Dunakanyar, 1993 (29. évfolyam, 1-2. szám)

1993 / 1. szám

festők és szobrászok műveit egya­ránt tartalmazni fogja. (december 28.) Komárom—Esztergom megye közgyűlése „Komárom—Esztergom Megyéért” díjat adományozott Vér­tes József grafikusművésznek. (december 31.) Az esztergomi Balassa Bálint Mú­zeum igazgatója, dr. Horváth István ismertette, hogy az esztergomi Vár­hegy oldalában a hónapok óta tartó föld­ lehordási munkálatok célja a hegy középkori formájának helyre­­állítása és ezzel párhuzamosan a több évszázad alatt lerakódott tör­melék és földréteg alól az egykori esztergomi királyi, később esztergo­mi érseki palota régészeti feltárása. A palota díszes dunai homlokzata az 1595. évi ostrom alatt leszakadt és a hegyoldalba zuhant. Folyamatosan tart a palota egyéb helyiségeinek kutatása, feltárása is. (január 16.) A KOMTOURIST megyei irodája tevékenységét ismertetk. Fő profil­juk: kül- és belföldi utazások szerve­zése, üdültetés, szálláshelyek biztosí­tása, fizetővendég-szolgálat, valuta­­forgalmazás, idegenvezetés, prog­ramszervezés, repülőjegy értékesí­tés, a nemzetközi buszjáratokra jegy értékesítése, külföldiek beutaztatása, vadásztatás. (január 18.) Dr. Kálmán Attila államtitkár nyi­totta meg az esztergomi Balassa Mú­zeum tárlatát, ahol Vertei József bé­lyegtervező, grafikusművész, Vertei Beatrix grafikus, festőművész és Vertei Andrea keramikusművész al­kotásai voltak megtekinthetők. (február 2.) Vértes József 70 éves című írásuk­ban méltatják a neves magyar grafi­kusművész életútját, aki Dömöshöz és a Dunakanyarhoz szorosan kötő­dik. 40 év alatt félezer magyar, há­romszáz mongol, szír, algériai és li­banoni bélyeget tervezett. Esztergo­mi, visegrádi és dunakanyari témájú bélyegei közismertek. (február 6.) Balassi Bálint 400. évfordulójáról egy nagyszabású konferencia kereté­ben kívánnak megemlékezni Eszter­gomban, melyet az indokol, hogy Balassi ebben a városban sebesült és halt meg. (február 10.) Pénz állhat a házhoz című írásuk­ban a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium pályázati fel­hívását ismertetik, melynek révén az önkormányzati közúthálózat és ke­rékpárutak fejlesztéséhez lehet álla­mi támogatást elnyerni. A pályázat feltétele, hogy a pályázni kívánó ön­­kormányzat a bekerülési összegnek legalább 20%-ával rendelkezzen, kész legyen az engedélyezett terv és az építési engedély. A kerékpárutak építése esetén a kivitelezés költsége­inek 50%-át lehet elnyerni. A tatabá­nyai Közúti Igazgatóság az önkor­mányzatoknak felajánlotta segítségét a pályázati anyagok előkészítésében és összeállításában. (február 11.) A Dunakanyar 1992/2. számában jelent meg Szita Szabolcs Az Eszter­gomi páncélosok című írása. (Rövidhír­ben ismertetik ennek tartalmi kivo­natát.) Nem sokkal ezután olvasha­tunk az 1993. évi Esztergomi Nem­zetközi Gitárfesztivál és Szeminári­um programjairól. Az előzetes ter­vek szerint 38 gitárművész vesz részt ezen. A gitárfesztivál megnyitóját az Esztergomi Szabadidő Központ Színháztermében (augusztus 6.), a budapesti hangversenyt a Mátyás­templomban, a záró hangversenyt pedig az esztergomi Bazilikában (au­gusztus 18.) tervezik megtartani. (február 20.) Eger, Siófok és Keszthely után Szécsényben is megnyílt az idegen­­forgalmi információs iroda (Tourin­­form