Dolgozók Világlapja, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1949-09-03 / 36. szám
9EÍMEL jelképeznék a 12 méteres kerek asztalon a lobbi dolgokat is a virágmag-Naptól különböző távolságban Be hiszen akkor a naprendszer rettenetesen „üres“! — kiált fel mindenki, aki ezt az asztalt elképzeli magának. Csakugyan: egy 12 méter átmérőjű asztalon egy másfél milliméteres virágmag és 9 bacillus elenyészően kevés anyag a köztük lévő ürességhez képest. Pedig a világűr más részeihez hasonlítva a Naprendszer a „legzsúfoltabb“ helyekhez tartozik. Ma az előbbi kerekasztalt a lánchídi nullás kilométerkőnél helyeznénk el, a Naprendszerhez legközelebb eső állócsillagot — egy újabb egy vagy másfél milliméteres virágmagot — valahol Gödöllő környékén kellene letennünk; az asztal és Gödöllő között iwnmi, de semmi, még egy habillus serv akadna, olyan tökéletesen üres lenne minden! Az emberi gondolkozás egyik lgnagyobb dildala, hogy ezen az elképzelhetetlenül nagy semmint, ürességen áthatolva a világűr nagy messzeségében lévő csillagokról olyan tulajdonságokat állapítátt meg, mintha csak közvetlenül, a kezével és műszereivel, egy laboratóriumban vizsgálta volna meg őket. Itt azután újra olyan dolgok derültek ki, amelyek előtt szinte érthetetlenül áll meg az emberi elme. Az még csak elképzelhető, hogy a legnagyobb ismert csillag átmérője körülbelül háromezerszer nagyobb a Nap átmérőjénél, de azt már senki se tudja elgondolni, milyen lenne, ha felettünk a Nap helyett egy ilyen napóriás borítaná el az egész eget. Nem is érdemes gondolkozni rajta, mert ilyen hatalmas tömegű naphoz ilyen közel,amit a Föld, nem marathatna meg egyetlen bolygó sem. A LEGNEHEZEBB CSILLAG A másik véglet: a legkisebb álló csillagok, kisebbek, mint a Föld. Ezekről az igen apró álló csillagokról egy Kuiper nevű holland csillagász bámulatos dolgokat állapított meg. Pontos ítérések alapján kiszámította, hogy az egyik ilyen törpecsillag hat és félmilliószor sűrűbb anyagú, mint a Föld! Mit jelent ez a megállapítás a mindennapi élet nyelvére lefordítva? Képzeljünk el egy köbcentiméteres kockát: az ujjunk hegyére könnyen ráfér, hiszen, mindegyik éle pontosan egy centiméter. Ebbe a kockába pontosan egy gramm súlyú víz fér bele a Föld anyagából kivágott kocka pedig 5 és fél grammot nyomna, vagyis egy mozdonyt kellene elébekapcsolni, hogy el tudjuk a helyéből mozdítani. De még egy gyufafej nagyságú darabját is nehezen tudnánk felemelni, mert annak is 36 kilogramm lenne a súlya. De nincs sok értelme ezeken az erömutalványokon gondolkozni, mert elvégezni úgysem tudnánk őket. Ha valami csoda folytán emberi lény kerülne egy ilyen törpecsillagra, a rettenetes vonzóerő következtében pillanatok alatt szétesnék és úgy szétlapulnék, mintha egy óriási vastömb zuhant volna rá... HOGYAN KELETKEZETT A HOLD? Ilyen és ehhez hasonló megdöbbentő eredményekhez jutunk, ha a Naprendszertől gondolatban eltávolodva más állócsillagok más Napok törvényeit kezdjük vizsgálni. Pedig ha a Naprendszerünkbe visszatérünk, itt is van éppen elég feleletre váró érdekes kérdés, amelyekre a tudósok ma már tudományos szempontból helytálló feleletet adnak. Ilyen elsősorban a legizgatóbb kérdés: a Föld keletkezésének kérdése. A Naprendszer keletkezéséről szóló legújabb elmélet a józan észre és a csillagászat legújabb megállapításaira támaszkodva minden csoda nélkül megmagyarázza Földünk és a többi bolygó keletkezését is. Az első materialista világkeletkezési elmélet Laplace francia csillagászról, s a legtöbb tankönyvben, mint Kant- Laplace elmélet szerepel. Legtöbben tudják, hogy az elmélet a naprendszer kezdetekor egy saját tengelye körül forgó, igen magas hengerséklelő ködtömeget tételezett fel. A ködtömeg egyre sűrűsödött, közben pedig gyűrű alakú részek szakadtak le róla, ebből keletkeztek volna a bolygók. Ma már a Laplace elméletet tudományos körökben elvetették. Augusztus 10-e és 12-e között éri el a Föld a Naprendszer meteorjának pályáját mert helyesebbet találtak helyette. A ma elfogadott bolygókeletkezési elmélet abból indul ki, hogy néhány milliárd évvel ezelőtt a Nap közelében egy nálánál nagyobb tömegű csillag vonult el. Ez a közeledés a Nap anyagában óriási dagályt váltott ki és az elhaladó csillag dagálykeltő hatására a Napból egy hosszú, orsóalakú gáznyúlvány szakadt ki. Az orsóalakú gáznyúlvány azután kisebb részekre esett szét: ezekből keletkeztek a bolygók, közöttük a mi Földünk is. A gázorsó közepén volt a legvastagabb és csakugyan, sorrendben a középső bolygó, a Jupiter a legnagyobb a kilenc bolygó között. Ez az elmélet nagyrészt kiküszöböli azokat a hiányosságokat, amelyek Laplace elméletében megvoltak és amelyek miatt reakciós csillagászati körökben annyit támadták Laplace elméletét. A Föld kora az új elmélet szerint kétmilliárd évre tehető, ez a megállapítás is megfelel a tudományágakban, így a földtanban kapott eredményeknek. lanetárium szerkezetét. Ez a világegyetem bolygóit és nagy nonyázisának népszerűsítésében Az arizonai óriás meteorkráter, melynek átmérője 250 méter. Ezt a krátert egy hatalmas meteor ütötte körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt