Dunakanyar, 1983 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
A Ráckevei Duna-ágban pl. 14—15 ezren horgásznak 2000 hektáron. Vannak ugyan divatba jött területek, de sok a még nem eléggé kihasznált. E felismerés arra ösztönözheti a horgászokat, hogy derítsék fel, keressék a kevésbé ismert horgászvizeket. Sok szó esik napjainkban a környezet- és természetvédelemről. A horgász és a halász a természetes környezet része lehet, ha azt kíméli és megbecsüli. (Február 5.) * KDIB-ÜLÉS NAGYOROSZIBAN. A Pest megyei Hírlap 1983. március 15-i számában hírt ad arról, hogy a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság Nagyorosziban tartotta elnökségi ülését. Az ülésről részletes tájékoztatást közöl lapunk a Szervezeti élet című rovatban. * NÉGY SÁVON A DUNAKANYARBA. Végre sor kerülhet a Budapest és Szentendre közötti erősen túlterhelt, mintegy négy és fél kilométeres szakasz szélesítésére, hogy a nyári szezonban már ne legyen a forgalomban torlódás, dugó, hogy a kiszélesített úton autózhassunk Szentendre, a Dunakanyar felé. (Április 3.) * „A CSEPEL-SZIGETI HÉT A RÁDIÓBAN” című sorozatban a ráckevei Dunáról adtak bővebb tájékoztatást. Országos figyelemre is érdemes az a szigeti kezdeményezés, hogy az üdülőközösségek maguk állítanak egy-egy csoport víkendházhoz őröket, akik eredményesen védekeznek a betörések ellen. (Február 24.) csoportok. Vonzerő továbbra is a város, a vármúzeum, a bazilika és a képtár. A nyár programjait ezekhez a helyi adottságokhoz igazítják. Júniusban pl. a bazilikában Bach-, Liszt-, és Kodály-művek csendülnek fel. Júliusban — többek között — a vár szakadéri színpadán a török alóli felszabadulás 300. évfordulóján, a magyar és lengyel középkori zenei és irodalmi kapcsolatokról hallhatnak emökműsort az érdeklődők. * A DUNAKANYAR ÚJ SZÁMA. Papp Rezső tájékoztatja a Dolgozók Lapja olvasóit a márciusban megjelent DUNAKANYAR c. folyóirat cikkeinek tartalmáról. (Március 18.) NÓGRÁD TURIZMUS A DUNA MENTÉN. Beszámol arról, hogy a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége Nagyorosziban tartotta március havi ülését. Az ülésre készült anyagból kiemeli a cikk írója, hogy a Közép- Dunavidék idegenforgalma dinamikusan fejlődik. A Budapesttől 60—80 km-es sugárban elhelyezkedő körzet sok látnivalóval, természeti szépséggel vonzza a látogatókat. A megnövekedett szabadidő hatására ebben a térségben is nőtt a turistaforgalom. Megemlíti továbbá a megye idegenforgalma szempontjából jelentős helyet elfoglaló Bánkot és Diósjenőt. Hangsúlyozza, hogy a természeti szépségekből adódó vonzerőt csábító programokkal is ki kellene egészíteni. (Március 15.) * NÉPFRONTFÓRUMON AZ IDEGENFORGALOM. Évről-évre nő Pest megye idegenforgalma. A bélés külföldi turisták fokozódó érdeklődése indokolttá teszi, hogy a népfrontmozgalom segítségét is igénybe vegyék az idegenforgalom fellendítéséhez. Így került a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága ülésének napirendjére a megye idegenforgalma és a népfrontmozgalom kapcsolata bővítésének megvitatása. (Január 12.) * DUNATOURS-KIRENDELTSÉG DUNAKESZIN. Új kirendeltséget nyit a Dunatours Dunakeszin, amely minden klasszikus idegenforgalmi üzletággal foglalkozik majd, utazásokat szerveznek bel- és külföldre, menetjegyet árusítanak, valutát vesznek és eladnak, s fizetővendég szolgálatot is szerveznek. (Április 1.) DOLGOZÓKJaflú DUNAKANYAR KORATAVASZBAN. A cikk írója Esztergom