Diósgyőri Munkás, 1977. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-04 / 1. szám
A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARA 50 FILLÉR 1977. JANUÁR 4. Kiálltuk a próbákat Műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Jóleső érzéssel és büszkeséggel értékelte az 1976-os esztendőt dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató, az LKM műszaki-gazdasági konferenciáján, az elmúlt év utolsó napján. Ennek alapját azok az eredmények adják, amelyeket a gyár az 1976-os évben elért. Erről szóló értékelését a vállalat, a gyáregységek vezetőin kívül, a meghívott kedves vendégek — köztük dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Drótos László a városi pártbizottság első titkára, Tóth József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke, Fülöp Péter, a városi KISZ-bizottság első titkára — is meghallgatták. Rendkívüli feladatokat jelentett vállalatunk számára az 1976-os esztendő — kezdte értékelését Szeppelfeld elvtárs. A hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző új szabályozók alkalmazása, a termelőmunka műszaki-gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítása, a vállalat vezetésében bekövetkezett változás, a jövőért, az új acélműért folytatott küzdelmes munka, számos váratlan üzemzavar elhárítása, a sok egyéb tényező tette próbára kollektívánkat — a fizikai és szellemi dolgozókat egyaránt. A termelékenység növelésével szerénytelenség nélkül mondhatjuk most el —folytatta —, hogy ezeket a próbákat kiálltuk. Ezt követően a vezérigazgató elvtárs áttekintette eredményeinket. Termelési értéktervünket már december 23-án teljesítettük. A további időszak mintegy 200 millió forintos többletével termelési értékünk mintegy 7 milliárd 780 millió forint lesz. Ezt száz százalékban a termelékenység növelésével értük el. Minden gyáregységnek köszönetet mondott a tervek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Két egységet külön is kiemelt: a Siemens-Martin acélművet és a középhengerművet. Martin acélművünk kollektívája az ismert nehézségeik ellenére, rendkívül áldozatos munkával rekorderedményt ért el. 739 ezer tonnás tervüket közel 58 ezer tonnával túlteljesítették. Ezzel biztosították teljes acéltermelési tervünk mintegy 55 ezer tonnás túlteljesítését, és kompenzálták a II. sz. elektroacélmű üzemzavara miatt kiesett termelést is. Ez a többtermelés mind vállalatunk készárutermelésében, mind népgazdaságunk acélmérlegében, nemkülönben exportlehetőségeink fokozásában jelentős segítséget nyújtott. Profilacélokból A hengermű gyáregység középhengerműve 295 ezer tonnás tervét 314 ezer tonnára teljesítette, azaz 19 ezer tonnával többet. Ez annál is inkább kiemelkedő és elismerésre méltó, mert nem a nagy teljesítménnyel hengerelhető rúdacélokból, hanem alapvetően profilacélokból érte el. Nagyolvasztóművünk acélnyersvas-paritásban számított 28 ezer tonnás többlettermelése jelentős mértékben megalapozta az acélmű többtermelési lehetőségeit. Nemesacél-hengerművünk mindkét sora teljesítette tervét, sőt a középsoron túlteljesítést is sikerült elérni. A finomsor felfutásának üteme is javult. Némileg túlteljesítette tervét az öntöde gyáregység, mely az év eleji turbinaproblémákon úrrá lett, s az év második felében a NIHARD szivattyúöntvények próbaöntésére is jutott teljesítőképességéből. Gyáregységeink áldozatkész munkájának vállalati szinten is megvan az eredménye. Kiszállítási feladatunk 947 ezer tonnában volt meghatározva. Ezt mintegy 968 ezer tonnában teljesítjük. Tőkés exportunkat is jelentősen túlteljesítjük. Szocialista exportkötelezettségeinknek is elegetettünk. Magasabb szinten . Mindezek megalapozták azt, hogy nyereségünket magasabb szinten tudtuk realizálni, a tervezett 310 millió forint helyet 470 millió forintban. Hozzájárult ehhez az anyag- és energiamegtakarítás terén elért 110 millió forint is. Befejezésül a gyár vezérigazgatója elmondotta, hogy az előttünk álló 1977-es év feladatai sem lesznek kisebbek. A kitűzött célok reálisak, a dolgozó emberért vannak. Az őszinte, nyílt kapcsolat, a természetes üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny-mozgalom, s azon belül a brigádmozgalom mind megannyi tényező abban, hogy célkitűzéseinket megvalósítsuk A vezérigazgató értékelése után dr. Bodnár Ferenc elvtárs kért szót, és a megyei, illetve városi pártbizottságok nevében köszöntötte a gyár dolgozóit, és vezetőit. Igen nagy elismeréssel szólt a diósgyőri kohászok munkájáról, hangsúlyozva, hogy amit az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány elvárt ettől a megyétől, e nagy múltú gyártó, azt becsülettel és nagyszerűen teljesítettük. A megyei és városi vezetés is sokat várt az LKM kollektívájától, amely meg is felelt ennek a követelménynek, egyik kiemelkedő részese Borsod eredményeinek. A megye ipara várhatóan 9 százalékkal szárnyalta túl azt az eredményt, amit 1975-ben elért. Ez nagyszerű teljesítmény volt, amelyből mindenekelőtt a tőkés export igen jelentős túlteljesítését