérték egységeink a brigádmozgalom eredményeit, határozták meg a további feladatokhoz szükséges tennivalókat. 398 hozzászólásban hangzottak el külön­böző javaslatok, melyek mögött jelen volt a tudatos célszerűség, az őszinte felelősségérzet. Hallgatva a tanácskozások előadóit, hozzászólóit, olvasva a jegyzőkönyveket, mindvégig az országos tanácskozásra gondoltam. Mindig nagyobb és nagyobb az az erő, amit ez a mozgalom képvi­sel, a kifogyhatatlan tartalék forrását bizonyítja újból és újból a termelés, a politikai és társadalmi élet, az emberi humanizmus szakadatlan fejlesztéséhez. A hozzászólások bizonyították, hogy nagy figyelemmel kísérték brigádjaink az országos tanácskozást, mert csaknem minden kérdésben támaszkodtak a ta­nácskozás anyagára, légkörére. Jó hatást gyakorolt brigádjaink önbi­zalmára az őszinte elismerés és a biza­lom légköre, melyet az országos tanács­kozásból merítettek. Brigádjaink érzik és világosan látják munkájuk szükség­­szerűségét. Szerényen kérik különböző, de közös célt szolgáló elhatározásaikhoz a vezetés segítségét. Jogosan kifogásolták, hogy egy­­egy munkához, vagy sürgős feladat végrehajtásához — ami legtöbbször a létszámhiány miatt, vagy a rossz munkaszervezésből adódik — többször kérik őket, melyre szívesen vállalkoznak, de a munka végzése után gyakori, hogy elmarad a várt dicséret és elismerés, vagy éppen nem az illeté­kesek felé hangzik el. Igazságszeretetü­­ket sérti, ha becsületes munkálkodásuk­hoz ezeket nem kapják meg. Sokan tettek említést arról is — ha már az igazsághoz értem —, hogy az igazságot nem a tények, hanem a ma­gasabb beosztás dönti el nagyon sok esetben. Az úgynevezett „presztízs­te­kintély” nyavalyáskodások, a tehetetlen dühre és nem a munkához való jó vi­szonyra kényszerít embereket. Érdemes ezeken a hibákon elgondolkozni és kö­zös erővel ezeket fel is kell számol­nunk, mert akkor a mozgalom felmér­hetetlen ereje még több tartalékot hasz­nosít. Nagyon helyesen ötvöződött a hozzászólásokban a brigádok belső éle­tének fejlődését akadályozó önhibák bí­rálata is. Ezeken a tanácskozásokon került megvitatásra az acélmű szocialista bri­gádjainak felhívása is, melyben a vasas brigádvezetők országos tanácskozásának felhívása alapján mintegy 20 000 tonna terven felüli, jó minőségű acél legyár­tását vállalták. Olyan jól szervezett szo­cialista munkára kérik a vállalat min­den dolgozóját, hogy 1972-ben elérhető eredményeink adjanak alapot a Kiváló vállalat cím megpályázására. Az ered­mények fokozásával esélyünk lenne így 1976-ban a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóval való kitüntetés megpályázására. Fontos belső problémánk a munka­­védelmi mutatók javítása is. Ezért nagy­­kovács művünk brigádjainak felhívását is megvitatták a tanácskozások, mely­nek az a lényege, hogy a műszaki, szer­vezési, beruházási intézkedésekkel pár­huzamosan még jobban támaszkodjunk e kérdésben is a szocialista brigádokra, vezetőikre, hiszen egymás szeme láttára történnek a balesetek. Az okokat, a megelőzés lehetőségeit­­ is ott látják leg­jobban. Ennek a versenynek fontos ol­dala az állandó nyilvános értékelés és az előre meghatározott anyagi és erköl­csi elismerés. Az éli?fiirris hangján, értékelhet­jük az olyan élő, kölcsönös előnyökön nyugvó kooperá­ciót, ami az acélmű és az alapanyag g­­árrészleg vezetősége között van. Az