Dunántúl, 1915. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1915-05-16 / 112. szám
2. oldal. A második magyar hadikölcsön jövedelmezősége. Pécs, május 15. A beérkező jelentések szerint a második hadikölcsön iránt országszerte igen nagy érdeklődés mutatkozik a közönség minden rétegében. Egyik hatalmas megnyilvánulása ez annak a párját ritkító lelkes áldozatkészségnek, amelyről a magyar nemzet a nagy történelmi időkben mindig oly fényes tanúbizonyságot tett és amelynek elsősorban köszönheti ezeréves fenmaradását. De az erkölcsi rugókon kívül kétségtelenül szerephez jut a kölcsön iránt való érdeklődésben az az anyagi szempont is, amely a tőkét a minél biztosabb és minél gyümölcsözőbb elhelyezés felé természetszerűen hajtja. És valóban nem kell éppen pénzügyi szakembernek lenni, hogy a kibocsátásra került új hadlikölcsön típusának rendkívüli előnyös voltát a tőkegyümölcsöztetés szempontjából felismerhessük. A második hadikölcsön 6%-os kötvényeinek kibocsátási árfolyama a jegyzett összeg tejes befizetése esetében 97 korona 50 fillérben van megállapítva. Figyelemmel arra, hogy e kötvények már folyó évi május 1-től kezdődőleg fogják élvezni a 6%-os kamatot, holott a jegyzés, illetve a befizetés későbbi időpontban, május 12-től 26-áig történik: a 97 korona 50 filléres árfolyamban a jegyző fél javára kamat is foglaltatik, amely a május 26-iki befizetést véve alapul, 42 fillért tesz ki. Ennek levonásával a f. é. május hó 1-ére megállapított árfolyam tulajdonképen 97 korona 08 fillér, úgy hogy ezzel szemben a 100 kor. névérték után járó 6%-os kamat tulajdonképen 6,18% tényleges kamatnak felel meg. Ha a pénzügyminiszer élni fog az aláírási felhívásban biztosított jogával és e kölcsönt 1921 május hó 1-re felmondja és névértékben visszafizeti, úgy a jegyző fél hat év múlva az árfolyam és a névérték közötti különbözethez képest 2,92%-os tőkenyereségben részesedik. Ezt a tőkenyereséget, hat éven keresztül egyenletesen élvezett járadékra átszámítva, évi 0.41%-nyi kamattöbletet nyerünk, amelynek figyelembevételével a 6%-os járadékkölcsön tényleges kamata 6,59%-ra emelkedik. A második hadikölcsönnek zároltan jegyzett 6%-os kötvényei a jegyző fél részéről öt és fél év múlva felmondható és a felmondási jog gyakorlása esetén 1921 november hó 1-én, tehát hat és fél év múlva névértékben fizettetnek ki. Az itt jelentkező tőkenyereség évi járadéka átszámítva, évi 0.37 %-nyi kamattöbletet jelent, amelynek figyelembevételével a zárolt darabok effektív kamatoztatására 6.55%-ot tesz ki. Az 5 1/2%-os járadékkölcsön kamatozása csupán folyó évi június hó 1-én veszi kezdetét, tehát az itt megállapított 90 korona 80 fillér árfolyamnál tekintetbe vétetett a befizetés napjától f. é. június hó 1-ig járó kamat is. Befizetési napként f. é. május hó 26-át tételezve fel, az 51l2%-os járadékkölcsön árfolyama évi június hó 1-én tulajdonképen 90,87 fillér. Ehhez képest tehát a száz koronás névérték után járó 51/2% kamat 6.05-os tényleges kamatoztatásnak felel meg. Ha ezt a járadékkölcsönt a pénzügyminiszer — az aláírási felhívásban biztosított jogánál fogva — legkorábban 1925 május 1- ére felmondja és névértékben visszafizeti, úgy a kölcsönjegyzők 9.13%-os tőkenyereséghez jutnak hozzá, amely tíz éven át egyenletesen élvezett évi járadékra átszámítva és a 6.5%-os járadékkötvények kamatát évi 6.75%-ra emeli fel. Jelentékeny kamatemelkedést eredményez, ha a jegyzett összeg részben lombardkölcsön útján nyer fedezetet, minthogy a jegyzés céljára lombárd útján felveendő kör DUNÁNTÚL