A Debreczen keletén dolgozó Haladás és Kőrösi Csoma Sándor szabadkőműves páholyok tagjainak névsora (Debrecen, 1920)
Rettentően messze eltévelyedtek a mai szabadkőművesek 40—50 év előtti elődeiktől. Türr és tarsai pl.: sehol sem követelik a szekularizációt, vagy a felekezetietlen oktatást és mégis boldogabbak voltak az emberek akkor, mint ma. 1858-ban alakult meg Magyarországon az első mai értelmben vett szabadkőműves páholy Pesten „Einigkeit im Vaterlande“ címen, szabadkőműves védelmét az angol nagypáholy vállalta magára és a páholyt egy ideig ugyanaz a Lewis Lajos testvér vezette, aki 1849. június 24-én itálen fürdőben a magyar szabadságharc leverésére gyűjtést rendezett. Nemsokára azonban az 57 tagú páholy főmestere Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója lett. Még 1869-ben megfakult Temesváron a „Zu den drei weissen Lilien“, Sopronban a „Brüderlichkeit“, Pozsonyban a „Zur Wahreit“, Aradon a „Széchenyi“, Baján „Heuszerdet“ és Budapesten a kizárólag magyar hivatalos nyelvű úr. Bakody Tivadar főmestersége alatt álló „Szent István“ páholy s e hét páholy a jánosrendű kőművesség ritusát követvén 1870-ben megslkotta a magyarországi Szent János rendű nagypáholyt, melynek első nagymestere Pulszky Ferenc lett. Ugyanez idő tájt, 1869 május 23-án megalakul Pesten a magyar nyelvű és skót szertartása első páholy, a „Corvin Mátyás“, melynek első főmestere — mint már említettük — Türr István volt. Ez a páholy védelmet és alkotmányt a francia Nagy Orienstól kapott és ebből vált ki Pesten az első német nyelvű skót ritusu páholy a „Humboldt“, vidéken pedig a temesvári „Hunyadi“ páholy volt az első skót szertartása. Két év múlva ezek is megszervezik a saját főhatóságukat, a magyarországi Nagy Orienst, melynek első nagymestere Jononovics György volt. 1872. március 24-ikén (szabadkőműves időszámítás szerint, január 24-én) alapították Pesten a skót szertartású „Könyves Kálmán az előítéletek legyőzéséhez „címzett páholyt, amelyet 1872. november 23-án fel is avattak. Ennek a páholynak, mely Budapest keleten a Hungáriaszálló IV. emelet 203. számú szobájában dolgozott, már kezdettől fogva tagjai voltak: Kósa János ügyvéd, Berger Henrik kereskedő, Holländer Gyula bankigazgató, Kökényessy Imre földbirtokos, Scheer Benő ügyvéd, Szepessy Gusztáv gőzmalom igazgató, Ormodi Lajos biztosító társasági tisztviselő. Ezekhez csatlakoztak Wesztermayer Ferenc, a békéscsabai „Béke“ páholy, Popper Ignác a kassai „Egyetértés“ páholy és Weinberger Mátyás a budapesti „Corvin Mátyás“ páholy tagjai, mind debreceni emberek, aki egybegyűlve elhatározták, hogy Debrecen keletén páholy alapítanak. 1875. szeptember 12-én az ige testté vált, mert gróf Csáky Tivadar, a Nagy Oriens helyettes nagymestere, Széky Péter, Bárczay Gyula és Freund Dezső szövetség tanácsosok részvétele mellett a fentiek kimondták, hogy Debrecenben skót szertartású „Haladás“ című páholyt alapítanak. Meghatározták az új páholy pecsétjének, érmének formáját, köriratát, a páholy dijak nagyságát (felvéveteli dij : 60 forint, befogadás 30 frt., havi dij 5 fll.). A páholy helyisége ideiglenesen a Czegléd (ma Kossuth Lajos utca 19 szám alatt volt, ahol minden pénteken este 7 órakor tartották a munkát. A páholy felszerelésére 900 irtot ajánlottak meg és megválasztották az első tisztikart és főmester a a páholy alapító Kola János, I. felügyelő Kökényessy Imre, II. felügyelő