alapanyag gyáregység vezetője, Klekner elvtárs, az acélmű tanácskozásán mond­ta el kérését — problémáját és tett ígé­retet kötelezettségeik maradéktalan tel­jesítésére Jung elvtárs, az acélmű fő­mérnöke­­ az alapanyag gyáregység ta­nácskozásán kérte a brigádok segítségét problémáik sikeres megoldásához. A szocialista brigádmozgalomban ter­mészetes, de nagyszerű dolog a gyors reagálás. A törőüzemi brigádok már­is vállalták az acélműi keretek megraká­­sánál a névjeggyel ellátott szavatossá­got, a gépészeti brigádok pedig a bag­­gerek üzemeltetésének, javításának ga­ranciáját. A szocialista brigádvezetők CJ országos tanácskozásának megfelelő helyi kezdeményezések A tanácskozáson 18 brigádvezető szólt az országos tanácskozásról. Mint küldöttek, örömmel adtak számot meg­bízatásuk teljesítéséről, országos ered­ményekről, további feladatokról. Úgy gondolom hiányos lenne ez a beszámo­ló, ha a rengeteg javaslatból, észrevé­telből néhányat meg nem említenék. A középhengerműből Szabó Sándor előhengerész például sürgette a durva­­és középhengermű munkájának össze­hangolását a kedvező anyagellátás ér­dekében. Ugyanakkor javaslatot tett a 65—70 mm-es szögacélok technológiai előírásának megváltoztatására. Ugyan­csak a középhengerműből, Kalló István előhengerész javasolta, hogy a nyereség­­terv teljesítésének állását ne csak a műszaki vezetőknek, hanem ai szocialis­ta-brigád vezetőknek is folyamatosan ad­ják meg, mert ezen keresztül a szoci­alista brigádok munkáját javítani tud­ják. Javasolta továbbá a minőségi mun­kát kifejező prémiumrendszer bevezeté­sét, végül szólt a versenynyilvánosság szükségességéről és a múnkafegyelem folyamatos ellenőrzéséről. Kdrányi Sándor, a nagyolvasztó gyár­egységből a sok oxigéncső felhaszná­lásáról beszélt, amely abból adódik, hogy a felgyűlt ólom minden fúrót be­fog, legyen az gépi, vagy kézi. Javasolta: az I-es kohó páncélján 10 cm átmérőjű lyukat fúrj­anak­, hogy a felgyűlt ólom ezen keresztül eltávozhasson. A másik javaslat; az öntőgépnél a hidraulika al­ját 20 cm-el emeljék meg a kifújócsőr­nél, a végcsőt elhagynák, ez megemel­né a csatornát, így félüstönként nem kellene újat csinálni és ez időmegtaka­rítást jelentene. A hlí/milííftl<!! Sombor Barna 1 UUZUIUUUUI észrevételei a bal­esetelhárítás szempontjából igen lénye­gesek. Ugyanis — ahogy elmondta — a 105-ös számú húzógép benyomó szer­kezeténél két hosszú rúd kiáll, s ha a evikkoló gépet javítják oly kicsi a hely, hogy a javítók "ruháját könnyen elkap­hatja. Ugyanakkor a szállító út még nincs biztosítva, ha a kötél elszakad könnyen megsérülhet valaki. A kötöző­elemek is kopottak, és nincs tartalék. A véglevágónál a görbe anyag sokszor lepattan oldalra, ahol járnak, s ez szin­tén balesetveszélyes. Ezt a problémát is meg kellene oldani. A húzó- és hőkezelő gyáregységből ezután még három felszólaló és javas­­lattevő következett: Sonkoly Kálmán, aki részt vett az országos brigádvezetői értekezleten. Ott többször hangsúlyoz­ták: a gazdasági vezetőknek sokkal töb­bet kell foglalkozniuk a szocialista bri­gádokkal és harcolni kell a formalitá­sok ellen. A gazdasági vezetők, a párt, a szakszervezetek ne fogadjanak el for­mális vállalásokat. Az üzemvezetők vagy művezetők ne legyenek tagjai a brigádoknak, csupán patronálói, mert ahol ilyen tag van, a többiek úgy érzik, hogy az az itt brigád több erkölcsi