Dunántúl, 1913. április (3. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-01 / 74. szám

Kedd. Április 1. DUNÁNTÚL gyerm­ezett kar ad elő. Aki még nem élvezett végig egy ilyen összkar előadást, fogalma sem lehet arról a feledhetetlen lélekemelő nagy hatásról, melyet ilyen tömegelőadás a létekre gyakorol. (Eljegyzés.) Sipos Károly, vezérkar­hoz beosztott m. kir. honvédfőhadnagy, a budapesti 81. honvédgyalogdandár vezér­kari tisztje, eljegyezte Tonheiser Zsel­­lát Mohácson. Felsőpulyai Rohonczy Gedeonnak, az ismert sportsmannek Marietta leányát eljegyezte Gombos Dezső torontálmegyei nagybirtokos. A menyasszony Etelka nénje, mint emlékezetes, esztendeje ment férjhez L­a­u­s­s­k­a István baranyamegyei nagybir­tokoshoz, Cseh Ervin v. b. titkos taná­csos öccséhez. (Thury Elemér kauciója.) T­h­u­r­y Elemérnek, a jónevű pécsi színésznek — mi­óta belekóstolt a színigazgatásba — több gondja és kellemetlensége van az anyagiak terén és a hatóságokkal, mint amennyi tapsot kapott már életében, feleségével, C­s­i­g­e Bös­­kével együtt Thury Elemérnek, aki je­lenleg Újvidéken játszik társulatával, egyik állomáshelye Szombathely is, ahova azonban a derék szinrigyi bizottság csak úgy akarta beereszteni, ha előbb 2000 korona kauciót tesz. Kétezer korona azonban nagy pénz, kü­lönösen nagy Thurynak, aki a legnagyobb részvétlenséggel küzködik Újvidéken s ezért fűt-fát megmozgatott, hogy kibújjon a kaució fizetése alól. Segítségére volt ebben Feste­tics Andor gróf is, az akció azonban nem sikerült. Thury végre, hogy el ne veszítse Szombathelyt, a következő levelet küldte az ottani színügyi bizottságnak: Nagyságos Pol­gármester Úr! Hozzám intézett felhívásának, hogy kettő­ezer korona óvadékot helyezzek el annak biztosítására, hogy Szombathely vá­rosában, mint a múlt évben, úgy az idén is a kötelező színi előadásokat megtartom, kész vagyok eleget tenni. Teszem ezt kettőzött örömmel, mert egyrészt nem ütközik semmi nehézségbe, másrészt, mert tudom, hogy hasz­nál igazgatói hírnevemnek. Mindössze tiszte­lettel annyit kérek, hogy az ilyen alkalmakkor szokásos pontok szem előtt tartassanak, úgy­mint: nevezett összeg visszaadandó, orszá­gos gyász esetén, vagy más oly esetben, mi­kor az előadások az egész országban szüne­telnek, vagy ha a letevőnek engedélye időköz­ben bármely okból visszavonatnék és esetle­ges elhalálozásom esetén. Szives értesítését várva maradtam Nagyságodnak legmélyebb tisztelője, Újvidék, 1913. március 28-án, Thury Elemér színigazgató. A városházán nem tévesztett hatást Thury Elemér ötletes válasza, amelyen jóizvet mosolyogtak. A hi­vatalos városnak, úgy látszik, van érzéke a humor iránt, Thury Elemérnek pedig határo­zottan van humora és már ezért is megér­demli, hogy sok baja­ bánata után egy kicsi­kével több szimpátia forduljon feléje. " (Vidéki műkedvelők a bud. kalv. kath. körben.) A somogyapáti-i ifjúság április 6-án Pécsett, a Budai Külvárosi Katholikus Kör helyiségében a somogyapáti-i róm. kath. iskola javára műkedvelői előadással egybe­kötött jótékonycélu táncmulatságot rendez. Belépti­ dij személyenkint 1 kor. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések tekintettel a kulturális jótékony célra köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tánc- s mulatság műsora a következő: „Cigány“ népszínmű. Szigligeti Edétől. Rendezi: F­r­ü-­­­haus Ferenc tanító. Szereplő személyek a­­ következők: Goják János, Mannsieder Ist-­­­ván, Kosa József, Horváth József, Veszter- I­gom Juliska, Brajda Mariska, Tóth Ferenc, Nagy Kovács József, Nagy Kovács Terus, Brajda József, Bohár József, Kasznai Ma­riska, Leif Teruska, Tóth Mariska, Kólát Vilma, Kiss János, Kosa János Szigeti