A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
Ilyen mondásokkal teli vannak minden Classicus Anthorok (mert ebben a’ tudományban is szint úgy vannak Classicusok valamint szintén Apocryjahusok is) mellyek közzűl rövidségnek okáért, többet nem említtek, mert talám úgy is igen sokat hozttam elő belőllek, és tartok, nehogy az érdemes Olvasónak viszsza éljek tizedelmével.' A' harmadikra. Hogy ha igaz lenne, a’ Királyok, kik oly sok költséget fordíthatnak reá,eddig már régen ki találták volna. Az ellenkezőknek ezen okokból elég nyilván ki tettzik, hogy éppen járatlanok a’ Chymicus Annalésekben. Hermes, kitől az egész Tudomány, t. i. Philosophia Hermetica vette eredetét,nem de nem Ki*rály volt e’ maga is? Ez volt az Egyptusoknak az a bölts Királlyá , Siphoás , kit görögül Hermes Trismegistusnak , deáhot pedig Mercurius termaxi, musnak hívtanak. Ennek neve azért, hogy a* tudományokat , mesterségeket és Phisikát* feltalálta, oly híres volt hajdan az Egyptiusoknál, hogy minden tudományokról való írásokat és egyéb nagydolgokat, a’ mik Ő utánna történtének is, mind nékis tulajdonítottanak. Az Antonius Cinopátrája is folytatta ezt a* mesterségét, mellynek tudománnyába egy Comarius nevű Egyptomi Pap avatta vált bé. Tsak abból is eléggé ki tettzik, hogy értette ezt a’ mesterséget, mert külömben a’ fülben való meg betsülhetetlen ár ru gyöngyét nem tudta volna illatóvá tenni. *) Tertulianus de Anima Cap. II. et adversus Valentianns Cap. XV. llermetem vocat Physitorum Magi sir um.