Dunántúl, 1919. április (9. évfolyam, 61-85. szám)

1919-04-01 / 61. szám

4. oldal. A Magyar Újságírók Országos­­ Szabad Szervezetének pécsi cso-­­­portja belépett a szociálista pártba Pécs, március 31. A pécsi újságírók szabadszervezete egy­hangú határozattal kimondotta, hogy testü­letileg belép a szocialista pártba. Testileg és szellemileg kizsarolt proletár a vidéki újságíró volt. Megfeszített és túleről­­tetett, éjjel-nappali mun­k­áját nevetségesen, csekély­ — néha csúfolódásnak beillő —­ bér­rel értékelték. Elnyomott gazdasági helyzetüket már évekkel ezelőtt felismerték és erős szabad­­szervezetbe tömörültek. E szervezet a legszél­sőbb szociális alapon működött és tárgyalt minden gazdasági ügyet. Ha valamely sére­lem orvoslásáról volt szó, a szervezet min­den tagja — tekintet nélkül milyen lapnál dolgozott — készen volt az osz­tál­yb a­rc alap­jára helyezkedni és közösséget vállalni a sé­relmet szenvedőkkel. A szabad szervezet tagjai, tehát a szociá­­is eszméket eddig is gyakorlatban már val­lották, a pécsi újságírók régi vágya teljesül, hoggy most, mikor a kapitalizmus nem kötheti gúzsba gondolataikat, mikor nem kell nekik azt írni, amit a munkát adó burzsoé megszab, mikor nem kénytelenek meggyőződésük ellenére — a különféle nagy­tőke érdekeit védeni, — beléphetnek a szo­cialista pártba. Eddig ez, — ugyanis lehetetlen volt, mert igen gyakran az a képtelen helyzet állott elő, hogy a tőke parancsára a szocialista újság­írónak a szocializmust kellett támadnia. Jelen elhatározása a pécsi szervezetnek, tehát nem a helyzettel megalkuvó opportu­nizmus, hanem rég óhajtott elhelyezkedése a társadalomban. ■ CD ■ CD 9 CD ■ CP ■ CDI CD ■ CD ■ CD S0801 CD ■­ ­ A budapesti bíróságok új vezetői. Az igazságügyi népbiztos kineveztte ideiglenesen a Kúria vezető­jévé Fen­es Ferenc dr.-t, a tábla vezetőjévé Balázs Emil dr.-t, a buda­pesti büntető törvényszék vezetőjévé El­e­­k­e­s Mátyás dr.-t és a pestvidéki törvényszék vezetőjév R­á­t­k­a­i Béla dr.-t. Direktórium igazgatja a vasutakat, Landler Jenő belügyi népbiztos az összes gőzüzemű vasutak igazgatásával járó jogokat és kötelességeket ideiglenesen a vasúti direktóriumra ruházta, amely közvet­lenül az illetékes népbiztos alá van rendelve. Tagjait az illetékes népbiztos nevezi ki. Minden üzletvezetőség és önálló műhely mel­lé a 3 tagból álló vasutas tanácsot az üzlet­­v­ezetőség székhelyén levő helyi csoportok, a műhelyi vasúti tanácsot pedig kizárólag a műhelyi helyi csoport választja meg. A vasúti hajózási főfelügyelőségnek és minden más hatóságnak a gőzüzemű vasu­takra vonatkozó jogköre megszűnik. Minden fontosabb elvi és személyzeti kérdésben a direktóriumnak a magyarországi vasutasok szövetségének elő­zetes hozzájárulását kell kikérni. A direktó­rium tagjai Pintér János, Bernhard Sándor és Gar­lathy Gyula lettek. Land­ J­e­r népbiztos értesítette V­ázsonyi Jenőt, az államvasutak vezetőjét, hogy az eddigi ha­táskör és jogviszony fen­tartása mellett meg­­bizzja az ál­lam­vas­utak további vezetésével. DUNÁNTÚL A kommunista hadimilliomos Elhelyezkedés az új világrendben Pécs, március 31. Ma mindenki kommunista -nemcsak az éhenkórász­ riporter, hanem a nagyhasú hadi­­­­lliomos is A tanácsköztársasággá történt nagy átala­kulás teljesen felkavarta és megbolygatta a régi kereteket. A régi világ hatalmaskodó, de gerinctelen elemei sietnek ma elhelyez­kedni minél közelebb a vörös tűz fényköré­­be­n. Egymás után alakulnak különböző szak­­szervezetek, amelyeknek tagvai még legne­hezebb álmaik között sem sejtették­ még két héttel ezelőtt sem, hogy szocialista vagy pláne kommunista eszméket fognak vallani. Igen érdekes a hadimilliomosok elhelyezke­­dése is, akiknek egy tekintélyes pécsi tagját ma este kereste fel gyorslábú munkatársunk, hogy kikérje becses véleményét az új hely­zetről és érdeklődjék álláspontja felől. A hadimilitrom­ost a legelőkelőbb pécsi szálló éttermében sikerült riporterünknek felfedeznie. Szerényen­­Vacsorázott. Előétele fogas volt tartázni árt­ással. Még épen másfél ínyencnek való falat voffit a tányérján, amikor a riporter hozzálépett. Az alábbi beszélge­tés folyt le köztük. Riporter: Pardon, hogy nagy elfoglalt­sága közben épen most zavarom. H a d i­in i­­­li omo­s: Csak ütön te fiatal barátom. Jobban esik ez a sovány koszt, ha valakivel beszélgethetek. Hát mi jót hoz? Riporter: Azt hallottuk, hogy elvtárs­nak tetszik lenni és csatlakozni tetszett az új