Dunántúl, 1915. április (5. évfolyam, 74-99. szám)
1915-04-18 / 89. szám
2. oldal. A vasárnapi táviratok Főhadiszállásunkról hivatalosan jelentik: Az általános helyzet változatlan. Az Erdős-Kárpátokban Nagypolán, Zellő és Telepóc mellett orosz támadásokat véresen visszautasítottunk. Hét tisztet és 1425 főnyi legénységet elfogtunk. Valamennyi többi arcvonalon csak tüzérségi harc volt. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése: Yperntől délkeletre az angolok robbantások után tegnap este szorosan a csatornától északra levő magaslati állásunkba hatoltak be, de ellentámadásban nyomban visszavertük őket. Csak három robbantási tölcsérért, amelyet az angolok elfoglaltak, folyik még a harc. A Champagneban a franciák tegnapelőtt általunk elfoglalt állás mellett egy árkot felrobbantottak, anélkül, hogy előnyöket vívtak volna ki. A Maas és Mosel közt csak tüzérségi harc folyt. A Vogézekben Stossweier am Sattel-től délnyugatra elfoglaltunk egy előretolt francia hadállást. Metzeraltól délnyugatra levő előőrseinket ellenséges túlerő elől az őket támogató csapatokhoz vontuk vissza. Keleten a helyzet változatlan. Legfőbb hadvezetőség. A török főhadiszállás jelenti: Tegnap délután tüzelésünk megrongált egy ellenséges hydroplánt, amely a sarosi öböl fölött elrepült. A hydroplán Sasli Limán előtt a tengerbe esett. Egy másik hydroplánt, amely leszállt a tengerre, hogy az előbbit megmentse, tüzelésünk elsülyesztett. A Nelson angol páncélost és egy hydroplánt, amelyek a közeledést megkísérelték, lövedékek érték. A Nelson visszavonult. A hydroplán, amely a megrongált vízijárművet fölvette, ugyancsak visszavonult. Az E. 15. angol búvárhajót a Dardanella-szorosban Karanlik Limantól keletre elsülyesztettük. A 31 főnyi személyzetből három tisztet és 21 főnyi legénységet megmentettünk és fogságba ejtettünk. Az elfogottak között van a Dardanella-kerület angol alkonzulja is. A többi hadszíntérről nincs jelenteni való. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — ___ Budapest, április 19. Ma ismét összeült a magyar országgyűlés. A képviselőház tartotta meg formális üléseit, amelyen az új törvényjavaslatokat még nem terjesztették be, valószínűleg a holnapi ülésre marad. Az ellenzéki és munkapárti képviselők nagy számban jelentek meg, közöttük több uniformis csillogott elő, így Andrássy Géza gróf, Pallavicini György őrgróf, Bethlen Pál gróf, Széchényi Emil gróf, Bethlen István gróf, Vermes Zotán, Papp Géza báró, Múzsa Gyula jelentek meg uniformisban. Beöthy Pál elnök és Károlyi Mihály gróf civilruhában voltak. 3/4 11 órakor nyitotta meg az ülést Beöthy Pál elnök. A miniszterek közül megjelent Tisza István gróf miniszterelnök, Sándor János belügyminiszter, Hazai Samu báró honvédelmi miniszter, Jankovich Béla kultuszminiszter, Balogh Jenő igazságügyminiszter és Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter. Tisza István gróf miniszterelnök átnyújtja a legfelsőbb királyi kéziratot, amely az ülésszakot megnyitja és azután Beöthy Pál elnök következő beszédét intézi a Házhoz: Katonáink dicsérete. Tisztelt Ház! Kilenc hónap óta tart az a szizifuszi mérkőzés, amelyet létünkért és becsületünkért vívunk. Egy perfid szomszéd áskálódása, trónörökösünk ellen elkövetett orgyilkos merénylete kényszerített minket arra, hogy kihúzzuk kardunkat hüvelyéből és megvédjük nemzeti létünket. Jogos önvédelmünk ellenségeink egész sorát váltotta ki és állítota határainkra, hogy ellenünk törjenek. Nyugatról és keletről törtek reánk ellenségeink és csak egy nagy nemzet, a mi dicső szövetségesünk segítségei az, amely győzelmünket biztosítja. A mozgósítást megelőzve, gyakorlatban állandóan felfegyverzett hadsereg tört északról reánk, egy, a háború tanulságaiban megedzett, kitűnően felszerelt és igen jól vezetett orosz hadsereg, amelynek támadásával szemben a déli konfliktus másodrangú kérdés lett. Kilenc hónap óta harcol nagyszerű hadseregünk, nem csak egy kimeríthetetlen erejű és anyagú ellenséggel, hanem az időjárás minden borzalmával és rettenetességével is, sziklás hasadékokban, meredékeken és hóviharokban. Az, amit ez a hadsereg cselekszik, az már nem hősiesség, hanem valami emberfeletti, óriási erő. Dicső katonáink . . . Batthyány Tivadar gróf: Í A magyar katonák! Beöthy Pál: ... az egész világ elismerését vivták ki és mi az ülésszakot méltóbban meg sem nyithatjuk, mint hogy első szavunkat, első elismerésünket hadseregünk nagyságának szenteljük. Beöthy azzal végezte szavait, hogy bizalommal kell lennünk a jövő iránt. Bármily nehéz is a feladat, el fogjuk érni a sikert. Javasolja, hogy a király iránti hűség hangoztatásával szavazzon a Ház köszönetét hős katonáinknak és fejezze ki részvételét az elesettek fölött s hozza ezt Frigyes főhercegnek, a hadsereg főparancsnokának tudomására. A Ház az elnök javaslatához lelkes ováció közben hozzájárult. Ezután az elnök bejelenti azokat a változásokat, amelyek a külügyminiszteri és közös pénzügyminiszteri székben bekövetkezett. Megemlékezik továbbá a hadbavonult képviselőkről. A múlt ülések alkalmával 75 képviselő teljesített katonai szolgálatot. Ez a szám azóta 84-re szökött. Az elnök ezután a hadbavonult képviselők kitüntetéseiről emlékezett meg. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter katonai érdemkeresztet kapott, a német császár pedig az első és második osztályú vaskeresztet adományozta neki. Kitüntetést kapott Kazy József államtitkár, őrnagy, továbbá Andrássy Géza őrnagy is. Az ellenség előtt való vitéz magatartásukért kitüntetésben részesültek még a következő képszviselők is: Kállay Tamás, Kállay Ubul, Szász Pál, Sztranyovszky Pál, Vermes Zoltán. A Vöröskereszt részéről kitüntetést kapok: Hazai Samu báró, Sándor János miniszterek és Karácsonyi Jenő gróf. Előléptetésben 39 képviselő részesült. Mély sajnálattal jelentette az elnök, hogy — bár pozitív hír nincs róla, — Désy Zoltán orosz fogságba került. Ez a sors érte Zalán Gyula képviselőt is Przemyslben. Az elnök ezután elparentálta a képviseltát halottak és különösen Madarász József DUNÁNTÚL Kedd. Április 20. ről emlékezett meg meleg hangon, majd bejelentette a választás eredményét, a szentesített javaslatokat és közölte, hogy az olaszországi földrengés alkalmával közölte a Ház részvétét az olasz képviselőházzal. A jelentések után az elnök a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozóan tett javaslatot. Javasolta, hogy a legközelebbi ülést holnap, április 20-án délelőtt tartsák és napirendjére a további teendők iránti intézkedést tűzzék ki. Ezzel az ülés 11 órakor véget ért. * A főrendiház délutáni ülésén Jósika Samu báró elnök felolvasta a királyi kéziratot, majd a hadsereget magasztalta s indítványára a király és Frigyes főherceget hódolattal üdvözlik. Kivételes törvényeket kell alkalmazni... —, április 19. Eljött az ideje annak, hogy komolyan beszéljünk arról, ami az élelmiszerek és legszükségesebb fogyasztási cikkek egyre magasabbra emelkedő áraival körülöttünk történik: nemcsak katonáink, de apák — sőt már az öregapák — fiuk, testvérek vannak nehéz és véres háborúban, hanem mi fogyasztók is, akik itthon maradtunk, bizony ellenséggel állunk idehaza szemben, melynek soha szive nem volt, s mely eltökélte, hogy bennünket mindenből ki fog fosztani, úgy hogy e háború után, de félő, hogy még előbb is — az ad peram et saccum excussus millióival fogunk találkozni, mert 8 hónap óta mi fogyasztók izgalom nélkül ki vagyunk szolgáltatva azoknak, a kik irtó hadjáratot vezetnek ellenünk: a leggonoszabb, leglelketlenebb ellenségünk a spekuláns, az élelmiszer uzsorás, a reánk törő üzérek, akik nyersterményt ipari és egyébb cikkeket egyformán megdrágítottak. Hallatlan szédületes anyagi haszonra tesznek szert ezen mohó emberi voltukból kivetkőzött üzérkedők, szállítók ... akik a háború után, életben és vagyonban egyaránt gyöngített társadalomban az ellentálló képtelen közönség közepette majd az uralmat magukhoz ragadják, s az erkölcstelen gazdagságuk piedestáljukon állva, fognak mindnyájunknak diktálni, ez azonban oly reakciót szülend, hogy közönségünk végre elérkezettnek látja az időt, hogy a nemzet ezen sanyargatóival szemben fellépjen. Igenis jönni kell annak az időnek, mely a lelketlen szerzési vágy lovagjait eltiporja, hisz ezek haramiák, akiket oly bűnök terhelnek, amelyre bűnbocsánat nincs e földön; jönni kell annak az időnek, mely meghozza a büntetést azokra, akik loptak, csaltak, kivonták magukat a kötelesség teljesítése alól akik orgazdálkodtak és lehetővé tették, hogy hős katonáink részére notórius gazemberek rész felszerelést szállíthattak, valamint rosz ételt azoknak a kik a harctéren vérzenek vagy a kórházban sínylődnek, a kik gazdagszanak, midőn a nép milliói a mindennapi kenyér után jajgatnak, akik azt mondják „a háborút csak harcolják mások — mi az alatt elrejtjük a falatokat az éhes szájak elől.“ S aki azt mondja, hogy így van az máshol is, annak azt felelem, miszerint az nem igaz, mert a közvetítő kereskedők, üzérkedők nálunk sokkal falánkabbak, szemérmetlenebbek mint más országokban. Földmivelő , sőt export ország vagyunk és mégis uzsorát lehet nálunk űzni a kenyér, a tej, a hús, a főzelék — szóval az elsőrendű élelmiszerek árával; az élelmiszerek mai horribilis áremelkedése a kisexistentiákat, a fixumra utaltakat, a munkásosztályt megélhetésében súlyosan veszélyezteti, pedig ezek — de a lakosság más rétegei is —