Dunántúl, 1918. december (8. évfolyam, 278-297. szám)

1918-12-05 / 278. szám

4 oldal Erdély megszállása Kolozsvári küldöttség a románok előtt (A Dunántúl tudósítói­nak idefonjelentése.) Kolozsvár, december 4. Ma egy küldöttség utazott Kolozsvárról Marosvásárhelyre az ottani megszálló román csapatok parancsnokához. A küldöttséget, amelyet Kolozsvár polgármestere vezetett, a román tábornok nyomban fogadta és kijelen­tette nekik" . A román csapatoknak a fegyverszüneti szerződés értelmében joguk van megszállni Erdélyt. Erre az antanttól megvan a felhatal­mazásuk. Biztosítja azonban a küldöttséget, hogy a fegyverszüneti szerződésben megjelölt demarkációs vonalon túl nem fognak menni. Demarkációs vonalnak a Maros alsó folyása van megállapítva. A megszálló területen levő magyar és szász nemzetőrségeket mindenütt fel fogják osz­latni. A megszállott területen levő osztrák vagy magyar katonai raktárak készleteit a megszálló román csapatok részére fogják fel­­­használni. A magyar hadügyminiszter által­­ elrendelt 5 legfiatalabb korosztályt behívó parancsnak magyarok, szászok eleget tehet­nek, de a románok nem fognak bevonulni. A tábornok kijelentése folytán a románok Kolozsvárt nem fogják megszállni. Besztercét megszállták (A Dunántúl tudósitójának telefonjelentése.) Kolozsvár, december 4. Egy 500 főből álló román csapat ma reggel megszállotta Besztercét. A lakosság nyugod­tan fogadta a megszálló csapatokat. K-Tolyi Franciaországba utazik ! A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Buda­pst, dec. 4. Egy ma délelőtti lap jelenti: Károlyi Mihály gróf miniszterelnök nemsokára Franciaországba utazik. Erre a hírre vonatkozólag a Magyarország így értesül: — A miniszterelnöknek ez a szándéka tényleg fennáll. Temészet­es azonban, hogy Károlyi Mihály gróf csak abban az esetben utazhat ki, ha részére megfelelő fogadtatás biztosítható. Ebben az irányban egyébként már a puhatolózó lépések megtörténtek és remélhetőleg eredményhez is fognak ve­zetni. Hogy Károlyi Mihály gróf kinek vagy kiknek a társaságában fog utazni, arra vonat­kozólag ez idő szerint minden kombináció egyelőre teljesen korai, mert abban az irányban, hogy Károlyi kísérete hogyan le­gyen megszervezve, döntés még egyáltalában nem történt. 20 zsák arany a német császárnak (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) B­é­c­s, december 4. Berlini távirat jelenti Hamburgból. A hamburgi katonatanács elnöke tegnap ki­jelentette, hogy tudomására jutott, hogy 20 zsák aranypénz van útban Hollandia felé Vilmos császár házigazdájának címezve. Az aranymennyiség az excsászár rendelkezésére volna bocsátandó Ezt a hírt teljesen hihetetlennek tartják. A volt osztrák-magyar flotta sorsa (A D.num­ul tudósítóidnak iratot,jelentése:­ Lugano, december 4. Havas-jelentés: A volt osztrák-magyar hadihajóraj nagyobb részét már leszerelték és internálták. A keres­kedelmi flottát most kezdik helyrehozni és felszerelni, hogy a szövetségesek által meg­állapított szabályok értelmében újból üzembe helyezzék. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1918. december 5 Nyugodjunk bele a megszállásba A béketárgyalás fog dönteni A kormány proklamációja (A Dunántúl tudósítójának idefenjelentése.) Budapest, dec. 4. A Politikai Híradó jelenti: A kormány a következő proklamációt bo­csátotta ki Magyarok! Vox alezredes a keleti szövetséges had­seregek nevében december 3-án azt követeli, hogy a magyar csapatokat az egész tót vi­dékről a fegyverszünet értelmében haladék­­­talanul vonjuk vissza, mert a cseh hadsereg beavatkozására a cseh-szlovák állam fel van jogosítva. Ugyanekkor román csapatok szállják meg Erdélly, sok helyütt átveszik a közigazgatást, ami pedig a fegyverszünet ér­telmében mindenütt a magyar kormánynak lett fenntartva. A magyar népköztársaság minden egyes polgára tud­a, hogy a fegyverszüneti szerző­dés szelleme egészen mást köveel. A kor­mánynak nincs hatalmában e követeléseket és tényeket meg­változtatni. Amikor azonban a kormány ezen követeléseket teljesíteni kénytelen, egyidejűleg a magyar népköztár­saság nevében kijelenti, hogy e kényszerű­séggel szemben az ország semmiféle jogáról le nem mond és az ország sorsának döntő bírájául csak a jogot és igazságot ismeri el. Magyarok, a népköztársaság kormánya ar­ra kér benneteket, hajoljatok meg e kény­szerűség előtt, ne nyújtsatok se alkalmat se ürügyet arra, hogy összeütközésre vagy vér­ontásra kerüljön a sor. Ne feledjétek, hogy minden ilyen eset rontaná helyzetünket a nemsokára összeülő békekonferencián, mert mi még mindig reméljük, hogy az antant, ha jól megismeri ügyünk igazságát, érvényesíte­ni