Ist­ván. (Új lap Baranyában.) „Baranyai Kál-­­­vinista Lobogó“ címmel új lap indult meg , Siklóson. A Felsőbaranyai Ref. Egyház-­­ megye szolgálatában áll a lap. Felelős szer-­­­kesztő Csikesz Sándor lelkész. (Törvény a pécs—dolnji­miholjáci vas­útról.) Az 1913. évi III. törvénycikk, mely a pécs—dolnjimiholjáci helyi érdekű vasút en­gedélyezéséről szól, március 20-án nyert szen­tesítést és az „Országos Tör­vény­tár“-ban március 29-én hirdettetett ki. A törvény szó­szerinti szövege a következő: Mi első Ferenc József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a kir. szab. pécs—barcsi vasút Pécs ál­lomásából kiágazólag a drávavölgyi helyi ér­dekű vasút Harkány állomásán át Dolnji- Miholjácig vezetendő fővonalból, valamint az ebből elágazólag a drávavölgyi helyi érdekű­ vasút harkány—siklósi vonalába való becsa­tolással létesítendő összekötő vágányból, to­vábbá a Drávapartra vezetendő szárnyvonal­ból és a dolnji-miholjáci szeszgyárba, tégla­gyárba, malomba és réparakterületekre veze­tendő vontató vágányokból álló szabványos nyomtávú helyi érdekű gőzüzemű vasutat ,az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. t.­cikkben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. 2. §. A kereskedelemügyi miniszter az előző §-ban említett helyi érdekű vasút enge­délyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a értelmében az or­szággyűlésnek jelentést teend. 3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bizatnak meg. Mi e törvénycikket s mindazt, ami ab­ban foglaltatik, összesen és egyenként helyes­nek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helyben­hagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenszáz­­tizenharmadik évi március hó huszadik nap­ján. Ferenc József s. k. Lukács László s. k. (Gazdasági előadás Magyarsarlóson.) U­j­v­á­r­y Miklós, pü­spökbogádi plébános, a jeles pomológus, a Baranya megyei gaz­dasági egyesület megbízásából március 30- án Magyarsarlóson a gyümölcsfa tenyész­tésből előadást tartott. Beszélt a gyümölcs­tenyésztés anyagi előnyeiről, az ültetésről, a fák metszéséről, a gyümölcsfák ellensé­geiről és az ellenük való védekezésről. Megismertette azon fajtákat, amelyek a mi éghajlati és talajviszonyainknál fogva leg­jobban beváltak. Az előadás végén K­o­­­e­­s­zá­r­­­­­s Károly kántor tanító mondott a hallgatóság nevében köszönetet. (Halálozás.) Súlyos csapás érte Fe­hér Miksa pécsváradi állatorvost és nejét. Ödön fiuk, a bonyhádi főgimnázium V. osz­tályos tanulója,ma délután vörhenyben meg­halt. A kis diák a húsvéti szünidőre érkezett haza Pécsváradra, ahol azonban az ott pusztító vörheny ráragadt s bár szülei min­dent elkövettek megmentésére, erősebb volt a gyilkos kór, amely megfosztotta őket egyetlen reménységüktől. A temetés holnap délután lesz. (Ásta Nielsen az Urániában.) A közön­ség valahányszor egy-egy új Ásta Nielsen kép kerül bemutatóra az Urániában, mind­annyiszor a mimika művészetének egy újabb csodájára van elkészülve s a bemuta­tott kép szépsége igazolja is mindig a kö­zönségnek azt a várakozását, amelyet Ásta Nielsen nevéhez fűz. A Halál Sevillában egyike Ásta Nielsen legremekebb produk­ciójának, úgyhogy az első pillanattól az utol­sóig nemcsak hogy le tudja kötni a közön­ség érdeklődését, de a számos izgató jelenet dacára, amilyen pl. a természet után felvett bikaviadal, a torreádor felökleltetése, sze­rencsétlensége, művészeténél fogva mégis mindig az érdeklődés középpontja marad. A remek kép, melyre külön is felhívjuk ol­vasóink figyelmét, még csak ma és holnap marad műsoron. (A pécsi Népkönyvtár Egyesület elő­adás-sorozata.) Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta az Apollóban előadását S­­­p­ő­c­z Gé­za dr. az elmegyógyintézet igazgatója, telt ház, nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Az előadás tárgya volt: Az idegrendszer és mű­ködése. Előadó kiindult a központi részt al­kotó sejtekből, az idegeket képező idegros­tokból; leírta ezeknek szerkezetét, összetéte­lét. Vázolta ezután az agyat, ennek részeit, a szürke, fehér állományt, kitérve ama baráz­dákra, melyektől a szellemi képesség függ. Áttért ezután előadó a különböző centrumok­ra, mindenütt megfelelő, érdekes példával téve érthetővé az előadottat. Majd a mozgató, az érző idegeket tárgyalva, fejtegette előadó ama eredményeket, melyeket a kutató tudo­mány az utolsó ötven év alatt az ideg mun­kájának kutatása körül elért. Különböző ké­pek, készítmények segítségével tette érthető­vé előadó az előadottakat. Az értékes, tartal­mas, magas színvonalon álló előadást mind­végig feszült figyelemmel hallgatta a közön­ség, előadás végén zúgó tapssal köszönve meg előadónak fáradságát. A Népkönyvtár­ Egyesületnek ez idényben ez volt utolsó elő­adása; a következő idényben ismét folytatni fogja ezirányú munkásságát. (Vak zenészek hangversenye Pécsett.) A vakok budapesti országos intézete a mű­­­­veit vakok szórakoztatására központi Brail­­le-rendszerü könyvtárt tart fenn. A könyv­tárnak gyarapítása másolással történik s ezt a másolást a vakok végzik, melyet az igazgatóság díjaz. A könyveknek az előállí­tása felette költséges s hogy a könyvtárt a vezetőség gyarapithassa, az ország nagyobb városaiban vak zenész ifjak közreműködé­sével hangversenyt rendez. Ilyen hang­verseny lesz Pécsett is április 6-án délelőtt 11 órakor az Apolló színházban. A matiné nemcsak az előadási darabok tárgyánál, hanem a szereplők egyéniségénél fogva is érdekesnek ígérkezik. Alkalma nyílik a kö­­­­zönségnek a vak zongorista ifjak zenei­­ technikáját, biztos játszási képességét él­­­­vezni; alkalma nyílik gyönyörködni ének I­kükben és Csokonai Vitéz Gizella sza­­­­valatában. Azonkívül megláthatja a közön­­­­ség az érzékeltető oktatás módját, továbbá­­ az írás- olvasási módjukat és az abban el­­­­ért készséget. Nem kételkedünk abban,­­ hogy a közönség ezt a minden vonatkozásá­­­­ban érdekes, de egyben humanisztikus irá­­­­nyú hangversenyt szívesen fogja támogat­ni. Jól tudjuk, hogy a közönség sok irány­ban van igénybe véve, mégis reményünk van arra, hogy a vakok matinéját érdek­lődésével támogatni fogja. A hangversenyre szóló jegyek özv. T­a­u­s­z Vilmosné do­hánytőzsdéjében, valamint R­e­é­h György és Kenessey Aladár dr.-nál, mint akik a hangverseny rendezésénél önzetlen fára­dozással tevékenykednek,­­ kaphatók. (Műkedvelői előadás Szentlőrincen.) A szentlőrinci kath. népszövetség polgári if­júsága április 3-án, csütörtökön a Khonber- I­ger-féle nagyteremben, saját zászló­alapja­­ javára, jótékonycélu műkedvelő előadást­­ rendez. Színre kerül a Falu rossza. Belépti­­i dij: 1. hely: L, 2. és 3. sorszék 1 kor. 40­­ fillér. II. hely: a többi ülőhely 1 kor. Álló­­­hely 50 fillér Kezdete este 8 órakor. (Csőd.) A pécsi királyi törvényszék L­u­s­z­t Sándorné pécsi kereskedő ellen el­rendelte a csődöt s csődbiztosnak Kiss György királyi törvényszéki jegyzőt, tö­meggondnoknak S­z­u­­­y Jenő dr. helyette­séül pedig M­o­s­o­n­y­i Géza dr. pécsi ügy­védeket nevezte ki. Mindazok, akik az álta­lános csődtömeg ellen, mint hitelezők igényt tartanak, ebbeli szándékukat május 17-ig bejelenthetik. (Névmagyarosítás.) Sz. K­a­tó Imre somlószőllősi illetőségi kurdi lakos, próba­csendőr családi nevének „Pápai“-ra, K­a­­lisch Amram paksi születésű kiskőrösi lakos családi nevének „Kálmán“-ra kért át­változtatását a belügyminiszter megen­gedte. 3. oldal.

Next