város tavaszi készülődéséről ír, ahol hamarosan megjelennk az első kiránduló MAGYIR Hírlap fővárosi idegenforgalmi kalauz. Nagy űrt tölt be hazánk idegenforgalmában az az információs iroda, amely TOURINFORM-Budapest néven kezdte meg működését a fővárosban. Ezideig nem volt egyetlen olyan hely sem, ahol a turisták részletes, szóbeli tájékoztatást kaphattak volna az idegenforgalmi tudnivalókról. Elodázhatatlanná vált tehát egy olyan központi szervezet létrehozása, ahol a turisták szinte minden információt egy helyen megkaphatnak, annál is inkább, mivel a megyékben már évek óta vannak ilyen irodák. Ez a szolgáltatás TOURINFORM néven vált ismertté a külföldi és a hazai turisták körében. Itt bárki öt nyelven kaphat felvilágosítást telefonon az idegenforgalommal kapcsolatos valamennyi kérdésre. E telefonos szolgálat továbbfejlesztésének eredménye a most megnyíló iroda. Az iroda rendelkezésére áll egy 80 ezer információt tartalmazó mikrofilmes adatbank, amely lehetővé teszi, hogy országjáráshoz, vidéki üdültetéshez és programokhoz is segítséget adjanak. Az iroda a belvárosban a posta Petőfi Sándor utca 17—19. alatti épületében található és naponta reggel 8 órától este 8-ig, vasárnap pedig 13 óráig tart nyitva. (Február 18.) (Kívánatos, hogy a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottságműködési területéheztartozó üdülőkörzetekről, a fővárost övező térség idegenforgalmi kínálatáról ugyancsak megfelelő információkat nyújtson a TOURINFORM. szerk.) * A BALATON VIZÉNEK VÉDELME. Évek óta gond a Balaton vízminőségének védelme és zsúfoltságának csökkentése. E témával foglalkozott ismételten a minisztertanács. Ennek kapcsán adott interjút Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Elmondotta a miniszterhelyettes, hogy a tóval kapcsolatos gondokat nem lehet a Balaton-medencében, sőt a Balaton körzetben sem megoldani. Hogy ezt a részt tehermentesítsük, másutt kell fejleszteni, és vonzó területeket kialakítani. (Pl. Közép-Dunavidék, Dunakanyar, Ráckeve térségében. Szerk.) (Március 4.) .* RANGSOROLTÁK A TÁJAKAT. A szakembereket már jóideje foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne az idegenforgalmat kiegyensúlyozottabbá tenni, mely tájak, tájegységek turisztikai vonzását lehetne erősíteni. Ennek jegyében az elmúlt években országos felméréseket, vizsgálatokat végeztek, melyeknek eredményeként újra rajzolták hazánk idegenforgalmi térképét. Hazánkban 26 nagyobb, összefüggő idegenforgalmi tájegység kialakítását tartották reálisnak. Továbbra is a legelőkelőbb körzetünk a Balaton környék, valamint a Dunakanyar, a Mátra és a Velencei-tó. Javasolja a vizsgálat, hogy a jelenleg is kiemelten fejlesztett és fejlesztendő négy tájegység mellett még hat idegenforgalmi táj — a Nyugat-Dunántúl, a Hortobágy, a Mecsek—Villány, az Alsó-Tiszavidék, az Alsó Dunavidék és Ráckeve — fejlesztése kiemelten történjék, amennyire lehetséges. (Március 9.) NÉPSZABADSÁG VISEGRÁDI KÖZSÉGKÖZPONT. Az ÉVM, a KPM, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Pest megyei és a visegrádi tanács, valamint a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság országos pályázatot hirdetett a visegrádi községközpont fejlesztési terveinek kidolgozására. A tervezőktől javaslatokat kérnek a községközpont forgalmi rendszerének kialakítására, a romterület és az idegenforgalmi létesítmények közötti kapcsolat megteremtésére, a már feltárt történeti 43