és anyagi elismerésben részesül. Marosi Sándor, a hőkezelő I. üzem tetőszerke­zetéről beszélt, amely leégett, s a vil­lámhárítót még azóta sem szerelték fel. Kérte ennek mielőbbi felszerelését, a biztonságosabb munka érdekében. Tóth Ferencné javaslata szintén figyelmet érdemlő. Megemlítette, hogy a 203-as számú gépnél 6 méter hosszú anyagot tárolnak, ez pedig nem jó, mert kőcse­re alkalmával 8—10 tonna anyagot kell megmozgatni, különben a lakatos nem hajlandó a cserére. A lábdeszkák ellen­őrzése is időszerű lenne, mert nagy­részt töröttek, s ez növeli a baleset­­veszélyt. Végezetül még egy hozzászólást em­lítenék meg. Az acélmű gyáregységéből az egyik szocialista brigádvezető el­mondta, hogy két olyan dolgozójuk van, akik rendszeresen hiányzanak, s akár­mit mondanak nekik, csak félvállról vették a jogos, dorgáló szavakat. Most, hogy rendezték a melegüzemi bérpótlé­kot és megtudták, hogy az igazolatlan mulasztóknak nem jár, megváltozott a magatartásuk, azóta nem hiányoznak. 4/ észrevétetek- ia_ CMUSH_UA­vaslatok alapján legfontosabb feladatainkat, a követke­zőkben látom: — A szocialista brigádvezetők tanács­kozása az üzemi demokrácia fórumává fejlődött. Éppen ezért a tanácskozások tartalmi fejlesztése közös feladata a gazdasági, politikai és társadalmi szer­veknek. — A hasznos javaslatokat, minden vezető tekintse társadalmi értéknek, megvalósításukat pedig fontos feladatá­­nak. — Minden eszközt vegyünk igénybe az 1972-es terveink és vállalásaink si­keres teljesítéséhez. A műszaki-gazda­sági és társadalmi vezetés a maga vo­nalán biztosítson minden feltételt a vál­lalások teljesítéséhez. — Az év elején elkészített brigádvál­lalásokat mindenütt alapnak tekintsék. Ha év közben a körülmények, a felada­tok változnának, akkor, azokkal egészít­sük ki, vagy módosítsuk. — A munka és a munkaverseny vál­lalás legyen egyensúlyban. A munka­versenyt úgy irányítsuk, hogy ötvöződ­jön a hatékonyabb munkával, a mun­ka- és üzemszervezés fejlesztésével, az üzemi demokrácia javításával. — Az értékelést igényesebben, maga­sabb mércével kell végeznünk. A brigá­dok 1972. évi munkájának értékelésé­nél az általuk elkészített összértékelés lesz az alapvető szempont. — A verseny belső tartalmának növe­lését, a tartalékok újabb és újabb fel­tárását eredményezze. — Keressük meg a lehetőségeket, hogy a különböző címekhez hatáskört adhassunk a brigádoknak. — A komplex brigádok szervezésénél a legfontosabb, hogy olyan brigádokat hozzunk létre, amelyeket a munka köt össze. 4 elem­ényem szerint ezek lenné­nek a legfontosabb feladatok és én feltétlenül bízom abban, hogy az egységszintű tanácskozások va­lóságos eredményekben való realizáló­dásáról, már az augusztus végén tar­tandó vállalati brigádvezetői tanácsko­záson is számot adhatunk. Hadd te­gyem még hozzá: az augusztusi tanács­kozáson első alkalommal biztosítjuk a szocialista brigádvezetőknek az inter­­pellációs jogot is. Pásti Lajos LKM VSZB termelésfelelős x *X x­x X. x x x x­xX 4 4 4 4 4 4 4 4 4­4 4 4 *X * x *4 4 4 4 4 4 4 4 44 4 4 4 4 4­4 4 4 4 4 4 4 4­4 4 4 ****•X xX X-te X­X­X X­X X X X X X X X XXX X 3 Műszerek és műanyagok Egyre több műanyagot használnak fel a nagy gépgyártó vál­lalatok, így gépgyárunk is. Nagy fontosságú berendezésünk a DSH—60A műanyagsajtó is, melynek laboratóriumi vizsgála­tát láthatjuk e berendezésekkel képünkön. Lenti