Diósgyőri Munkás, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-03 / 27. szám
A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIX. ÉVFOLYAM, 27. SZ. ARA. 1 tOKLIN 1984. JÚLIUS 3. Új, vállalati kitüntetések A munkaverseny munkahelyi kategória Szocialista brigádvezető küldőttek tanácskozása az LKM-ben Ezer szocialista brigád, 11 ezres bugadtagság képviseletében került sor június 26-án, kedden reggel, a brigádvezető küldenek vállalati tanácskozásom a kombinált acélmű tanácstermében. A tanácskozás levezető elnöke, Kádas Imre hengerműi szocialista brigádvezető megnyitója után Vutka Lajos, készáru termelési főmérnök tartott vitaindító előadást „Munkaverseny-szabályzat 1984—1990." címmel. — Mindannyiunknak tisztán kell látni — hangoztatta bevezetőjében Dutkó Lajos —, hogy vállalatunk jelenlegi nehéz helyzetében az eredményes és kevésbé eredményes munka közvetlenül érinti a mát és a holnapot, hiszen a műszaki fejlődéshez szükséges pénzeszközöket is a mai megbízható munkával érhetjük el. Ezek nagy felelősséget rónak a vállalat dolgozóira és vezetőire egyaránt. E felelősség hatotta át a szocialista munkaverseny új szabályzatának elkészítését is. Részletesen ismertette a munkaverseny-mozgalom szervezéséről, irányításáról szóló, az 1983. december 20- án életbe léptetett Minisztertanács, SZOT és KISZ KB 1054. számú közös határozatát. E határozat kimondja: a munkaverseny elsősorban munkahelyi kategória. A munkaverseny szervezése, irányítása, a feltételrendszer biztosítása a vállalati gazdasági vezetők munkaköri kötelessége. Ezután a munkaversenyszabályzat megszületéséről beszélt. Elmondotta, hogy a munkaverseny-szabályzat tervezetét a vállalat gazdasági, szakszervezeti és KISZ- bizottsága képviselőiből álló különbizottság dolgozta ki, és ezt megvitatták az LKMP szakszervezeti bizottságának április 24-i ülésén is. Az ott elhangzott észrevételek alapján módosított anyagot írásban eljuttatták tanulmányozásra, véleményezésre a szocialista brigádokhoz. A munkaverseny-szabályzat új elemei között megemlítette : (Folytatás a 3. oldalon) A szocialista brigád vezetők elfogadták a munkaverseny-szabályzatot Veszteség nélküli negyedév az LKM-ben Félévzáró vezetői értekezletet tartott június 30-án, szombaton délután az LKM vendégházában. Drótos László vezérigazgató bejelentette: olyan negyedévet zárt a kohászat, amely immár esztendők óta nem fordult elő, a változó és nehezedő külső körülmények ellenére „nem hagyta magát leteperni a vállalat” — veszteség nélkül zárt. Ebben a II. negyedévben olyan termelési és gazdálkodási értékei voltak az LKM-nek, amelyek ha még nem is hoztak nyereséget, de veszteséget sem produkáltak. A „nulszaldó” azt jelenti, hogy biztosan vág neki a II. félév feladatainak a vállalat, s ha a kollektíva hasonlóan jól dolgozik, az év végére csak az I. negyedévi 48—50 millió forintos veszteség marad. A lefelé haladás íve megállt, a kérdést, hogy elindul-e fölfelé, az elkövetkező hónapok munkája válaszolja meg. Hatezer tonnás túlteljesítés Esztedő közepén — a középhengereken Az esztendő közepén járunk, magunk mögött hagytuk az első, hat hónapot. A fél év olyan határvonala időnknek, amely mindenképpen számvetésre kötelez. Hátra tekintünk, hogy összegezzük: mit csináltunk rosszul, hol történt mulasztás, mit végeztünk el a vállalt és megszabott feladatokból? És előre nézünk, hogy felmérjük: hol kell jobbítani, erősíteni, mit kell tennünk további gyarapodásunk, fejlődésünk érdekében? Számvetésre kértük Lakatos Ivánt, a középhengerbe kiemelt üzemvezetőjét. •— Hogyan minősíthető az eltelt hat hónap? — Termelésünk a felső sáv fölött van. Az 1934-es terv első fél évre eső részét 6000 tonnával