Dunántúl, 1918. december (8. évfolyam, 278-297. szám)
1918-12-05 / 278. szám
4 oldal Erdély megszállása Kolozsvári küldöttség a románok előtt (A Dunántúl tudósítóinak idefonjelentése.) Kolozsvár, december 4. Ma egy küldöttség utazott Kolozsvárról Marosvásárhelyre az ottani megszálló román csapatok parancsnokához. A küldöttséget, amelyet Kolozsvár polgármestere vezetett, a román tábornok nyomban fogadta és kijelentette nekik" . A román csapatoknak a fegyverszüneti szerződés értelmében joguk van megszállni Erdélyt. Erre az antanttól megvan a felhatalmazásuk. Biztosítja azonban a küldöttséget, hogy a fegyverszüneti szerződésben megjelölt demarkációs vonalon túl nem fognak menni. Demarkációs vonalnak a Maros alsó folyása van megállapítva. A megszálló területen levő magyar és szász nemzetőrségeket mindenütt fel fogják oszlatni. A megszállott területen levő osztrák vagy magyar katonai raktárak készleteit a megszálló román csapatok részére fogják felhasználni. A magyar hadügyminiszter által elrendelt 5 legfiatalabb korosztályt behívó parancsnak magyarok, szászok eleget tehetnek, de a románok nem fognak bevonulni. A tábornok kijelentése folytán a románok Kolozsvárt nem fogják megszállni. Besztercét megszállták (A Dunántúl tudósitójának telefonjelentése.) Kolozsvár, december 4. Egy 500 főből álló román csapat ma reggel megszállotta Besztercét. A lakosság nyugodtan fogadta a megszálló csapatokat. K-Tolyi Franciaországba utazik ! A Dunántúl tudósítóinak telefonjelentése.) Budapst, dec. 4. Egy ma délelőtti lap jelenti: Károlyi Mihály gróf miniszterelnök nemsokára Franciaországba utazik. Erre a hírre vonatkozólag a Magyarország így értesül: — A miniszterelnöknek ez a szándéka tényleg fennáll. Temészetes azonban, hogy Károlyi Mihály gróf csak abban az esetben utazhat ki, ha részére megfelelő fogadtatás biztosítható. Ebben az irányban egyébként már a puhatolózó lépések megtörténtek és remélhetőleg eredményhez is fognak vezetni. Hogy Károlyi Mihály gróf kinek vagy kiknek a társaságában fog utazni, arra vonatkozólag ez idő szerint minden kombináció egyelőre teljesen korai, mert abban az irányban, hogy Károlyi kísérete hogyan legyen megszervezve, döntés még egyáltalában nem történt. 20 zsák arany a német császárnak (A Dunántúl tudósítóinak telefonjelentése.) Bécs, december 4. Berlini távirat jelenti Hamburgból. A hamburgi katonatanács elnöke tegnap kijelentette, hogy tudomására jutott, hogy 20 zsák aranypénz van útban Hollandia felé Vilmos császár házigazdájának címezve. Az aranymennyiség az excsászár rendelkezésére volna bocsátandó Ezt a hírt teljesen hihetetlennek tartják. A volt osztrák-magyar flotta sorsa (A D.numul tudósítóidnak iratot,jelentése: Lugano, december 4. Havas-jelentés: A volt osztrák-magyar hadihajóraj nagyobb részét már leszerelték és internálták. A kereskedelmi flottát most kezdik helyrehozni és felszerelni, hogy a szövetségesek által megállapított szabályok értelmében újból üzembe helyezzék. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1918. december 5 Nyugodjunk bele a megszállásba A béketárgyalás fog dönteni A kormány proklamációja (A Dunántúl tudósítójának idefenjelentése.) Budapest, dec. 4. A Politikai Híradó jelenti: A kormány a következő proklamációt bocsátotta ki Magyarok! Vox alezredes a keleti szövetséges hadseregek nevében december 3-án azt követeli, hogy a magyar csapatokat az egész tót vidékről a fegyverszünet értelmében haladéktalanul vonjuk vissza, mert a cseh hadsereg beavatkozására a cseh-szlovák állam fel van jogosítva. Ugyanekkor román csapatok szállják meg Erdélly, sok helyütt átveszik a közigazgatást, ami pedig a fegyverszünet értelmében mindenütt a magyar kormánynak lett fenntartva. A magyar népköztársaság minden egyes polgára tuda, hogy a fegyverszüneti szerződés szelleme egészen mást köveel. A kormánynak nincs hatalmában e követeléseket és tényeket megváltoztatni. Amikor azonban a kormány ezen követeléseket teljesíteni kénytelen, egyidejűleg a magyar népköztársaság nevében kijelenti, hogy e kényszerűséggel szemben az ország semmiféle jogáról le nem mond és az ország sorsának döntő bírájául csak a jogot és igazságot ismeri el. Magyarok, a népköztársaság kormánya arra kér benneteket, hajoljatok meg e kényszerűség előtt, ne nyújtsatok se alkalmat se ürügyet arra, hogy összeütközésre vagy vérontásra kerüljön a sor. Ne feledjétek, hogy minden ilyen eset rontaná helyzetünket a nemsokára összeülő békekonferencián, mert mi még mindig reméljük, hogy az antant, ha jól megismeri ügyünk igazságát, érvényesíteni