fogja nálunk is a népjogoknak azokat az elveit, amelyeket a háború alatt hirdetett, nem fogja engedni, hogy Magyarország hó­dító törekvések áldozatául essék. Magyarország területi egységét sokszor­­fenyegette veszedelem. A török időkben más­fél századnál tovább volt az ország több részre darabolva, mégis újból eggyé lett. Ez az ország nem emberi mesterkedés ered­­é­­nye, hanem a természet műve. A megszálló román hadsereg összes szuronyai és ágyúi nem akadályozhatják meg a Marost és a Sza­most abban, hogy ne a Tisza felé siessenek. A világ összes árk­ászai és műszaki csapatai sem hordhatják el az erdélyi havasokat, a­melyek elválasztják Magyarországot Romá­niától. A Vág, a Nyitra, a Garant és az Ipoly és az összes utak és vasutak hozzánk fűzik szlovák testvéreinket és a magyar népköz­társaság kormánya mindent meg akar tenni, hogy a jövőben n­e csak az élettelen termék szét, hanem a testvéri szeretet kapcsolja hozzánk összes nem magyar polgártársainkat. Most is mint már kormányra lépésünk első pillanatában készek vagyunk a teljes köz­­igazgatási és kulturális autonómiát megadni a velünk élő összes nt­ézeteknek. Szabad, demokratikus keleti Svájcot akarunk csinál­ni a régi Magyaror­szágból A határainkon kívül lakó szomszéd népekkel is a barátsá­gos békés megegyezést keressük. Reméljük, hogy meg is fog­uk találni. A kormány tiltakozó válasza (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentései Budapest, december 4. A kormánynak Vyx alezredeshez intézett válaszirata a következő: Alezredes úr! Válaszolva 1918. dec. 3-án kelt jegyzékére, van szerencsém a magyar népköztársaság kormánya nevében a követ­­kezőket tudomására hozni: A magyar népköztársaság kormánya min­dig kész lesz arra, hogy mindent megtegyen azoknak a kötelezettségeiknek teljesítésére, amelyek az 1918. nov. 13-án kelt fegyver­szüneti megállapodásból folynak, de tudata van annak a rettenetes erkölcsi és politikai felelősségnek, amelyet magára vett azáltal, hogy feltétlenül foganatosítja a szövetséges hadseregek parancsnoksága által kiadott rendelkezéseket ,a­melyeik az annyira sújtott Magyarországra vonatkoznak. Mégis az a fáj­dalmas kötelessége van, hogy tiltakozzék olyan megállapítások ellen, amelyek téves információn alapultak, továbbá hogy tilta­kozzék a fegyverszüneti megállapodások olyan értelmezése ellen, amely véleménye szerint nincs teljes összhangban a megállapo­dást kifejező rendelkezésekkel.­­ A magyar hatóságok egyáltalában nem hagyták el helyüket a forradalom következ­tében, de igenis azért, mert cseh irreguláris csapatok onnét őket elüldözték. Ezek a csa­patok a magyar területnek szlovák többség által lakott népessége között számos helység­ben fosztogattak és arra kényszerítették a magyar kormányt, hogy olyan rendszabályo­kat alkalmazzon, amelyek a rend fentartását, a vasutak biztonságát vannak hivatva meg­óvni. A magyar csapatok nem fosztogatták a szlovák népességet és sohasem mentek túl annak a feladatnak a határán, hogy véget vessenek a közelgő anarchia veszélyének, amely anarchia abból a tényből állhatott vol­na elő, hogy az irreguláris csapatok a vasúti közlekedés elé akadályokat állítva a szénszál­lítást és az élelmezést lehetetlenné tették. A fegyverszüneti megállapodások 17. sza­kaszának az a célja, hogy a magyar kormány részére a belső igazgatási hatalomnak teljes­ségét az egész magyar államban biztosítsa. A cseh csapatok által foganatosított elfogla­lás különbözik attól a megszállástól, amelyről a megállapodás 3. szakaszában szó van­. A cseh-szlovák államnak a szövetségesek és a magyar állam részéről történt elismerése nem ad jogot annak feltételezésére, hogy a M­agyar­­ország név alatt ismert ezer éves államnak semmikép sem kétséges határai mintegy auto­matikusan máris megváltoztak és ezáltal megelőzése jött létre ama békekonferencia határozatának, amely egyedül lesz illetékes a határkérdések végleges megoldására. A magyar kormány azt a kérelmet terjeszti elő, hogy a fegyverszüneti megállapodás pon­tos végrehajtása végett 1. megfelelő rendszabályok létessenek ab­ból a célból, hogy a cseh reguláris vagy irre­guláris csapatok tartózkodjanak a magyar állam, bármely részének kizárólagos elfogla­lásától. 2. Ismertessék el kifejezetten, hogy a fegy­verszüneti megállapodás 2. pontja értelmé­ben a magyar kormány a belső rend biztosí­tása céljából jogosítva van gyalogsági vagy lovassági csapatokat küldeni a magyar állam területének minden részébe, kivéve a kiürített vidéket. 3. Vegyes bizottság által foganatosítandó vizsgálat rendeltessék el haladék nélkül ab­ból a célból, hogy megállapítsa a fegyver-

Next