Iroda). Az iroda megnyitását az Országos Idegenforgalmi Hivatal pályázati támogatása, a Nógrád Me­gyei Önkormányzat, valamint a Nógrád Tourist segítsége tette lehe­tővé. A szécsényi iroda a Művelődési Központ épületében található. Nap­rakész információt kívánnak nyújta­ni a térségbe látogató turistáknak a környék nevezetességeiről, múzeu­mairól, műemlékeiről, a szállodák és panziók férőhelyeiről. Hétvégén csoportos idegenvezetést is vállal­nak. Az iroda munkatársai (4 fő) an­gol, német, francia nyelven is az ügyfelek rendelkezésére tudnak áll­ni. (december 7.) Nógrád község polgármesterének tájékoztatása alapján a település szá­mít a turizmusra. A honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplé­sére fából faragott emlékművet kí­vánnak állítani, ezenkívül harangláb építését is tervezik. A nógrádi vár­rom látogatóinak egy parkolót akar­nak kialakítani, de ezenfelül a nóg­rádi vár 1594-ben történt, török hó­dítás alóli felszabadítása 400. évfor­dulója tiszteletére várszínház létre­hozását is tervezik, amihez a pado­kat, székeket már el is készítették. (december 12.) Egy parlamenti döntés alapján ta­valy megfogalmazódott a Duna— Ipoly Nemzeti Park létrehozásának gondolata. Problémát jelent azon­ban a privatizáció, a környezet­­szennyezés, a nem természetszerű erdőgazdálkodás és az, hogy határ­vidékről van szó. A szlovák féllel igen jó kapcsolatot sikerült kialakí­tani, a felmérési és kutatási munká­latok is jól haladnak. A Nemzeti Park avatását 1996. január 1 jére ter­vezik. (december 19.) MTI hírként tájékoztatnak az esz­tergomi Várhegy rekonstrukciójá­ról, az esztergomi várfalakra évszá­zadok alatt rárakódott földrétegek eltávolításáról, a mélyben rejtőző ér­tékes építészeti, régészeti emlékek feltárásáról. A régészek elképzelése szerint legkésőbb az ezredfordulóig végeznek a nagyszabású munkával. Akkor kettős millenniumot ünnepel a város: Szent István Esztergomban történt koronázását és az esztergomi érsekség alapításának ezredik évfor­dulóját. (január 18.) A befagyott Bánki-tóról közölnek képmelléklettel ellátott hangulatos riportot. (január 19.) HETI VILÁGGAZDASÁG Több mint félmillió forintos bír­­sággal sújtotta az Erdőfelügyelet a vízügyi igazgatóságot a Szentendrei­sziget partján végzett fakivágás for­mai hibájáért, mivel csak utólag kér­tek engedély az erdőfelügyelőség szerint sem kifogásolt munkára. A példás szigor ellenére félő, hogy nem a természet- és tájvédelmi szempontok, hanem az árvízvéde­lem mellett a legális vagy illegális fa­döntők érdekei határozzák meg a vízparti erdők jövőjét. Mint kiderül a Vízügyi Igazgatóság a folyóparti erdő kiirtásával tette lehetővé, hogy a fák alól kinyert földdel erősíthes­sék meg a gátat. Tájékoztatásuk sze­rint ennek pénzügyi okai voltak. Az Erdőfelügyelet végül is ez engedély­­kérés elmulasztása miatt vetette ki a bírságot, figyelembe véve a kiter­melt fák értékét is. A cikkből kide­rült, hogy az Erdőfelügyelőségnek sincs elég embere a gondjaira bízott térség ellenőrzésére, így nem csoda, hogy vállalati, vállalkozói vagy egyé­ni érdekek következtében a vízparti erdők faállománya veszélyeztetett helyzetbe kerül (február 6.) ESZTERGOM ESŐDÉKÉ Az esztergomi Mária-Valéria híd újjáépítésére tett erőfeszítéseket is­ DUNAKANYAR • 87

Next