fotónk pedig azt örökítette meg, amikor a mérőműszerekhez csatlakozó vezetékek közvetítik, és a berendezés a szakembereknek pon­tosan megmutatja a plexi rugalmassági modulusának adatait. Kellemesen üdülhetnek gyermekeink DIGÉP Indul a harmadik csoport Ha jó volt a bizonyítvány­i jutalom, ha kevésbé úgy előle­gezett bizalomként, biztató­ként a jövő évi jobb jegyek­hez, vagyis mindenképpen igyekszünk megszervezni, biz­tosítani gyermekeinknek a nyári szünidőben a kikapcso­lódást, a jó nyaralást. Ennek egyik legjobb megoldása, ha vállalati üdülőinkben nyaral a gyerek. Gépgyárunk mezőkövesdi üdülőjében­ is telt ház van, két nap múlva már a harmadik csoport indul, hogy tíz napot a Zsóri-fürdőn töltsön. Eddig 64 gépgyári dolgozó gyermeke él­vezte a kellemes vizet, a­­ jó le­vegőt, s nem utolsósorban a jó kosztot is. Elégedetten a tíz nap vidám, kellemes perceit mesélve tértek vissza szüleik­hez. Igaz, a második csoport­nak már nem nagyon kedve­zett az idő ... Ugyancsak július 6-án indul 15 gyermek Balatonzamárdiba, a SZOT-üdülőbe. Ők a magyar tenger partján két hetet tölte­nek. Tavasszal, rögtön az első kellemes napok után már meg­kerestük, akkor meg is írtuk, hogy hogyan gondoskodott vál­lalatunk az aránylag csöndes téli időszak alatt üdülőinek szebbé tételéről. Az azóta ott nyaralt gyermekek és felnőt­tek véleménye is azt igazolja, hogy az akkor elmondottak valóban megtörténtek, — fes­tés, gyermekjátékok felszerelé­se, vízvezeték, járdajavítások stb. — az idei nyáron tehát még kellemesebb, zavarmente­­sebb pihenésre, kikapcsolódás­ra számíthatunk gépgyári üdü­­lőihkben. (Tury) ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ikkkkkkkkkkkk 4kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk X X x ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ L K M Három újdonság egy nyáron A kohászati szülők gyerme­kei közül az első üdülők jú­nius 13-án indultak Fonyód­­ligetre. Másnap kocsi üdülőnk­ben is megkezdte az első gyer­mekcsoport pihenését. Ezzel a legifjabbak számára is meg­kezdődött a nyár. Ebben a szezonban öt-öt tur­nus üdül két telepünkön, ös­­­szesen 1400 gyerek nyári szó­rakoztatását biztosíthatjuk ily módon. A kisiskolások kéthe­tenként váltják egymást üdü­lőinkben, 140—140 tagú cso­portokban. Felügyeletükről Fo­­nyódligeten és Kácson is gon­doskodott gyárunk: mindkét helyen 10—10 pedagógus vi­gyáz a kicsikre. Az előző években Fonyód­­ligetre három fiú- és két lány­turnust küldött a gyár. Most ezt a beosztást megfordították. Ugyancsak fordított a turnus­beosztás Kácson, ahol az előző évek gyakorlatával szemben az idén az öt közül három fiú­csoport lesz. Az idei nyár újdonsága az is, hogy az üdülőjegyek befi­zetéséért nem kell elmenniük a szülőknek a postára. Az ös­­­szeget helyben, az üdülési fe­lelősnek átnyújthatják. • A gyermeküdültetésben még egy másik újdonságra is szá­míthatunk a kohászatban. A szakszervezet azt tervezi, hogy az utolsó turnus időszakában 42 gyereket egy Kassa melletti üdülőbe küld, míg a kassai vasmű dolgozóinak gyermekeit Kácson fogadja. A felsoroltakon kívül még egy lehetőség van gyermeke­ink nyaraltatására: SZOT gye­rekjeggyel 85 lány és 70 fiú pi­henhet a nyáron. (Erdélyi) ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ * ¥ ¥ ¥ * ¥ kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkklCKkkkkkk-************

Next