fogja nálunk is a népjogoknak azokat az elveit, amelyeket a háború alatt hirdetett, nem fogja engedni, hogy Magyarország hódító törekvések áldozatául essék. Magyarország területi egységét sokszorfenyegette veszedelem. A török időkben másfél századnál tovább volt az ország több részre darabolva, mégis újból eggyé lett. Ez az ország nem emberi mesterkedés eredénye, hanem a természet műve. A megszálló román hadsereg összes szuronyai és ágyúi nem akadályozhatják meg a Marost és a Szamost abban, hogy ne a Tisza felé siessenek. A világ összes árkászai és műszaki csapatai sem hordhatják el az erdélyi havasokat, amelyek elválasztják Magyarországot Romániától. A Vág, a Nyitra, a Garant és az Ipoly és az összes utak és vasutak hozzánk fűzik szlovák testvéreinket és a magyar népköztársaság kormánya mindent meg akar tenni, hogy a jövőben ne csak az élettelen termék szét, hanem a testvéri szeretet kapcsolja hozzánk összes nem magyar polgártársainkat. Most is mint már kormányra lépésünk első pillanatában készek vagyunk a teljes közigazgatási és kulturális autonómiát megadni a velünk élő összes ntézeteknek. Szabad, demokratikus keleti Svájcot akarunk csinálni a régi Magyarországból A határainkon kívül lakó szomszéd népekkel is a barátságos békés megegyezést keressük. Reméljük, hogy meg is foguk találni. A kormány tiltakozó válasza (A Dunántúl tudósítóinak telefonjelentései Budapest, december 4. A kormánynak Vyx alezredeshez intézett válaszirata a következő: Alezredes úr! Válaszolva 1918. dec. 3-án kelt jegyzékére, van szerencsém a magyar népköztársaság kormánya nevében a következőket tudomására hozni: A magyar népköztársaság kormánya mindig kész lesz arra, hogy mindent megtegyen azoknak a kötelezettségeiknek teljesítésére, amelyek az 1918. nov. 13-án kelt fegyverszüneti megállapodásból folynak, de tudata van annak a rettenetes erkölcsi és politikai felelősségnek, amelyet magára vett azáltal, hogy feltétlenül foganatosítja a szövetséges hadseregek parancsnoksága által kiadott rendelkezéseket ,amelyeik az annyira sújtott Magyarországra vonatkoznak. Mégis az a fájdalmas kötelessége van, hogy tiltakozzék olyan megállapítások ellen, amelyek téves információn alapultak, továbbá hogy tiltakozzék a fegyverszüneti megállapodások olyan értelmezése ellen, amely véleménye szerint nincs teljes összhangban a megállapodást kifejező rendelkezésekkel. A magyar hatóságok egyáltalában nem hagyták el helyüket a forradalom következtében, de igenis azért, mert cseh irreguláris csapatok onnét őket elüldözték. Ezek a csapatok a magyar területnek szlovák többség által lakott népessége között számos helységben fosztogattak és arra kényszerítették a magyar kormányt, hogy olyan rendszabályokat alkalmazzon, amelyek a rend fentartását, a vasutak biztonságát vannak hivatva megóvni. A magyar csapatok nem fosztogatták a szlovák népességet és sohasem mentek túl annak a feladatnak a határán, hogy véget vessenek a közelgő anarchia veszélyének, amely anarchia abból a tényből állhatott volna elő, hogy az irreguláris csapatok a vasúti közlekedés elé akadályokat állítva a szénszállítást és az élelmezést lehetetlenné tették. A fegyverszüneti megállapodások 17. szakaszának az a célja, hogy a magyar kormány részére a belső igazgatási hatalomnak teljességét az egész magyar államban biztosítsa. A cseh csapatok által foganatosított elfoglalás különbözik attól a megszállástól, amelyről a megállapodás 3. szakaszában szó van. A cseh-szlovák államnak a szövetségesek és a magyar állam részéről történt elismerése nem ad jogot annak feltételezésére, hogy a Magyarország név alatt ismert ezer éves államnak semmikép sem kétséges határai mintegy automatikusan máris megváltoztak és ezáltal megelőzése jött létre ama békekonferencia határozatának, amely egyedül lesz illetékes a határkérdések végleges megoldására. A magyar kormány azt a kérelmet terjeszti elő, hogy a fegyverszüneti megállapodás pontos végrehajtása végett 1. megfelelő rendszabályok létessenek abból a célból, hogy a cseh reguláris vagy irreguláris csapatok tartózkodjanak a magyar állam, bármely részének kizárólagos elfoglalásától. 2. Ismertessék el kifejezetten, hogy a fegyverszüneti megállapodás 2. pontja értelmében a magyar kormány a belső rend biztosítása céljából jogosítva van gyalogsági vagy lovassági csapatokat küldeni a magyar állam területének minden részébe, kivéve a kiürített vidéket. 3. Vegyes bizottság által foganatosítandó vizsgálat rendeltessék el haladék nélkül abból a célból, hogy megállapítsa a fegyver-