Dunántúl, 1913. március (3. évfolyam, 50-73. szám)

1913-03-05 / 53. szám

6. oldal­­ lasztani. Az ellenzék ma délelőtt tiltakozását fejezte ki a kormány választójogi javaslata ellen s a munkásság az ellenzék további har­cában támogatni fogja az ellenzéket. Kije­lenti végül a proklamációban a pártvezető­ség, hogy a sztrájkról nem mond le végkép­p a proklamációt ezekkel a szavakkal zárja be: Elvtársak! Készüljetek a tömegsztrájkra. A háború. (P­á­r­i­s, március 4.) Konstantinápoly­ból érkezett táviratok szerint Törökország belső helyzete rendkívül komoly s könnyen megtörténhetik, hogy még a béke megkötése előtt újabb erőszakos forradalom fog kitörni. Ez az oka annak, hogy a kormány most mindent elkövet, hogy a béke létrejöjjön. Másrészt azonban a harctereken levő ázsiai csapatok kijelentették, hogy ha nem lesz ha­marosan döntő csata, akkor haza fognak menni, mert a hidegnek és a hónak nem tud­nak tovább ellenállni s nem akarnak a sán­cokban és az árkokban nyomorúságosan el­pusztulni. (Szófia, március 4.) A követek még mindig nem kaptak utasításokat arról, hogy Törökország közvetítő kérése dolgában ho­gyan viselkedjenek. Hir szerint Grey Ed­várd kijelentette, hogy a török kormánnyal a hatalmak mediációjára nézve előterjesz­tett nyilatkozata nem elég határozott s ezért nem nyújt alapot a béketárgyalás megkez­désére. (Konstantinápoly, március 4.) Kerasuntból, egy Trapezunt és Samsunt között fekvő helységből hírek érkeznek, amelyek szerint a török katonai hatóságok török csapatokat akartak volna elszállásolni a görög templomokban és iskolákban. Az orosz konzulátus beavatkozott és paran­csára egy orosz hadihajó tengerészkatonákat szállított partra. Egy török tiszt szidalmazta az orosz csapatokat, mire egy orosz tiszt arcul ütötte a törököt. A török lakosság ostromolni kezdte a konzulátust, mire az orosz hadihajó azt a parancsot kapta, hogy bombázza a várost. Midőn a hadihajó több sprapnelt kilőtt, a törökök elmenekültek. (Konstantinápoly, március 4.) A békehírek nagyon koraiak. Igaz ugyan, hogy a mostani rendkívül szigorú tél minden háborús akciót lehetetlenné tesz, de Török­ország nyugodtan várhat, míg ellenben a bolgárok már egy hónap múlva kénytelenek lesznek a mezei munkák után nézni, mert különben országukat éhínség fenyegeti s ekkor azután a törökök sokkal kedvezőbb feltételek mellett köthetnek majd békét. (P­á­r­i­s, március 4.) Hiteleseknek mon­dott értesülések szerint a balkán szövetsége­sek békefeltételei a következők: 1. Az ellenségeskedések megszüntetése nyomban a békeszerződés aláírásakor. 2. Törökország átengedi a szövetsége­seknek Drinápolyt, Skutarit és Janinát. 3. A török határ nyugaton a Rodostó­tól Midiáig vezető vonal, amelynek egyes pontjait külön török-bolgár katonai bizottság fogja megjelölni. 4. Gallipoli a balkán szövetségé. 5. Görögország megkapja az általa megszállott aegei-tengeri szigeteket. 6. Törökország hadikárpótlást fizet a balkán szövetségnek. 7. A hadifoglyok kölcsönös kicserélése. 8. A balkán államok kötelezik magu­kat, hogy a hódított területeken elismerik a szultán képviselőit, akik a mohamedán lakos­ság egyházi ügyeiben főhatóságot gyako­rolnak. 9. Mindazok a szerződések, amelyek a háború kitörése előtt fennállottak, ismét élet­be lépnek. 10. Törökország elismeri Krétának az anyaországgal való egyesülését. (Konstantinápoly, március 4.) Giers konstantinápolyi orosz nagykövet teg­napelőtt tanácskozott a nagyvezérrel s állí­tólag közölte a bolgár kormány válaszát Tö­rökország békefeltételeire. Bulgária, hír sze­rint, ragaszkodik a Londonban követelt ha­tárhoz, mely Midiától vagy a Malatva-foktól indulna ki és Rodostónál végződnék. Arról is vannak hírek, hogy több hatalom ezzel szem­ben a porta javaslatát támogatja, mert nem akarja, hogy Bulgária a Márvány-tengerhez jusson. A szövetségesek egy milliárd frank hadikárpótlást követelnek, de valószínűtlen, hogy a hatalmak támogassák ezt a