Dunaferr, 2011 (60. évfolyam, 1-51. szám)
2011-03-11 / 10. szám
Páger László (1927-2011) 1951-ben jött Sztálinvárosba. Az építkezésen lapátolással kezdte a munkát. A földmunkákat egyre több munkagép váltotta fel. Az itt feleslegessé vált dolgozóknak felajánlották a szakmai átképzést, így lett ő esztergályos szakmunkás. A mechanikában dolgozott. Fiatal házasként, 1953-ban lakást kapott. Ennek köszönhető, hogy a városhoz kötötte az életét. Munka mellett elvégezte a gépésztechnikuamot. Az esztergapad mellől programirodába került. 1968-ban a számítógép alkalmazása kezdett elterjedni a vasmű üzemeinél, hogy megkönnyítse az adathalmazok nyilvántartását, Páger László a tartalékalkatrész-rendszer törzsállományának számítógépre való felvitelénél bábáskodott. Végül ennek a felvitt állománynak a rendszerfelelőse lett vállalati szinten. Tíz év eltelte után a beruházásra került. Itt a rendelésállomány számítógépre vitelénél szorgoskodott kisberuházási előadóként. Innen ment nyugdíjba 1988-ban. A munkáját mindenhol elismerték. A gyárban hat Kiváló Dolgozó kitüntetés mellett kiváló munkáért járó miniszteri érdemérmet is kapott. A Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatának is birtokosa volt. Tartalmas életét a törekvés, a szorgalom és a munka szeretete jellemezte. Bárhol dolgozott, mindenütt elismeréssel nyilatkoztak róla. Kitüntetései a megbecsülést, a szeretetet jelzik. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2011. március 17-én 13 órakor lesz a dunaújvárosi római katolikus főtemplom urnatemetőjében. EZÜSTÉRMET SZEREZTEK BÁTASZÉKEN Négy kakast hoztak haza Címvédőként érkeztek Dunaújvárosi Kohász öregfiúk a a múlt hét végén Bátaszékre, a 29. kispályás Kakas Kupára. Együttesünk először a Tóth Autó Ház gárdáját győzte le 5- 1-re Andriska (3) és Freppán (2) góljaival, majd a bátaszéki szeniorok ellen diadalmaskodtak hétméteresekkel (Holló két büntetőt hárított), mivel a találkozó a rendes játékidőben 0-0-ra végződött. A másik ágon a Siófok lett a csoportelső, így a döntőt az újvárosiak a Balaton-parti gárdával játszották. Csapatunk (Holló - Horváth, Gróf, Csikós, Freppán, Andriska. Csere: Kuti, Tóth, Hegyi, Pomázi, Takács. Szakvezető: Boldóczky Sándor. Lábát sérülés miatt nem játszott.) 1—0-ás vezetés után kissé kiengedett, a siófokiak fordítani tudtak, és 4-1 arányban megnyerték a mérkőzést és a kupát. A különdíjakból, no meg a kakasokból kijutott az újvárosiaknak. A legjobb kapus címet Holló István kapta, a legjobb játékos Gróf András lett, jutalmul egy kakast kapott. A legtechnikásabb labdarúgónak járó címet Freppán Györgynek ítélte a zsűri, ő is egy kakassal lett gazdagabb. Csapatunk az ezüstéremért szintén kakast kapott. A negyedik szárnyast Nagy Ervin, a sok nagy csatát nyert hajdani Kohász-labdarúgó kapta. Cs. J. Az Utazás 2011 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás március 3-6. között csábította az érdeklődőket a Hungexpo vásárközpontba. A Tourinform Dunaújváros munkatársai immáron hetedik alkalommal képviselték városunkat és térségünket a már jól bevált önálló, színes, 25 négyzetméteres standon. A fotókkal gazdagon díszített falakon azokat az értékeket mutatták be, amelyekre büszkék vagyunk: a város Európában, sőt a világon egyedülálló szocreál belvárosát és építészetét, a szoborparkot, szép zöldterületeinket, parkjainkat, illetve két éve működő fürdőnket és hangulatos vendéglátóhelyeinket. 8 DUNAFERR 2011. március 11. — 10. szám NEMZETI ÜNNEPÜNK, MÁRCIUS 15. Tavaszünnep Aligha véletlen, hogy végső bukásában is legfényesebb nemzeti ünnepünk a tavaszt megelőző napra esik. Ezernyolcszáznegyvennyolc március 15-e talán az egyetlen, amelyet semmilyen hatalom sem tudott átírni. A mi szabadságvágyunk lobbant lángra az egykor Párizsban kipattant szikrából. Még internet sem volt, mégis végigfutott Európán, hogy Budapesten kiteljesedjen a téli hidegben fagyoskodó szívekben. Aligha véletlen, hogy húszas éveik elején járó fiatalok fogalmazták meg politikamentesen, tizenkét tömör mondatban a népünk megváltását célzó kiáltványt. Még értelmes szív vezérelte cselekedeteiket. Megtették azt, amit ősz fejjel már meggondoltak volna. A jeles nap kora délutánján tizenhárom fős Közbátorsági Választmányt állítottak ki, amelyet húszezres tömeg követett várakozásából feleszmélve Pestről Budára. Mintha pontosan tudták volna, mit miért tesznek, pedig csak az álmaik vezették őket. Aligha véletlen, hogy téveszméken és gyalázatokon átvonszolt években sem kopott meg 1848. március 15-e emléke. Minden évben valaki meggyújtja Batthyány Lajos emlékmécsesét, ahogy százhatvan éve elkészülnek otthon a nemzetiszínű kokárdák, és visszhangzik a márciusi szélben a Nemzeti dal refrénje. Akárhogy is magyarázzák korszakoknak megfelelően történelemtudósok az egykori eseményeket, március 15-e — Európától közrezárva is — önbecsülésünk és jövőnk alapköve marad. márton anna