emelte ki Bodnár elvtárs, hangsúlyozva, hogy erre különösen nagy szüksége volt népgazdaságunknak. A számok ma még nem teljesen pontosak, de várhatóan 4 milliárddal többet adott megyénk ipara a közös ász(Folytatás a 2. oldalon) 6 Nemcsak a város utcáin okoz gondot a váratlanul jött hatalmas hótömeg, hanem a közlekedési gyáregység dolgozóinak is. Gyári csendélet, hóval. A sötét, néhány nappal ezelőtt még fénylő termékeket vastagon borítja a hó. Vadas Zsuzsa felvétele Minden eddiginél jobb... ! Az 1976-os esztendő soha nem tapasztalt sikereket hozott az LKM-nek. Egy sor rekord született. Közülük a legkiemelkedőbb a középhengersoré, s az SM-acélműé. Itt ugyanis olyan eredményeket értek el, amilyen nem született a fennállásuk óta. (írásaink a 3. oldalon). ________________________________ .. ________________________________ Egységes akaratf jó vállalati légkör Erős munkát értékelt az LKM párt-vb Az év vége mindenütt a számvetések, értékelések időszaka volt. Ezt tette a gyár végrehajtó bizottsága is Majtényi Lajos pb-titkár vezetésével, amikor áttekintette az 1976-os év mozgalmi, testületi munkájának eredményeit, tapasztalatait és megvitatta a főbb tennivalókat. A ‘//’be’i előterjesztés elöljáróban a pártélet idei legnagyobb eseményével — a tagsági könyvek cseréjével — kapcsolatos elbeszélgetések tanulságait vette sorra. Ebből mindenekelőtt két dolog kívánkozik kiemelésre. Az egyik az, hogy szorosabb, élőbb lesz a kapcsolat a kommunisták, a vezetés és a tagság között. A másik pedig, hogy tanulságos és fontos tapasztalatokat hozott felszínre ez az esemény, amelyből számos tennivaló adódik majd az alapszervezeteknél éppúgy, mint az irányító pártszervek számára. Terv szerint e kérdést részletesebben is tárgyalja majd a testület. A testületi munka éves mutatói egy kívülálló számára szinte alig mondanak valamit. Ezért e számok közül csak néhányat említünk meg. Éppen az előzőek kapcsán érthető talán, hogy az előterjesztések mintegy fele a párt belső életével, illetve gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A közel 30 testületi ülésen 27 határozat és 22 állásfoglalás született. Tegyük hozzá, hogy színvonalas, legtöbbször brigádvizsgálattal készített előterjesztések és sokrétű, körültekintő megvitatás után. Szó volt az értékelésben az instruktori hálózat munkájáról is. Ezt, bár jónak ítélte meg a testület, hangsúlyt kapott az is, hogy az apparátus és az instruktorok munkakapcsolatában lehet még javítanivalót találni. Az előterjesztés részletesen kitért a munkabizottságok egyéves tevékenységére. Ezek minősítését tulajdonképpen az apparátus munkájának szerves részeként tették meg, mert mindkettőnek alapvető feladata az irányító testületek döntéseinek előkészítése, illetve azok, végrehajtásának megszervezése.■Jtiy A munkabizottságok legfőbb jellemzője a hatékonyság növekedése,és a tevékenység rendszeressége volt. Arra nincs is lehetőség hogy.f .sorra vegyük e csoportok munkáját, szemléltetesképpen azonban a pártépítési munkabizottságot szeretnénk kiemelni. Az itt dolgozó kommunistáknak is komoly részük van abban, hogy a pártszervezetekben a tagfelvételek kedvezően, a várakozásnak megfelelően alakultak. Több mint másfélszázan nyertek felvételt a pártba. Mindemellett hangsúlyozta az értékelés annak reális lehetőségét, hogy ez évben ez az arány 200 körüli nagyságra emelkedjen. A munkabizottságok értékelése kapcsán összegződtek a legfőbb feladatok is. Ez a uivul&programok végrehajtásában, a határozatok következetes figyelembevételében, a bevált, sikeres módszerek hatékonyabb terjesztésében foglalható össze. A napirend kapcsán többször esett szó az apparátus munkájáról is. Az össztevékenység itt is pozitív. Különösen lényeges a javulás a határozatok lejuttatásában. Azt sem titkolhatjuk azonban, hogy az alapszervi munka segítésében akad még bőven tennivaló. Tulajdonképpen itt is a határozatok kérdésével lehet kezdeni a tennivalókat. Javítani kell azok nyilvántartásával, őrzésével, kezelésével és bizony — talán éppen ezért — nemegyszer az ezek végrehajtásával kapcsolatos munkát. Ha már a feladatoknál tartunk: nem sok lehetőséget tartogatnak az elkövetkezendő napok a hosszas tervezgetésre. Ülésrend szerint jönnek a következő testületi ülések, de jönnek az új esztendő új feladatai is. Hogy mást ne említsünk, soron következő feladat a beszámoló taggyűlésekre való felkészülés, a pártnapok előkészítése, a munkásőrség 20 éves jubileuma, az új acélmű építésével kapcsolatos gazdaságpolitikai feladatok stb. Sokáig sorolhatnánk a tennivalókat, a várható eseményeket, amelyek lényege végső soron egyetlen mondatban is kifejezhető: a politikai munka sajátos eszközeivel segíteni, eredzs^pjényekre váltani a gyár ,’jr, gazdasági tevékenységeik feladatait. Ennek egyik garanciája többek között a jól funkcionáló vállalati négyszög is. Az egységes akarati jó vállalati légkör a további eredmények forrása A testület a fenti értékelés mellett még szervezeti, személyi kérdésekkel foglalkozott.