irányzathoz. Erről kérnék részletesebb infor­mációt. H a d i m il l i o m o s : Mi az, hogy csatla­koztam? Én fiam, gyermek­k­orom óta ennek az irányzatnak voltam a híve. Riporter: De mégis melyiknek kérem? A szociáldemokrata vagy a kommunista ár­nyalatnak? H a d i usíl­­ i o m o s : Na hallja, csak nem hiszi, hogy én felülök a Kunfinak vagy ,a Garbainak? Mindjárt mondtam még a munkás­tanács ülése előtt, hogy ne hallgassa­nak ezekre, mert ezek konzervatívok. Én nem a lassú haladásnak vagyok híve, hanem azt mondom, ha­ amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. — Pincér, hozzon nekem egy szép sertéskarajt vegyes salátával, de a salátában ne legyen bab, mert az a sólétre emlékeztet. Nem vagyok antiszemita tudja, de azért, nem hagyom magam az oromnál fogva vezettetni a zsidóktól. Riporter: Tehát a kommunista irány­zat híve? Hadi milliomos: Tökéletesen és az­ért nem vagyok megelégedve a Kun Bélával sem. Már az sem igazi kommunista- Az egy reakciós. Már jobbra akar menni és nem bal­ra. Amíg csak ágálni kellett, addig az volt, de most a cselekvés mezején nincs elég bá­torsága. Nem elég radikális. És ilyen­ embe­rek akarn­ak forradalmat ahelyett, hogy be-­­ vonulnának egy kolostorba barátnák. Riporter: Nem volt azelőtt elvtárs munkapárti, no nem most, csak úgy egy-két hónapj­a? Hadimilliomos. Tévedés. Súlyos té­vedés barátom- Én ugyan tartja voltam annak idején a szabadelvű pártnak, de már akkor elleneztem a véderő vitát és alig vártam a koalíció megalakulását, hogy beléphessek. Csak aztán, m­ik­or ezek nem tudtak ered­ményt elérni a kormányon, előbb a Justh­­pártnak voltam tagja s csak azután léptem be a körülmények kényszerítő hatása alatt a nemzeti munkapártba. De amikor azt az erő­szakos Tiszát megölték, én szívvel-lélekkel csatlakoztam a Károlyi-párthoz, mert mindig háború­ellenes voltam. Már majdnem útgy volt, hogy Lovászyval megyek, de közben mind­jobban erőre kaphat a kommunizmus. Higyye meg, hogy csak a telivér kommunista állam­ban lehet élni. Riporter: De elvtárs a habom alatt hu­­i­diszállításokat vállalt? Nem-e de"? H­a­d­­milliomos (legyint a köztével) : Hát mit csinálhattam volna? Valamiből csak élni kell, mert az államnak csak a dolgozó polgáraiból van haszna. Higgye el, mint hadi­­száll­ító sem voltam háborús párti. Én úgy sajnáltam azokat a szegény katonákat, hogy az ő érdekükben mindenképen azon voltam, hogy megrövidítsük a háborút. Ezért szállí­tottam papi­rosbakkan­csot. No, ne értsen fél­re, az a bakkancstalp nem volt ám olyan hit­vány díszpapír, hanem jó erős kéregpank­. Azt tudja, hogy a papír rossz hővezető és nem fagyott volna el a lábuk, ha nem kínozta volna meg őket az a gyalázatos hadvezetőség tél idején. Riporter: De elvtárs meglehetős nagy vagyont szerzett a háborúban, nem sajnálja most, hogy a vagyonát elkommunizálják? Hadimilliomos: Ugyan kérem, miért sajnálnám? Azokat sem sajnáltam, akiktől én kommunizáltam. Ha nem lett volna eddig mindig az az átkos kapitalizmus az uralmon, már rég odaadtam volna mindenemet. En­gem eddig csak a vagyonom tartott vissza a kommunista politikától. Riporteri: Mennyit adakozótól, helvtárs háborús jótékony célokra? Hadi mi i 11 Ik­or Imio­s: ^Ha tgudná. .mennyit, raboltak el tőlem jótékony célokra addig, amíg a szállításokat megkaptam, ezt nem­ is kér­dezné. Különben is a szociáldemokraták egy párszor megkicsiztek. Was sich liebt, necht sich. Riporter: Hogyan bánt a háborúból visszatért alkalmazottaival? H a d i m i 11 i o m os: Nagyon jól, egyéb­ként most ez a kérdés a bíróság előtt van, mert ők valamelyes követeléssel állottak elő. Riporter: És mit szólna elvtárs, ha a kommunizmus politikája felborulna? H a d i mi 11 i o mo s : Legyen nyugodt ifja barátom, én akkor sem veszteném el a feje­met. Ha még úgy utálom is a kapitalizmust, ha még annyira is vesződnöm kellene egy nagy vagyon terhével, én vagyok annyira ha­zafias, hogy vállalnám ezt a kényszerű fel­adatot. És itt felragyogott a szeme a derék haz­­imilliomos elvtársnak és képzeljék gyufával gyújtott rá egy békebeli havanna szivarra. Kedd 1919. április 1. Az osztrák és a cseh korona ázsiója — A szerb sajtóiroda közlése — B­é­c­s, március 20. Március 20-án a zürichi tőzsdén 100 cseh koronáért 29,50 frankot fizettek, a bécsi ko­ronéért csak 22­ 50-et. A cseh-szlovák korona ázsiója a német-osztrák koronával szemben 25%-ot tesz ki, vagyis 100 cseh-szlovák koro­na 125 német-osztrák koronának felel meg.

Next