túlteljesítettük. Nagy gondot fordítottunk arra természetesen, hogy a (Folytatás a 3. oldalon) rnisfnstriri mini Fiiini t Lapzártakor érkezett. Június 26-án reggel 6 órára a Lenin Kohászati Művek teljesítette első féléves ötvözött acél-tervét. Az itteni kollektívák nagymértékben hozzájárultak a vállalat céljainak eléréséhez. Az A gyáregységben Az A gyáregység legfőbb feladata a belső kooperáció segítése. A 400 tagú kollektíva jól dolgozik, túlteljesíti első félévi termelési tervét. Felvételünkön: Ziska Lajos, az asztalosüzem lakatosa, a körfűrész lapját élezi (Cikkünk a 3. oldalon.) A gépgyári szó tárgyalta Milyen a nídolgozi képzettsége? 34,2 gépgyárban dolgozók százaléka a gyengébb nemhez tartozik. Korántsem mindegy tehát, hogy a csaknem 2900 asszony és lány milyen szakmai hozzáértéssel, a marxizmus—leninizmus tanításait mennyire ismerve végzi a munkáját, segíti a vállalatot céljai elérésében. Ebből a meggondolásból kiindulva, tárgyalta meg a DIGÉP szakszervezeti bizottsága a legutóbbi ülésén a nődolgozók szakmai és politikai képzettségének helyzetét. A kiadott írásos anyaghoz Czirbus János személyzeti és szociális igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Ezek figyelembevételével megállapítható: az MSZMP KB r.és a témában 1970 februárjában megjelent határozata óta számos intézkedés született a vállalatnál a nők munkavállalásának megkönnyítésére, szakmai és politikai ismeretének fokozására, közéleti aktivitásának kibontakoztatására. Ezzel együtt sem mondható el azonban, hogy megszűntek a gondok, ezért további segítségre, újabb intézkedésekre, méginkább szemléletváltozásra van szükség. Ugyanakkor ... leszögezhető: mind a mukáltatónak, mind a munkavállalóknak akarniuk kell a változásokat, mert csakis így érhető el a kívánt eredmény. Az adatokból kitűnik, hogy felső-, közép- és alsófokú politikai iskolai végzettséggel a nődolgozóknak csak az 5,4 százaléka rendelkezik, szemben a férfiak 13,5 százalékával. Az állami iskolai végzettséget tekintve, a nők és a férfiak létszámaránya közel megegyező, sőt a középfokú végzettség esetében a lányok és az asszonyok javára billen el a mérleg nyelve. Kevés a főiskolán, egyetemen diplomázott és a gépgyárban foglalkoztatott nő. A nyolc általánost nem végzettek száma 1983-ban 287 volt, s hozzávetőlegesen a kétharmaduk a férfiak, egyharmaduk a nők közül került ki. Az utóbbiak aránya egyébként erőteljesen növekedett az utóbbi években. A munka milyensége és minősége szempontjából lényeges, hogy fizikai beosztású nődolgozók 20 százaléka szakmunkás. Ez az arány megfelel az országos átlagnak, de magasabb a megyei átlagnál. Megfigyelhető, hogy az ifjú nőszakmunkások csak ritkán maradnak meg a tanult mesterségük mellett, mivel vagy nem bírják a fizikai igénybevételt, vagy tudásuknál fogva képtelenek eleget tenni a növekvő normának. Olykor a könnyebb, kevésbé kvalifikáltabb munka és a nagyobb keresetek reményével csábítják el őket a vállalattól. Az V. ötéves tervben a nődolgozóknak csak az 1,3 százaléka vett részt a szakmunkásképzésben, amely visszavezethető, a családi elfoglaltságukra, leterheltségükre. Mások a megszokott, betanított munkát félnek felcserélni a magában újdonságokat rejtő szakmunkával. Az említett tervciklusban tanfolyami képzésben és továbbképzésben a nők 11,6 százaléka bővítette az ismereteit. Ezen belül a nőszak(Folytatás a 2. oldalon) Öntők lesznek A jövő kohászai alcímet is adhatnánk ennek a képnek. Az Öntőipari Szakközépiskola tanulói gyakorlati munkán vesznek részt az LKM acélöntődéjében. A felvételen: Lieszkovszki Csaba, Kánya Tibor, Balázs Tibor, Szabó J„ Mikulák Gy., Ozsváth Cs„ Hornyák P„ Vadicska Gy. és Ablonczi A,