Vasárnap. Május 16. csönök részére, egy év tartamára, kedvezményes kamatláb van biztosítva, amely jelentékenyen kisebb a hadikölcsönkötvények kamatozásánál. Látogatás a pécsi önkéntes egészségügyi osztagnál. Pécs, május 15. Vasváry Ferenc dr. jogakadémiai tanár, a magyar szent korona országai vörös kereszt egyletének megbízottja és ezen egylet pécsi fiókjának titkára ma érkezett vissza harmadfélhetes galíciai útjáról, amelyet a Kolomeában működő pécsi önkéntes egészségügyi osztag látogatására tett. Vasváry dr. tudvalevőleg ezen osztag létesítése körüli munkában a legnagyobb körültekintéssel és a fel-feltornyosult akadályokkal szemben a legszívósabb kitartással vette ki részét. Útjáról és tapasztalatairól kiküldött munkatársunk előtt következőleg nyilatkozott. A pécsi vörös kereszt fiókegyletnek kétségtelenül legismertebb, a legszélesebb körű érdeklődést keltett és bizonyos szempontból — hogy úgy mondjam — legpoétikusabb alkotása az egészségügyi osztag, amelynek hivatalosan a következő hosszú címe van: a magyar szent korona országai vörös kereszt egylete pécsi fiókjának önkéntes egészségügyi osztaga. Fiókegyletünk ennek megalkotásánál egy teljesen új, eddig még ki nem próbált hadegészségügyi intézménytípussal áll szemben, amelynek megszervezésén és felszerelésénél nem lehetett kilaposodott utakon haladni, hanem a hadegészségügy modern követelményeit szem előtt tartva, az orvosi tudomány legújabb vívmányait józan belátással és az eshetőleges következmények helyes mérlegelésével kellett alkalmazni. Rendeltetéséhez híven az osztagnak valamely a hadvezetőség által kijelölt, a harci vonalhoz legközelebb fekvő, de teljes biztonságot nyújtó és megfelelő férőhelyiségekkel rendelkező községben kell kórházat fentartania. Ezen követelményeknek megfelelőleg a hadivezetőség osztagunkat először Kőrösmezőre, majd Besztercére, végül Kelómeába vezényelte. Ez utóbbi helyen a város közepén, előkelő helyen fekvő lengyel és rutén főgimnáziumnak pompás, két emeltetés ikerépületében rendezte be osztagunk 230 ágyas hadikórházát. Lépcsős bejáratának két oldalán egy-egy hatalmas vörös keresztes zászlón messziről olvasható „Pécs“ felírás, amely a távoli idegenben is hirdeti városunknak a vörös kereszt intézmény hatalmas célját megértő és méltányoló áldozatkészségét és amely ezen kórházban ápolást nyert s a központi hatalmak területeinek minden részéből származó sebesült és beteg katonák révén városunk nevét mindenfelé ismertté és tiszteltté teszi. Az osztag különböző hivatalos ügyeinek elintézése folyamán volt alkalmam a Bukovinában és délkeleti Galíciában operáló 7.hadseregünknek Kolomeában főhadfiszállást tartó vezetőivel ismételten találkozhatni. A pécsi születésű báró Pflanzer-Bal1n Károly hadseregparancsnok. Friedberg Salamon vezérőrnagy, hídfőparancsnok. Császár ezredes, hadtápkerületi parancsnok. M a j e v s k i dr. főtörzsorvos, egészségügyi főnök és még mások a legnagyobb elragadtatás hangján beszéltek kórházunkról, amelynek a pécsi fiók áldozatkészségét hirdető berendezése, modern felszerelése, ragyogó tisztasága, a betegek és sebesültek gondos ápolása és a kincstári ellátást felülhaladó minőségű élelmezése egyenesen mintaszerűvé teszik ezen intézményünkért. A vezető katonai személyek érdeklődésüknek és jóakaratuknak gyakori látogatásukkal adnak kifejezést. Ezen hivatalos látogatások sorában kiemelkedik Ferenc Szalvator kir. hercegnek, a magyar szent korona országai vörös kereszt egylet fővédnökhelyettesérrek múlt hó 23-án tett látogatása; ő Felsége veje is legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. Fiókegyletünk annalesetben arany betűkkel kell megörökítenünk az osztag orvosainak, Schmidt János dr., pécsi kir. bábaképzőintézeti tanársegédnek és Kajtár István dr. pécsi kir. gyermekmenhelyi orvosnak áldásos működését. Még az ugyancsak Kolomeában működő linzi I. számú önkéntes egészségügyi osztagot is (a II. számú Máramarosszigeten van), amellyel pedig felszerelés dolgában vajmi nehéz felvenni a versenyt, az orvosi kérdésben felülmúljuk, mert míg nekünk saját polgári orvosaink vannak, addig a linzi osztag ily orvosokat nem találva, a hadvezetőségtől volt kénytelen az osztag legfontosabb személyiségeit, az orvosokat kérni (orvosfőnökük a magyar Szávik dir., közös hadseregbeli tartalékos főorvos, akinek apósa és anyósa pécsi lakosok). Osztagunk orvosfőnöke, Schmidt dr. egyúttal a sebészeti osztály vezetője; a szakmájában kiváló és szerencséskezű operatőrnek széleskörű tevékenységet biztosít a harctérről közvetetlenül érkező és különbözőképen megsebesült harcosainak talpraállítása. A belygyógyászati osztályt Kaitár dr. vezeti, belegeinek száma legtöbbször túlhaladja a sebészeti osztály ápoltjainak létszámát. Hasi hagymáz (elszórva kiütéses hagymáz) és tüdőgyuladás képezik az igen jelentékeny számban előforduló súlyos eseteket. A 230 ágyra berendezett és ezen felül 86 tagból álló személyzettel bíró kórházunk háztartásának nagy gondjai Nendtvich Vilma főnöknő vállaira nehezednek, aki — mióta a helyettes főnöknő eltávozott — egyedül végzi csodálatos körültekintéssel és lankadatlan kitartással ezen nagyfontosságú és talán leghálátlanabb teendőket. A representatív vezetésre nem csak kimagasló személyi tulajdonságai, hanem neve is predesztinálják, amely oly szorosan van összeforrva Pécs történetével. A 18 kórteremben elhelyezett betegek és sebesültek ápolását a fiókegyletünk meghívására önként jlentkezett 17 ápolónő, illetőleg segédápolónő látja el. Közöttük 10 az osztag szervezése óta teljesít szolgálatot, egyik december hó óta működik az osztagnál és 6 hölgyet ezúttal kísértem Kükümtcába. Az osztagtól eddig több-kevesebb idejű szolgálat után 8 nő távozott. Jelenlegi ápolónőink közül tizenegyen a fiókegyletünk által a pécsi városi közkórházban, illetőleg a pécsi kir. bábaképzőintézetben rendezett tanfolyamon való részvételük és ezen nyert oklevelük, egy hölgy kisebb tanfolyam elvégzése és öten gyakorlati kórházi működésük alapján nyertek az osztagba felvételt. Jelenlegi önkéntes ápolónőink: Bencze Mária, Demetrovics Ilona, Egyed Krisztina, Fülöp Gizella, Hesz Ilona, Jantay Mária, Láng Anna, Neumayer Anna, Orbán Mária, özv. Ráth Mátyásné és özv. Vargha Józsefné. önkéntes segédápolónőink: özv. Békássy Ferencné (Siklós), Bock Katalin (Laskafalu), Bodensteiner Józsefné, Szabó Ibolyka, Szathmáry Gizella és Szeibert Gabriella. Megérkezésem napjáig 17 kolomeai vörös keresztes nő is résztvett az ápolásban, akik osztagunknak Kolomeába való megérkezése előtt a főgimnáziumi épületben elhelyezve volt tábori kórházban látták el a betegápolást. Mivel azonban ápolónőink számának az újabb jövevényekkel 17-re való kiegészítése a kokumneai kisegítést feleslegessé tette, osztagunk további szolgálatukról lemondott. Ellenben az ugyancsak kórházunkban talált 6 csernovics anáca továbbra is megmaradt kórházunk kötelékében. Az inkább férfi kezekbe való ápolási és háztartási dolgok közül a Pécsről jött 3 önkéntes segédápoló (Hufnagel Ádám, Pfeiber Sándor és Szeibert Sándor), 11 m. kir. 19. népfölkelő (Czeider Kálmán