követelést. (Konstantinápoly, március 4.) Az orosz kormány azt indítványozta a por­tánál, hogy Drinápoly egész lakosságát en­gedjék kivonulni az ostromlott városból. Il­letékes helyen ezt a javaslatot keresztülvihe­­tetlennek tartják, mert nem lehet mintegy 120.000 főnyi tömeget kivonultatni a város­ból. A leszerelés. (Bécs, március 4.) A Reichspost a le­szerelésről azt írja, hogy küszöbön áll. An­nak a közös kommünikének a szerkesztősé­gében, mellyel az orosz-lengyel határon tett katonai intézkedések megszüntetését hozzák nyilvánosságra, egyes formai kérdések me­rültek fel Oroszország és Ausztria és Ma­gyarország között, amelyeket a jelen óráig még nem oldottak meg. A lényegben már megegyeztek, azonban még nyitva állnak a közzétételnek egyes apró kérdései, természe­tesen azok, amelyek nagyon elővigyázatosan közlendő ügyekre vonatkoznak. (P­é­t­e­r­v­á­r, március 4.) Az orosz kormány intézkedett, hogy a behívott tarta­lékosokat március 14-től fogva hazabocsás­­sák. (Konstantinápoly, március 4.) A konstantinápolyi katonai parancsnok Ali A konstantinápolyi összeesküvés. Selket őrnagyot, aki még nem jelentkezett állomáshelyén, fölszólította, hogy negyven­­nyolc óra alatt jelentkezzék, különben töröl­tetni fogja a tiszti listából. Hir szerint Ali Sefket ellen alapos gyanú merült föl, hogy szintén részese az új­ törökök ellen irányuló összeesküvésnek. A szüfrazsettek felgyújtottak egy községet. (London, március 4.) A Cambridge mellett levő Swaresay községet tűzvész pusz­tította el. Több száz család hajléktalan tett- A tüzet állítólag szüfrazsettek okozták. (London, március 4.) Egy zenecsar­nok előtt, amelyben a női választójog hívei minden hétfőn összegyülekeznek, tegnap iz­gató jelenetek folytak le. Azok a férfiak, aki­ket az egyik korábbi gyűlésről kizártak, megjelentek a pavilion előtt, megszállták a bejáratokat és megakadályozták, hogy a nők­ bemenjenek. A rendőrségnek nem sikerült a legnagyobbrészt diákokból összeverődött tö­meget szétoszlatni. Valóságos ökölharc fej­lődött ki a zsaffrazsettek és ellenfelei között. A szüfrazsettek plakátjait gúnyos kiáltások között letépték. Csak amikor a rendőrség erősítéseket kapott, tudta a rendet helyre­állítani. Halál az alkotmányért. (Budapest, március 4.) Az intéző­­bizottságnak a tegnapi elhatározását egy ér­dekes momentum döntötte el. A bizottság­nak harcias tagjai ugyanis amellett kardos­kodtak, hogy az ellenzék verekedést provo­káljon és tettleges támadást intézzen a többség, vagy a kormány tagjai ellen. Ekkor Andrássy Gyula felszólalt és azt mon­dotta, hogy ilyen verekedés nem volna méltó az ellenzékhez. Ha az ellenzék csakugyan el van szánva arra, hogy a végső fegyverbe­ nyúljon ebben a küzdelemben, ám legyen, de akkor úgy menjenek be a Házba, hogy mind egy szálig áldozzák föl magukat az alkotmá­nyért. Andrássy kijelentette, hogy ő a maga személyében erre kész. Andrássy Gyulának e szavai olyan mély benyomást tettek a bi­zottság tagjaira, hogy ezután elállottak a verekedés forszírozásától. Kilépés a munkapártból. (Budapest, március 5.) Huszár Ká­roly (nagytorlend­) ma délután írásban be­jelentette Khuen-Héderváry grófnak, hogy kilép a munkapártból. DUNÁNTÚL Március 5. Szerda. 1. Mozgófénykép híradó. (Heti aktualitások.) 2. 3. 4. 5.6. 7. 8. A jó diplomata. (Bohózat 2 felvonásban.) (Kinematográ­fiai remekmű 5 felvonásban.) 9. 10. 11. A démon. (Dráma 3 felvonásban.) 1913. évi március hó 1. napjától kezdve az előadások hétköznapokon este 6 órától 12-ig folytatólagos bemenettel tartatnak. Vasár- és ünnepnapon d. u. 2012-ig. Kizárólag első hetes műsorok Budapesttel egyidejűleg. *************** Isregyes **************** **************** **************** FIEBER HENRIK Korszerű Egyházi Művészet­ című­ műve igen terjedelmes kivitelben 70 fényképes ábrával. MTV ára 2 kor. óra 2 kor. Kapható a „DUNÁNTÚL“ R. T. könyv­, zenemű és papirkeres- t - kedésében Pécsett, Széchenyi-tér 9. sz. M­HH Telefon 550. sz. ft

Next